Vallás

adangeleb írta:

Elryn írta:

A világban a rend már jóval az ember vagy akármilyen magasabb intellektus előtt is létezett. Jóval a Föld előtt...

Nem kötekedni akarok, de honnan tudod? (persze, ha hit, azzal nem lehet vitázni...)

Szerintem a rend emberi fogalom, az emberi elméből származik -> az emberi elme rendjét/rendvágyát képezi le. Rendnek látunk jelenségeket, de lehet, hogy más szerkezetű elme másnak, akár káosznak látná. Én úgy gondolom, nincsen abszolút igazság, idea a látszat mögött. Vagy legfeljebb annnyira a megismerésünk határán túl, hogy egyszerűen felesleges kutatni.
Milyen színű a piros?

szerintem ezzel viszont az a gond, hogy teljes mértékben megkérdeőjelezzük az objektivitás létét, márpedig minden dolognak van egyfajta atributuma, vagy méginkább egzisztenciája, hanem hogyan léteznének a dolgok. Az pedig hogy az objektiv valóságról miképpen szerez empíriát akárki is az a saját előnye, vagy balgasága, sőt az így szerzett empirikus szubjekitvizmus képezi a dolgokról alkotott tapasztalatok igazságtartalmának arányát látásunkban, ezért ez nagyban összefügg az igazság megismerésének a lehetőségeivel is.

"Mi az igazság?" Az Igazságnak mindig egy szeletét láthatjuk csak, és azt mondani, hogy valamit képesek vagyunk objektíven látni- nem biztos, hogy helyes. Legfeljebb csak törekedhetünk arra, hogy minél objektívebben láthassunk. Annak, hogy nem vagyunk képesek teljesen objektíven látni, egy oka van: testben élünk, a test korlátolt, így a test általi megsimerés is az. Az elkme és a lélek többet megtapazstalhat, cska nem biztos, hogy az emberi nyelv alaklmas a tapazstalatok tökéletes kifejezésére.

Nekem erről az egészről Szent Pál jutott az eszembe: tökéletesen, színről színre látni csak a halálunk után leszünk majd képesek. Addig csak törekedhetünk, de törekedni kell.

Finwe:
Alyrnak abban van igaza, hogy a buddhizmus valóban filozófia. Ha elkezdenénk összegyűjteni, hogy mondjuk buddhista országokban miféle istenekben és transzcendens rendszerekben hisznek, szerintem egy elég érdekes katyvasz jönne ki.
Viszont maga a filozófia, bár valahol konzisztensnek tekinthető, a nyugati, kategorizáló elme számára nem, vagy csak nehezen befogadható, éppen a buddhizmus befogadó jellege miatt. Ezért gondolják azt egyesek, hogy ez egy ilyen meghatározhatatlan gyűjtővalami.
A nyugatiak mindenben - még a vallásban is - szeretnek szigorú kategóriákat felállítani. Ez a körülményeinkből adódik, nem nagyon lehet ellen mit tenni. Őszentsége a Dalai Láma pl úgy nyilatkozott, hogy "Nyugati ember nem lehet buddhista". Ezzrl nyilván nem azt akarta mondani, hogy nem tanulhatják, mert csak, hanem azt, hogy teljesen soha nem fogják megérteni az alapját.
No szóval szerintem ezt értette Alyr intellektuális megértés alatt...

adangeleb írta:

Elryn írta:

A világban a rend már jóval az ember vagy akármilyen magasabb intellektus előtt is létezett. Jóval a Föld előtt...

Nem kötekedni akarok, de honnan tudod? (persze, ha hit, azzal nem lehet vitázni...)

Szerintem a rend emberi fogalom, az emberi elméből származik -> az emberi elme rendjét/rendvágyát képezi le. Rendnek látunk jelenségeket, de lehet, hogy más szerkezetű elme másnak, akár káosznak látná. Én úgy gondolom, nincsen abszolút igazság, idea a látszat mögött. Vagy legfeljebb annnyira a megismerésünk határán túl, hogy egyszerűen felesleges kutatni.
Milyen színű a piros?

szerintem ezzel viszont az a gond, hogy teljes mértékben megkérdeőjelezzük az objektivitás létét, márpedig minden dolognak van egyfajta atributuma, vagy méginkább egzisztenciája, hanem hogyan léteznének a dolgok. Az pedig hogy az objektiv valóságról miképpen szerez empíriát akárki is az a saját előnye, vagy balgasága, sőt az így szerzett empirikus szubjekitvizmus képezi a dolgokról alkotott tapasztalatok igazságtartalmának arányát látásunkban, ezért ez nagyban összefügg az igazság megismerésének a lehetőségeivel is.

Pontosabban az emberi elme akármikor született is volna, találhatott volna logikát a világban. De ezek az idegen szavak

Elryn írta:

A világban a rend már jóval az ember vagy akármilyen magasabb intellektus előtt is létezett. Jóval a Föld előtt...

Nem kötekedni akarok, de honnan tudod? (persze, ha hit, azzal nem lehet vitázni...)

Szerintem a rend emberi fogalom, az emberi elméből származik -> az emberi elme rendjét/rendvágyát képezi le. Rendnek látunk jelenségeket, de lehet, hogy más szerkezetű elme másnak, akár káosznak látná. Én úgy gondolom, nincsen abszolút igazság, idea a látszat mögött. Vagy legfeljebb annnyira a megismerésünk határán túl, hogy egyszerűen felesleges kutatni.
Milyen színű a piros?

szerintem ezzel viszont az a gond, hogy teljes mértékben megkérdeőjelezzük az objektivitás létét, márpedig minden dolognak van egyfajta atributuma, vagy méginkább egzisztenciája, hanem hogyan léteznének a dolgok. Az pedig hogy az objektiv valóságról miképpen szerez empíriát akárki is az a saját előnye, vagy balgasága, sőt az így szerzett empirikus szubjekitvizmus képezi a dolgokról alkotott tapasztalatok igazságtartalmának arányát látásunkban, ezért ez nagyban összefügg az igazság megismerésének a lehetőségeivel is.

A világban a rend már jóval az ember vagy akármilyen magasabb intellektus előtt is létezett. Jóval a Föld előtt...

Nem kötekedni akarok, de honnan tudod? (persze, ha hit, azzal nem lehet vitázni...)

Szerintem a rend emberi fogalom, az emberi elméből származik -> az emberi elme rendjét/rendvágyát képezi le. Rendnek látunk jelenségeket, de lehet, hogy más szerkezetű elme másnak, akár káosznak látná. Én úgy gondolom, nincsen abszolút igazság, idea a látszat mögött. Vagy legfeljebb annnyira a megismerésünk határán túl, hogy egyszerűen felesleges kutatni.
Milyen színű a piros?

Amit az alábbiakban olvashattam az eleve elrendelésről az megint nem az, hanem valami más, de mindegy ehhez inkább nem is szólok hozzá.

Viszont én semmiféleképpen nem kételkedem affelől, hogy Buddha megvilágosodott, de mi az az állapot és mire volt ez neki jó, azonkivül, hogy kiválóan érezte magát egyedül és senkire sem volt szüksége, aztán meghalt. Ez minden, csak épp nem az emberi lét lényege. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy sem a vízcsobogás, sem pedig a madárcsicsergés nem visz közelebb semmilyen transzcendentális létezőhöz, vagy egy afféle létezéshez, és lehet mondani, hogy ez csupán hit kérdése, de ilyen módon csupán a saját környezetére tud ráhangolódni az ember, ahol, megint jól érzi magát, mert nincs nyitott út a lélek számára, amin elindulhat, egyszóval egyfajta pszichés aktus. Nekem ugyan nem tisztem védeni a katolikusokat (ők se gyakran védenek meg engem ), de az a meditáció egészen más talajon áll és semmi köze a buddhista szerzetesek meditációjához, ezért ne keverjük ezt ebbe bele - gondolom én.

Finwe írta:

A buddhizmust intellektuálisan kell megérteni. Sokkal inkább filozófia mint vallás. Meg kell értened, és csak úgy lehetsz buddhista.

Én nem nagyon értek a buddhizmushoz, de az biztos hogy ebben tévedsz. Ha így lenne akkor a buddhista szerzetesek nem meditálnának órákon át. A meditáció lényege épp az hogy a gondolatnélküliség állapotába visz el, ahol az ember kilép az elme rabságából. Érzelmileg ráhangolódik a világra, hallgatja a madarak dalát, a viz csobogást és közben figyel, és figyel akkor is amikor sétál az utcán vagy leül a földre, így válhat tudatossá, így függetleníthei magát később az érzelmektől (épp Buddháról hallottam, hogy mindig nagyon lassan mozgott, hogy jobban tudatosodjon benne minden lépés, saját megfogalmazása szerint mintha egy hideg patakban köveken lépdelt volna). Ez nem a buddhizmus tanítása, ez a meditáció lényege. Pusztán intellektuális megértéssel senki sem fogja megtapasztalni azt a létállapotot amit elért Buddha. Elég csak az életútjára gondolni, vagy arra hogy milyen szenvedélyekkel kell szembenézni, milyen bűnökkel, hogyan lehetne ezeket intellektuálisan megérteni?

Másrészt én nem a buddhizmus tanítására gondoltam hanem Buddháéra, ami úgy tűnik nem ugyanaz. Ez már csak így van a vallásokkal, ha el megy a mester, a tanítványok elkezdenek szabályokat alkotni, amihez aztán mindenki szigorúan ragaszkodik. Buddha maga is azt mondta, hogy mindenkinek egyéni úton kell járnia.

Aztán ha hasonló karakter, hasonló következtetésre juthat mint az adott vallás mestere. Szerintem

Egyetértek. Egyébként nemcsak a buddhisták, hanem a katolikusok is szoktak meditálni. Az igaz, hogy a buddhizmus filozófia inkább, mint vallás, de attól még hit, s a hit azért egy-pár fokkal mélyebb, mint a filozófia, s ezért elsajátítása is nagyobb odafigyelést igényel, mint egy vallási szabályrendszer vagy filozófiai nézet elfogadása. S hit nem csak úgy lehet, hogy Istenben hiszünk. Nemcsak úgy lehet hinni, másban is lehet. A világban a rend már jóval az ember vagy akármilyen magasabb intellektus előtt is létezett. Jóval a Föld előtt...

S visszatérve az eleve elrendelésre, hozzátenném, hogy ez sokkal mélyebb szinten nyílvánul meg, mint mindennapi életünk. Ezért semmit sem lehet biztosan megjósolni. Hogyha megtudnánk mindent jósolni, akkor unalmas lenne a világ... Bár szerintem még azelőtt is elpusztulunk.
Tehát úgy kell cselekednünk, mintha semmi sem lenne elrendelve, de úgy kell gondolkodnunk a legtöbb esetben mintha előre tudnánk mindent. Például át kell gondolkodni, hogy hogyan reagál majd a környezet minden cselekvésünkre, s tudatosítanunk kell, hogy csak egyféleképpen reagálhat, s hogy semmi sem 100%-osan megjósolható. Tehát cselekedj pesszimistán, gondolkodj optimistán (ott is tartózkodj a szélsőségektől). Egyáltalán nem olyan nehéz, mint látszik. Például, ha dolgozatra vagy versenyre készül az ember, lehet hogy biztos benne, hogy jól sikerül majd, de azért tegyen meg mindent ezért... Így már egy kissét könnyebb

A buddhizmust intellektuálisan kell megérteni. Sokkal inkább filozófia mint vallás. Meg kell értened, és csak úgy lehetsz buddhista.

Én nem nagyon értek a buddhizmushoz, de az biztos hogy ebben tévedsz. Ha így lenne akkor a buddhista szerzetesek nem meditálnának órákon át. A meditáció lényege épp az hogy a gondolatnélküliség állapotába visz el, ahol az ember kilép az elme rabságából. Érzelmileg ráhangolódik a világra, hallgatja a madarak dalát, a viz csobogást és közben figyel, és figyel akkor is amikor sétál az utcán vagy leül a földre, így válhat tudatossá, így függetleníthei magát később az érzelmektől (épp Buddháról hallottam, hogy mindig nagyon lassan mozgott, hogy jobban tudatosodjon benne minden lépés, saját megfogalmazása szerint mintha egy hideg patakban köveken lépdelt volna). Ez nem a buddhizmus tanítása, ez a meditáció lényege. Pusztán intellektuális megértéssel senki sem fogja megtapasztalni azt a létállapotot amit elért Buddha. Elég csak az életútjára gondolni, vagy arra hogy milyen szenvedélyekkel kell szembenézni, milyen bűnökkel, hogyan lehetne ezeket intellektuálisan megérteni?

Másrészt én nem a buddhizmus tanítására gondoltam hanem Buddháéra, ami úgy tűnik nem ugyanaz. Ez már csak így van a vallásokkal, ha el megy a mester, a tanítványok elkezdenek szabályokat alkotni, amihez aztán mindenki szigorúan ragaszkodik. Buddha maga is azt mondta, hogy mindenkinek egyéni úton kell járnia.

Aztán ha hasonló karakter, hasonló következtetésre juthat mint az adott vallás mestere. Szerintem

Hol lehet erről olvasni?

Arra gondoltam, hogy ha levezetésként tekintünk erre az azt jelenti, hogy intellektuálisan fogjuk meg a tanítást, csak hát a megértésnek épp az elme, az intellektus az akadálya, legalábbis azok számára akik nem mesterei ezeknek.

Az ok-okozati összefüggés érdekes kérdés, Buddha ebből vezette le, hogy miért kell elszakadni az érzelmektől amik e világhoz kötnek minket, hogy kiléphessünk a folytonos újjászületési láncból.

Buddha nem egy levezetéssel jutott erre a következtetésre. Ez úgy hangzik mintha intellektuális úton világosodott volna meg.

Gwendir, a Ferneyi Pátriá írta: Ebben a Rendező Elvből az is következik, hogy létezik a Tolkien fórum, s én most pontosan ezt a hozzászólást írom. Vagyis minden el van rendeltetve, de az egyáltalán nem biztos, hogy jól.

Egyetértek, tehát ebből az következik, amit én is gondolok pl. lehe,t hogy az nincs jól elrendelve, hogy hozzászólásokat írsz, pl. ilyen témakörben, de másokban is.

Pontosabban nem is eleve elrendelésre gondoltam, hanem inkább arra, hogy mindennek megvan a maga oka, amely előbbi okok láncolatából született meg, vagyis valószinűleg minden visszavezethető egy okra.
S a másik, világnézeti és világnézet-műveltségi okok miatt senkit sem lehet kikritizálni, kedveseim, ez azért eszetekbe juthatna...

A Szentatyák a Máté, Márk, Lukács és János szerinti Evangéliumot vették be a Biblia kánonjába, mint hiteles és sugalmazott műveket. (Egyébként 1 Evangélium van a szó szoros értelmében, és a 4 evangélium ennek más-más hiteles megközelítése)
A 4 evangéliumon kívül még nagyon sok „evangélium” van, amelyek azonban nem sugalmazott írásművek. Apokrif evangéliumoknak hívják őket. Ilyen pl. Tamás evangéliuma, Jakab ősevangéliuma, Péter evangéliuma, Bertalan evangéliuma, stb. Ezek a művek vagy jámbor hívők túlbuzgóságából származnak, de többnyire gnosztikus vagy más, a kereszténységből kiszakadt, vagy vele konfrontálódott szekták, közösségek által írt művek, a többségük csak a 2. század után keletkezett.
Főként ezoterikus körökben szokták legalizálni ezeket az evangéliumokat (pl. a Tamás evangéliumot), de ez tudományos és hívő szemszögből is erősen kérdőjelezhető. Nincs sok közük Jézus Krisztus igaz tanításához.

nem csak 4 evangélium létezik. Csak a többit elégették megrongálták. Valószínüleg az egyház.

ha erről már volt szó akkor tárgytalan.

A Júdás evangéliumával kapcsolatban szeretném elmondani, hogy nem ez az első olyan irat, amely az idők során előkerült és tartalmilag vagy logikailag ellentmondásban áll a kanonizált szentírási iratokkal.
Hiba lenne ezeket automatikusan kinyilatkoztatottnak, sugalmazottnak betudni.

Valóban feltámadt!

Ezt a jelentés-fordítás szerencsétlenséget (hibát
?) még nem is hallottam.
Szóval ezentúl megválogatom a szavaim...

Nos itt az alábbiakban, amiről olvasunk, az nem eleve elrendelés – predestináció (hogy nevén nevezzük a dolgot), hanem sokkal inkább fatalizmus. Az hogy az eleve elrendelés hülyeség lenne, azét azt mégsem állítanám, mert eleve már az predestináció, ahogyan Isten Krisztust a világ szabadítójaként rendelte, mint valóságos Istent a valóságos Istentől természeténél fogva és nem teremtettsége következtében. Szintén – úgy vélem, hogy a szabad akarat és a bűn előállásának kérdése is nagyban függ az eleve elrendeléstől, mert ha Isten nem rendeli el eleve Krisztust a világ szabadítójaként, akkor a szabad akaratból elkövetett bűn, mint véletlenszerű hiba állta volna elé a világban, így megkérdőjelezve Isten mindenhatóságának a voltát. De minek előtte ez megtörtént volna Isten már eleve elrendelte Krisztust, aki természet szerint Ővele azonos, hogy a világ váltságaként üdvösséget szerezzen. Ezzel Isten pedig se magát, se pedig az embert nem hozta kellemetlen helyzetbe, vagyis nem tette az emberi egzisztenciát sorsszerűvé, csupán megmentette ezt a létet, sem pedig saját hatalmát nem csorbította. Ez a predestináció legfőbb aspektusa. Hogy az ember eleve el van-e rendelve, arról csak annyit, hogy bizonyos emberek bizonyosan igen, lásd Pál apostolt „ő nékem választott edényem” mondja az ige. Az eleve elrendelés emberi vonatkozását leginkább mégis abban szemlélhetjük, hogy Krisztus mindannyiunkért meghalt és mindannyiunknak váltságot szerzett, senki sincs kivétel, tehát már ezután mindannyian eleve elrendeltettünk az üdvösségre, az hogy egyen-egyenként miképpen döntünk, hogy élünk-e az Isten által felkínált lehetőséggel és megragadjuk-e a Krisztusban adott üdvösséget az csakis személyesen rajtunk áll. Na ez a különbség a predestináció és a fatalizmus között és a kettőt jó nem összekeverni, az eleve elrendelés (elég szerencsétlen magyar ferdítés pre-destinatio ugyanis annyit tesz, hogy előre rendel vmit. vmi. célra, tehát tudatában van az elkövetkezendőknek és annak fényében cselekszik, tehát nem tudatlan önkényes cselekedet, hanem inkább preventív) meghagyja teljes mértékben az emberi döntés jogát és annak következményeit, csupán tesz valamit azért, hogy választhassunk egy Isten által fel kínált jó variánst.

Krisztus feltámadt - Áldott húsvéti ünnepeket

Gwendir, a Ferneyi Pátriá írta: Azt én sem tudom, milyen állandóra. De hallottam, hogy valamilyen igen fontos állandó a 137-es.
Egyébként kedves Alyr, muszáj neked mindent kikritizálnod?
Szerintem, így nézve, hogy a világba beleszülettünk, teljesen logikus, mivel a mi agyunkban is ott munkál a Rendező Elv, amely a kezdetek kezdetén megalkottatott, s mindent áthat. De hogy miért ilyen a Rendező Elv, az teljesen érthetetlen. Miért nem 3 nem van, miért csak 2? S miért éppen ilyen atomokból épül fel a világ? Ebben a Rendező Elvből az is következik, hogy létezik a Tolkien fórum, s én most pontosan ezt a hozzászólást írom. Vagyis minden el van rendeltetve, de az egyáltalán nem biztos, hogy jól.
Egyébként valószínűleg a barokk-rajongás következménye az, hogy mondataim úgy ugrálnak...Meg a jellememé. S ez is eleve el volt rendeltetve.
Itt megjegyezvén: a vallásoknál még nem döntöttem, még meg se vagyok keresztelve, nem vagyok szekta-tag, úgyhogy nem vagyok református (a vadkatolikusok kedvéért. Vadkatolikus az, aki utálja a protenstánsokat, mivel ő katolikus.)

Itt fűzném hozzá, hogy az eleve-elrendelés tana szerintem hülyeség. Ha Isten szabad akaratot adott nekünk (márpedig adott) akkor mi értelme lenne az eleve-elrendelésnek;azt mondaná: Tedd, amit akarsz, de én tudom, hogy ezt-és ezt fogod tenni?
Namindegy, ez csak egy magánvélemény...

Azt én sem tudom, milyen állandóra. De hallottam, hogy valamilyen igen fontos állandó a 137-es.
Egyébként kedves Alyr, muszáj neked mindent kikritizálnod?
Szerintem, így nézve, hogy a világba beleszülettünk, teljesen logikus, mivel a mi agyunkban is ott munkál a Rendező Elv, amely a kezdetek kezdetén megalkottatott, s mindent áthat. De hogy miért ilyen a Rendező Elv, az teljesen érthetetlen. Miért nem 3 nem van, miért csak 2? S miért éppen ilyen atomokból épül fel a világ? Ebben a Rendező Elvből az is következik, hogy létezik a Tolkien fórum, s én most pontosan ezt a hozzászólást írom. Vagyis minden el van rendeltetve, de az egyáltalán nem biztos, hogy jól.
Egyébként valószínűleg a barokk-rajongás következménye az, hogy mondataim úgy ugrálnak...Meg a jellememé. S ez is eleve el volt rendeltetve.
Itt megjegyezvén: a vallásoknál még nem döntöttem, még meg se vagyok keresztelve, nem vagyok szekta-tag, úgyhogy nem vagyok református (a vadkatolikusok kedvéért. Vadkatolikus az, aki utálja a protenstánsokat, mivel ő katolikus.)

Most kaptam hírlevélben:
www.geographic.hu/index.php?act= ... =3&id=6904
Nézzétek meg, én kicsit leakadtam rajta.

A világ miért ne lenne logikus?

Gwendir, a Ferneyi Pátriá írta: Én a barokkos "Teátrum mundi"-ban hiszek. De abban, hogy van-e Isten vagy nincs, abban egyetértek Buddhával: olyan ezen elmélkedni, mint azon, hogy a nyíl, melyet kilőttünk, eltalálja el a célpontot, vagy valami ilyesmi. De hogy a világ logikus... Ez bizonyos határok között elfogadható. Az ősanyag csak úgy összedobálódott rend nélkül. Csak mi találjuk logikusnak... Mivel bele születtünk

U. I. Gondoljatok a 137-es állandóra.

Lehet értetlen vagyok, de: Milyen 137-es állandóra :

Én a barokkos "Teátrum mundi"-ban hiszek. De abban, hogy van-e Isten vagy nincs, abban egyetértek Buddhával: olyan ezen elmélkedni, mint azon, hogy a nyíl, melyet kilőttünk, eltalálja el a célpontot, vagy valami ilyesmi. De hogy a világ logikus... Ez bizonyos határok között elfogadható. Az ősanyag csak úgy összedobálódott rend nélkül. Csak mi találjuk logikusnak... Mivel bele születtünk

U. I. Gondoljatok a 137-es állandóra.