Versek

Nefadar válaszolt a következő témában: Versek

Megbánás:

Túl a hegyeken és a tengeren
Ott ahol valaha boldog lehettem
Mára semmi sincsen, minden elveszett
Ahogy ártatlanságom is elveszett
Kezemet mások vérével szennyeztem
Amit akartam azt meg is tehettem
Embereket öltem rezzenéstelen arccal
Könyörögtek, de meg nem hallgattam

Élveztem ahogy kointom vérüket
És így elveszem tőlük terhüket
Élveztem mindent, de ma már nem
Hogy miért tettem, válaszát nem lelem
Most itt vagyok ahol boldog voltam
Minden elpusztult ami fontos volt nekem

Mindent helyre akarok hozni

Bánok mindent amit tettem
Bánom amit velük tettem
Bánom azt is, hogy megszülettem
Bánom, hogy rendet nem tehetek...

---

Nefi



Za dashu snaku Zigur, Durbgu nazgshu, Durbgu dashshu! :sauron1:

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Nefadar válaszolt a következő témában: Versek

Sesy: nagyon jó lett, Az érzés ismerős...
Laurelin, Nefra, Area, Nima: jók!

---

Nefi



Za dashu snaku Zigur, Durbgu nazgshu, Durbgu dashshu! :sauron1:

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Nimashilin válaszolt a következő témában: Versek

Laurelin: nagyon elkeseredett. Most semmi épkézláb gondolatom nincs, sajnálom.
Leguanember: az a kedvenc versem, ergo értem, miért ilyen lett.
Aranymag: tetszik. Nekem inkább a félálom állapota ugrik be.
Sesy: rossz érzés, ismerjük.
Cueddo: szép, de sztem a középső része nem nagyon illik bele. Ott úgy éreztem, mintha másik verset olvasnék.
Eglar: sokan lefordították már, többek között én is, de sztem a tiéd lett a legszebb. A lápos-ráomlott szívére részek... :agree:

Megint filó órás nyáladzás, az élet céljáról és az elképzelt, eszményi szerelemről szól. Mondtam, hogy nyálas!!!

Talán egy életet leélnék nélküled. Talán útra kelnék, hogy megtaláljam a tökéletest. A tőkéletes Napot, a tökéletes szempárt, a tökéletes érintést. De talán csillaggá válnék, hogy fentőrl jobban lássam, mit hagytam odalent. Most viszont, hogy ismerlek, könnyezve nézem a csillagokat. Mert én tudom, mit hagytak itt. Tudom, hogy kár útrakelni, ha van melletünk valami értékes. Mert magunknak építünk szép és jó dolgokat. Az én művem te vagy. Te tökéletes vagy.

---

My light shall be the Moon, and my path the Ocean.
The fish knows everything.

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Laurelin válaszolt a következő témában: Versek

Elanor: Nagyon jó, szinte pofonvágja az embert.
Nefi tetszik!
Area tök jók a váltakozó hosszúságu sorok, csak sajna bánatos
én is hoztam egy régebbit.

Az életem

Egy székről nézem végig az életem,
kívülállóként, jó nekem.
Néha nagyokat ásítok
s ha szomorú a film, sírok.
Jó hosszú a mese s a szék kemény,
egyszer majd vége lesz szól bent a remény.
Néha elaludnék mégse tehetem,
hisz ez mégis az én életem.
Arcok buknak elő, felismerni kéne,
de nincs az agyamnak róluk emléke.
Egy szerelem tűnik szépen lassan el,
hagyom, hadd menjen, már nem érdekel.
Egy anya, kinek nincsen karján gyermek
csókolna, nem hagyom, erre ő is elmegy.
egy lány, a barátnőm, ismerem őt nagyon
a rohanó képekből őt én kiragadom,
ideül mellém, most nem boldogtalan,
azután eltűnik, csak játszott az agyam.
S már a Rába parton egy barát kezét fogom,
nevetünk sok mókás, bohó gondolaton,
körbenézek újra, nincs mellettem senki,
azon gondolkozok, hogy tudnék feledni.
Aztán mégegy lány jön szomorú, de nevet,
vele is megosztom kemény székemet,
ki tudja hány éve barátnőm már nekem
s hányat fog még együtt leélni velem.
Aztán szürke képek, sivárak, kopottak,
így fogok én élni, hogyha élni hagynak,
megvénülök úgy, hogy semmit el nem értem,
miért folytatom mégis? Soha meg nem értem.
A szék marasztalna s én mégis felkelek
nem bírom végnézni semmi életemet.
Előttem szakadék, ugranék is gyorsan,
tán minden megváltozik, tán jobb lesz holtan!
Mégsem mehetek el, időm végtelen
s a székhez szögez engem rohanó életem.
Behúnyom a szemem, akkor is azt látom,
innen nincs menekvés végül csak belátom.

Akárhol is vagy most, ülj le mellém kérlek,
nem tudom még ki vagy, de régtől várlak téged,
ülj le ide mellém és ölelj meg, ha félek,
talán megszelidül melletted az élet.

98.06.12.

---

Lemostam a festéket arcomról
most látszik csak, nem mosolygok,
a rettenet fintora ez.

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Eglarcarien válaszolt a következő témában: Versek

Cue: Ebből rád ismerek. Ez a vers egészen 'te' vagy. (remélem, érted, hogy gondolom) Nekem a ...(kinyilatkoztatás helyett mit mondjak?!)
->azokat idézi, és mégis merőben más. Érzek benne valamit a Gudea-idézet hatásából is. (gyorsan elmentem ) Na meg ugye tisztán benne can a pap(mester) = tanító felfogás.

[size=9:15amtbm1]Csak úgy mellékesen én is nekiestem a lerágott csontikáknak, jobb nem jutván eszembe:

The missing

Sohasem figyelte a Nap ébredését,
a hajanal rendszerint munkában találta;
de gyakorta bámult a tűnő napsugárba,
míg a lápok színét hideg szellő járta.
És abban a percben ráomlott szívére
a mulasztott örömök minden vesztesége;
s úgy érezte, lelke menten elmerül,
mert nem figyelt szíve háborgó mélyére...

[/size]

---

Your blood is not shared with your husband unless something goes wrong.

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Arlith válaszolt a következő témában: Versek

Cueddo: Megölsz ezzel a hülye kék színnel, megvakulok... eh,most ki kell lépnem, hogy el tudjalak olvasni...

Mau: Egyenlőre annyit, hogy nagyon tetszik a lejtése, és a dallama. A többit később, most túl fáradt vagyok...

Sesy: Olyan közhelyes ez a kék szem... lehet,hogy tényleg így volt- ismerem az érzést, meg minden... de akkor is közhelyes és ez most nem gonoszkodás...

---

"God's away, God's away
God's away on business, business"

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

bea/mag válaszolt a következő témában: Versek

Neframíel: Huhhh, nagyon nagyon nagyon...... )
Mau: 2. vsz iszonyat jó, de amúgy az egész vers az.
Nimashilin nagyon tetszik a hangulata.
Elanor már mondtam, de mondom megint szupi.
Hoztam én is egy verset, ezt is régebben írtam.

Kábulat

Zúg a csend. Áll a levegő. Minden nehéz.
Hallom a szívem, elhomályosul a kép.
Összefolyik minden a nem létező néz
Téged és integet neked ne félj.
Minden olyan, mint egy álom.
Nézem magam de nem találom.
Egyszer csak meghallom a dalom.
Amint a szobám sarkában dalolom.
Elkísér egy fagyos nevetés utamon
Visszhangot egyre csak hallom, hallom.
Most fekete? Nem! Fehér vagy lila?
Fehér igen a fény de a köd az lila,
S az alagút fekete. De messze van!
Széttárom a kezeim, repülök
És egyszer csak meghalok.

---

2_41 menni kéne
gyilkos-e ki megmutatja hogyan kéne élned
és nem hagy maga után mást csak egy képet
/jac/

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Cueddo válaszolt a következő témában: Versek

Nefra: tetszett a versed, főleg az "agyon-szabadítottátok"
Én is írtam egy verset, a párbeszédes sorozat folytatása: (igazából kicsit kisiklott a mondanivaló, meg még lehetett volna árnyalni, vsz még fogom is farigcsálni picit, csak kíváncsi vagyok az első-benyomásaitokra)


Tanítvány:

Hová tűntek napjaim? Ha tűntek csillagok,
ugyan kinek a csillagait fogtam kezembe én?
Ha volt út, tudás, és volt hatalom,
ugyan ki törte meg utam, és miért?
Mert ragyogó betűkkel írta fel az égre
az utolsóig, minden jövendő hajnalom,
és ha láttam is az eget egykor egymagam:
szertefoszlik az út - elhagy akaratom.

Mester:

Ó, gyermekem! Ugyan ki ez a földi nő?
Hiszen ő is gyermek, mint tenmagad,
de ha elalszik, szíve puszta kő:
szívet, sorsot, utat egyaránt tagad.

Tanítvány:

Voltak tiszta szavak, melyeken éltem,
voltak dalok, betűk, csillogó énekek;
de más mezőkön járok én most,
és - ó, jaj - túl széles út ez nekem.

Mester:

Gyermekem, te, aki már oly messze jártál,
talán már álltál a Fényben egymagad,
van-e oly nagy sors tebenned,
mi az Útról is elragad?

Tanítvány:

Mert Egy, aki lát; Egy, aki ismer - mondtad,
és így láttam meg őt kezdetben:
Egy ismer engem, és Egy ismeri őt;
már őbenne élek, s az ő szíve él bennem.

---

Nap felé tör, amíg csak a Nap áll,
És nem vesz rajtuk erőt a halál.
(Dylan Thomas)

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Nimashilin válaszolt a következő témában: Versek

Nefra: te sajnos ritkán írsz, pedig nagyon velősek és tömörek a verseid. Csak sztem az utolsó sor nem illik oda, az „Enyémek a kötelek!” sokkal jobban jönne befejezésnek. De csak szerintem.
Area: szívből szólt. A barátaid pedig úgy tűnik, most „válnak felnőtté” és ezért próbálnak mások lenni. Tipilus dolog… Téged lehet, h irigyelnek és ezért gonoszkodnak… Erre pedig bizonyos szinten légy büszke.
Mau: ez nagyon szép! Főleg a sámános rész.
Elanor: először Az ember tragédiájának londoni színében levő haláltánc ugrott be, de hiába ugyanaz a téma, a végén teljesen eltértem tőle. Hű, ki tudtad verni a fejemből a Tragédiát! Ez részemről óriási elismerés.
Vivin: te tündér! /Vagy tünde : / Nem fogod elhinni, de először a te avatarodat akartam választani, csak aztán ez jobban hasonlított rám.

Ennek nincs története. Csak úgy jött.

Lerogyni egy sír mellé, beleőrülni a fájdalomba.
Nincs semmi.
Tudni, mi a halál, átkokat szórni a holdba.
Gyászolni.

Üvöltve összekaparni az emlékeket, közben zokogni.
Remegni.
Könyörögni egy halotthoz, sírva visszahívni.
Temetni.

---

My light shall be the Moon, and my path the Ocean.
The fish knows everything.

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Neframíel válaszolt a következő témában: Versek

Jaj!! NEm semmik vagytok! 8O Gyorsan felsorolom akiknek az utóbbi verse most nagyon tecc.:
Elanor, Mau, Area előbbi verse, Dae verse... huh... most mért csináljátok ezt velem? Az egész hozzászólás tele lenne nevekkel!
Belökdösök egy régebbit. Szeretném ha minősítenétek.
/Félreértések ellen: ez nem nektek szól, közel se!! Régebben írtam, és egy elég balul sikerült kapcsolat alatt úgy éreztem, mindenki engem akar irányítani, mindenki bilincsekbe fojt, kötelekkel tart fogva; valszeg ennek hatására volt egy olyan álmom, hogy már magam is kötél vagyok... csak most én fojtom őket. Huh, ez most off volt, csak vmilyen támpontot akartam adni, hogyha már vki vállalkozik az elolvasására, legalább nagyjából tudja, miről van benne szó. /

Köteleknek Őre

Köteleimmel titeket is fojtlak
-rátekertétek izzadó rabtestemre -
most nézzetek! Számon akadó imák szólnak;
megszerettek a kötelek.
Engem már nyaldosnak, mert az én húsomig
már lemartak. Ti jöttök! Most veletek harcolnak.
Átöleli a kötél suttogásotok olajos szénjét;
belefolyik bilincsetekbe. Féljék a gügyögős nappalok
éjszakáitok!
Ti lettetek a rabok,
és agyon-szabadítjátok magatok.
Hát én állok ott. Saját köteleim hízelgő állatok.
S felétek nézek… rabtestemben vérzek - de nevetek!
Pórusaitok már csak kitágult szemek,
fogaimon fáklya csillan. Enyémek a kötelek!
A párafalú iszonyatban én őrizlek.


Szerintem Ti is néha írhatnátok egy-egy ilyen "helyzetismertetőt" a versetekhez, hogy jobban tudjuk, milyen életperiódusban vagytok! Vagy lehet, hogy hüle ötlet.

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Elanor válaszolt a következő témában: Versek

Tegnap alkottam

A fekete száj [size=9:1du573d7](még nem biztos, hogy ez marad a cím...)[/size]

Eső. Köd. Szél. Árnyak.
Az emberek csak várnak.
Hogy mire, azt nem tudják,
Csak tátják tovább a világ száját.

A tátongó, üres szájból mocsok bűze terjed
A bűzös lehelet csak tovább erjed, s erjed.
Rég elrohadt benne az összes fog,
A mályvaszínű nyelv ernyedten lóg.

A száj nem mozdul. Tán nem is akar.
Nem érdekli, hogy ellepi sok féreg és rovar.
Csak rakódik és rakódik rá a sok szenny,
A mocsok betömi a szájat teljesen.

Most - mintha észbe kapna - megpróbál mozdulni,
De nem ám mosolyra akar húzódni!
Óh, nem, inkább üvöltene, kiáltana,
Hatalmas kínjában a némaságba ordítana.

De mozdulni nem tud immár,
A mocsok ellepte, mint semmi-színű ár.
A változtatás szándéka lehull, s eltűnik, mint a kő,
Amelyet mély szakadékba dobnak... késő, már késő.

---

I feel complete when I feel sick inside

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Mau Rauser válaszolt a következő témában: Versek

Sziasztok!

Itt egy vers, amin már hosszú napok óta rágódok. Számomra kétértelmű, bár ezt csak az veszi észre, aki jól ismer Szofi, Arlith és mindenki: szívesen venném a kritikáitokat.
És külön Szofinak és Cueddonak: A CB-vers meg már majdnem teljesen kész van, úgyhogy majd alkalmasint beteszem az egészet, jó?

Szerelmem messzi Dél s a Kelet,
Ott, hol aranyló Ré ad jelet,
Merre a fenséges Fény vezet
Uralván büszkén a kék eget.

Csillagvilág oly korán jön el,
Az éjszaka puhán átölel,
Varázsos illata bűvöl el,
Mint révülő táltost a tűzközel.

Dalolni végtelen éj dalát,
Követni utam hívó szavát
Indulok, keresvén új hazát,
Minden, mi visszatart, puszta gát.

-- Mau Rauser

---

Ez a művészet csodája, hogy az ember néha nagyobbat szarik, mint amekkora a seggén kifér.
(Weöres Sándor)

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Nefadar válaszolt a következő témában: Versek

Area a rabszolgás nagyon tetszik.
Nima: nagyon jó.

---

Nefi



Za dashu snaku Zigur, Durbgu nazgshu, Durbgu dashshu! :sauron1:

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Arquen válaszolt a következő témában: Versek

Area:
Mondjuk úgy, hogy értelme rejtett,
Végén zavaros, de elmegy.
A verselés viszont nagyon szép,
Kár, hogy én nem írok ilyen szépecskén.

Vivin:
Üdvözlünk a köreinkben!
Verseket fejtünk, s írunk meg.
Írjál tehát velünk együtt,
Mert jó e társaság kívül, s belül.



Ezen felül üzenem mindenkinek,
Ki versemet elemezte,
Alkotásomon nem változtatok,
Mert számomra az első írás a fontos.

---

"Concordia parvae res crescunt, discordia maximae dilabuntur."

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Erda niire (Area) válaszolt a következő témában: Versek

Nima: köcc.... ez most nagyon jól esett. Mostanában az összes barátom (meg én is) változik, csak ők nem a versek felé, hanem inkább a divat, stb. mindenki "gyerekesnek" tart, szal ez most jól esett...... de off vagyok....

Ragszolgák éneke

Egyszer elmehetünk, s mindennek vége.
Egyszer fegyvert kötünk, s elmegyünk végre.
Egyszer szabasdság lesz, s nem csörren lánc,
Egyszer élni fogunk, s nem vár a sánc.
Egyszer emberek leszünk.

Majd házunk is lesz, csak a miénk,
majd ágyunk is lesz, penne tollpihék,
majd lesz időnk is, és munkánk tisztességes,
majd nem lesz ember, ki velünk ellenséges.
Majd szabadon élünk.

Addig küzdünk, a sáncot csak ássuk,
addig ellenállunk, hogy holnapot lássunk,
addig életre bíztatunk, élni kell még,
addig nem törünk meg, s ha ez nem elég,
addig sem adjuk fel.


ennek semmi értelme..............

---

'Is there anybody out there?'

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Vivin válaszolt a következő témában: Versek

Sziasztok!
Új vagyok még a tagok körében, de azért olvasgattam eddig. Nimashilin, nagyon szépeket írsz, de szerintem az At the end of everything /Arwen's cry/ volt a legszebb. No meg a novelláid, gondolom, sejted, melyikre gondolok.
Elanor, Nefadar: ti is szépeket írtok.

---

Arwen Undómiel örök álomra hajtotta királynői, gyönyörű fejét. Valami megszűnt Középföldén. S bennem is.

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Nimashilin válaszolt a következő témában: Versek

Area: lehet, h ez most furán fog hangzani, de mikor karácsonykor erre a fórumra jöttem, még teljesen más verseket írtál. Nem tudom, hogy fogalmazzam meg, de sztem azóta vhogy "felnőttél". Egyre jobban tetszenek a verseid, az eddigiek is tetszettek, de azok vhogy... gyerekesebbek voltak. Most már nem csak arról szól a vesred, h "Süt a nap, nyílnak a virágok, szól a madárdal, hejj de jó." Mert azért valljuk be, volt pár ilyen is. Nem azt mondom, hogy eddig rosszakat írtál, de mostanában egy NAGYON pozitív változást tapasztalok így, laikus szemmel.
Elanor, Radnótién sírtam. Az Ahonnan együtt zuhantunk
Két fehér ártatlan szűzek,
Bimbóban elnyílott pompás virágok; rész nekem még mndig nagyon fájdalmas. Valami földöntúli fájdalom van benne. És sajnos ezt még sosem érezhettem. És most a Farewell to Lórien egyik legszomorúbb része megy, és mindjárt bőgők... Affene a hisztis természetembe! Most is
Dae: Bizony, nehéz ezekkel a lányokkal... Én novellát írtam hasonló témáról, de ott a lány meghal a tünde életéért. Ohh, míly romantikus!

---

My light shall be the Moon, and my path the Ocean.
The fish knows everything.

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Elanor válaszolt a következő témában: Versek

Nima: nem a Hold pajzán, hanem a kíváncsiság, amivel beles a szobába
[size=9:2ibql6oy]Mikulás [/size]

A versek, amiket hoztál gyönyörűek. Szeretem az angol romatikát, és Radnótit is!
A Radnóti vers nagyon jól megfogalmazza a szerelmet, de mintha lenne benne vmi szomorúság is az elvesztett érzések fölött...

Na, legközelebb hozok verset is, ha nem bánjátok

---

I feel complete when I feel sick inside

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Nimashilin válaszolt a következő témában: Versek

Szofi: huhh, köszönöm szépen. A tiédet először csak néztem, csodálkoztam, aztán végre eltűnt a köd és megértettem, h mit jelent. Döbbenetes, ahogy a képeket használod.
Elanor: kedves, de nekem a Hold sehogy sem lehet pajzán. Akkor már inkább a Mikulás... Hohhohhohhóóó!
Elhoztam a kedvenc szerelmes versemet, az elsőt pedig ma találtam és sztem gyönyörű.

Shelley: Óda a Nyugati szélhez 4. –részlet –Tóth Árpád fordítása

Legyek hárfád, mint hárfád a vadon,
Hulló lomb vagyok én is, ne kímélj!
Ha vad zenéd felzúdul szabadon,

Lomb s lélek hadd kísérje őszi, mély
Dallal, mely édes, bár fáj, -óh, te zord
Lélek, légy lelkem, én s te: egy személy!


Radnóti: Az áhítat zsoltárai: 4.

Karcsú ujjaid között aranyló
Narancs az életünk régi kedve,
Mert valamikor mi együtt csodáltuk
Csurranó, csodás ligetek alján
forró, szines madarak
Daloló fészekrakását.

Tenyered gödrén forró ligetek
Mesélnek elhagyott egekről,
Ahonnan együtt zuhantunk
Két fehér ártatlan szűzek,
Bimbóban elnyílott pompás virágok;
Mert ölelés nélkül fogamzott
Csodásszép égi gyermekünk,
Hullató, lombos erdők ölébe.

---

My light shall be the Moon, and my path the Ocean.
The fish knows everything.

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Leara válaszolt a következő témában: Versek

Sziasztok egyetleneim!

nekem ma nem volt időm elmerülni,tehát nincs is semmi versem.

Arlith:huh...megnyugodtam! de a ti verseiteket sokkal szebbnek látom! a segítségnek mindig örülök!és a kritikának is! egyáltalán nem veszem bántásnak!
Nima,Szofi:Köszi!

kritikát nem irok(nem is tudok),mert nem akarok hülyeséget irni.a változatosság kedvéért csak annyit tudok mondani,hogy csodálatosakat írtok! :itscool:

---

...elszállt az Ősi Nyugatra, s a regék és dalok eldái eltűntek mindörökre.

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Nefadar válaszolt a következő témában: Versek

Hoztam egy verset. Témájában lehet, hogy nem ide illik...

Hibáztam:
Hibáztam! Ezért életemmel kell fizetnem
Hogy győzhetek még csak nem is hihetem
A kráni fejvadász sokkal erősebb nálam
Bár én is fejvadász vagyok, de nem kránban

Hibáztam amikor kikezdtem vele
Ő egy Mortel a gyilkolás mestere
Sequorja lecsap, de még kitérek
Szúrok és vér jelenik meg pengémen

Hibáztam mikor nem menekültem míg engedte
De a bosszú és a vágyaim miatt nem tehettem
Ebben a pillanatban pengéi megsebeznek
És a kezemen a vágás nyomai megjelennek

Hibázatm és már lassan itt a vég
Kezemből erősen folyik a vér
A kráni határozottan mögém lép
Fülembe súg valamit és tudom itt a vég...

---

Nefi



Za dashu snaku Zigur, Durbgu nazgshu, Durbgu dashshu! :sauron1:

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Elanor válaszolt a következő témában: Versek

Gyönyörűek a verseitek!
Én is hoztam egy szösszenetet


A fakó Hold pajzán kíváncsisággal lesett be szobám ablakán,
S fénye úgy kúszott be álmomba, mint napfény ébreszt az éj hajnalán.
S bár tudom, fénye nem fény, a Napvilág tükröződik korongján,
Mégis elhiszem: e csillagtalan éjen az ő fakó arca mosolygott le rám.

---

I feel complete when I feel sick inside

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Dae/siss válaszolt a következő témában: Versek

Szofi: szent isten, ez tényleg olyan, mintha Pilinszky írta volna 8O (Egyik kedvenc költőm...) Kézrázás, de nagy!

Nima: igazad van... pár heyen vért izazdtam, hogy találjak már vmi rímet... De az is lehet magyarázat, hogy elég régen, olyan két éve fordítottam le ([size=9:r7q5ny2l]nyertem vele különdíjat az iskolai diákíró-versenyen[/size] ), úgyhog időszerű lenne átdolgozni egy kicsit. majd vmikor nekiülök.

Laurelin: sajnos tényleg mindig aktuáis a téma Eltekintve attól, hogy egy icipicit nehézkes a verselése, jó lett!

Na, búcsúzóul még egy poéma, a régi Meséből (bár kétlem, hogy akár az újat ismerné itt vki, de kit érdekel )

Kristálytónál tündék aranygulyája,
Hercegleány suhan-lépked utána.
Tündeherceg, ember lányát ne szeresd,
Halhatatlan, te a halált ne keresd.

Édes lányom, hova tetted eszedet?
Elf férfiért váltanád az életed?
Erős, apám, erős most az én hitem,
A tündéért szakad meg az én szívem.

Hegyoromra állítsátok azt a fát,
Amelyre a tünde férfit akasztják!
Viharos szél fújja el szeme lángját,
Lelke öleli csak az úr leányát.

Háború volt a vén hegyen, vérpatak,
Holtak lelkét őrzik néma szélfalak.
Leány nem sír diadalt az apjánál,
Halva lelték szerelmese sírjánál.

Kristálytóhoz, leányok, ne menjetek,
Ne menjetek, megszakad a szívetek.
Rézezüst a nap fénye egy csepp esőn
Tünde volt az én egyetlen szeretőm.

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Nefadar válaszolt a következő témában: Versek

Sziasztok!
De régen voltam. Sikerült elolvasnom a verseiteket.
Sesy: Nagyon jó!
Dae-elena/sissee: nagyon tetszett a témája is. Fantasztikus.
Többiek: jók vagytok.

---

Nefi



Za dashu snaku Zigur, Durbgu nazgshu, Durbgu dashshu! :sauron1:

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!