Állatbarátok

Ancalima Anarórë írta:

Phaedra/Namarie írta: szerintem az állatok jóval többet tudnak és éreznek, mint mi azt gondolnánk. Az ember csak hiszi, hogy ő a legokosabb.

Ezzel teljes mértékben egyetértek. Az az igazság, hogy az embernek semmi joga magasabb rendű lénynek kinevezni magát, míg arra sem képes, hogy megértse az állatokat.

Ezzel én is egyetértek. És valahol mélyen tulajdonképpen szégyellem, hogy az emberiség tagja vagyok és itt kell élnem olyanok közt nemritkán, akik... hát szóval... nincs rá szó. De ezt nem ide kéne írnom...

Phaedra/Namarie írta: szerintem az állatok jóval többet tudnak és éreznek, mint mi azt gondolnánk. Az ember csak hiszi, hogy ő a legokosabb.

Ezzel teljes mértékben egyetértek. Az az igazság, hogy az embernek semmi joga magasabb rendű lénynek kinevezni magát, míg arra sem képes, hogy megértse az állatokat.

Erda niire (Area) írta: A növények... Szerintem éreznek ők is, bár erre a tudatos akármicsodára nem tudom mit mondjak. Azt mindenesetre beveszem, hogy ha beszélünk hozzájuk, akkor nőnek. Hallottam egy olyat is, hogy egy pasi vett egy kaktuszt, és folyton mondogatta, hogy jó helyen van, nem kell félnie, nem bántja senki, és a kaktusz ledobta a tüskéit!

Én is beveszem, és nagyon szeretem a kaktuszaimat meg a növényeimet és lehet röhögni, de gondolatban néha még én is szoktam nekik üzengetni. Olvastam erről egy kétoldalas cikket. Hát... nem tudom, mit gondoljak, de érdekes.

Pont ma mesélte a tesóm, hogy van egy ismerőse. Vegetáriánus, és közben még versenyszerűen bicajozik is, de olyan szinten, hogy országosan elismert. Na, a kiscsaj egyik verseny előtt kapott egy tök egyszerű kis vírust, és majdnem belehalt. Hogy miért? Mert nem volt meg benne az az aminosav, ami meg tudta volna ölni a bacikat? Hogy miért? Mert azt csak a hússal tudod bevinni a szervezetedbe. Azóta a kiscsaj kétpofára zabálja a húst. Hát igen... én is megijedtem volna a helyében. Mindenevők vagyunk vagy mi a szösz... (na de a csigát én akkkkkkor sem eszem meg! :crap: )

Az állatok tudata. Szerintem ők is érzik, ha meghalnak, és fel is tudják fogni. Az elefánthímek haláluk előtt elválnak a csordától, hogy egyedül haljanak meg. A társai elbúcsúznak tőle, és ha véletlenül a csontjaiba botlanak később, felismerik a szagáról, és megyászolják. Na ez mi ha nem haláltudat?

A növények... Szerintem éreznek ők is, bár erre a tudatos akármicsodára nem tudom mit mondjak. Azt mindenesetre beveszem, hogy ha beszélünk hozzájuk, akkor nőnek. Hallottam egy olyat is, hogy egy pasi vett egy kaktuszt, és folyton mondogatta, hogy jó helyen van, nem kell félnie, nem bántja senki, és a kaktusz ledobta a tüskéit! 8O

Silmarillion: ööö... üdv!

Kedvenc állatom az Oroszlán:) Na meg a kutyák is

mesélek valamit:

A környékünkön van egy általános iskola, és a gyerekek a mi házunk előtt mennek el, de olyan módon, hogy kilométerről hallani őket.
Valamelyik nap Any arra lett figyelmes, hogy az egyik kis vakarék nyarvikol meg pofázik a ház előtt. Teddy cicánk az előkertben a kelő krókuszokat szimatolta- volna. Így viszont halálra rémülva lapult a ház mellett. Anya ezt észrevette, kihajolt az ablakon a gyerekhez:
-Bántott téged? Mindjárt p****n rúglak!

Emberek, ha láttatok gyereket egy pillanat alatt eltűnni....

Sztem az állatoknak megvan a maguk tudata az életről ill. halálról. Nyilván nem így megfogalmazva, mint nekünk, de érzik a halál közelségét. A kutyáktól kezdve a lovakon át az elefántokig, mindegyik érzi, hogy közeledik az élete vége... Nem biztos, hogy tudják, mit jelent ez, de annyira más az érzékelésük, mint nekünk, hogy vmilyen szinten biztos érzik (ha úgy tetszik) akár önmagukban, akár máson, hogy valami hamarosan megváltozik... Nem tudom ezt elmondani, mert csak egy földhözragadt, elkényeztetett emberi lény vagyok, aki azt sem tudja, ő maga mit gondol...

A növények sztem is érzékelik, vagy tudják (?), mi folyik körülöttük. Sőt, még valamennyire egymással is tudják tartani a kapcsolatot. Kimutatható volt egy kísérletben, hogy egy növényt tűzzel perzseltek, mire parányi elektromos impulzusokat tudtak kimutatni benne - és a mellette levő fajtársain is, akiket pedig nem bántottak...

Vewy írta: Mint mondottam, nem nagyon eszem állatot, de csak az objektivitás végett: az állat, amit épp legyilkolnak, soha nem tudja, hogy meg fog halni. Nem tudja, mi az, hogy meghalni. Csak annyit tud: menekülni, menekülni, vagy harcolni, harcolni.

Ennek ellentmondanék: szakkönyvben olvastam, hogy a kiskecskék a vágóhídon összebújnak, mert érzik, tudják, hogy meg fognak halni. És egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy az állatoknak nincs haláltudatuk. Ezzel kapcsolatban voltak személyes tapasztalataim. Lehet, hogy ezért sokan őrültnek vagy épp hülyének néznek de szerintem az állatok jóval többet tudnak és éreznek, mint mi azt gondolnánk. Az ember csak hiszi, hogy ő a legokosabb.

Növények érző lények: a hinduizmus szerint nekik is van tudatuk. Nme tudom, ki hisz benne, ki nem, de olvastam arról, hogy a növények, ha késsal közelednek feléjük, és azzal a szándékkal, hogy beléjük vágjanak, szabad szemmel nem látható mértékben, de elhúzódnak.

Ancalima: persze, mert már fürdött... többször tapasztalta...

Timona írta:

amberblood írta: de a növény is élőlény, amit megeszünk!

jó-jó, az almafát talán nem zavarja, ha megdézsmálod a termését, de a hagymát, vagy a krumplit meg kell ölni, hogy megehessük...

Naaa
Azért egy hagyma sose volt érző lény.

Ilyen meggondolással éljünk levegőn és vizen...

OFF: Táplálkozzunk fénnyel!

Hát az én kutyám aztán pontosan tudja, mikor lesz fürdés, vagy mikor... Hát, hogy egyáltalán mi fog történni...

Mint mondottam, nem nagyon eszem állatot, de csak az objektivitás végett: az állat, amit épp legyilkolnak, soha nem tudja, hogy meg fog halni. Nem tudja, mi az, hogy meghalni. Csak annyit tud: menekülni, menekülni, vagy harcolni, harcolni.

Silima: háát.. szerintem is szegénykék, akik kinnt fagynak,de van aki élvezi ezt az időt. A kutyusom pl. nagyon jól érzi magát és pont nekivaló ez a klíma

Alyr: Hát ez az!!! Micsoda disznóság, hogy a verseskötetek ellen senki nem lamentál, ha meg vki szőrmében mászkál, azt már összesprayzik? Micsoda pazarlás, hogy a könyveknek csak egy keskeny sávjába írnak! A regények legalább kiérnek a lap széléig...
Amilyen randa idő most van... minden állatot sajnálok, aki kénytelen kinn szaladgálni... 8O

Timona írta: Naaa
Azért egy hagyma sose volt érző lény.

Ilyen meggondolással éljünk levegőn és vizen...

A hagymák lelkivilága alighanem már filozófiai és tudományos probléma is... A töritanáromnak kéne felvetni
A vízen-levegőn élést már csiszolgatom... Egyszer rádöbbentem, hogy némmá, én 3 napja nem ettem... 8O Majd szóok, ha tökéletesítettem...
Nem azzal van a baj, ha valaki húst eszik, mert a szervezetünknek arra is szüksége van (jó, biológusnövendék vagyok, sorry... ) Nekem azzal van bajom, ha azt kell megennem, akit addig ismertem és szerettem....(hú, de morbidul hangzott... 8O)

Vewy írta: Semmit... már "meg van halva".

Igaz... akkor már nem. De előtte? Szerintetek érezte,hogy Őt meg fogják ölni? Valszeg.. nem egy kellemes érzés..

amberblood írta: de a növény is élőlény, amit megeszünk!
jó-jó, az almafát talán nem zavarja, ha megdézsmálod a termését, de a hagymát, vagy a krumplit meg kell ölni, hogy megehessük...

De ez nem a növénybarát fórum.
Valamit meg enni kell. Ha nem akarsz semmit megölni, maradnak a gyümölcsök és a tejterméket. Hacsak nem sajnálod megölni a baktériumokat amik tenyésznek a sajtban.

amberblood írta: de a növény is élőlény, amit megeszünk!

jó-jó, az almafát talán nem zavarja, ha megdézsmálod a termését, de a hagymát, vagy a krumplit meg kell ölni, hogy megehessük...

Naaa
Azért egy hagyma sose volt érző lény.

Ilyen meggondolással éljünk levegőn és vizen...

de a növény is élőlény, amit megeszünk!

jó-jó, az almafát talán nem zavarja, ha megdézsmálod a termését, de a hagymát, vagy a krumplit meg kell ölni, hogy megehessük...

Silima írta: De attól függetlenül, hogy igazi állatbarát vagyok, nem érzem, hogy ne kéne húst ennem. Mindenevő faj lennénk, vagy mi a szösz.

Persze, de a "minden" fogalmába akkor a nyúl is beletartozik. Meg a kutya, macska...
De mondom, ez nem egy vega kampány! Én sem úgy lettem vegetáriánus hogy felnőtt fejjel elgondolkoztam azon, hogy "Jaj, szegény állatok, hát miattam ne kelljen meghalniuk!" (Bár azt hiszem ha korábban nem lettem volna az, ma már úgy is vega lennék.). Egyszerűen óvodás voltam, amikor felfogtam, hogy az ott a tányéron egy halott állat darabja, és szegény még rohangálhatott volna. És ettől kezdve jött a hiszti ha húst akartak etetni velem, mert az nekem undorító volt.

Semmit... már "meg van halva".

Timona írta: A nagypapámnak sok- sok évig voltak nyulai, nagy ritkán, de volt, hogy pörköltként végezték... Sajnos többször volt "szerencsém" látni a nyúzási procedúrát szörnyű... Nem tudtam feldolgozni, hogy az a kis puha szőrös állatka a tányéromra kerül. Ezért nem is ettem belőle soha, azaz majdnem soha, egyszer nem tudtam, hogy miaz és megkóstoltam, de amint kiderült, enyhén rosszul lettem.

8O Elég megrázó élmény lehetett egy nyúzást vagy mit végignézni.. Fúha.. Szegény.. Mit érezhetett az a szegény nyuszi.. :bawling:

Na most ha én generáltam a nyuszit nem esszük meg - csirkét megesszük vitát: én nem akarok diszkriminálni! Már alig eszek meg valami húst. Eddig se ettem túl sokat, de nemrég láttam videókat egy malac meg egy tehén brutális meggyilkolásáról, és elgondolkoztam, hogy egyetlen élőlény sem erre született, hanem arra, hogy a maga módján boldog legyen (még ha utána el is kapja egy ragadozó). Akiket meg megeszünk, brutálisan kicsi helyen, vasketrecekben, egymástól elzárva tartják és hizlalják. Most már egyedül a csirke meg a hal az, amit megeszek, de azt is csak ha vendégségben az van, kb. kéthavonta egyszer.

Falusi gyerek vagyok, hát sajna már jó korán megszoktam, hogy ha vannak tyúkjaink, akor azokat megesszük... Aztán, mikor egyszer a nagyszüleim a kézzel nevelt kakasomat vágták le, akkor kiborult a pohár, és többet nem voltam hajlandó saját pipiből enni... Azóta (gondolom, ettől függetlenül...) nem is tartunk tyúkokat, és ha hús kell, akkor inkább a bolt polcán bökünk rá, hogy ebből fél kilót. Azt legalább nem etettük kézből... Ezt hívják struccpolitikának.
De attól függetlenül, hogy igazi állatbarát vagyok, nem érzem, hogy ne kéne húst ennem. Mindenevő faj lennénk, vagy mi a szösz.

Hát én nem tudnék megenni olyan állatkát, akit láttam/ismertem élőben...

Viszont ismeretlenül diszkrimináció ilyen szempontból megkülönböztetni mondjuk egy nyulat egy csirkétől...

És hát azt kell mondanom, hogy az őz meg a szarvas is kedves élőlény, de a húsuk akkor is nagyon finom! Bocánat!

Nem tudom mit problémáztok a nyúlhúson. Az a szegény malac, csirke, pulyka, marha stb. ugyanúgy aranyos kis állat volt, és ugyanúgy szeretett volna még élni, ugyanúgy megölték, megnyúzták, kopasztották stb.
De nem akarok a vegetarianizmus mellett kampányolni.

A nagypapámnak sok- sok évig voltak nyulai, nagy ritkán, de volt, hogy pörköltként végezték... Sajnos többször volt "szerencsém" látni a nyúzási procedúrát szörnyű... Nem tudtam feldolgozni, hogy az a kis puha szőrös állatka a tányéromra kerül. Ezért nem is ettem belőle soha, azaz majdnem soha, egyszer nem tudtam, hogy miaz és megkóstoltam, de amint kiderült, enyhén rosszul lettem.

Nimrocco: Nem egészen... Kb. omlós. De én elvből nem eszek nyulackát, nálunk a nyúl totemállat... bár az utolsó nyuszinkat most ölték meg a kutyák... :bawling: :bawling:

neee. Egyszer volt egy nyuszim. Mikor már túl nagyra nőtt, mert fiú volt szerencsétlenségére, akkor tovább lett ajándékozva egy igen kedves rokonhoz. Na, egy nam megyünk hozzájuk, ebéd, és... hát... anyustim visszaköszönt a tányérról... kis suhanc voltam akkor még, és ez egy óriási lelki törés volt! :bawling: