“Nincs jogom ezt kérni bármelyikőtöktől... de követtek engem, még egyszer, utoljára?” – kérdezi társaitól az önmagával vívódó Tölgypajzsos Thorin a filmtrilógia záró epizódjában. S mintha csak Peter Jackson mondaná mindezt, amikor az előző két rész minősége által erősen megosztott rajongóit megszólítja, hogy magával hívjon minket egy utolsó útra az általa mozgóképre álmodott Középföldén. Az Öt Sereg Csatájának bővített extra változata (elvileg) az utolsó Jackson-kaland a tolkieni univerzumban. De vajon méltó búcsú lett?

Emberek, tündék, törpök, koboldok, vargok, denevérek, sasok – már a könyvben is látszólag több mint öt „nép” vett részt az Öt Sereg Csatájában. És akkor még nem is beszéltünk az egyszemélyes hadseregről, Beornról. Peter Jackson filmes adaptációjában pedig további lényekkel tette színesebbé a résztvevők palettáját. De hogyan jön össze az öt sereg a könyvben, és hogyan a filmben?

A mozis változat után sokan úgy érezhették, hogy A hobbit: Váratlan utazás nyugodt, ráérős tempójával szemben a második film nagyon gyorsan rohan végig egyik helyszínről a másikra, legalább is a Ködhegységtől Tóvárosig. A könyv ismerői is sok klasszikus jelenetet hiányolhattak A hobbit: Smaug pusztaságából. Mi az, amit nekik nyújt a bővített extra változat, és mi az, amit nem? Vajon idén sikerült-e érdemben hozzátenni az újabb kiadás során, vagy csak töltelék-jelenetekre számíthatunk?

Bár A hobbit eseményeinek fontos helyszíne a Magányos Hegy, a tolkieni diskurzusban mégis kevés szó esik róla, pláne a hegy földrajzáról. Steinmann Vilmos elemzésében a hegy kialakulásáról, geomorfológiai és földtani szerkezetéről tudhatunk meg izgalmas adatokat. Miért ekkora? Hogyan keletkezett? Vajon reális képet fest a hegyről Tolkien?

A már több alkalommal, többek között a Tolkien Nap 2015 rendezvényen (2015. január 3., Uránia Nemzeti Filmszínház) és annak Utótalálkozóján elhangzott előadás a középföldi fegyverekről, haditechnikáról és hadviselésről, a kezdetektől egészen a Gyűrűháborúig.

Arra gondoltál-e már, hogy a film szinkronjában (de emlékeim szerint az eredeti angol szövegben is) minden jel szerint hibásan mondják a törp király nevét? Az angol szövegben, ha nem tévedek, "Ɵorin" (mint az angol "thanks" szóban) szerepel, míg a magyar szinkronban a roppant idegesítő, de legalább brutálisan helytelen "szorin". Mert a ƟinkronƟinéƟek nem tudták helyesen (és szárazon) kiejteni a Ɵ hangot... Pletyka, de talán igaz is lehet, hogy szavazással döntötték el, melyik kiejtésnél maradjanak. Ha már a tolkieni nyelveknél a th-t Ɵ-nek kell ejteni... De úgy kell?  

A törpöket Aule teremtette a Szilmarilok szerint, nem bírván kivárni Ilúvatar Gyermekeinek eljövetelét. Nem teljesen emlékezett arra, milyenek is lesznek a gyermekek, ezért lettek a törpök kicsit mások, mint ők. Ám Eru közbenjárása nélkül csupán Aule bábjai voltak, teremtőjük könyörgésére kaptak lelket Erutól, azzal a kikötéssel, hogy csak a tündék eljövetele után ébredhetnek fel.

Rövid útmutató Középfölde címertani szabályairól, képekkel illusztrálva.