Gondolatok

Az idézetet Várkonyi Nándor Varázstudomány című könyvéből vettem.

A reformációról eszembe jut néhány dolog. Szerintem a történelem során folyamatos süllyedésnek, degenerációnak vagyunk áldozatai. Mondhatjuk, hogy a világ fejlődik, meg a tudomány, stb - de mindez csak a materiális oldal. a spiritualitás folyamatosan hanyatlik, egyre gyorsabban - párhuzamosan és teljesen összefonódva a modern ember által "fejlődésnek" nevezett izével. Ezért anyagiasodott el a világ, ezért lett ennyire rövidlátó ( demokrácia, x éves kormányzati ciklusok, folyamatos marakodás a pénzen).
A legnagyobb hiba sztem a tradíciók megkérdőjelezése volt:
mindenekelőtt a reneszánsz, amit a modern tudomány, stb megalapozásának tartunk - aztán ezzel párhuzamosan a polgárság öntudatra ébredése, és a reformáció: közvetlenül akartak kapcsolódni az Istenhez - ebből nőtt ki jó két évszázaddal később a felvilágosodás, ami a legnagyobb mérföldkő volt ebben a negatív folyamatban - és ezután, mint látjuk, már nincs visszaút, egyre több mindent meg lehet kérdőjelezni, és ezt meg is teszik (ebben élen járnak az ún. "liberálisok" - na ez is egy fura dolog...).
csak ezt akartam hozzáfűzni...

Éerdekes Cueddo idézete de nem értek vele egyet
miért lennének dicsöségesek a keresztes háboruk?az eredeti iszlám tanitásbam a dzsihádot csak a hit védelmére használták, nem terjesztésére és szvsz a korban még nem fajult el,igy nem is fenyegették europát nem jo az idézetben szereplö indok
és hát mint minden hábotuban itt is egy csomoan haltak meg
talán az egyetlen haszon az volt hogy eu megismerkedet az arab világgal igy pl fellendült a kereskedelem,kitágult a látokör stb

A középkorról elég keveset tudok, bár elég sokan írnak és beszélnek róla. Viszont, ahogy én látom erős szellemi áramlatok határozták meg azt a korszakot főleg a végét. Olyanok amelyek jelentősen kihatottak a későbbi korokra némelyik máig érezhető hatású. Nézzük például a reformációt (mármint a vallásit) Ahhoz, hogy olyan méreteket öltsön, sok egyéb nem kevésbé fontos dolog mellett legalább két dolog kellett. Egyrész egy elvilágiasult, megosztott (volt idő amikor három Pápa vallotta magát legitimnek), velejéig romlott egyház, másrészt, az emberek részéről, igény a szellemi fejlődésre és élményekre. Viszonylag kevés ismeretttel rendelkezem a korra vonatkozóan de érdekesnek tartom a vizsgálatát. Nem rég olvastam (az író nevére nem emlékszem így első olvasásra) a Huszitizmus története címü könyvet. Az író erős nacionalizmusától és az ebbből fakadó rendszeres névsorolvasástól eltekintve érdekfeszítőnek találtam. A Német Római Császárság vagy a Római Király intézménye kicsit más megvilágításba került, sőt így vissza tekintve nem is tudom mit tanítottak nekem korábban. Sokat hallani a Zsigmond korabeli Magyarországról, már értek pár dolgot ami miatt virágzásnak mondják azt a kort. Ez igy elég homályos és konkrétumoktól mentes, de jobbára az ismeretek is azok melyeket birtokolok. Mindenesetre azt látom, hogy ahol a létszükségletek kielégítése már nem okozott problémát, ott erős igény ébredt a leki és értelmi fejlődésiránt. Az ismeretek bizonyos menyisége fölött pedig a korábbi szellemi és leki vezetők álszentsége is nyilvánvalóvá vált az emberek előtt. Még valami, azt mindenképp látni kell, hogy az akkor élt emberek legalább olyan világosan tudtak gondolkodni, ha a megfelelő információk és tudás birtokába jutottak, mint a mai ember hasonló körülmények között.

Este hazafelé menet halgatni szoktam a rádiót az autóban, rendszerint a slágert. Az embert bármikor érheti csalódás. Nos véleményem szerint kevés kiábrándítóbb van, mint Bob Dylan Knockin' on heaven's door-ja után a Dolly-Roll Riviéra címü szösszenetét hallani. Viszont otthon újfent megnéztem a Kétszáz éves ember (bicentennial man) c. filmet. Kedvenceim közé tartozik. Igen elgondolkodtató álomásokon keresztül jut el a robot az emberi kiteljesedésig. Mindenesetre, és nem csak e film miatt nem árt ha elgondolkodunk azon mitől is vagyunk Emberek, így nagybetűvel. Mert a biológiai, genetikai alap szvsz nem a legnyomósabb érv. Ma reggel felhívott egy ismerősöm és megköszönte, hogy ajánlottam neki a filmet és utána jót beszélgettünk. Kevés ilyen összecsengő élményem volt eddig.

Találtam egy érdekes szöveget az egyik korábbi témával kapcsolatban (feudalizmus/királyság <--> demokrácia). Ennek segítségével sikerült végre megértenem a középkornak azt az arcát, amit eddig nem láttam.

A pogány misztériumhívő az istenhez vezető utat kereste, minthogy a lelki élmény s a közvetléen intuíció feltárhatja előtte az isteni lényeget; a keresztény hívő &#8211; az egész középkoron át &#8211; ugyanezt az utat kereste, a via unitivát, a misztikus egyesülést Istennel, deifikációt, henósist, megistenülést, mert csak Általa szabadulhatunk meg a Gonosztól, kinek rontó eszközei az anyag, a földi javak, a test. Az ész, a ráció törekvései háttérbe szorultak, nem a természet, az anyagi valóság reális megismerése lett a cél, hanem a lélek törekvéseinek érvényesítése, az eszmék, az erkölcsök, a hit, azaz Isten szolgálata. A &#8222;világkép&#8221; spiritualizálódott, valóban szellemivé lett, s ez az átszellemített szemlélet nemcsak a pogány arisztotelizmust tette a vallás szolgálójává (ancilla theologiae), hanem az összes tudományokat; nemcsak a tudományokat, hanem az embert is; nemcsak az embert, hanem az egész életet s e révén a történelmet. Ez a szellem teremtette meg a történelem leghumánusabb jogrendjét, illetve társadalmát, a feudalizmust, nyombían Róma barbár és emberellenes berendezkedésének felbomlása után; ez teremtette meg a legideálisabb eszme- és erkölcskultuszt, a lovagságot s vele Európa fénykorát; ez teremtette meg a legtökéletesebb kultúra- és civilizációterjesztő intézményét, a szerzetességet. Ez tette lehetővé a keresztes hadjáratokat, vagyis a pápák lángelméjű elgondolásának megvalósítását, hogy a mohamedán veszedelmet szülőfészkén fojtsák el; ez félezredévvel kitolta Bizánc bukását, s így megmentette Európát. Természetesen kitermelte önmagának fonákjait is, a merev dogmatizmust, az erőszakos hitvédelmet és a kasztérdekek önző szolgálatát. A hit gyengülésével a fonák került felül, az elfajulással a világképnek is el kellett tűnnie.

Ring: Én olvastam... Éljen Momo, Hora és KassziopEIA! (Éljek!) :hello:

"A férfiak a teremtés koronái. A nők pedig felveszik a koronát."
Bocs, ezt nem tudtam kihagyni !
A Momot ki olvasta? Egy hihetetlen jó történet
az időről és a gyermekről aki visszahozta az időnket. A Végtelen történet írójától.

Jaja,

Sajnos sok esetben az "Egyhaz" es az adott vallas kinyilatkoztatojanak a tanitasai ket teljesen kulonbozo dolog.

Laegolas

Ancalimon írta: Hozzátéve persze (mintegy új irányt kanyaritva a diskurzusnak), hogy mondjuk maga Jézus semmilyen formában nem utalt arra, hogy a nők bármilyen tekintetben hátrányba lennének a férfiakhoz képest. Ő végig felebarátokról beszélt és példázataiban vegyesen szerepeltek nők és férfiak. Azt csak a későbbi keresztény egyházak magyarázták bele a viselkedésébe, hogy a tanítói/papi hivatásra csak férfiak alkalmasak (a hivatalos ideológia az, hogy mind a 12 általa kiválasztott apostol férfi volt...)

Ideológiát mindenre lehet találni. Én is nagyon jó bibliai idézetek tudok felhozni arra vonatkozólag, hogy miért nem kellett (mi több, nem szabadott) ma levinnem a szemetet.
Ha jól tudom, a Koránban sincs benne a legnagyobb része azoknak az elveknek, melyek nevében a nőket az iszlám vallású férfiak olyan embertelen körülmények között tartják. (Bocsi, NEKEM nem lehet megmagyarázni, hogy az a nőknek jó, mert védi őket. )
A keresztény egyházak ugyanezt csinálták, csak nem Allahra és Mohamedre hivatkozva, hanem Istenre és Jézusra.

Ertem mit mondasz es meg is ertem

Hogy nincsenek a noi bodhiszattvak tulreprezentalva, ebben reszben igazad van, ertem ezalatt a tortenelmunkben fizikai hus-ver alakban megjelent bodhiszattvakat. Mondjuk kozuluk egy Tara, szerintem ismered is

Viszont a buddhatermeszet 3 sikon jelenlevo aspektusai kozul mar a masodik, a szambogakaja aspektus abrazolasaiban megjelenik az, hogy ferfi es noi principium nem elvalaszthato, egyik sincs a masik nelkul, tehat onmagaban mindketto ures. Mindegy, nem is ez a lenyeg, hanem az hogy a noi principium, mas szoval a bodhiszattvak noi aspektusa. Ilyen szinten mar nincs szo norol es ferfirol, ezert barmelyik formaban lehet abrazolni egy bodhiszattvat -bar en inkabb a buddha aktivitast mondanam helyette.

Na, szal mielott nagyon elkanyarodunk a dolgoktol, csak annyi, hogy fizikai valojukban megjelent noi boddhiszattva forma nem sok volt eddig a tortenetunkben, de dakini annal tobb sot, azok csak nok, ha megfigyeled.

Azzal kapcsolatban amit mondtal csak egy dolgot pontositanek. Meghozza azt, hogy nem egyenranguaknak nem tartotta Buddha a noket, hanem masnak tartotta mint a ferfiakat. De ugyanilyen komoly gondok voltak a ferfiakkal is, csak mas teren.
Amig a nok nagyon lelkizosek voltak, addig a ferfiak nagyon kemenyek voltak.
De ezt felhasznalta a tanitasaihoz, megpedig ugy, hogy a ferfiaknak nyilegyenes kategorikus tanitasokat adott, a nok viszont olyan gyakorlatokat kapnak, amiben az erzelmeiket hasznaljak fel a gyakorlasra.
Pl. vannak gyakorlatok amelyek irant sokkal fogekonyabbak a nok es sokkal tobb no gyakorolja emiatt (pl Cso).
Lehet hogy kicsit ez zavarosnak tunik, nem mindig allok a fogalamzasi skala tetejen
Ja, es Avalokitesvara (Csenrezi) altalaban ferfi alakban van abrazolva, 16 eves hercegkent.

Ami meg a tudasomat illeti, hat azzal a kevessel ami van nem allnek ki orszag-vilag ele

Laegolas
U.i.: Bocs mindenkitol ha nagyon OFF volt.

" Semmim sincs, s nem félek semmitől. Ezért vagyok szabad..."

Ancalimon írta:

Darkman írta: A Koránnal és az összes többi szent irattal pedig az a bajom, hogy azok alapjaiban abszolúte mellőzték a férfihatalmat, sőt, ellene voltak. Kifejezetten az egyensúlyt hangoztatták, mint pl. Buddha. Csakhogy a férfiközpontú világ hamar rácsapott ezekre, és koholt magának egy egyedi, saját vallást. Eldeformálta, szétszabdalta, hogy megtarthassa a hatalmát

A buddhista hagyomány szerint Buddha eleinte nem akarta engedni, hogy nők is szerzetesek legyenek, de miután sokat könyörögtek neki megengedte. Azért hozzátette: ha nők nem lettek volna szerzetesek, akkor a tan 1000 éven keresztül állna fenn romlatlanul. Viszont így csak 100 évig örzi meg eredeti mivoltát...

Szóval Buddha sem volt kivétel...

Ezt kicsit felreertetted, nem azert mondta mert a nok megrontjak a dolgot, hanem mert a nok mashogy latjak a vilagot, es ez az igazsag. A noknek fontos a kulso peldaul, altalanossagban a ferfiaknal tobbet adnak az anyagi dolgokra is, es az erzelmeik intenzivebben nyilvanulnak meg mint a ferfiake. Sokszor erzekenyebbek is.
A Dharma ugye arra tanit meg hogy ne az erzelmeink sodorjanak az eletben, ahogyan egy megvadult lo rancigalja ide-oda a fogatot maga utan, hanem tudjuk kezben tartani a gyeplot es ha nagyon zabolatlan a lo akkor is tudjuk megszeliditeni.
Viszont minel inkabb az erzelmei befolyasa alatt van egy ember, annal nehezebb a dolga ebben a temaban. Es ugye a nok koztudottan lelkileg is erekenyebbek, erzelmesebbek, konnyen sirnak, nevetnek, gyulolnek.
Szoval nem himsovinizmusbol mondta Buddha ezt, hanem csak tenyeket kozolt.

Azt is figyelembe kell venni, hogy akkoriban (kb 2500 eve es regebben) arrafele sokkal masabbak voltak az emberek. Sokkal fogekonyabbak voltak a lelki eletre, nagyobb odaadassal tudtak gyakorolni, ezert igen komoly szabalyokat is konnyebben tudtak megtartani mint a mai ember. Ezert van az, hogy akkoriban a Theravadin buddhizmus (tehat a szerzetesi vonal) volt elterjedt, mert nem okozott kulonosebb gondot ez embereknek az az eletmod. Aztan idovel megjelent az igeny a vilagi gyakorlasra is.

Ha ismered Milarepa es Marpa eletet, akkor emlekezhetsz ra, hogy Marpa azt mondta Milarepanak (legjobb tanitvanyanak), hogy azokat a modszereket melyekkel ot tanitotta, ne alkalmazza a jovoben, mert a jovo szazadok emberei mar nem lesznek kepesek arra hogy megertsek es betartsak az ott eloirtakat. Ezert szukseg volt nehany dologban a valtoztatasokra, ami viszont nem jelenti azt hogy minosegeben vagy hatekonysagaban romlott volna a Dharma atadasa.

Egyebkent a Dharma egy-ket vonala megorizte az eredeti tisztasagat.

Laegolas

Én még csak új vagyok ezen a fórumon, de most a napokban meg kellett tapasztalnom sajnos azt, amit már oly sokszor hallottam:

Hogy ha valami igazán értékes, akkor azt csak akkor vesszük észre, amikor elveszítjük.

Hát, én most elvesztettem, sajnos. De azért még az élet megy tovább. Meg kell tanulnunk értékelni az igazán fontos dolgokat.

Üdvözlettel:
Tindomerel

Felvetődött bennem még egy gondolat:
Végül mindent, amit jónak hittünk, el kell veszítenünk ahhoz, hogy az igazán jót elérjük?

Nagyon szép idézet... és nagyon igaz. Nem is lehetett volna pontosabban megfogalmazni. Engem is újra és újra ilyen helyzetek elé állít az élet.
Hiába is próbálnál erővel átkelni egy ilyen folyón. S ha a sors eléd hozza a Hemingway által említett "jobbat", egyszercsak azt veszed észre, hogy már a túlparton vagy, s a folyó ismét patakká szelídült.

"...tudtam hogyha végeszakad valaminek, akár rossz volt, akár jó, mindenképpen űr marad a helyén. Ha rossz volt, az űr magától megtelik, ha jó, csak úgy lehet megszűntetni, ha a helyébe az ember valami jobbat talál." (Hemingway)

Ezt az idézetet nemrég találtam, és most kezdem érezni, hogy mennyire igaz. Már régóta nyomaszt egy jó dolog elvesztése, de csak most kezdem megérteni miért. Hogy miért nem tudok rajta úgy átlépni, mint egy kis semmiségen. Mint egy kispatak, melyet ha meg akarnék közelíteni, hogy átlépjem, hirtelen megduzzadna és rohannó, széles folyóvá válna, mely elnyel, hacsak a közelébe megyek.

(...)

Tudom, hogy nemigen illett a témába, de az én gondolatom volt. Szösszenet abból, ami most épp lejátszódik bennem. És gondoltam leírom Nektek...

Hali

ÉSZAH:

"Egyenlőség addig nem lesz, amíg 2, azaz kettő ember van a világon. Ez így utópisztikusan hangzik, de igaz. A kettő közül az egyik mindig erősebb lesz, vagy nagyobb bunkója lesz, stb. Az egyik szükségszerűen uralkodni fog a másikon. Ilyen az ember. Ha nem ilyen lenne, akkor már nem ember lenne."

Nem uralkodni kell, hanem vezetni. Vannak, akik végrehajtanak, s vannak, akik újat ötölnek ki, s vannak, akikből vezetők lesznek. Nem uralkodók, hanem vezetők. Uralkodni teljesen felesleges, ugyanis mindannyian egymástól függünk. Ha én Neked rosszat teszek, azt én ugyanúgy megsínylem.

Ancalimon

"Szóval Buddha sem volt kivétel..."

Ó, ezt szomorú hallani...

Bp. XIII. ker. Pozsonyi út-Radnóti sarok mellett

pont két napja vettem meg potom 1800 Ft-ért a Pendragonban, szerintem baráti ár

Ancalimon írta:

ÉSzAH írta: Egy helyen már írtam, hogy az emberi agy eredendően nőnemű.

Ezzel azért vitatkoznék, persze csak akkor, ha jól értem amit mondasz... Szerintem az emberi természetnek nincs eredendő orientációja, annak éppúgy része a férfiúi, mint a női principium... Ezek ugyan igazán a történelemben sohasem voltak egyensúlyban, de még lehetnek, és törekednünk is kell rá, hogy legyenek...

Vigyázat! Nem értetted jól! Az emberi léleknek nincs neme és valóban az emberi természetnek sincs eredendő nemi orientációja. Amiről én beszélek az biológiai jellemző és mint ilyen, tény. Az emberi agy lekezdettlegesebb embrionális állapotában kimutatható (ne kérdezd, hogyan, nem vagyok orvos, sem biológus, én is csak olvastam valahol), hogy nőnemű. Ugyebár a női és a férfi agy között vannak fiziológiai különbségek is (nőknél két részre oszlott broca-központ, férfiaknál egy részben maradt broca-központ, stb.) Aztán az eltérő kromoszómák okozta biológiai impulzus hatására kezd el átalakulni és felvenni a férfi agy fiziológiai jellemzőit.

Ancalimon, végre egy ember, aki olvasta a Szeretet művészetét. :hello: