Gondolatok

Darkman írta: Hij Huj Paprikajancsi! ! !

Akkor most megyek és felolvasok a káposztásomnak egy kis Babitsot...vagy inkább a biotermesztésről valamit? Ej, akkor csak ki kell menni a kertbe, és egy egész kis hallgatóság vár ottan...

brek

Nevess csak, de sztem angie-nek igaza van. És, nézzetek hülyének, én igenis szoktam beszélni a fikuszomhoz...
És nem te támogattad annyira Mogyot abban a faölelős dologban?? Most akkor hogy is van??

Rabyn írta: nono! ott is van háboru! (gondolj csak arra amikor két szarvas küdz egy szarvaslányért! az is háboru ha nem is nagy!) De zsaronkság meg kizsákmányolás nincsen.. Egyébként talán az állatok még okosabbak is nálunk ezért nem beszélnek velünk (gondoljatok a Delfinekre)

Rabyn, nagy különbség, hogy miért van az a háború.. az ember nem azért háborúzik, mert a saját génjeit akarja továbbörökíteni(na jó, van kivétel:)) )

És bár a "beszéd" nem a legjobb szó erre, de igenis kommunikálnak velünk az állatok. Pl, most kaptunk egy kiskutyát, alig látszik ki a földből, de ha éhes, akkor őrült visongás közepette kaparja a hűtőajtót, ezzel kívánja jelezni, hogy netán eljött a vacsora ideje, nemde?

De a növényekhez csak őszintén érdemes beszélni, mint az emberekhez. Máskülönben a hatás ugyan az lesz a másik féltől: Semmi...

Dínchamion írta: Ez nem hülyeség. Tudományos kísérletekkel igazolták, hogy ha beszélünk a növényekhez, jobban nőnek/több gyümölcsöt teremnek stb.

Kevésbé tudományos példa, és némileg a misztika területére evezve: amikor az öregapó kint ücsörög a kertjében, és csak nézi a barackfát. Egy szót se szól, aztán feláll és elmegy. És a fa olyan termést hoz, ami már-már a legenda határát súrolja.

Üdv:

Amíg élt a nagyapám falun, a kukoricánk fejedelmi volt. Aztán meghalt, és soha többé nem teremtek akkora kukoricacsövek.
A papám imádta az a kis darabka földet, úgy látszik a föld is őt

Ez nem hülyeség. Tudományos kísérletekkel igazolták, hogy ha beszélünk a növényekhez, jobban nőnek/több gyümölcsöt teremnek stb.

Kevésbé tudományos példa, és némileg a misztika területére evezve: amikor az öregapó kint ücsörög a kertjében, és csak nézi a barackfát. Egy szót se szól, aztán feláll és elmegy. És a fa olyan termést hoz, ami már-már a legenda határát súrolja.

Üdv:

ehm..csak egy javaslat;valogasd meg,mit meselsz el nekik 8O !

Én is szoktam beszélni egyébként a növényeimmel, de az egyik hol hallgat rám, a másik hol nem. Utóbbi sajnálatos eredménye az, hogy kiszárad. De ha egyszer mondom neki, hogy ne tegye...akaratosak ezek a növények

Darkman írta: Hij Huj Paprikajancsi! ! !

Akkor most megyek és felolvasok a káposztásomnak egy kis Babitsot...vagy inkább a biotermesztésről valamit? Ej, akkor csak ki kell menni a kertbe, és egy egész kis hallgatóság vár ottan...

brek

Hehe :tongue: ;tudod mit?Tedd azt !Meg elonyodre valhat !
Hallottam egy angol palirol,akinek volt egy kis fikusza;akivel mindig beszelgetett,meg sokat torodott vele(okok,a fikusz nem nagyon feleselt vissza ).
Es amikor a pasi hazafele tartott;a noveny elore megerezte;ra volt kotve egy ilyen muszer,ami erzekelte a "hangulatat";es a noveny olyan nagy foku oromot erzett olyankor;hogy a muszer mutatoja felment;es ez az energia ra volt csatlakoztatva a garazsajtora;igy mikor a pali befordult az utcan;a fikusz kinyitatta neki a garazsajtot !

Hij Huj Paprikajancsi! ! !

Akkor most megyek és felolvasok a káposztásomnak egy kis Babitsot...vagy inkább a biotermesztésről valamit? Ej, akkor csak ki kell menni a kertbe, és egy egész kis hallgatóság vár ottan...

brek

Rabyn írta: [

nono! ott is van háboru! (gondolj csak arra amikor két szarvas küdz egy szarvaslányért! az is háboru ha nem is nagy!) De zsaronkság meg kizsákmányolás nincsen.. Egyébként talán az állatok még okosabbak is nálunk ezért nem beszélnek velünk (gondoljatok a Delfinekre)

hali !

igen;igaz;de az a fajfenntartas miatt tortenik;ugymond a "termeszet rendje" !Nem onkenybol,politikai celokbol,penzsovarsagbol!
Amugy en is meg vagyok rola gyozodve,hogy az allatok igenis ereznek;mi tobb;gondolkodnak.Sot;mondok jobbat;szilard meggyozodesem az is,hogy a novenyek is ereznek;ugyanugy,mint mas elolenyek;es ezt tudomanyos kiserletek is alatamasztjak!

Loth írta: a természetről jut eszembe, pont a múltkor néztem a Ferenciek terén, hogy milyen szörnyű: háztól házig végig minden beton, a házak is magasak,mintha körül lennénk zárva...elég fullasztó érzés volt

A városoknak az az egyetlen hátulütőjük, hogy kihagyják a természetet...pedig szerintem nincs olyan épület, amely növény nélkül jól nézne ki

Arnyelf írta: Gondolatok...

Azért érdekelne, hogy az okos könyvek mit irnak az "állatok" gondolatairól. MIndenesetre lehet, hogy nem annyira cizellált gondolkodásúak, mint mi, emberállatok, vagy esetlegesen nincsenek olyan fennkölt ötleteik, mint nekünk...

....ellenben a maguk tiszta és egyszerű módján élnek... mentesen minden olyan dologtól, ami bennünket embereket, emberré változtatott....háborúk, zsarnokság, kizskmányolás....

Meglehet kissé fura dolgok ezek tőlem, de az utóbbi időben sokat gondolkozom ezen...

nono! ott is van háboru! (gondolj csak arra amikor két szarvas küdz egy szarvaslányért! az is háboru ha nem is nagy!) De zsaronkság meg kizsákmányolás nincsen.. Egyébként talán az állatok még okosabbak is nálunk ezért nem beszélnek velünk (gondoljatok a Delfinekre)

Hááát itt a biológusok nagyot tévedhettek mikor a kutyákat az állatok közé sorolták, mert a mienk pont a múlt héten sértődött meg úgy a szomszédra, hogy azzonnal hazament...és nem ez volt az első eset.
Félelmetes, hogy az emberek többsége mennyire lebecsüli a természetet- -pedig mi vagyunk akik nem maradhatnánk meg növények és állatok nélkül, őket nem zavarná, ha nem lennének emberek (sőt!)-és azt hiszem, amit Telcontar mondott nagyon igaz.

a természetről jut eszembe, pont a múltkor néztem a Ferenciek terén, hogy milyen szörnyű: háztól házig végig minden beton, a házak is magasak,mintha körül lennénk zárva...elég fullasztó érzés volt

Arlith írta: Egyébként van egy nagyon depis, és nyűgős kérdésem : Miért van egy emberi lénynek feltétlenül társaságra és közösségre szüksége? Miért nem bír meglenni egyedül? Milért fáj annyira, ha nincsenek körülötted olyan emerek, akikre bizton számíthatsz?

Szejintem azon egyszerű oknál fogva, hogy ha nem lennének emberek a közeledben, akkor te sem tudnád magadról, hogy ember vagy

Vannak, akik elvonulnak, és egyedül élik le az életüket, és vannak, akik hedonista világpolgárként szinte zabálják a társaságokat és az életet. Egy idő után szerintem mind a kettő megunja, és beáll a már jól ismert golden way

Gondolatok...

Azért érdekelne, hogy az okos könyvek mit irnak az "állatok" gondolatairól. MIndenesetre lehet, hogy nem annyira cizellált gondolkodásúak, mint mi, emberállatok, vagy esetlegesen nincsenek olyan fennkölt ötleteik, mint nekünk...

....ellenben a maguk tiszta és egyszerű módján élnek... mentesen minden olyan dologtól, ami bennünket embereket, emberré változtatott....háborúk, zsarnokság, kizskmányolás....

Meglehet kissé fura dolgok ezek tőlem, de az utóbbi időben sokat gondolkozom ezen...

Telcontar írta: Finduilas, ez tetszik.

Hát ha még olvasnád az egészet!

[size=9:1y3cz4rb]Egyébként ha kiváncsi vagy, szívesen elküldöm, de nem akarom az egész 28oldalas cikket ideidézni.[/size]

Finduilas, ez tetszik. A magam részéről úgy sommáznám, hogy amivel többnek tartjuk magunkat mi, emberek az élővilág többi részénél, valójában pont azzal vagyunk kevesebbek náluk...

Nem lehet, hogy a novenyek es az allatok csak azert nem beszelnek velunk mert megsertodtek, s haragszanak rank?

Ezt be kell raknom ide. Remélem aki írta, nem venné rossznéven. [size=9:3v2nvt9h](Verseghi Anna neuropszichológus, tanárom)[/size]
Kommentálni nem akarom, de érdemes elgondolkodni ezen is, szerintem.

"A növény az állat, a természet nem tud mást tenni, mint kapcsolatban, kölcsönhatásban lenni azzal, ami van – a valósággal. Eleven, élő a kapcsolata a pillanattal, a jelennel, a hellyel, ahol van, önmagával és környezetével. Az ember nem ilyen. Mi emberek meg tudjuk akadályozni, vagy megkísérelhetjük korlátozni azt, hogy kapcsolatban legyünk önmagunkkal, a másik emberrel illetve a valós világgal. Képesek vagyunk megsértődni, magunknak és másoknak hazudni, a valóság helyett arra reagálni, amiről azt hisszük, hogy az a valóság. Tudunk mást mutatni, mint ami van, illúziókat kelteni, illúziókban élni, póker arcot vágni, közönyösen vagy sértődötten megszakítani a kommunikációt és kirekeszteni magunkat az élet áramlásából."

Talán azért kell a társaság, mert gondolkodó embernek születtünk. A gonolatainkat fejleszteni akarjuk, és megosztani. Máskülönben nem lenne értelme töprengenünk.

Dodiee Took írta: Én például szeretem azokat a rulzzokat az élménybeszámolókban(régen a találkozásokban), azzal, hogy nem hosszú, kerek mondatokban meséljük el az élményeket, cinkossá válunk azokkal, akik értik még rajtunk kívül, mert ott voltak...

Épp be akartam e miatt szólni Telcontarnak, aztán rájöttem, hogy inkább mégse:))))))

Iru: annyira szép és annyira aranyos volt amit írtál, hogy legszívesebben jól megölelnélek:))

Számomra néha hihetetlen, hogy ez a fórum, ez a zöld kis sziget immár több, mint két éve része az életemnek.. volt ugyan időszak, amikor nem jártam(le is maradtam a táborról..), de akkor is ott bujkáltatok valahol a gondolataimban. Ti, "Tolkienesek", mert csak így emlegetlek titeket, az engem ezért egyre flúgosabbnak néző barátaim előtt... Hogy tudnám megmagyarázni nekik, mi is az, ami miatt minden nap órákat töltök itt a fórum előtt, és már berögzült szokás, hogy melyik topicot nézem meg először, melyiket másodiknak... Még régen, a "zöld fórumon"(nekem ez is zöld) írtam, hogy a Gyűrűk Ura megváltoztatta az életemet. Ez így van. de elsősorban azért, mert találkoztam veletek. Először csak a betűiteken keresztül, akkor még nem voltak arcaitok, hangotok, nevetéseteket csak furcsak karakterek (gy.k. smile) jelentették, és az egésznek olyan furcsa, kicsit hippis hangulata volt. Mára ez megváltozott. Élővé váltatok, és ha betesztek egy "mosolyt", én jobbára a ti mosolyotokat látom. Furcsa. Hiányzik az a régi fórum. Azért is nem jártam sokáig, mert utáltam ezt a mostanit.. Olyan...nagy. bonyolult. Olyan, mintha a 100 éves, hőn szeretett kispolski-t eladnák a szüleid, és vennének helyette egy mercedest. Néztem ezeket a fura, mosolygó izéket a bejegyzés helye mellett, és nagyon gyűlöltem az új fórumot. Hogy jön ez ide, hogy itt szétzúzza az én kis megszokott világomat?? Aztán ez is elmúlt. Visszatértem, és megszoktam, megszerettem az újat. valahogy...a részemmé vált, a részemmé váltatok, ti mind. Én például szeretem azokat a rulzzokat az élménybeszámolókban(régen a találkozásokban), azzal, hogy nem hosszú, kerek mondatokban meséljük el az élményeket, cinkossá válunk azokkal, akik értik még rajtunk kívül, mert ott voltak.. Mint amikor a cseten is félszavakból megértjük a viccet.. Hisz mindenki mosolyog, ha meghallja azt, hogy "Athelas?"...

Irunien írta: még lehet, h vki teljesen átformál minket

Pontosan! Vagy ha nem is teljesen, kihozza belőlünk azt, ami eddig rejtve maradt... itt a nagy többség in general a JÓT hozza ki a másikból -na persze fordítva is előfordul, de azon esetek fele röhögésbe fullad :agree: (hálisten)

Arlith írta: Miért van egy emberi lénynek feltétlenül társaságra és közösségre szüksége? Miért nem bír meglenni egyedül?

Ez marha érdekes, mivel, ha belegondolsz, egyedülállónak teremtettek, alapban nincs melletted társ, nem vagy összenőve senkivel.
Kölcsey bácsi mondott erre egy király dolgot: "társaságban született ember nem önmagáé" -szal mindenkiben van egyfajta késztetés, hogy egy közösség érdekeit szolgálja. És mint tudjuk, másokért élni és tenni fantasztikus dolog =) Ezt vsz érzi mindenki, így vagyunk programozva =)

Arlith írta: Amikor először ide jöttem, egészen felvillanyozó volt. Napokig csak arra gondoltam, hogy mikor múlik már el hat óra, és mikor jöhetek ide.
Aztán mostanában azon gondolkodom, hogy el tudnátok e fogadni engem teljes valómban. Mármint, hogy ha tényleg megismernétek, akkor ugyanígy viszonyulnátok e hozzám. Mert ha nem, akkor én inkább nem megyek talira, és nem rontom el ezt az egészet.

Drága Arlith, erre csak azt az elcsépelt klisét tudom mondani, h aki nem kockáztat, nem is nyer! Elcsépelt, de szvsz igaz!

Iru: mintha az én gondolataimat írtad volna le! Én sem tudom, h voltam meg ezelőtt Nélkületek... nem is tudom, mit csináltam, mik töltötték ki a napjaimat... (jó, ez hülyeség, mert tudom, de most ez a fórum/társaság annyi hányadát tölti ki az életemnek, hogyha most hirtelen eltűnne, minden üres lenne.)

Arlith: szerintem próbáld meg. Engem sem utáltak ki...
A második kérdésre a közgazdaságtan válasza: az ember életét a munkamegosztás és a specializáció jelentősen megkönnyíti, így közösségbe szerveződve sokkal magasabb szinten tudja létfenntartási szükségleteit kielégíteni. A szocializációs folyamat lelki szükségletként jelentkezik, és hasonlóan pl. az evéshez és a szexualitáshoz, a túlélés alapvető folyamatainak beteljesítése örömforrásként realizálódik az emberben.
A társaság szociális biztonságot jelent számunkra, valamint az önmegerősítés lehetőségét. Ezért keresi az ember a hozzá hasonlókat: közöttük úgy érzi, a tevékenységi rendszere helyes úton viszi őt előre, azaz "jó életet él", teljesíti társadalmi kötelezettségeit.
A társaság által elérhető élmények pedig a fogyasztási cikkekhez hasonlóan működnek. Az ember mindig automatikusan azok társaságát keresi, ahol adott idő alatt a legnagyobb élményfaktorban van része (azaz a legjobban érzi magát, a legnagyobb lelki hasznot realizálja). Gossen törvényei szerint pontosan addig van egy társaságban, amíg annak a haszna (a lelki jóérzés) nagyobb számára, mint máshol lenni.
Kíváncsiak vagytok a matematikai levezetésre is?
EZ a társaság képes befogadni azon gondolataim többségét, amelyek foglalkoztatnak. Ennek esetemben nyilván sok köze van Tolkienhez: eleve úgy alakult ki a gondolkodásmódom, hogy előbb ismertem meg K9özépfölde realitásait mint az igazi világét, így az értékrendem is inkább Középföldéhez köthető. És itt találkoztam először olyanokkal, akik ezzel hasonlóan vannak, ezért akkor is megértjük egymást, ha teljesen más témáról vitázunk...

Amikor először ide jöttem, egészen felvillanyozó volt. Napokig csak arra gondoltam, hogy mikor múlik már el hat óra, és mikor jöhetek ide.
Aztán mostanában azon gondolkodom, hogy el tudnátok e fogadni engem teljes valómban. Mármint, hogy ha tényleg megismernétek, akkor ugyanígy viszonyulnátok e hozzám. Mert ha nem, akkor én inkább nem megyek talira, és nem rontom el ezt az egészet.

Egyébként van egy nagyon depis, és nyűgős kérdésem : Miért van egy emberi lénynek feltétlenül társaságra és közösségre szüksége? Miért nem bír meglenni egyedül? Milért fáj annyira, ha nincsenek körülötted olyan emerek, akikre bizton számíthatsz?
Na három lett az egyből...
Bocs a hangulatrombolásért..

Hát igen..ez teljesen más, én sem hittem volna, h ennyire jó lesz, az első tali nem is tetszett, és csak utána döbbentem rá, h mint mindig, megint rosszul és elhamarkodottan ítéltem, minden annyira más itt, nincsenek utálkozások,se civakodások( na jó, kis viták topicokon belül)nem tudom más hogy van vele, de én akárkit megismertem innen, nem tudtam nem szeretni, és jókedvvel eltelve gondolni rá...mindegyik új arc volt, egy új érzés, de egyikben sem csalódtam..ennyi barátot soha életemben nem reméltem, és ennyi kedves emléket...de még annyi minden nem ért véget, sosem fogok tudni lemondani Rólatok, még ha csak fórumon keresztül is beszélek mindenkivel, hisz ahogy olvasom a hozzászólásokat megjelentel előttem, s szinte hallom a hangotokat...és akit még nem ismerek, nos egy újabb ok egy újabb fantasztikus talira....
És ha még vannak is kis összezördülések, el tudjuk őket simítani, mert meg tudjuk érteni a másikat..és el tudjuk fogadni az ő érveit is, sőt még lehet, h vki teljesen átformál minket...( jajjaj, kezdek úgy beszélni, mint Gollam.. )) Szóval, nem bírok élni Nélkületek, nem tudom, eddig hogy ment, de ez most olyan, mintha egy baleset után vki bekötnné az életed adó infúziót, és az beszívárodg a vérembe, és többé nem tudok nem gondolni rá, rájövök, h enélkül üres lenne minden...

Hú, nem tudom, mennyire lett érthető, egy kicsit terjengős és hosszú lett, bocsássátok meg nekem.
Iru.

Aralataion: Igazad lehet..ez egy teljesen más társaság, mint amit elvárhatnánk egy "átlagos" emberi gyülekezettől.

Egyéb:

Na végre az istenek, Ifjúsági és Sportminisztérium és az F.B.K.I.O úgy gondolta, hogy van elég kapacitásuk. De a lényeg :

HA érdekel valakit a távol keleti harcművészet. ebbol is pontosabban a pusztakezes harc, eszközös harc és a kard - azt várom szeretettel.
Egy kis izelito: elso évben főleg a puzstakezes harc alapjain lesz a hangsúly (itt lehet dönteni hogy inkabb az aikido vagy inkabba kobudo felé akar az illető elindulni) valamint egy két eszközön, mint pl a nunchaku, say villa....
Masodik evben előkerül a tonfa, a ket nunchaku es a kard, mint az elso komoly fegyver.

Azt nem mondom hogy konnyu lesz, ellenben nehéz.

Ha érdekel valakit irjon privit, a többit könnyen le lehet egyeztetni.

Adios,

Nekem ez a fórum olyan, mint egy véletlenül megtalált kincs, vagy egy nem várt ajándék. Semmihez sem hasonlítható, amit eddigi életemben megtapasztalam. Most nemcsak a fórumról beszélek, hanem a talikról, közös mozizásokról, táborokról, stb...
Sztem amire az ember a legjobban vágyik az az, h úgy érezhesse, tartozik vhová. Egy közösségbe. És ezt itt megkaptam. Barátokra találtam. Mégha nem is vagyok mindenkivel szoros viszonyban, nem tartozom a hangadók közé, én is megtaláltam a saját közözsségemet itt, és élvezettel szoktam figyelni a többiek poénkodásait, megnilvánulásait
Ez nem egy akármilyen közösség... ha vki szereti Tolkient, és véletlenül a net szövevényes hálója vhogy idesodorta, akkor nyugodtan csatlakozhat... ez nem egy elzárt közösség, mindnekinek lehet egy lehetősége.

Persze az új arcok felbukkanása, régiek eltűnése okozhat kavarodást, változásokat, de épp ettől olyan különleges.

Az elején nem hittem volna, h ilyen lesz. H egy ilyen erős, összetartó csapat fog kialakulni. Úgy gondoltam, biztos mindenkinek megvan a maga barái társasága, ez meg csak amolyan kiegészítő elfoglaltság. De most nem ezt látom, és ennek örülök

Bocsi, kicsit hosszú voltam, de ezt muszáj volt elmondanom