Versek

Akkor ez a végleges? 3 óra CDfű?
Szofi: "És nagyon jól esett már végre 2 igazi ,jó
Dodie -verset is olvasni." Ebből azt szűröm le, hogy a kevésbé vidám verseim nem nyerték el a tetszésedet:))

Üdv!
Visszatértem.
Szintén ott leszek a talin, csak azt mondja meg valaki, hogy hogy lehet eljutni a CDFűbe, merthogy azokban a kis utcákban piszok hamar el fogok keveredni. Vagy találkozunk előbb valahol?
Impressziókat majd rakok be késöbb.

Sziastok Drágáim!(Szofi,vagyok,csak frissitettem a profilomon )

Eglar verse tényleg remekmü 8O
Arlithnak a második verse tetszett nekem jobban
És nagyon jól esett már végre 2 igazi ,jó
Dodie-verset is olvasni.
Bocs,a "lemaradásom" vsz már nem is fogom behozni(tudni)
A verses talira viszont vsz m1ek
Picit válságozok+kurzusfelveszek
De azárt l1etek jók és (legalább Ti) irjatok sok jó verset (ha már nekem ez 1általán nem is m1 az utóbbi idöben )

Szóval ölelek mindenkit és viszlát szombaton-addig vsz kialszom magam

Hoztam egy új verset, remélem még nem tettem be(kissé széjjel vagyok szórva mostanság...)

A nyár

Szívemben őrzöm a nyarat.
Ott pihen, zümmögőn, álmatagon,
S már örökre ott marad,
Elpihenve ki-nem mondott vágyakon.

Száz és száz képet látok.
Mind fénylő, éles, harsogó,
Visszaköszönnek barátok,
Szinte a nevetés is hallható.

S bár az eszem tudja jól,
Elmúlt a nyár, s vissza nem tér,
Ha hajnalban az óra szól,
szívem nyárestét remél.

De ősz van, hideg-nyálkás,
A napsütés is gyenge, haldokló,
De még így is áldás,
Ha süt, bár még oly fakó..

A tavaszt várom! s a nyarat!
Az áldott, bódult napsütést..
Sok bolond, daloló madarat,
S nem ezt a fáradt szenvedést..

S eljön a nyár, hisz mindig így van,
A szívem is hazatér,
Napsütéssel, ha szól egy dallam,
A jókedvem is visszatér.

Ha minden igaz, én ráérek :look: :bounce:

Arlith: félelmetesen jó ez a két új versed!

Mit szólnátok egy verses talihoz például:

szept13-án, szombaton délután 3tól cdfűben?

Búcsúzóul..
Sokak örömére..

faretheewell.free.eplanet.hu/ent ... (my%20love ).mp3

Entwine - Closer (My Love)

Closer my love
Veil me with your warmth
Oh how afraid we are

I hold my breath
I try to hide my pain
Here in your embrace
So this pain would be gone

This time I want you to
Dry all your tears as we make...

Love...
For the last time
Replace your heart with
Mine...
Deep inside
Please stay with me through the night

I rinse my face
With your tears
Too many tears for the end
Darling, please, don't you cry

You hold your breath
You try to hide your pain
Here in my embrace
So this pain would be gone

This time I want you to
Dry all your tears as we make...

Love...
For the last time
Replace your heart with
Mine...
Deep inside
Please stay with me through the
Night...
For the last time
Replace your heart with
Mine...
Deep inside
Please stay with me through the night

Fly without sorrow
In my dreams we meet again
For you I live, I would die for you
You'll stay deep inside in my

Közelebb (Szerelmem..)

Közelebb, szerelmem
Fátyolozz el melegségeddel,
óh, mennyire félünk..

Visszatartom a lélegzetem,
próbálom elrejteni fájdalmam,
Itt, az ölelésedben,
a fájdalomnak mennie kell..

Most, felakarlak szárítani
minden könnyeddel melyet elsírtunk..

Szerelem..
Utoljára
Szívemet adom Neked
Itt, belül
Kérlek, maradj velem ezen éjjelen..

Könnyeiddel
ölbítem le arcomat,
végül, túl sok a könny
Kedvesem, kérlek, ne sírj..

Tartsd vissza lélegzeted,
próbáld meg elrejteni fájdalmad,
Itt, az ölelésemben
a fájdalomnak mennie kell..

Most, felakarlak szárítani
minden könnyeddel melyet elsírtunk..

Szerelem.. x2

Bánat nélkül szállok
Álmaimban újra találkozunk
Érted élek, meghalnék Érted,
Mélyen a szívemben őrizlek..

Nem tudok gót nyelven, de a weboldal meggyőző volt, ezért elhiszem, hogy valódi műfordítás.

Deftly done by David Salo:

Vers tőlem, kivételesen nem célzottan valakinek, csak úgy [size=9:37vunu67]és ez jó[/size]

Nap-hold varázs
A hold rozsdás varrógéppel
toldoz árnyat
a fákhoz.
A nap játszik a fénnyel,
míg el nem lopja
az alkonyat
ezüstre festve a világot.
S újra kattog az öreg
masina
únott mosollyal fércel
a Hold.
S pírt varázsol
az ég arcára a
bájos naptól lopott
csók.
Felé lassan nyúlnak
az árnyak,
hamar kapják vissza kezük.
A csalfától égve
vibrálnak.
S nyúnak, megnyúlnak felé.
Újra eljön a
kaján alkony.
Letakarja a világot.
Szürke leple szépen
lassan
megidéz egy két
csillagot.

Ez meg csak úgy jött most (!):
Aphrodité halála
Születsz szenten,
meghalsz csendben.
Új vallás jő
elvisz szentem.

Elfelejt az emlékezet,
kifakítja szép szemedet.

Szenvedsz holtan
fáradt Holdban.
Minden erő
koporsódban.

Soha nem volt az sem neked,
nem volt még férfi sem veled.

Hajad szőke,
léted szürke.
Habból lettél,
tán örökre.

Voltál Venus, voltál más is.
Voltál isten,s hasonmás is.

Kezed libben,
szemed rebben,
Rossz nő voltál,
szemeinkben.

Most is ott állsz kint a sarkon.
Most is ott ülsz minden arcon.

Hideg halál,
hideg álom.
Forró tested,
hideg ágyon.
Hideg szemed,
mostmár merev
Halott isten,
Isten veled...

Osztálykép

Megkopottan ültök, egy fakó keretben,
mind rámmosolyogtok, ahgy régebben.
Most mind rám néztek, nem fordultok el,
most mind kedvesek vagytok, száz emlékkel.
A kezemben vagytok, mind a huszonhatan,
most én vagyok a minden, a pusztithatatlan.
Lassan kicsúsztok a keretből, már nincs mi megvédjen,
de még mindíg mosolyogtok, kedvesen, szerényen.
haragszom rátok, de ti nem értitek!
Végül úgy is száz darabban végzitek...
A padlóra pereg lassan a huszonhat arckép,
sirva kérdezem: Hány ilyen van még????
Most mindet széttépném, s tűzbe végeznék,
hogy ők is tudják milyen! Hogy ők is érezzék!
Száz darabbban pereg le a huszonhat arckép,
s bánatosan kérdezem: Hány ilyen lesz még?

Végre megint itt!!! Kritikát tőlem is később olvashattok, mert nincs időm!
Van egy új versem, azt berakom holnap a kritikák mellé!
Mit szólnátok egy verses talihoz majd?

Cueddo: Eglarcarien verse valóban egy remekmű. El tudnád nekem küldeni a doranni fordítását?

Cueddo: Eglarcarien verse valóban egy remekmű. El tudnád nekem küldeni a doranni fordítását?

Mau: Hát épp ez a gondom.. hogy Az Élet című versem már van. az meg hogy "Az Élet2" nagyon gagyiul hangzik:)
És megengedsz egy kis véleményt?
"Annak jussa Kilenc, aki sorsa halál,"
Sztem ide jobban illene a "kinek sorsa halál". Nekem az "aki" egy kicsit megbontja a dallamot.

Az első, az a kétsoros nagyon tetszik, és bár annyira nem tudok angolul, sztem a harmadik is jó, jók a rímek, tetzik a dallama, és amennyit megértettem belőle, a tartalma is:)

Szofi: Az elsőről rögtön az a kép villant be, ahogy mi ülünk a Velencei tó partján, te pedig Döncin sodortatod magad az álmatag nyárvégi napsütésben:)

És a Harmadik egy kicsit gyengécske, de tűrhető:

West across the Ocean Sea

Only West,
We will have rest
In winter cold and white.

We take our leaves
Under falling leaves
Giving up pride and might.

We have seen it and told the word:
Beyond the dark there lies a world,
A land where there's no fight.

But to follow us is not your way.
We will remember — all we can say —
Until there comes the Night.

And what will happen knows no wise.
But we all hope the Sun will rise
Giving back the Joy and the Light.


Kritikát várok... plíííz!

Üdv:
-- Mau

A Második a Gyűrűvers-fordításom:

Három Gyűrűt bírjon a sok tünde-király,
Törpök tárnáját tölté kinccsel a Hét.
Annak jussa Kilenc, aki sorsa halál,
Egy Gyűrűt bírjon az Úr, a Sötét
Mordor foldjén, merről kúszik az Árny.
Egy Gyűrű úr minden, Egy Gyűrű mind látja.
Egy a többit összefogva sötétségbe rántja
Mordor földjén, merről kúszik az Árny.

No, milyen lett?

Üdv:
-- Mau

Sziasztok! A héten nem nagyon volt netem, de most megpróbálom pótolni a lemaradaást.
Jacopo: El tudnád küldeni az Impressziókat nekem emilben?
Dodiee: Szerintem a vers címe lehetne egyszerűen: Az Élet. Egyébként gratulálok, nagyon jó lett, tiszta forma, jó rímek. :itscool:

Nekem is van e heti termésem, úgyhogy most berakom őket.
Az első egy kicsiny-kicsi kétsoros:

Könyörgő költő kérlelő dala:
"Hulljon előbb testem, mint múlik szám szava."

Üdv:
-- Mau

Cueddo: ez a vers valami megdöbbentően szép!!!!! gratula érte Eglarcarien-nek!!!! nagyon nagyon jó!!

Hoztam én is egy verset, nem tudom milyen lett, remélem ti majd megmondjátok:)

Címe meg nincs neki:)

Könny a kezdet s könny a vég,
Könny az Élet, mégis szép.

Megszületünk aprón s szépen,
S nem nyomaszt minket a lét,
S ránkmosolyog felhős égen,
Ragyogón a napsütés.

De már sírunk, mint ki fél,
Visszavágyunk sötétbe
Így kezdődik mind mi él,
Szemünk világra nyitjuk félve.

Könny a kezdet s könny a vég,
Könny az Élet, mégis szép.

Felnövünk s jönnek a gondok,
Ó, az élet oly nehéz,
S bár a léptünk ritmust bontott,
Bátor szívünk élni kész.

Megöregszünk békességben,
Mellettünk egy ifjú ül,
Felneveltük reménységben,
Ahogy lehet, emberül.

Könny a kezdet s könny a vég,
Könny az Élet, mégis szép.

Sírba tesznek szeretteink,
Körben áll ki úgy szeret,
S megőrzi szép perceink
Örökké az emlékezet.

Sírunk főlé fák borulnak,
Körötte a szél söpör,
Földjén virágok virulnak,
Bezárulhat most a kör.

Könny a kezdet s könny a vég,
Könny az Élet, mégis szép.

Sziasztok!

Én most nem saját verset hoztam, hanem Eglarcarien (szerintem) remekművét, amit nekem küldött emilben, és engedélyt kértem tőle, mert úgy éreztem, ennek a versnek itt a helye Hangulatában talán az én Asszonyom, látod c. versemhez hasonlít leginkább, ezért le is fordítottam dorannira, ha érdekel vkit, elküldöm. most lusta vagyok begépelni)


UTAM

Itt az utam. Kinek kell?

adom életnek
adom halálnak
adom sötétnek
adom fénynek

adom mint a hideg acélt
mert nem volt és sosem lesz
más hitem mint az örök-egy
fordulat ami minden tervem romlásba dönti
hogy ég és föld egy tócsában összemálljon
mert a Tengeren innen
ha csak álmodtam is
még sohasem virágzott az oiolairë

Itt az utam. Kinek kell?

adom vándorlásnak
adom mozdulatlanságnak
adom szerencsének
adom balsorsnak

adom mint folyó ezüstöt
hogy a múlt sötét tengerei
temessenek már maguk alá
ha e földre nem gyűlölni születtem
mert a felhők fölött mindig süt
a Nap csak előlem záratott el
íme a fény mondták és odalöktek
valamit elém

Itt az utam. Kinek kell?

adom örömnek
adom gyásznak
adom létezésnek
adom látomásnak

adom mint a titkok titkát
mert arany eső zuhog a Torra
és sötétségbe öltözik a föld
hogy hallja a szavakat amiket
sosem mondtak ki csak egyszer
az Idők kezdete előtt
és a visszhang megtört az Üresség szirtfalán
mert úgy van ahogy Ő mondotta egykor

Itt az utam. Kinek kell?

adom dicsőségnek
adom gyalázatnak
adom igazságnak
adom hazugságnak

bárkinek csak neked nem

Sziasztok.
Bocsánat, hogy így eltűntem az utóbbi időkben, de nem túl gyakran jutottam nethez. Mindazonáltal, hétfőn kötik az adsl-t, úgyhogy nemsokára visszatérek. (Ezt vehetitek fenyegetésnek is... )
A verseitek, mint mindig, most is nagyon jók, de részletesebben majd később...
Impressziót most nem tudok berakni, mert egyrészt nincs nálam, másrészt amúgyis "alkotói válságban" szenvedek, az évkezdés kissé érdekes volt...
Üdv!

Sziasztok Drágáim!

Sajnos még nem sikerült behozni a nyári lemaradásomat,így kritikát csak később kaptok.Csak azért ugrottam fel,h felrakjak a nyári termésből 4verset,de Dínchamion Variations-ét le7etlen figyelmen kívül hagyni.Talán a nyelv miatt,+ a felvetett probléma miatt,de egészen Shakespeare-inek érzem.Megrendítően gyönyörűek.Nekem a 3. és az 5. tetszik a legjobban.(Ezekután az ANGOL verseket írni tudók listájára Lamorak és Mau mellett Dín apó is számon van tartva az én pici fejemben-szívemben )
Íme a versek,megírásuk sorrendjében:

Víz fölött a szél...

Víz fölött a szél.A szándék
Lehetetlen-bármint vágynék
Menekülni,megpihenni-
Magam miatt el kell veszni;
El kell veszni önmagamban,
Testnek motorja,ha dobban.
Élő ékkő,türkiz csoda-
Szitakötő száll karomra.
Túlsó parton templom,fehér;
Nádas felé sodor a szél...


Aphrodité születése

Habból hattyú Tisztább a szél
Arany fürttel Tisztábban kél
Szemek:zöld s kék Hullám a cél
Fátyol-testtel Szent lombot ér
Amit vízcsepp borít S feldíszít ékesen


Esőben

Fények futnak felém.
Fenyő,könnyes.
Alattam az út már nedves.


Évkör

Őszi képeslap-szinek.
Tiszta téli éjjelek.
Tó a nyári forróságban.
Tavaszra kinyíl' a vágyam.

Hát ennyi lenne.Én is örvendenék némi építő jellegű Kritikának

Üdv:Szofi

Csak egy kis megjegyzés: tudtommal faerie-nek is lehet írni régiesen.

Sziasztok!

Dínchamion: Ritkán vannak itt angolul versek, hát még ciklusban!
Az első könnyed és játékos, a végén rendeződik a ritmus is, jó felütés.
A második zaklatottabb, ami jól is jön ki, de a szerkezet hasonló az előzőhöz, így gyengébbnek hat. A harmadik első két soráról Vajda Húsz év múlvája ugrott be, én imádom, ha lehet képeket asszociálgatni olvasás közben. Az összehasonlítások remekek, még dob egyet a versen, hogy a megszólítottat nem a felsorolt képekhez hasonlítod, hanem azok fölé emeled. A faeries az tündérek, ugye? Akkor fairy/fairies helyesen, gondolom csak elírtad. A mystic és mysterious nem szerencsés együtt, mert a közel egyforma jelentésen túl a hangalakjuk is részben egyező.
Ha már a 2. versszak végén smile volt, az utolsónál a voice jobban jönne nekem.. Az egész olyan, mint egy szonett prózában
A negyedik inkább egy stílusgyakorlat, az utolsó viszont a kedvencem az ötből. Ez kissé szomorkásabb a lezárása miatt, de jó ütemű, olyan ezt is megteszem Érted, meg ezt is, meg ezt is egy szuszra. A szöveg maga is szép.
Összességében annyi a meglátásom, hogy ha vissza akarod adni egy magyar vers hatását, akkor olyan gazdag angol szókincsből kellene válogatni, ami talán nincs is. Különböző árnyalatú szavakat hiányoltam, bár nem éreztem volna valódi jelentésüket, csak hangzás, esetleg szövegkörnyezet alapján. Arról, hogy heart, eyes, world, cave egy-egy jelentés képeződik le bennem, míg pl. barlang, üreg, üresség, űr, stb. az változatosabb. Akár world vagy universe, cosmos, void vagy planet, Earth, stb., mind mást jelent részben. Ez a benyomásom nem az egyes verseidre igaz, hanem együtt olvasva őket. A két hosszabb a komolyabb, és jól is sikerültek, hangosan olvasva a harmadik tetszik jobban, magamban pedig az ötödik. Uff.

Lényem útvesztőjébe
Űznek a kétségek,
Keskeny labirintusba
Zárnak a vétségek.
Zöldszemű szörny,
A Jövő, mitől félek,
Hogy elnyeli-e kincseim,
Miket úgy hívnak: emlékek.
A nyár íze lassan
Szétfolyik számban,
Emlékek tűnnek,
Miket szívembe zártam.
Holnapok jönnek,
Egyre gyorsabban,
Tegnapok tűnnek
El a homályban.
Ködös a horizont,
Nem látok előre,
Hátra tekintenék,
De a köd elnyelte

Azt is.
Elnyelt az mindent,
Nincs már
Fény se lenn, se fent.

De
Talán egyszer még
Kisüt a Nap,
S világos lesz célom
Az ég alatt.

Csillaglány: erdeiben.. Amúgy jó
Area:nyugodt

Csillaglány: nagyon szépen írsz! nagyon tetszik! Le is mentem... szépek a rímei, és a leírások
Nef: teccik!
Dodiee: olyan kis bolond, de olyan aranyos
Nima: tényleg, mintha a folyatása lenne! Nagyon jó!

Egy tünde bánata

Ahol aranylombot hajt a fa,
hol nincs gépfegyver vagy maffia,
hol egy patak ezüst színű,
s ahol nincsen gonosz szívű.

Ott élt egy lány, tünde fajta,
hegyes füle, szőke haja.

Ha a patakban kishal villant,
ő szemében könnycsepp csillant,
Legördült szomorú arcán,
felszívódott patak partján.

Záloga lett a bánatnak,
a reménytelen vágyaknak.

Tünde leány mély bánatát,
az elválás itatta át,
elválás a szép erdőtől,
madaraktól, s a szellőtől.

Ami lobogtatta haját,
mi repíti majd a hajóját.

A lány csak sírt, ő így gyászolt,
ahogy a pataknál állott,
Előszöktek emlékei,
barátok, holt szerettei.

S, csak jobban folytak a könnyek,
mik a bánat szavára jöttek.


Egy könnycsepp patakba zuhant,
azonnal már tovább rohant,
nyugott folyóba torkollott,
majd a tenderbe horgonyzott.

Egy hajóban megkapaszkodott,
min egy elf lány szomorkodott.

az elf szót nem akartam ghasználni, de csak így jött ki a ritmus...

Üdv Mindenkinek!
Alkottam egy verset, kíváncsi vagyok, mit szóltok hozzá. Igyekeztem kissé balladásra venni a figurát, nem tudom, mennyire sikerült. A történet lényege tkp. annyi, hogy egy lórieni tünde-lány beleszeret Legolasba, amikor a Szövetség Lórienben vendégeskedik. Utána a családjával Nyugatra megy, és persze várja, hogy szerelme is megérkezzen...
Ennyi.

Viszontlátás

Egyedül sétált a tünde-lány
Csillagfényes tisztáson át
Emlékezni jött el ide
Lórien szép erdeire

Ott született egykor régen
Aranyló fák rejtekében
Kacagását messze vitte
Nimrodel hűs forrásvize.

Homlokát gond nem felhőzte
Bánat szívét elkerülte
Versenyt futott friss szelekkel
Dalok szárnyán, önfeledten...

Most mégis itt áll, egymagában
Szívét sóvár remány rágja
Két szép szeme tengerre néz
"Hoz-e ma új hajót a szél?"

Nyolc vándor jött szép földjükre
Hogy az Úrnő kegyét kérje
Gyógyírt gyászos fájdalmukra
Áldást titkos, nagy útjukra...

Akkor látta őt először
Kit azóta nem feledhet
Akaratlan vette szívét
A távolról jött tünde-herceg

Fájdalom ült csillag-szemén:
"Mithrandírt az Árny elnyelte"
Együtt gyászolt a Nyolcakkal
Galadriel büszke népe...

Néhány nap volt, fogyott a Hold
Kurta órák, hetek szálltak;
"Itt az idő, a feladat vár...!"
S a vándorok nem hátráltak.

A lány ezután nem dalolt már
Némán várt a hírnökökre
S mikor Helmben nagy csata dúlt
Őt féltette fájó szíve.

"Útra kelünk holnap, lányom"
- szólt az anyja egy reggelen -
"Valinorban béke vár ránk
túl a tágas tengereken..."

Azóta is elsőként fut
Nem is ér zöld mezőt lába
Hogyha kelet hullámin ring
Reményt hozó, új vitorla.

Az idő száll, levél nem hull
S ő csak ott vár, nem feledve
A kedves mosolyt, mit Ő adott
A forrásnál egy szép reggelen...

Jönnek sorban tünde-hajók
Ím, itt van a Három Őre
Újra látja Celebríant
Elrond úr, s a Fák Úrnője;

Galadriel szeme előtt
Nem titok, mit szíve elrejt
Ő jól tudja, miért kérdezi:
"Mi hír járja ott keletre?"

"Elveszett a Fekete Föld,
S életben van, akit szeretsz...
Vad hullámok hátán jön majd,
ha fényét veszti Undómiel."

Cerin Amroth néma dombján
Karcsú árnyék suhan tova
Szürke hajó száll a vízen
"A Tenger vár, s Tol Eressea!"

Hajnal pirkad, s a habok hátán
Új vitorla int feléje
Ketten állnak fedélzetén
- s a lány most újra felnevethet

Szeme ragyog, repesve fut
"Köszönöm, ó Elbereth!"
Lenszőke haj fénye libben,
S énekhang szálla a víz felett...

Látja, mint ér partot végre
Rámosolyog kedvesen:
"Jó Legolas, hozott az ég
Valinor szép erdeibe!"

Nos. Hoztam nektek néhány verset, kíváncsi lennék a véleményetekre. Az egyes műveknek nincs címük, csak a ciklusnak:

Variations

#1

A pair of eyes to rule them all,
No way out, no hide, no chances at all;
Game is my heart and the smile’s the hunter,
Ease all! I wanna steal a simple kiss from her,
Labeled as princess, loved as much as nobody else,
A piece of my soul I’m giving her with this verse...


#2

And at last, my heart had totally overflowed,
Nobody can stop my words,
Gettin’ their shape after I was hopelessly frozed;
Every thought I’ve ever had in my fuzzy mind,
Laced with hope and faith,
Asking humbly – crying doubtfully… for your heart.


#3

Like the snow glittering,
On the mountains when the Sun rises;
Like the water glimmering,
In the rivers before they fall down –
They all are shadows if I
Look into your burning eyes…

Like the Moon on his throne,
When darkness covers the world;
Like the song of faeries in the woods,
Full of mystic, mysterious secrets –
They all are just silly fakes if someone
Had seen your smile…

Like the rain when falls like golden pieces,
Millions of bells are ringing;
Like the most beautiful music sounds,
Kissing our souls and hearts –
They all are false noises after hearing
Your laugh…

Shadows, fakes, false noises all around the world,
The only real thing which fades everything else – is You.


#4

Come into this cave, full of darkness,
Secrets hiding deep in the shadows,
This cave is my heart –
Step into the dark cave of my heart,
Take your light and warm into,
Make the cave full of life – with yourself.


#5


All I’ve seen around the world
Was totally empty and without sense,
All the sentences I’ve told and every word
Were behind a mirror and a broken lense…

All the things we’re talking about,
All the thoughts we have in mind,
All the world we see all around,
All their reality are begone to hide…

Let me show you something real,
Let me tell you something true,
Let me give you something of my feel,
Let me just for one time love you…

All I’ve seen around the world,
Was hidden and hard to find,
All of the things sang about a girl,
That’s which behind they hide…

Unless I find you, unless you find me,
Their song will be sung all the time,
I love you, and if you love me,
The things of the world will no more hide…

Let the world show itself to us,
Let the things to stop their song,
Let my heart say these very words,
I was looking for you so very long…

Maybe these words will seems to be
Nothing in your eyes and your heart,
Maybe you will never feel like me –
I’m praying to never see this
Breaking things close and far,
Maybe you can love me - please.



Várom a kritikákat.

Üdv:

Mau: Nagyon Nagy hatással van rád Jacopo. De ez pozitív!!!
Jacopo: Megintcsak annyi: Isten vagy!!!
Area: Légyszi privi privi privi!!! Amúgy a megfordult, valami zseniális. Főleg az 5.és a7. vsz.
Angwen: Ötletes!
Nima: "Minden egyes sötétebb helyen/Nyugatkor elkezdődik a végtelen." Ez hihetetlen 8O Használhatom aláírásnak???
Dodiee: Úgy tűnik ma nem tudok belekötni semmibe... Gyönyörű! Esőben A Tolkienes meg nagyon gyagya, kis tehénke.
Elanor: Nagyon érdekes! A téma is szép, csak kicsit kezdeteleges a kidolgozása. Egyébként nagyon jó!
Nefadar: Egész jó a Tűzhányó. Csak a második vsz.ban kicsit kiesel a ritmusból. De ez egyre jobb