Nyelvek és írások

szolg.közl: takarítottam

Ez így van...

Fauskanger-t illeti a dicséret.

Na, de most már ne offoljunk, mert Amani ar Alcar esgerithar i nyl vín...

Az egy nagyon jó, és hasznos táblázat!

Tovább nem is olvastad a szöveget, Ereb? Mert akkor a kérdésedre már meg is van a válasz. Amúgy van ott egy nagy, színes táblázat is...

A fonológiai mutácíóba azt írta Cerebrum, hogy néha a mutációt kiváltó szó is redukálódik, pl.: az in névelő legtöbbször i-re redukálódik. Honnan tudom meg, hogy mikor változik meg, mert gondolom nem minden esetben változik, vagy ez is egy olyan dolog amire magamtól kell rájöjjek?? Aki érti az légyszi segítsen! Köszi.

Vikil: szerintem a 90%-nak van nyelvekkel kapcsolatos documentuma a Nyelvek és írások topicban. Sőt Cerebrum oldalán találsz egy nagyon jó "nyelvkönyvet".

Ennyit találtam hirtelenjében a témához:

elm-ről, Atalante-töredék elemzése (by Ales Bican)

The components stámo and star "helper" are probably related to sáro "saviour" occurring in Nanisáro "saviour of the Dani", being derived from ndani-thârô (see LR:188).

Ugyancsak az elm-ről:

sáme (th) "salvation, saving, help"; derived from the base *STÁ/ STAH/THÁ/THAH "save, help" by means of adding the nominative suffix -me, the base is not attested as such, but its existence is assumed on the basis of elements -star/-stámo "helper" (PM:391, 385) and -sáro "saviour" (from thârô) (LR:188)

Amennyire utána tudtam keresni, az elflingen sem jutottak semmire...

Engem most ez a *STAH izgat, azaz inkább egy *STA3 változat

Jaaaaaa. Én voltam a hülye, bocsi. Hirtelen ABC-re gondoltam ne hari.

Ereb Randir írta: Sindarin szótárt a Gyűrűk Urában találsz (3) az E függelékekben.

???

Sindarin szótárt a Gyűrűk Urában találsz (3) az E függelékekben.

Vagy: a Rómestámo névben elízió van, és az igazából Róme + estámo (?astámo?).

Olyasmi. Viszont azért van még gond... A ST-vel kezdődő gyökök quenyában s-szel (noldorinban th-val) kezdődő szavakat adnak. A Rómestámo-ban meg egyértelműen -st- van, ez nem jön össze igazán.
Vagy: a gyök maradhat STA-, de a derivált igéhez valami képző is járul: *saia *sata, N *thaia, *thatha (*thaetha-?)

Ez amolyan "erősítő" prefixum lenne, mint a NAR (naur) - A-NAR (Anor)-nál?

o STA-: Salonak vannak hibái, de fonetikából igen jó, ezért úgy gondolom, nyomós oka lehetett arra a *thaedre. Lehet, hogy összefüggésbe hozta valahogy a STAG- tővel? Emlékezzetek rá, hogy a "kísértés" az sindául _úthaes_, a STAG- tőből.
Régebben gondolkodtam rajta, hogy a Rómestámo név alapján mi lehet a quenya alapige, és az *asta- alak volt a legszimpatikusabb, egy tőhangzóval prefixálva az eredeti tövet (igaz, egyezik az _asta_ "hónap" főnévvel, de ennyi homonímia nem zavaró). Ennek alapján a sinda forma lehetne *atha-, de ez színtiszta spekuláció.

offokat törölni fogom, ne chateljetek

sindarin szótárt többször és többen is ajánlottak már neked, ha néha elolvasnád, amit válaszolnak neked...

Valaki tud sindarin szótárt??
Felagund Te ki vagy?? :itscool:

Háát, kezdődik ott, hogy nagyon nem tűnik szabályos i-tövű igének...
Innentől már bármi lehet...

Ninniach írta: Hehh, ma sok időm van

Szóval mi legyen a *STA- tővel? Salo alkotta a FOTR-hoz, ama bizonyos 'Telin le thaed' mondat miatt. Egyébként a tövet a 'Rómestáno'-ból (az egyik Blue Wizard neve volt még egy előző változatban) extrapolálta (kösz az infót, Amy). Na de hogy néz ki az ige, ha a gerund *thaed?

Hát, tha-* lesz, nem? Bár akkor thod lenne a gerund alak... Esetleg thae-? :confused2: Az meg nem nagyon lehet, nemde?

Cerebrum írta: Ráadásul most az ellenpélda (Im Narvi...) is kiesett...

Amúgy a Lúthien's Song-ban nem csak a ritmus miatt linnon és nem linna?

A ritmus megmarad _linna_-val is...

Hehh, ma sok időm van

Szóval mi legyen a *STA- tővel? Salo alkotta a FOTR-hoz, ama bizonyos 'Telin le thaed' mondat miatt. Egyébként a tövet a 'Rómestámo'-ból (az egyik Blue Wizard neve volt még egy előző változatban) extrapolálta (kösz az infót, Amy). Na de hogy néz ki az ige, ha a gerund *thaed?

szerk. _Rómestámo_

Ráadásul most az ellenpélda (Im Narvi...) is kiesett...

Amúgy a Lúthien's Song-ban nem csak a ritmus miatt linnon és nem linna?

Cerebrum írta:

Siriann írta: Im után személytelen alakot használunk. Ha nem lenne ott a névmás, akkor lenne darthon, nem?

Igen, de itt nem fontos kihangsúlyozni, h. Te vagy a cselekvés alanya...

[size=9:1svswlgx](Ja, és i mardass*, mert a bar a MBAR gyökböl jön.)[/size]

Cereb vell: _le linnon im Tinuviel_ - van névmás, van személyrag... de itt teljesen igazad van, nem kell kihangsúlyozni a cselekvés alanyát

Le hannon, Cereb Fela ar Ninniach mellon!

Siriann írta: Én nagyon-nagyon kezdő vagyok. Én így fordítottam:

Cuiant adan faeg. I adan faeg garn iell vain. I hell farant lim nan adar. Caun toll erin arad or roch.
I hell vain lúthant i gaun. Pent e hen...
Most lehet jókat röhögni.

Már miért röhögnénk? Részemről nagyon tudnám értékelni, ha legalább ebből a topikból kimaradna a sok mű/álszerénység, irulás-pirulás és "bocs". Itt senkinek sincs felsőfokúja sem Sindarinból, sem Quenyából, max. egyesek régebb óta és komolyabban foglalkoznak a nyelvekkel. Senki sem nézi le a kezdőket, legfeljebb morog az újból és újból felbukkanó rtfm-kérdések miatt. Pennin.

Akkor a fordításról.

Cuiant adan faeg.

** _faeg_ helyett szvsz jobb a _neithan_ 'deprived'

I adan faeg garn iell vain.

** _garn_ - az elfek nem 'birtokolták' a gyerekeiket (vö. Laws and Customs), és a _gar-_ inkább birtoklást kifejező ige

I adan neithan (*naun) onen iell vain.

I hell farant lim nan adar.

** legyél következetes a szóhasználatban, vagy _iell_, vagy _sell_
** _far-_ helyett inkább _raeda_ 'to catch in a net'

I iell ah i adar dín raedanner lim.

(Még gondolkozom, hogy mit lehet kihozni a *STA- tőből mint 'to help')

Caun toll erin arad or roch.

**Aur/arad vin ernil/caun toll na roch/lobor.

A többi lényegében jó, talán _e pent_, vö. _ar e aníra ennas_

Ú-moe díhenad. Ú-moe, mellon nín.

Cerebrum írta:

Siriann írta:

Felagund írta:

Siriann írta: Herdír nín, im dartha i vardass*...

darthon

Im után személytelen alakot használunk. Ha nem lenne ott a névmás, akkor lenne darthon, nem?

Igen, de itt nem fontos kihangsúlyozni, h. Te vagy a cselekvés alanya...

[size=9:1iolnht5](Ja, és mardass*, mert a bar a MBAR gyökböl jön.)[/size]

Ja, jó, értem.
Ezt a gyököset sem tudhattam.
Bocs

Siriann írta:

Felagund írta:

Siriann írta: Herdír nín, im dartha i vardass*...

darthon

Im után személytelen alakot használunk. Ha nem lenne ott a névmás, akkor lenne darthon, nem?

Igen, de itt nem fontos kihangsúlyozni, h. Te vagy a cselekvés alanya...

[size=9:29awamnl](Ja, és i mardass*, mert a bar a MBAR gyökböl jön.)[/size]

Felagund írta:

Siriann írta: Herdír nín, im dartha i vardass*...

darthon

Im után személytelen alakot használunk. Ha nem lenne ott a névmás, akkor lenne darthon, nem?

Siriann írta: Én csak a DF-et használom. Az or ezekszerint fizikai -on, -en, -ön-t jelent.
Igazság szerint ezt nem tudtam. LovON jött a herceg.
Köszönöm.

Az or 'fölé, fölött', csak dátumnál '-on, -en -ön' (vö. erin gwirith edwen)

Siriann írta: Herdír nín, im dartha i vardass*...

Ir ledhiathon na mar nín, han edannathon.