Kószák Könyve

én is felraktam valami kis írást a Kószák honlapjára...

elmondanátok róla a véleményeteket?

Brisa: Köszönöm a kritikát

A Révészről azért nem írtam részletesen, mert az inkább a sci-fi témába tartozik, nem a fantasybe. Egész egyszerű:
Bármi, ami egy ember agyában megfogan ( bármilyen hely, élőlény, esemény) Létezik valahol. Végülis elég nagy a világegyetem. De léteznek tér-idő-dimenzió kapuk is. Ezeken keresztül akárki akárhova elkerülhet. De nem szórakozásból, cél nélkül. Minden kapuhoz tartozik egy Révész. Az a dolga, hogy telepatikus korrekcióval vakfoltokat hozzon létre az átlagemberkék agyában, hogy ne érzékeljék a Kapun át érkezőket. Emellett sérthetetlen is (Persze csak mint Révész, magánemberként nem) és sérthetetlenek azok az utazók is akiknek épp a Révésze. Amíg ebben a világban vannak. Hú nem is olyan egyszerű...

Laurelin, íme néhány megjegyzésem:

Nagyon jó az ötlet! Eredeti. Tetszett, hogy sablonoktól mentes volt a történet.

Nagyon jó a stílusod, élvezet olvasni. Asszem egyetlen egy helyen sem botlottam meg valamilyen formában helytelen mondatban.

Hihetetlenül jól tudod leírni az érzéseket és a képeket. Ebben vagy a legjobb.

Nagyon jó az üteme. Már hulla fáradt voltam, de nem bírtam abbahagyni az olvasasát.

A történet kerek és egységes. Tetszik, hogy ugyanolyan váratlanul és érthetetlenül kezdődik, mint ahogy befejeződik.

Nekem nem igazán sikerült megértenem a Révész funkcióját.

Egy érdekes dolgot figyeltem meg magamon. Kincső történetét elolvasva, még napokig üldözött annak hangulata. A tiédnél ezt nem éreztem. Talán azért mert ez már egy lezárt történet. De ez csak az én egyéni meglátásom. Nem mintha a többi nem az lenne...

Ez nem kósza sztori.

Összefoglalva, nagyon eredeti és jól megírt történet olvastam. Élmény volt számomra!

A novellámat majd Kincsővel együtt folytatom így a felkerülésére jun végéig várnotok kell.
Viszont elkezdtem írni saját magam történetét...

Brisa írta: Kiváncsi lennék, mit értesz az alatt, "Alig töltötte be a gyermek első születésnapját, már beszélt." Ennyi idős embergyerek max. "papa" és "mama" szintű beszédre képes fizikailag...

Bocsánat, hogy belekotyogok, de nincs igazad, Brisa. Én 8 hónaposan kezdtem beszélni, és egyéves koromra már bővített mondatokban, folyékonyan beszéltem. Igaz, az artikulálással voltak problémák , még Anyukám sem mindig értette, mit mondok, de azért ez messze a '"papa" és "mama" szintű beszéd' felett volt Tehát ne jelentsd ki ilyen bizonyosan, hogy egy gyerek mire képes vagy sem "fizikailag"

Brisa. Légyszi legyél bővebb, egyáltalán nem bánom.

Galadh jó a bosszú, csak hiányolom a folytatást!!!

Laurelin: ez valami gyönyörű lett. Nagyon, nagyon tetszik! Ahogy az átállást leírod, ennek a világnak a bűzét és szörnyűségét... 8O Nagyszerű, erre nem tudok mit mondani.
Galadh: már olvastam , de még mindig tetszik.

Laurelin, jelentem, hogy én is teljesen le vagyok taglózva... Ha magamhoz tértem, bővebb leszek. Persze csak, ha nem bánod.

Üdv!

Nos, az olvasással sajnos én is nagyon le vagyok maradva . Mentségemre legyen mondva, nagyon sok dolgom van most... Majd nyárom lesz időm olvasni, és akkor kritikát is kaptok tőlem.

Viszont!
Aki olvasta a Lassi legutóbbi számát, az találhatott benne egy novellát egy hírhedt ( ) szerzőpárostól (alias Eia és én). Ez a rövid elbeszélés a kószás sztorynk része, úgyhogy szeretnénk róla kritikát kapni.
Illetve, ha olvastátok az egyel korábbi Lassit, ott Eia nevén szintén megjelent egy novella. Az is a sztorynk része (csak valahogy elveszett az n nevem az internet sűrűjében), és arra is kérnénk kritikát.

Köszi
Léli és Eia

Oisin írta: Megírná valaki, hol lehet megnézni ezeket az írásokat? Se itt a fórumon, se a Tolkien.hu-n nem találtam sehol egy linket a Kószák Könyvéhez...

Üdv, Oisin

www.tolkien.hu/app/koszak/

Megírná valaki, hol lehet megnézni ezeket az írásokat? Se itt a fórumon, se a Tolkien.hu-n nem találtam sehol egy linket a Kószák Könyvéhez...

Üdv, Oisin

Galadh: az is tetszett, az előbb már írtam rá kritikát, de lefagyott és elveszett
Amúgy nagyon jó, már várom a folytatását, és örültem, hogy folytattad.

Köszi, Nef.
a bosszút is lécci olvassátok el, kíváncsi vaok a kritikára.
Laurelin: szóhoz sem jutok...

Galadh: a Fa annyira jó volt. Olyan szomorú. Sírtam is a végén. :bawling:

Laurelin: nagyon jó lett! Gratulálok!

Köszönöm a dícséretet, bár nem érdemlem. Fené be, most meghatottatok!
:crying:

Az olvasással még mindig el vagyok maradva, de ígérem, ez nem lesz így mindig.

Laurelin: Itt ülök, és sírnom kéne,de nem tudok... Köszönöm Laurelin, köszönöm tényleg. Ez annyira szívszakító, és megmagyarázhatatlan módon, mégis olyan jól esett. Oh, jaj. Te vagy az én Révészem, annyiszor leszel az, ahányszor elolvasom a naplót! És hidd el, ez még nagyon sokszor lesz!

Sok, de közelsem elég kósza-történetet olvastam Tőletek. Mivel nem vagyok egy dicsérős típus, ritkán szóltam hozzá akármelyikhez is.
Miután elolvastam a kószás oldalról néhány novellát, hátradőltem a székemben, és hihetetlen haragot kezdtem érezni. Eszembe jutottak azok az emberek; akikkel volt "szerencsém" találkozni, főleg mostanság. Kis honunk kikiáltott poeta laureatus-ai habzó szájjal, önmaguk dícséretét sikoltozva kiáltották /és kiáltják/ ki minden adandó alkalommal; hogy az irodalom azért haldoklik, mert /idézek/ "nincsenek tehetséges emberek". És a nagyképű, elvont figurák /tisztelet a kivételnek, amivel még nem találkoztam/ eltelve maguktól megegyeznek abban, hogy az emberek, pontosabban azoknak a hibája, hogy szép lassan eltűnik az irodalom; akik tollat fognak, és rosszakat írnak.
Ilyenkor az ember lánya keserű szájízzel gondol arra: a tisztelt irodalmár urak belevakultak a világ látásába; jobban mondva abba, ahogy ők a világot tekintik.
Mert lehet, hogy Magyarországon semmi nincs; de egy biztosan megvan - fura gyémánt a kavicsok közt - tehetség.

Bocsi, ha akárkit is untattam. Ha túl hosszú lére eresztettem a mondanivalómat, akkor tisztelettel kérem a topic-gazdát, hogy törölje ki hozzászólásomat. De úgy gondoltam, ha mást már nem is mondok; legalább ezt /önmagamért/ elmondtam a "világnak", ami jelen esetben Ti vagytok. Sok sikert a továbbiakban is: Neframíel.

[size=9:1n86b1ds]Laurelin: mesteri.[/size]

Laurelin írta: Galadh: Tetszett a Fa, csak jobb lenne, ha bővebb lére eresztve írnád meg. Szívesen olvasnám úgy is.

Hát, ha van rá igény, berakom a bővített verziót is, már kész van, de az inkább az emberek szemszögéből mutatja be a dolgot.

Nefi: elolvastam a te novallád is, és naon tetszett. De, hogy kritizáljak is: vannak részek, ahol túl sok tőmondat van egymás után. És az, hogy "nem volt az esete" szvsz nem igazán illik bele De amúgy naon jó, írjad tovább!

befejeztem!!![/ color]

Természetesen majd lesz szerkesztve, csak mindig annyira sietek az írással, hogy nem nézem , azt írom-e, amit kellene. Örülök, hogy sikerült valakit meghatnom. Ez volt a célom, hogy sokkoljalak titeket. Ha tudtam volna, méd fokozom a fájdalmát, de ehhez én már kevés vagyok.

Galadh: Tetszett a Fa, csak jobb lenne, ha bővebb lére eresztve írnád meg. Szívesen olvasnám úgy is.

A többiekét szégyen, de még nem olvastam, majd bepótolom, ha végeztem az írással, ami nemsokára lesz.

Kincső, én elolvastam az írásodat. Íme a kritikai véleményem :

A történet nagyon nehézkesen indul, ingadozó a stílussal, nagyon hosszú és bonyolult körmondatokkal:

pl. "A kis csapat – Melhín, Thilanna és barátnője, Rilrómen, Faramir, Herusír – akinek az apja halász volt, és őt is erre a pályára szánták, ezért kapta a Folyó Ura nevet – és Thalion, akinek az apja Minas Tirith harcosa volt, és fiából is katonát akart nevelni, ezért a Rettenthetetlen nevet adta neki – szerette a szép és kedves Finduilas úrnőt, és szívesen vendégeskedett nála, hallgatva szebbnél szebb meséit, tündékről, gonosz teremtményekről, és rég letűnt korok hőseiről."

Ugyanakkor a fentihez hasonló mondatokkal szemben megjelennek a tőmondatok is:

pl. "- Szia Melhín! Szervusz Thilanna!
- Sziasztok!
- Mit fogunk ma csinálni?
- Megyünk a kapuhoz?
- Menjünk!
- Futás!"

Mindkettő zavaró...

Később azonban nagyon belelendültél az írásba, kikötöttél egy stílusnál, ami mellett végig kitartottál.
Megtaláltad a történet ütemét, amely nagyon dinamikusnak tűnt számomra. Lekötötte a figyelmemet. Jó érzéked van ahhoz, hogy a minimális cselekmény ellenére lendületet és mozgalmasságot csempéssz az írásba. Az olvasó egy percig sem unatkozik.

A sztoriban váltogatod a nézőpontokat. Az első fele Faramir szemével mutatja a világot, a második rész viszont már egyértelműen Thilanna gondolatait közli. Ez direkt van így?

A történetben néhány helyen elütési hiba van.

Kiváncsi lennék, mit értesz az alatt, "Alig töltötte be a gyermek első születésnapját, már beszélt." Ennyi idős embergyerek max. "papa" és "mama" szintű beszédre képes fizikailag...

Szerintem érdemes lenne jobban kibontakoztatni a kis csapat tagjainak személyiségét, valamint az egymáshoz fűződő kapcsolatukat. Én nagyon úgy éreztem, hogy ennek az 5-6 gyereknek valójában teljesen ugyanaz a személyisége, mindegyik Te vagy...

Meg ne bántódj nekem, de az elősejlő szerelmi szál túl sablonos. Minden szerelmes könyvben ilyen szerelmi háromszögekről olvasni...

Ugye még nincs vége? Kiváncsian várnám, hogy lesz végül Faramir az ithiliai kószák vezetője. És hogy mi lesz Thilanna-val Éowyn miatt...

Laurelin: elolvastam a novellád 9. fejezetét. Jézusom! Még most is potyognak a könnyeim... Naon tetszik, ahogy a világot leírod, főleg, mert én is így gondolom. Az emberek semmivel sem jobbak az orkoknál
Szóval csak gratulálni tudok! (kár, hogy sok szó el van gépelve -majd átszerkeszted? Persze, nem mintha ez lenne a lényeg, csak hogy esztétikus is legyen )

Köszi, Nima.
Hát én sem tudom, miért ment el. Csak ez a novella jutott eszembe. kb. 20 perc alatt írtam, és nem nagyon dolgoztam ki...

Galadh: végigolvastam és a végén csak annyit mondtam: jajajajjj... Tehát nagyon szép lett. Viszont sztem kicsit ki kéne fejteni, miért ment el a fiú. Így túl ködös. De még mindig nem tudok komolyabban belekötni, nagyon jól írsz!
Kincső: még nem volt időm elolvasni, de majd...