Gondolatok
Telcontar írta: Nemreg olvastam valahol es nagyon tetszett egy szoveg:
"Mielott megszolalsz, gondold vegig, hogy amit mondani akarsz, szebb-e, mint a csend, amit megtorsz."
Idorol-idore latom (most legutobb a relax tabor kapcsan), hogy vannak, akik olyan megjegyzeseket irogatnak a forumba, amelyek lathatoan semmi masra nem alkalmasak, mint indulatokat felkavarni. Nem velemenykozlesek, hanem karogasok, peldaul olyan temaban, ahol eldontott tenykent kezelve tamadnak meg koncepcionalisan sem kialakult dolgokat.
Szabad a velemenynyilvanitas, korlatlanul. De kerdem en, nem mi magunk lennenk onmagunk legjobb cenzuraja? Aki leir egy duhos, elkeseredett, netan indulatoktol mentesen vadaskodo vagy aggodalmaskodo sort, nem gondolja vegig, mi lehet a kovetkezmenye az irasanak? Van, amikor szukseges rossz dolgokrol is beszelni, de sajnos jonehanyan vannak kozottunk is, akik nehezen irnak ugy akar a napsutesrol, hogy ne legyen benne egy "bezzeg en" vagy egy "ez igy eleve rossz" jellegu megjegyzes.
Olyan sok a vita, aminek semmi koze az erdemi dolgokhoz...
Eredetileg ezt nem ide szantam, de rajottem, ha a maga helyere irnam, az pontosan az lenne tolem, mint ami ellen tiltakozom. Itt viszont erdemi vita lehet belole.
Nos, most én pironkodom, mivel valóban van hajlamom a károgásra, de jó okkal... és álatlában tudom, miért írom, és tisztában vagyok a lehetséges következményekkel. Pont azért írom. Nekem se kellemes, amikor ilyesmit írok, meg megpróbálom úgy csinálni, hogy mások érdekét tartsam szem előtt. ha valakit sért, bánt, elnézést.
Karácsony: részint azon is múlik, hogy ki hogy áll hozzá személy szerint a dolgokhoz. A Gyöngyszem által leírt hölgy is megkérhette volna az illetőt, a férfira nézvést is szégyenletes, amit csinált...
Én a karácsony környéki nyafogást utálom a legjobban, meg amikor azt látom, hogy megy a para azon, hogy kinek mit vegyen az ember. és nem örömmel, hogy "ennek örülni fog" hanem úgy,m hogy remélhetőleg jó lezs neki, nem húzza fel az orrát stb. De ehhez az is kell, hogyha lehet, ugyan ne adjunk már a másiknak lomot, meg fél éve lejárt szavatosságú dolgot dögivel... szerintem a karácsonyi őrület leginkábba pénz miatt van: mindenki venen mindent, amit akar, arra pénze nincs, vesz egy rakat bóvlit, hadd teljen a szatyor, anyuka őrjöng, hogy hogy lezs atakarítva, és ha jön xy az hogy fogja lesni a pókhálót, és mit zsól hozzá utána stb.
Ahelyett, hogy a család épp ráérő tagjai, beütemezve a dolgokat kitakarítanának, és tökéletesen nem érdekelné, hogyha felfedezik, hogy véletlenül lemaradt valami. Biztos a kedves vendégnél is lenn kifogásolni való, csak esetleg nem látható helyen. De kit érdekel ez? Ez kell, hogy érdekelje a másikat? Ajándék: jó és szép, használható dolgokért nem ekll tízezreket kiadni.
A városban meg nem az a fontos, hogy a másik bunkó velünk, az az, az ő dolga, hanem hogy mi ne legyünk azok. Ha elengedem azt, kai menni kar, még za is lehet, hogy megköszöni, ha nagy rohantamban rálépek valaki lábára, mielőtt megszólalna én kérek elnézést. És ezek hétköznapi alapdolgok lennének.
Családok: nem hozza közelebb, ha arról szól,. hogy márpedig ekkor meg akkor kötelező megjelennetek, és kötelező ezt vagy azt csinálnotok. Ahelyett, hogy a következő lenne: jöttök, amikor tudtok, jó, ha az indulás előtt szóltok is ide, csak gyertek. Hoztok, amit tudtok, nem baj az, a lényeg, hogy most másképp is gondolatok ránk.
Sajnos sok esetben a Karácsony fölösleges és giccses ömlengéssel is jár: kapcsoljuk csak ba a rádiót, tévét, csakúgy öntik a karácsonyi daloknak nevezett sok esetben tartalamatlan képződményeket. De a lényegi dolgokról nem beszélnek. Ennek ellenére:
Áldott, boldog ünnepeket mindenkinek!
"ó, én vad atyámfiai, nem fog átok: elmegyek én tihozzátok"
"Gyere ide, ne félj! Biztonságban vagy a biztonságban lévők között!"
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Én azt láttam, ahogy segytenek egy vak srácnak felszállni a buszra, majd leülni. Azt láttam ahogy egy idős ember átadja a helyét egy fiatal lánynak, akinek akkora táskája volt, mint saját maga. Azt láttam ahogy az autós, bár elsőbbsége volt, mosolyogva intett a gyalogosoknak, hogy menjenek nyugodtan. Azt láttam, hogy a jelmezkölcsönzőben, bár a minimum idő 3 nap, odaadták (volna?...elmentünk már érte?) nekünk a 6 pár csizmát keddtől negyedikéig 3 napi díjért...hiszen karácsony vagyon...mondták.
Ezek a veszekedős dolgok mindig jelen vannak...ámbár a nagy ajándékvásárlás miatt kicsit talán ingerlékenyebbek az emberek...ugye, ha nem az utolsó pillanatban kéne...hu télleg indulnom kell vásárolni
. Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Nos, ezt apum most mesélte, jött haza boltból... Állt egy férfi a pénztárnál, befurakodott elé egy nő teli kosárral. Erre elkezdtek veszekedni, aztán a férfi a földre dobta a nő kosarát, kiöntve belőle mindent. Nő fogta a kosarat, az arcába vágta a férfinek, felrepedt a szemöldöke vagy mi, férfi megragadta a nőt a hajánál fogva, be a cigarettáspultba fejjel.. Itt azért már közbeavatkoztak, meg kihívták a rendőrséget..
Ez az egész karácsonyos dolog minden évben egyre jobban elfajul.
Gyöngycem (voltam valaha)
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
"Mielott megszolalsz, gondold vegig, hogy amit mondani akarsz, szebb-e, mint a csend, amit megtorsz."
Idorol-idore latom (most legutobb a relax tabor kapcsan), hogy vannak, akik olyan megjegyzeseket irogatnak a forumba, amelyek lathatoan semmi masra nem alkalmasak, mint indulatokat felkavarni. Nem velemenykozlesek, hanem karogasok, peldaul olyan temaban, ahol eldontott tenykent kezelve tamadnak meg koncepcionalisan sem kialakult dolgokat.
Szabad a velemenynyilvanitas, korlatlanul. De kerdem en, nem mi magunk lennenk onmagunk legjobb cenzuraja? Aki leir egy duhos, elkeseredett, netan indulatoktol mentesen vadaskodo vagy aggodalmaskodo sort, nem gondolja vegig, mi lehet a kovetkezmenye az irasanak? Van, amikor szukseges rossz dolgokrol is beszelni, de sajnos jonehanyan vannak kozottunk is, akik nehezen irnak ugy akar a napsutesrol, hogy ne legyen benne egy "bezzeg en" vagy egy "ez igy eleve rossz" jellegu megjegyzes.
Olyan sok a vita, aminek semmi koze az erdemi dolgokhoz...
Eredetileg ezt nem ide szantam, de rajottem, ha a maga helyere irnam, az pontosan az lenne tolem, mint ami ellen tiltakozom. Itt viszont erdemi vita lehet belole.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
a család... ez tök rossz. mi történt? már a karácsony sem hozza össze az
embereket?
"Be the change you want to see." Gandhi
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Cicaful írta: Nálunk a szenteste első mozzanata mindig a jó öreg Bojtorján lemezről a "Csengőszó".
ÁÁÁ évekig az volt a kedvenc karácsonyi lemezünk (ugyan másolt kazin volt meg...), de még alsóban eltűnt valahol suliban!...
Amikor kicsi voltam, csináltunk anyukáméknak a tesómmal titokban műsort - verset mondtunk, énekeltünk, történetet meséltünk. Én tanítottam meg a Kornélnak. Elméletileg titok volt...gyakorlatilag szüleim rájöttek idő előtt, és a elrejtettek egy diktafont...azóta is megvan a felvétel...
Mi hasonlóképp, csak mivel hugicámmal amúgy is folyton a babákkal meg a plüssjátékokkal szerepjátszottunk (mindnek külön személyisége volt
), ezt velük adtuk elő, bár persze mi énekeltünk/verseltünk/stb. helyettük 
Mi szándékosan vettük fel az egyiket 
"...asztaltalan szó-malaszttal..."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Műsor már nincs, Karácsony még van. Néha veszekedősen, de vége mindig meghitt. Néha éjféli mise.
Mindenkinek áldott, békés karácsonyt kívánok!
"A kihívás:
megmaradni önmagadnak egy olyan világban,
mely megpróbál olyanná formálni, mint a többiek"
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Nellas írta: Nem akarom lelombozni a t. társaságot, de azért beírom:
tegnap a női karral, aminek tagja vagyunk, a nagy karácsonyi hanghverseny előtt ellátogattunk egy öregek otthonába. Vegyes érzésekkel tértem utána haza, mert egyrészt nagyon jó volt látni az örömöt az arcukon, amit a rájuk gondolás váltott ki, de utána az egyik kórustag megsúgta nekünk, hogy az igazgatónő mesélt, hogy a 33 bentlakó idős ember közül hetet(!
Borzasztó lehet így megöregedni, otthon, család nélkül egy szobában...
Tudom, hogy az ápolók mindent megtesznek, hogy elfeledtessék velük a hiányt, mégis...
Az biztos, hogy az én szüleim soha nem maradnak majd magukra, mert legszívesebben soha nem hagynám el őket. Persze tudom, hogy mindez lehetetlen és egyszer a saját családommal máshol élek majd, de a karácsonyt sosem töltöm majd el a szüleim nélkül. Mindent, ami szép számomra a karácsonyban (és az életemben úgy általában) tőlük kaptam. Ezt meg kell hálálni.
Mi nem idösek otthonában voltunk most énekelni hanem csakidöseknek.. Én se akarok így egyedül maradni.. És tudom, hogy anyukám se fog mert VELEM lesz!
"Én szóra váltanám a gondolatot de félek, hogy nem érdekel.."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
[size=9:d7omuxeo]Bár elvileg én a szüleimtől "kaptam" a hitemet/vallásomat, mert ők járattak hittanra, ők adtak a kezembe bibliai könyveket már egész kicsi koromban, de ők csak felnőttkorukban keresztelkedtek, így nekem sokszor úgy tűnik az ő hitük valahogy más... 
[/size] Viszont szerencsére éneklés nem csak karácsonykor volt/van(?) kicsi korunkban az esti program nagyon sokszor nem (csak) mese volt, hanem anyu énekelt nekünk... dejó is volt az... *nosztalgia* "...asztaltalan szó-malaszttal..."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Timona írta: Nekem a Karácsony a szeretet, a békés családi együttlét ünnepe.
Nálunk is... ez volt. Legszívesebben én kihagynám az idei karácsonyt. Hogy ne létezzen. Egyáltalán. Majd jövőre. Meg azután... Most túl sok rosszat tudok hozzá kapcsolni. A szüleim válnak [size=9:ngkbwzzi](ami ugyan várható volt, de most, h ittvan, azért elég szar érzés)[/size], a kutyá(im)nak minden valószínűség szerint ez lesz az utolsó karácsonya(-uk), az anyai nagyapám beteg (ami ugyan nem komoly, de még soha nem láttam ennyire betegnek. Mindig a mosolygós, urgatós, morgós papa volt), az apai nagymamám pedig nálunk lesz pár napig. Ez csak azért rossz, mert úgy 9 hónapja elég rossz állapotban van, és amikor látom, mindig csak arra tudok gondolni, h bármikor meghalhat...
De amit kiskoromban mindig is szerettem benne: a nagyszüleim ilyenkor mindig kijöttek hozzánk, és dél körül a nővéremmel feldíszítettük a fát, ez mindigis a mi dolgunk volt, közben eszegettük a szaloncukrot, no meg a kutyák is kaptak belőle, aztán szépen lassan kitettük alá az ajándékokat, a kutyákéval kezdve, akik onnantól fogva egész nap a fa körül feküdtek, meg szimatoltak (ők is imádják a karácsonyt), aztán este, még vacsora előtt a mamival bementünk az egyik szobába, amíg anyuék odarakták azokat az ajándékokat, amiket korábban nem tehettek, feltették a Mennyből az angyal zenéjét, és megszólalt a csengettyű, akkor mehettünk át. És olyankor együtt gyújtunk egy-egy csillagszórót, és utána kibontjuk az ajándékokat (először a kutyák kapják meg a sajátjukat), és végig karácsonyi zene szól.
Aztán egyszer már nem jöttek a mamiék. A tavalyi karácsonykor pedig már egyedül díszítettem a fát, mert Anikóék az albérletben ünnepeltek. Most meg... érdekes lesz... bár többet úgyasem lesz ilyen, az is biztos.
Talán egy pozitívum azért mégis van (Örök Optimistám kedvéért kerestem ilyet is): a kis Zitus. Nagyon aranyos, és nagyon szeretem, és 27-én lesz fél éves
Ha mindenképpen muszáj megtartani az idei karácsonyt, én is a barátaimmal tölteném inkább. Azt hiszem, mindenki tudja magáról, hogy ki az, akit ott szívesen látnék magam és a fa mellett.
"Nem az idő tellik: mi változunk."
"Az igazság pusztán nézőpont kérdése."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
tegnap a női karral, aminek tagja vagyunk, a nagy karácsonyi hanghverseny előtt ellátogattunk egy öregek otthonába. Vegyes érzésekkel tértem utána haza, mert egyrészt nagyon jó volt látni az örömöt az arcukon, amit a rájuk gondolás váltott ki, de utána az egyik kórustag megsúgta nekünk, hogy az igazgatónő mesélt, hogy a 33 bentlakó idős ember közül hetet(!
) visz el karácsonyra a családjuk. Néhányat azért, mert nincsenek hozzátartozóik, de legtöbbjüket azért, mert "NINCS" családjuk.Borzasztó lehet így megöregedni, otthon, család nélkül egy szobában...
Tudom, hogy az ápolók mindent megtesznek, hogy elfeledtessék velük a hiányt, mégis...
Az biztos, hogy az én szüleim soha nem maradnak majd magukra, mert legszívesebben soha nem hagynám el őket. Persze tudom, hogy mindez lehetetlen és egyszer a saját családommal máshol élek majd, de a karácsonyt sosem töltöm majd el a szüleim nélkül. Mindent, ami szép számomra a karácsonyban (és az életemben úgy általában) tőlük kaptam. Ezt meg kell hálálni.
"Csak engedj élni... tüzekbe nézni...
tilinkószónál... mesét mesézni..."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Amit nagyon szeretek benne, az a visszatérő állandóság, ami évről évre boldogsággal tölt fel. Gondolok itt arra, hogy anyu ilyenkor mindig halászlét főz, én beiglit csinálok, az öcsém segit apunak belefaragni a karácsonyfát a talpba, [size=9:3j34htc4]ami nem kis feladast, mert nagy fa- vastag törzs, közepes talp- sok faragás
[/size] Ezzel elmegy a délelőtt, majd délután apu, öcsém és én feldíszítjük a fát, míg anyu befejezi a vacsora előkészületeit, utána gyorsan becsomagoljuk még a kósza ajándékokat és elhelyezzük a fa alatt. Kora délután "vacsora", majd ha mindenki jól lakott apu megrázza a csengettyűt és mindenki megkeresheti a neki szánt ajándékokat [size=9:3j34htc4]Viszont mi nem szoktunk karácsonyi dalokat énekelni (sajnos), de apu pár éve szert tett egy Zámbó Jimmy Karácsonyi CDre :hajáttépi: na az az amit szivesen kihagynék
![/size]Ha valamit átörökíthetnék mindebből, akkor az a béke és a nyugalom ami ilyenkor körbevesz.
Ez az a nap az évben amikor nincs veszekedés, maximum azon, hogy akkor most kék v piros szaloncukrot rakjunk a fára
Ettől olyan szép és meghitt az egész. "Van úgy, hogy csak emlékszem arra, ami éppen történik."
Fodor Ákos
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Leo írta: Mi az a dolog, amit a karácsonyban a legjobban szeretsz, mi az a szokás, ami annyira a szívedhez nőtt a családodban, hogyha majd neked is külön családod lesz, mindenféleképpen át akarsz örökíteni oda?
Az öcsémet (vagyis ő nem lesz ott, remélem saját családjával v párjával lesz) meg a Nagyim emlékét
plusz: az eklektikus karácsonyfát
, csak nem nagyon lesz rá mit tenni [size=9:hh6d7cvt]tekintve h kicsi az esélye h nekem gyerekem, férjem, stb legyen[/size].önsajnálás vége.
imádkozni én is szoktam, csak nem otthon.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Na persze ezt nem 24-én, de ezzel kezdődik. Aztán közvetlenül az ünnep előtti napokban a tesómmal felváltva csomagoljuk az ajándékokat Apu szobájában, már azokat amikről tudunk vagy tudhatunk, mert nem a miénk (Nálunk ált. inkább több kisebb ajándék van, mint egy nagy.)Aztán 24-én kint a konyhában "mi nők" (anyu+tesóm+én) sütünk-főzünk, közben ált. tesóm meg én esteleg apu feldíszítjük a fát, végül mindenki titokban csempészi oda az ajándékait a fa alá, mert "a Jézuska a felnőttek nagy játéka" - így mondta anyu mikor én már rájöttem, hogy nem Ő hozza az ajándékot, de a tesóm még nem.
Aztán vacsizunk, berakunk egy karácsonyi lemezt/kazit, csillagszórózunk, és egyesével bontjuk ki az ajándékokat, és megvárjuk, hogy a másik mit kapott. Közben bejglit meg sütit eszünk, és ha napközben még elcsattant egy-egy idegesebb szó/mondat, ilyenkorra hál'égnek mindenki elcsendesül... *karácsonyiemotikon* "...asztaltalan szó-malaszttal..."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Felagund írta:
Léofwine írta:
Mi az a dolog, amit a karácsonyban a legjobban szeretsz, mi az a szokás, ami annyira a szívedhez nőtt a családodban, hogyha majd neked is külön családod lesz, mindenféleképpen át akarsz örökíteni oda?
Az imát a karácsonyfa körül.
De tudom, klerikális reakciós vagyok...
Ugyan már! Magam is hasonló módon fogalmaztam volna + az elmaradhatatlan karácsonyi dalok
"Valami lóg a levegőben! Sajnos nem Maedhros..."
Καναπή!
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
én azt szeretem a legjobban, amikor a család a karácsonyfa körül áll,
és énekeljük ugyanarról a régi-régi lemezről a mennyből az angyal-t...
csak esssen már a hó!!
"Be the change you want to see." Gandhi
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Léofwine írta:
Az imát a karácsonyfa körül.
De tudom, klerikális reakciós vagyok...
Our knees do not bend easily
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Estelio írta: Én még nem hallottam olyanról, hogy egy pesszimistából optimista lett, de ha van ilyen tessék nyugodtan cáfolni.
Kevés felnövő, "normális" kamasszal talákoztál akkor eddig
Then you'll see, tears won't wash this away, Memories of the years that started the pain
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Inczy írta: Emberek, karácsony van... Olyan fura nem? Megint eltelt egy év... Már Kismarosról is hazajöttünk. Félelmetes.
És tudjátok mi volt az egész hétvégének az egyik fénypontja? Az a sok, boldog arc, ahogy bontogatták az ajándékokat, ahogy meglepődtek, mert vki olyantól is kaptak ajándékot akire nem számítottak. És nem nagy ajándékok voltak: pici apróságok, mézeskalács, vagy apró ezmegaz.
ENNEK sokkal jobban örültem az összes ajándéknál.
Ilyenkor látom be, h tényleg jobb adni, mint kapni....
Inczy, példakpem vagy ezért a hozzáállásért, komolyan, mondom! Én is azt szerete a legjobban, amikor én adok valakinek ajándékot, aki nem is számít rá, és látom az arcán a meglepettséget, és azt, hogy meghatódik. Ilyenkor madarat lehetne velem fogatni! Teljességgel egyetértek veled Incáj barátném!!!!!!
Egyébként hamár gondolatok topic, ésha már Karácsony, felvetnék egy témát!
Mi az a dolog, amit a karácsonyban a legjobban szeretsz, mi az a szokás, ami annyira a szívedhez nőtt a családodban, hogyha majd neked is külön családod lesz, mindenféleképpen át akarsz örökíteni oda? "Végignézett rajtunk, nem szólt semmit csak sírvafakadt!"
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
És tudjátok mi volt az egész hétvégének az egyik fénypontja? Az a sok, boldog arc, ahogy bontogatták az ajándékokat, ahogy meglepődtek, mert vki olyantól is kaptak ajándékot akire nem számítottak. És nem nagy ajándékok voltak: pici apróságok, mézeskalács, vagy apró ezmegaz.
ENNEK sokkal jobban örültem az összes ajándéknál.
Ilyenkor látom be, h tényleg jobb adni, mint kapni....
Feel the sunshine
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Sirgon Esgalnor írta: Jé, egy Patiszon! Rég jártál errefelé.
Háát, az igaz, és ritkán is fogok erre visszatévedni, mert időm nem sok van...
De azért jó itt
Optimizmus-pesszimizmushoz csak annyit, hogy optimistának lenni jó, pesszimistának lenni pedig hasznos
De én azért igyekszem mindenben a jót látni és hinni a csodákban (lásd vizsgák)
A barát dolga az is, hogy szemére vesse barátjának, ha ostobaságot akar elkövetni.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
