Frodó

Hobbitlány: szerintem egy kicsit érdemes ezen elgondolkozni, és nem is kell hozzá sok idő, mert bárhol lehet csinálni , én pl. elalvás előtt szoktam, de néha a buszon, vagy arra várva, esetleg egy uncsi órán is elgondolkozom hasonló dolgokon - főleg mitóa itt fórumozok!
Sorsa mindenkinek van, attól a pillanattól, hogy megfogan, majd megszületik, mert az befolyásolja nagyban az életedet, hogy kik a szüleid - és az se mindegy, hogy egy szegény kis országba születsz, vagy az angol királyicsaládba trónörökösnek ez utóbbinál már végzeted is van, ugyanis a kutya se ment meg attól, hogy reflektorfényben éld le az életed, és ha még olyan "szerencsétlen" vagy, akkor még király vagy királynő is lehetsz. Ám, ha egy szegény ország gyermeke vagy, nem feltétlen kell, hogy a végzeted legyen. TE MAGAD ugyanis sokban befolyásolod a sorsodat, és ez a végzetedet is befolyásolja ha sokat tanulsz, okos, értelmes vagy, meggazdagodhatsz, és ezek után már a végzeted, hogy jól élsz (hú a vége egy kicsit kusza ) Persze a szerencsének is nagyon sok köze van a dologhoz, de azt is lehet irányítani (nem a lottószámokra gondolok), ha egy picit a dolgok elébe megyünk.

Bocsi az offért! Áfonya, a kérdés még mindig ugyanaz! (Addig nem mondom el a véleményem, mert a kettő nem teljesen ugyanaz )

Én nem szoktam ilyen magasröptű témákon merengeni: Élem az életem, úgy, ahogy nekem a legjobb. Ha valami baj van megoldom, ha valami jó történik élvezem amíg lehet. Nincs időm arra, hogy a sorsról és ezen kérdésekről merengjek. Hisz közben egy csomó más, hasznos dolgot is tehetek. Ha van sors, úgysem tudok beleszólni, ha nincs, akkor meg azt teszem amit én akarok.

A sorsról csak annyit (ha már így szóba került): én hiszek benne, hogy van sorsunk, DE azt mi alakíthatjuk. Megvan az alap, amibe mi így-úgy belekontárkodhatunk, hol helyesen, hol pedig nem.
Viszont valamikor még Gandalf írta, hogy a sors és a végzet nem ugyanaz! És ez szerintem is teljesen így van! A Végzetünket egy magasabb erő irányítja, míg a sorsunkat mi magunk. Én a végzetet olyan állomásnak tekintem az élet útján, mely kikerülhetetlen, akármelyik elágazást választom. (Minden út Rómába vezet - de rossz volt! )

Áfonya: konkréta mire gondolsz Frodó Krisztusi jellemét illetően? A Lamorak féle feltevésre?

És azt még hozzátenném a 'hős' témához, hogy az önfeláldozás nem feltétlen jelenti a fizkai önfeláldozást - szvsz.

igen , zsoffija, ez egy nehéz kérdés , nem csoda , hogy a filozófusokat is foglalkoztatta!!!
szerintem küzdeni kell és nem szabad elhagyni magunkat!!!
én is néha ebbe a hibába esem, hogy "oh ez az én sorsom!"
de azért abban is hiszek (érdekes, hogy két ellentétes dologban hiszek), hogy te formálhatod a sorsodat!!!
de annak is van értelme,hogy (és ebben hiszek igazán) A DOLGOKK OKKAL TÖRTÉNNEK!!!
szóval ,ha nagyon próbálkozol valamin, de sokadszorra sem sikerül , akkor lehet, hogy annak így kell történnie!!!

de ha így nézzük,akkor az is a sorsunk,hogy hisszük-é... És ha hisszük,és ezért aztán nem törődünk semmivel(és én ebben a hibában élek),így az életünk egy csőd,az is lehet megírt sors...és ennek az ellentéte is.De ha hiszünk benne,akkor minden hibánkat ennek tudjuk be,és ez is baj.Ha hiszünk benne és kűzdünk az meg ugyanaz,mintha nem hinnénk...borzalmasan nahéz ügy!
és zsoffija már megint hülyeségeket írt!de már ki nem törlöm!!!


Szerintem mindenki hős,aki mások érdekében akár magát is képes feláldozni...De hogy Frodó ezt vajon most ebből az indíttatásból tette?
mármint:tisztában volt-e azzal,hogy meg is halhat?És hogy mi lesz másokkal,ha nem teljesíti a küldetését?
Szerintem igen,semmi kedve nem volt a dologhoz,és mégis elindult.
De ha addig nem is,Galadriel tükre végül biztos tudatosította benne a helyzetet!
És hogy Samu és Gollam szerepe nélkül mindez nem sikerült volna...hát az meg gondolom Tolkien keresztény szemléletét tükrözi.
:

Yavanna:szerintem a Krisztusi jellemet , mint jelzőt, nem úgy értetette Szméagol?? , bocs már nem tudom,ki vetette föl, de szóval nem a bölcsességre utal,hanem az önfeláldozás részre!!!
Szméagolnak igaza van ebben a több féle hős dologban!!!
nagyon sok féle hőst ismerünk az irodalomban és a filmtörténetben, és sokan fizikai erejük miatt hősők, de , mint tudjuk Frodo és Samu nem!!!
én hiszek a végzetben,de persze abban is,hogy az ember ( a hobbit) maga irányíthatja a sorsát!!
e szerint samunak is ez volt a végzete ( de ő döntött így), hogy elkísérje Frodot az úton!!!! tehát nemcsak Frodónak volt végzete!!!

off: egyébként erről a végzet dologról van egy érdekes filozófiai megközelítés, hogy van -e személyes szabadság???
mert , ha hiszünk az elrendeltetett sorsban , akkor nincs.....

Gandalf:
erre én is nagyon nagyon kíváncsi vagyok! ...mostnra, már bizt megírtad ott, megyek megkuksizom! (sorry off)
Krisztusi jellem?
önfeláldozás szempontjából mindenképpen...de Frodó pl nem tanított.(Yavanna)...értelmesebbet, most nem tok kihozni magamból, csak ez jutott a tekervényeimbe, és ezt már előzőleg Yavanna leírta...

Krisztusi jellem? Érdekes kérdés!
Tényleg van hasonlóság, de azér különbségek is akadnak! Mindenképpen értékelendő Frodó kitartása, önfeláldozása és tisztessége! De szerintem bölcsessége nem mérhető Jézuséhoz! Ő nem az a tanító alkat, hanem valaki, aki teszi a dolgát a tőle elvárható legjobb módon, sőt!
És arról se feletkezzünk meg, hogy VZ.-ban már csak azért is elvállalta, hogy elviszi a gyűrűt, mert már nem igen akart megválni tőle! De a dolognak ez a része előttem sem teljesen tiszta!

Fru és mindenki!

Sok hősiesség van a világon. Samut én nagyon szeretem (bár Frodó a kedvencem) és sokáig én is így vélekedtem, hogy Samu a nagyobb hős. Aztán az jutott eszembe, hogy Samu egy olyan hobbit, aki ha szükséges meg tud változni, meg tud "keményedni", le tud mondani a napi hat étkezésről. Frodó egészen más. Ő nem olyan mint egy átlagos hobbit, amit Hobbitfalván furcsálnak is. Éjjszaka eljár sétálni és a Megye egész más pontján bukkan fel. Micsoda furcsaság! Tündékkel beszélget és KALANDRA vágyik.
Szerintem ők ketten különböző hősők, ki-ki a maga módján. Ők ketten kiegészítik egymást. Frodó nem lenne meg Samu nélkül, Samu pedig őnélküle. Itt azt lehetne kérdezni: Frodó miben segít Samunak? Ezt nem tudom jól megfogalmazni, hogy úgy mondjam "szüksége van Frodó bölcsességére" és szeretetére.
Bocsánat, hogy untattam a társaságot Szóltam.

Köszönöm mindenkinek a "Frodo hero" (n8n: ) - témában a hozzászólásokat, mégha kicsit el is szaladtunk egy másik irányba...
Ím egy másik (kissé provokatív) téma: Frodó = krisztusi jellem? Pro? Kontra?

Hi Gandalf!
Ha gondolod gyere át a "Gondolatok"-ba és ha van kedved, akkor írd le ott, hogy véleményed szerint mi volt a gond a hippik elveivel és hogy szerinted miről is szólt az az egész! Pl engem nagyon érdekelne!

sí,sí comprendo!!!!

ez szerintem is jó ötlet, mert hát igen, a hippik nem voltak annyira békések és jóakaróak mindíg, tudtak elég erőszakosak is lenni,de az eszméik alapvetően jók és felhasználhatók voltak!!!!
csak sajna a régi hippikből mára , buta , tanulatlan , munkanélküli felnőttek lettek!!
ez lehet, hogy anyásan hangzik, vagy túl komolyan, pedig én nem vagyok egy komoly , megfontolt kislány!!
szeretek a pillanatnak élni, de azéé vannak szabályok, amiket be kell tartani!!!!

beszélgettünk a hippiségről, kicsit előrébb és Gandalf azt mondta, szerinte azért ez nem lenne olyan jó(bocs Gand, ha nem pontosan ezt mondtad! ) és h vissza kéne hozni a régi korokat. és Áfonyának volt egy ötlete, az új hippiség, akik megfontoltabbak, stb.
szerintem jó a hippiség, csak nem teljesen abban a régi formában(füvezés+miden) hanem az elvei, eszméi a szanadság és a béke...

n8n:én tökre egyett értek veled azokban , amiket leírtál!!!!
de mi ez a hippi kor + minden???
persze, azt tudom, hogy a hippik is Gyu rajongók voltak, és nagy megmozdulások voltak , és Gandalfot akarták elnöknek stb...
kéne egy olyan helyet teremteni, mint középfölde..
,hogy ne csak a képzeletünkben éljen!!!

Emberek! végre kijelenthetem, h lenyugodtam! éljen!


hippi+régikor téma.

Darkman: mikor írtad, h :
"Központi helyet foglal el az ember, a természet, és a valák. Mi született belőle? Eme egységből? Doriath, Minas Tirith, Hobbitfalva, Völgyzugoly, s még sorolhatnám (énekek, vidámság, becsület...stb.)
Ma csak az ember van a középpontban. Lám, ilyen lett a világ. Kicsit vissza kéne menni, s figyelembe kellene venni a maradék kettőt.
Mert időnk egyre fogytán (" teljesen 1et értettem Veled! de valamilyen szempontból jó az újulás. nekem nagyon tetszik Áfonya ötlete, az új hippiség, akik megfontoltabbak, és nem csak "Fölfirkálják a falra, h Frodo is God, és füveznek"(Gandalf ) hanem tényleg küzdenek azokért a kicsi szavakért, kis tetteket és nagyokat végrehajtva, h Béke legyen....szvsz!

Frodo hero:
Frodó nem csak egyetlen embert mentett meg élete árán(mint ahogy álltalában a hősök) hanem egész Középföldét. Ettől lett hős. és igen, mint ahogy már mondtátok, legyőzte sajátmagát, a maga életét, világát, a Megyét, a békés életét áldozta föl, és ment volna el egydeül a Gyűrűvel. Frodó más volt. furcsa, de én nem hiszek a sorsban, én magam alakítom az életem....így Frodó is. Ő vállalta el, h nyakában hordja az Egyet. viszont a véletlenekben sem hiszek( ) tehát amikor a Gyűrű Frodóhoz került, az nem volt véletlen( ) és mikor a Tanácson elválalta a gyűrűhordozó szerepét az már azért volt, mert már tudta, h neki kell ezt elvállalnia. de nem muszályból tette. hanem mert érezte, h ez az ő feladata, és maga alakította az életét. (már megint ismétlem magam!!) tehát ő vitte a Gyűrűt társaiért, Középföldéért, akár egyedül is. de ott oilt neki Samu, aki pontosan akkora hős, mint ő. mert uygan nagyon nehéz lehetett hordozni a Gyűrűt, ami szépen lassan bekelebezte őt, ahogy egyre közeledtek a Sötét Úr tornyihoz, Samunak az volt a feladata, h Frodóban tartsa a reményt, és végig segytse őt. lelki erőt adott neki, és akár hátán is cipelte őt! Samu nélkül, a Gyűrű talán még mindig Szauron ujján csillogna, és talán a világ is más lenne...de! Gollam nélkül sem sikerült volna, aki leharapta a Gyűrűt Frodó ujjról, mikor maga Frodó már azt mondta, h nem fogja bedobni a Gyűrűt a Végzet Katlanába mert a Gyűrű az Övé. Ha ő nem szerzi meg az Eyget, és nem esik bele a feneketlen mélységbe ki tudja, mi történik...Gollam mégsem volt hős. mert őt a saját céljai vezérelték, nem az, h segítsen társain, hazáján, és barátain, őt csak az ő drágaszága érdekelte ... persze ebben nagyon közrejátszott az is, h a Gyűrű őt már félig az Átnyvilágba küldte...de ez egy másik történet, és elbeszélésére majd más alkalommal kerül sor...

Szia Gandalf

Az archaikus koroknak, ahogyan te is mondod, tényleg volt valami magasztosabb céljuk, valami fenköltebb régiójuk. Ma már túlságosan is a Földhöz ragadtunk, olyannyira, hogy az emberek többsége például el se megy kirándulni az erdőbe. Inkább a játékterem.
A régit visszahozni lehetséges. De kikerülhetetlen az új generáció. Figyelembe kell venni, hogy ez a technika kora. Nem fogunk újra lovaskocsira ugrani, a kényelmes légkondis autók helyett. De, s ez a legfontosabb, ÉLHETÜNK ÉS ALKOTHATUNK a régi korok, avagy Tolkien világának eszméi szerint.
Központi helyet foglal el az ember, a természet, és a valák. Mi született belőle? Eme egységből? Doriath, Minas Tirith, Hobbitfalva, Völgyzugoly, s még sorolhatnám (énekek, vidámság, becsület...stb.)
Ma csak az ember van a középpontban. Lám, ilyen lett a világ. Kicsit vissza kéne menni, s figyelembe kellene venni a maradék kettőt.

Mert időnk egyre fogytán (

Lehet. De az is lehet, hogy nem volt teljesen tisztában azzal, hogy mire vállakozik (se akkor mikor elválalta a Gyűrűhordozó szerepét, se mikor úgy döntött egyedül megy). Persze, jól tudta, hogy Mordorban micsoda veszélyek lesnek rá. De nem hiszem, hogy tudatosult benne a veszély mértéke. (legalábbis én saját tapasztalatomból indulok ki)

Ring-bearer írta: És ezek szerint ti hisztek a Sorsban?
Mi van ha Frodóhoz tényleg csak véletlen került a Gyűrű?
[/color]

Nincsenek véletlenek. Frodó Gyűrűhordozóként született. Erre termett, ezért jött Ardára, hogy ezt teljesítse.
Legalábbi szerintem

Az én szememben Frodó akkor válik a legnagyobb hőssé, amikor úgy dönt, egyedül viszi el a Gyűrűt Mordorba.
Nem könnyű sorsa van. Egyfelől nehéz felismernie a végzetét, de amikor felismeri, a legnehezebb arra az útra rálépni.
Valljuk be őszíntén: szerintem egyikőnk se ment volna el egyedül a Gyűrűvel...Frodó azonban legyőzte a félelmét, és elindult. S ennek hála, bátorságának és igaz szívének köszönhetően Eru megáldotta őt egy Csavardi Samuval.

ÜDvike

Egyetértek Morganával: miszerint Frodó teljesen nem önszántából lett hős. Hősnek nevezhető, mert tényleg nagyon bátor volt, sokáig ellenállt a kísértésnek. Ő maga vállalta el a feladatát, az igaz, de szerintem Samu sokkal inkább hős nála. Nem tudom, miért így gondolom. Samu mindig talpraesettebb volt nála, ő kiszolgálta Frodót, visszatartotta, amikor kellett, mindenben segített neki. Sokkal erősebb jellem, mint Frodó. Tudom, hogy most nem Samu hősiességét kellett volna kiemelnem, dehát ez van.
N8n, Remélem lenyugodtál már, Ring-bearer, neked meg eszedbe ne jusson az öngyilkosságon törni a fejed!!!!!!
Fru

Úhhh...
Először is:
Darkman: sok mindenben egyetértek veled. Én úgy érzem már megtettem pár dolgot. Szóval megpróbálok nem féltékenynek lenni senkire. Ez iszonyúúúúúúúúú nehéz!
Tényleg szóval, ha valaki erre az útra lép, nem mondom azt, hogy sima út. Telis-tele van buckákkal, amibe belebotlik az ember, DE:
Az út végén olyan gyönyörű helyen fogsz állni amiet még sose láttál!!!!Amúgy szerintem egy kicsit optimisták vagytok. Nem baj, csak aztán ne essetek nagyokat a buckákban! (hát ezt pont én írom... )
És ezek szerint ti hisztek a Sorsban?
Mi van ha Frodóhoz tényleg csak véletlen került a Gyűrű?
Mi van ha a Tanácson tényleg csak azok a hangok miatt vitte el a Gyűrűt, nem pedig a Sors miatt? Nem piszkálódni szeretnék csak ezek a dolgok sosem voltak az erősségem.
Minap gondolkoztam el az öngyilkosságon. Mi lenne ha öngyilkos lennék?
Még fájdalmas se lenne, talán. És akkor rájöttem:
Sose látnám meg azt a gyönyörű tájat, és sose érném el a célomat,
csak megbotlenék a buckában, és zuhannék nem tudom milyen feneketlen hatalmas gödörbe.
Öröm titeket olvasni!!!!

AARRRGGHHH!!!! na! előbb írtam egy oldalt, erre megőrül a gép, és elmegy az egsész!! ááhh! dejó! }(((((((((((( *n8n most nagyon nagyon nagyon mérges!* buzi buzi ez most szitok-átok volt...najó, lenyugszik a kicsi n8n, lenyugszik, elszámol 10-ig és lenyugszik*....hűű, najó, lefogom írni!
*n8n kezd lenyugosni, és már nem veri a klaviatúrát*
sorry, az 5 perces őrjőngő offomért...

Asszem ez ideillik:

"Aki másokat ismer, okos.
Aki magát ismeri, bölcs.
Aki másokat legyőz, erős.
Aki magát legyőzi, hős"

Lae-Ce

Szerintem viszont ott a gyűlésen nem csak hősiességből és önfeláldozásból vállalta a küldetést, hanem a Gyűrű miatt is. Úgy értem, hogy a Gyűrű már elkezdte kifejteni rá is a hatását és talán nem nagyon látta volna szivesen, ha más kezébe kerül. Persze, a film is egy értelmezés, de ezt szerintem nagyon jól megragadja, hogy mikor Gimli rásújt a Gyűrűre, Frodó szinte fizikai fájdalmat érez. Azt nem állitom, hogy ez tudatos lenne nála, sokkal inkább a Gyűrű erejének egy újabb megnyilvánulása.

Szerintem Frodó attól kezdve válik hőssé, mikor a gyűlésen elválalja, hogy ő viszi el A Gyűrűt. Egyáltalán nem lett volna neki kiötelező, és látszott rajta az is, hogy haza akart menni, ennek ellenére mégis elvállalta, hogy saját sorsát félretéve és feláldozva a többi népet megmentse.Szerintem ez volt a legnagyobb érdeme. Sőt, hozzáteszem, ő egyedül akart elmenni, hogy küldetését teljesítje, barát nélkül, egyedül nézett volna szembe a veszéllyel. Az, hogy kímélte volna barátait, szerintem abszolút hősiessé teszi a szerepét. Az más kérdés, hogy sikerült véghezvinnie amit akart. Ha nem jött volna össze neki, szerintem akkor is megérdemelné a "hős" nevet. Nekem az fáj a könyv végén a legjobban, hogy a saját társai nem ismerik el nagyságát, míg Pippin, Trufa és Samu a legnagyobbak közé emelkedik. Ez igazságtalan.

Áfonya: nem tudom, hogy pontosan hogy gondolod, de leírom, hogy én hogy látom Frodót.
Frodó hősiessége számomra nemcsak hozzá, hanem Samuhoz is köthető, ez elválaszthatatlan. Talán azt lehet mondani, hogy ennek az egész "hőssé válásnak" az alapja a barátság. (Ha azt nem vesszük figyelembe, hogy hogy került hozzá a Gyűrű - érted?)
De hogy mi is a hős? (ehhez kinyitottam az Értelmező Kéziszótárat, hogy ne kerüljünk fogalomzavarba) HŐS= 1.: Halálra is elszánt vitéz katona 2.: Csodálatos tetteket véghezvivő (mesebeli) személy 3.: Barátsággal v. helytállással példamutató ember.
Én ebből a másodikkal tudnám azonosítani Frodót. De hogy miért? Talán pont az előbb említett szeretett, és önfeláldozás miatt. Háttérbe szorította az önös érdekeit, egy olyan ügy miatt - ami valjuk be - nem az ő feladata lett volna. Előbbre helyezte Középfölde megmentését, a saját kényelménél, és ez tette igazi hőssé.
Persze a tett, amit véghezvitt már hőssé tette volna. De ezt tehette volna másképp is. Önző módon. Saját céljaira felhasználva (nem a Gyűrűt, hanem a tettet és az azt övező dicsőséget). De nem tette, nem hazudtolta meg önmagát. Ő egy kis hobbit volt a Megyéből, aki nem vágyott másra, minthogy nyugodt élete legyen az otthonában. (Az más kérdés, hogy nem lett) És talán ez vezérelte ahhoz, hogy elvigye a Gyűrűt - bár nem tudta mire vállalkozik, ez csak később vált világossá számára, mikor megtapasztalta a Gyűrű erejét.
Remélem tudtam segíteni, és ha még eszembe jut valami, folytatom.

(Darkman: viszont kíváncsian várnám a Te véleményedet, még az elöző témában, és egy bővebb választ arra a bizonyos (ezek után már nem buta) kérdésre! Üdvözlettel: csak egy cicafül)