Informatikai segítségnyújtás

Létezik eszköz erre a feladatra. Csak annyit kell beírni a gugliba, hogy "recovery or repair tool for rar" találatok garmadája jön elő. De persze mind fizetős és a demó példányok nem hagyják elmenteni az eredményt. Majd kerítek neked egy "free" változatot. Mondjuk holnap (esetleg ma este).

Vagy lehet ezt is (találtam):

Step 1:
Open WinRAR and browse to the folder with your .rar/.zip file.
Step 2:
Highlight the file and click the Repair button from the tool bar.
Step 3:
In the pop-up window, select "Treat the corrupt archive as RAR/ZIP" depending on which type of archive you are trying to repair.
Step 4:You may get a "Suspicious Entry" pop-up. If so, select All. This may happen several times while repairing.
Step 5:
After WinRAR has completed repairing the archive, click on Close.
Step 6:
To extract your file, highlight your new rebuilt archive.
Step 7:Next select Commands>Extract without confirmation
Step 8:
The files will start extracting.
Step 9:
The archived files will be extracted to the same folder as the repaired archive.

Gandalf,Sil, köszönöm szépen. Sil tanácsát fogadtam meg, az működött.

Elég béna vok inormatikai kérdésekben, meg vak is, de elmentettem 1 hozzászólást és nem tudom, hogy hova került a piszkozat. Egyszerűen sehol nem találom. Valaki legyen olyan kedves és könyörgök, magyarázza el,h. hol találom meg, mert fontos lenne. Előre is köszi!!

Ám legyen, erre kár több szót fecsérelni.

Remélem, ettől függetlenül a többi dolog kifogástalanul üzemel.

Nos nem, ha valakinek fix IP címet állítasz be akkor az fix IP-cím és kész függetlenül attól hogy az adott alhálózaton működik DHCP vagy nem. Persze illik a DHCP-t úgy konfigurálni, hogy ne legyen átfedés a fix IP-kkel, de a szabvány előírások szerint a DHCP-nek tudni kell kezelni a problémát, ugyanis erre (is) való.

Amit a kézikönyvből idéztél az csak arról szól, hogy "A Router DHCP funkciójának használatához az összes számítógépet a hálózaton "IP-cím automatikus kérése"-re kell állítani." Ez így nem teljesen igaz, mint fentebb írtam. Ha a TP-link mégsem hagyja a fent ábrázoltakat, akkor ez is egy ok ami miatt nem veszek TP-Link dolgokat.

Több általam kezelt otthoni hálózatban (igazából minden általam kezelt otthoni hálózatban) vegyesen használom együtt a fix IP-t és a DHCP-t.

Bevallom lusta voltam és más tollával ékeskedtem. De most megnéztem. A whois és a tracert a fibernet ns1.fibernet.hu és az ns2.fibernet.hu-rais a 85.66.85.120 címet adta. Így bízzon az ember másokban.

Beállítottam fixre mind a két gépet, és kikapcsoltam a DHCP-t. (Ha a DHCP be van kapcsolva, akkor automatikus kérésre kell kapcsolni minden gépet a hálózaton, úgyhogy ezt még az elején ki kell kapcsolni, ha fixre akarom rakni őket.) Más nincs a hálózaton, és vendégeknek se kell net (ha véletlenül kellene, majd ráérek akkor átkonfigurálni).

Igazából mindegy csak tudnod kell mit mikor csinálsz. A router IP címe mindig fix. Mindegy mire állítod. Ha megy is a DHCP és a számára beállított cím térből is állítasz be valamit, akkor sincs baj, mert amíg van másik, addig nem fog a hálózaton beállított címet kiosztani.

Pölö: a routered a 192.168.1.1, a 192.168.1.000 nem kiosztható. A 192.169.1.255 és 192.168.1.256 szintén nem kiosztható. A DHCP mondjuk a 192.168.1.100 tól 192.168.1.199 ig van beállítva. Ez esetben a .2-től a .254 ig bármilyen címet kioszthatsz fixen beállítottnak. A DHCP-nek .100-tól .199-ig beállított címtér csak annyit befolyásol, hogy ő onnan fog ki osztani címet ha valaki kér. De ha mondjuk a .101-et beállítottad valakinek, akkor azt ő észre veszi és másikat ad ki. Tulajdonképpen ő megkérdezi a hálózaton, hogy van e valaki már ilyen címmel (és a routing table-t) és a foglalt címet nem osztja ki.

Szerk1.

DNS-nek mindig a szolgáltató DNS szervereinek a címét add meg. Különben lesz néhány olyan hely ahová nem találsz oda. A router nem jó DNS kiszolgáló. A DHCP-t meg kapcsold ki a routerben, amennyiben úgy döntesz, hogy fix IP-t használsz.

Fibernet DNS szerver címek: 85.66.85.120; 195.56.234.124; 195.56.195.65 ezt megtalálod egyébként a routerben is.Vagyis ezek közül kettőt biztosan.

Windows XP-hez SP2 előtt nem volt működőképes wifi támogatás és SP3 előtt pedig nem támogatja a WPA2-t. Ezért kell telepíteni a kis utility-t amit az adapterhez adnak. Meg azért is, mert az SP3-ban lévő fejlesztés is kutyafüle. Például valami undorító módon kezeli a különböző wifi profilokat. Erre akkor van szükség, ha vándorol az ember és több helyen kell wifi-t használni.

Néhány dolog a DHCP használatáról. Igen lehet fixálni a kiosztandó IP-ket gépekhez. Vagyis a gépben lévő hálókártyához. Ez akkor hasznos ha hálózati tárolót vagy hálózati nyomtatót használsz. Vagy ha valamilyen program miatt mindíg ugyan arra az IP-re van szüksége a gépnek.

7..8...9...10

Először is krrr#@$#!%! ez a #@$!% fórum figyelmeztetés nélkül kivágott a bejelentkezéshez és most írhatom újra az egészet.

Belenéztem a TP-Link kézikönyvébe (letöltött PDF) és néhány dolgot pontosítanék.

A Router IP címe 192.168.1.1 (192.168.1.1/24 tartomány) de ez magadtól is látod.

A kézikönyv 4.12 fejezete (65. oldal PDF / 57. oldal papíron) tárgyalja a QoS-t (Quality of Service) itt szabályozhatod az öcséd sávszélességét. Külön külön a router minden portján (ahová az UTP kábelt bedugod) és a Wifin is beállíthatod mekkora le és feltöltési sebességet kapjon.

Pár dolgot még ajánlanék:
- A router jelszavát változtasd meg mielőtt az internetre endednéd.
- A wifinek WPA-2 psk (TKIP) titkosítást állíts be és legalább 24 karakteres legyen a jelszó.
- Tiltsd le a wifi SSID publikálást/brodcast miután beállítottad az öcséd gépét és rendesen működik.
- két embernek nem nagy kunszt fix IP címet beállítani ezértinkább mellőzd a DHCP-t a tiéd legyen a .2 az öcsédé a .3 végű.

Folytatás

Amikor egy routert beiktatsz a korábbi internet elérésed láncába akkor technikailag némiképpen megváltozik a z internet elérés mikéntje.

Először is be kell konfigurálnod a routert. Erre vonatkozóan kapsz információt a kézikönyvben.

Csak áttekintés képpen, nagy vonalakban.
--Tulajdonképpen ilyenkor létre hozol egy kis magán hálózatot amit a router köt össze az internet nyilvános hálózatával. Ilyen formán a router veszi át a bejelentkezés és az azonosítás (autentikáció) feladatát. Ez az autentikáció még elő fog kerülni később. Mindenesetre elő kerül a LAN és a WAN fogalma. De vissza az elejére.
-- Össze kötni a routert a gépeddel.
-- Bekapcsolni a routert (nem mindíg mindegy a sorrend) Általában ilyenkor néhány dolog autómatikusan megtörténik. Például kap egy IP címet a géped a routertől. Feltéve hogy a géped hálókártyáján autómatikus címkérés van beállítva. Ha nem akkor magadnak kell ezt vagy a megfelelő IP címet megadni.
-- Az otthoni magánhálózatok általában a nem publikus IP tartományok valamelyikét használják. Speciáliasn valamiért a router gyártók kinézték maguknak a 192.168.0.xxx/24 (ahol az xxx < 256) IP cím tartományt. A /24 azt jelenti hogy subnet mask 255.255.255.0 ennek a technikai miértjével nem fárasztanék senkit.
-- A routerek általában úgy vannak beállítva, hogy automatikusan osztanak ki címet és az övék mindíg az .1 re végződő cím. Legtöbbször a 192.168.2.1 címet állítják be gyári alap értéknek. Ennek megfelelően a te és az öcséd gépének már csak a 2, 3, 4, vagy nagyobb végű címek maradnak.
-- Ha a géped kapott IP címet így vagy úgy, akkor nyitsz egy böngészőt és beírod a címsorba, hogy http://192.168.2.1 vagyis a router címét. Ha ezek után megjelenik egy felhasználónév és jelszó kérő ablak akkor azonosítod magad (admin/admin v admin [enter]) ahogyan a kézikönyvben le van írva. Ha nem ez történik akkor kezdheted előröl (vagy olvasd el a kézikönyvet). Ha jól írtad be a felhasználónevet és a jelszót, akkor egy webes felületű beállító ablak jelenik meg.
-- Érdemes végigmenni és átgondolni minden egyes beállítási lehetőségen, de a legfontosabb, a WAN beállítása és a Wifi beállítása.

Elméletileg innen már működnie kell. Nem kell a korábbi beállított hálózati kapcsolatodat használni. A funkcióját átvette a router. Ha nem megy akkor elő a kézikönyv. A routeren van egy reset gomb az mindig vissza állítja a gyári alap beállításokat.

Minden egyéb finomítás leírása és részletezése messze túl mutat a bejegyzés keretein.

Ha az öcséd wifi-n fog csatlakozni akkor csak a wifi adaptert kell megvennie. Persze szükség lehet másra is ha némi rendszert akarsz a dologba vinni.

Alap helyzet ugye az, hogy (ha jól értelmeztem) van internet kábelen. Ez oda van vezetve az asztalodhoz ahol a számítógép is van. Ha mondjuk UPC kábelen jön az internet akkor van modem is, ha Digi kábelen jön akkor csak egy kis doboz van valahol, amibe a telefon és a net kábel "bedugható". Mindkét esetben kell egy "egyenes" (nem fordítós) UTP kábel a router és a szolgáltató végpontja közé. Az UTP kábelről, az "egyenesről" és a fordítósról is írtam korábban megtalálod ha vissza lapozol. A szolgáltató végpontja meg az amit fentebb részleteztem (modem v kis doboz), amivel a géped össze van jelenleg kötve. Az a kábel ami jelenleg is a géped és a szolgáltató végpontja között van, jó lesz a géped és a router közé. A routerhez meg általában adnak valami rövid (1m-nél nem hosszabb) egyenes UTP kábelt ami jólesz a szolgáltatói végpontig. Ezek szerint nem kell semmi.

Magam részéről azért ennél tovább szoktam menni. Először is keresek egy ideális helyet a lakásban ahol nem zavar senkit a modem, a router, a sok vezeték, az állandóan világító LED-ek. Mellesleg az aztalok mögött burjánzó kábeldzsungelt ki nem állhatom. Egy kevéssé gondos söprögetés vagy porszívózás súlyos károkat okozhat a kábelek integritásában. A por is nagyon könnyen megül közöttük, abban meg elmerül egy két pizza szelet vagy kenyérhéj (rájár az egér meg a bogár). Vissza a router helyének kiválasztásához. Ha nem közvetlenül a géped mellé kerül akkor már kell némi kábelezés, csatornázás. fúrás-faragás. Ha az elhelyezés megváltozása szóba jön, érdemes valahová fejmagasság fölé rakni. Jobb a terjedés és a LED-ek sem zavarnak annyira.

Ha korlátozni akarod az öcséd internetes forgalmát, az a szíved joga. De inkább kérj tőle hozzá járulást (ha lesz keresete) és fizessetek elő gyorsabb netre. De igazából nem fog zavarni, ha nem akar majd 7/24-ben letölteni. De ez is inkább a szolgáltatónak fog szemet szúrni. Mármint akkor ha átléped az ászf valamelyik apró betűs részében leírt (általában 250-500GB) letöltési adat mennyiséget. Nem, valójában Magyarországon nincs korlátlan internet otthoni felhasználónak. Tessék utána nézni. Szóval ha nem kezd nagyarányú letöltésbe az öcséd, akkor nem nagyon fogod észre venni.

folyt köv.

Ulmo, ugye nem gondolod, hogy ezt én, földi halandó megértette...

Attila írta: Azt szeretném megkérdezni, hogy hogyan lehet a @tolkien.hu-s e-mail címemről komplett mappát(melyek tele vannak számomra fontos e-mailokkal)lementeni.
Köszönöm

Attila:

Ankalimon a hírekben írta: Aki a régi postafiók tartalmát szeretné az új szerverre költöztetni, a következő lépéseket kell végigcsinálnia:

1. lépés: A régi postafiókra fel kell csatlakozni egy lokális mail klienssel, IMAP protokollal. (A szerver neve: mail.onlineweb.hu, a felhasználó név és jelszó a szokásos). Ekkor a kliens szép csendben szinkronizálja az összes a mappát a kliens gépre. (Thunderbird hasnálatánál a szinkronizálást külön el kell indítani menüből.)
2. lépés: Ha befejezte, akkor a mappákat a kliensen archiválni kell egy külön levél archívumba.
3. lépés: A levelező klienst át kell állítani az új szerverre (a szerver nevét át kell írni "mail.tolkien.hu"-ra). Ekkor elvileg a korábban letöltött mappák eltűnnek (mivel az új szerveren ezek nincsenek) a kliensből.
4. lépés: Az archívumból vissza kell állítani a mappákat a kliensben. (Ezek aztán automatikusan visszaszinkronizálódnak az új szerverre - ha nem, akkor kézzel el kell indítani a szinkronizációt.)

Azt szeretném megkérdezni, hogy hogyan lehet a @tolkien.hu-s e-mail címemről komplett mappát(melyek tele vannak számomra fontos e-mailokkal)lementeni.
Köszönöm

Bár már lecsúsztam róla, de azért hozzáfűznék.

Egyrészt ismered a telefonszámon Kincső, miért nem hívtál? Szoktam számítógép ügyben nálatok lenni.

Másrészt a McAfee SiteAdvisor egy hasznos eszköz. Ajánlom a használatát. A McAfee saját adatbázisa alapján megmutatja, hogy van e veszélyes kód az adott oldalon, a Google keresések találati listájában is. A kincső gépére én raktam fel, ahogy az FF-et is. Valószínüleg ez még egy régebbi változata a MASA-nak (McAfee SiteAdvisor) amelyik a 3.5-ös FF-el össze akad. Ezt én is megtapasztaltam a saját gépemen, és a jelenség is ugyan az volt mint amit Kincső leírt. A legegyszerűbb a MASA legújabb változatát letölteni és azt felinstallálni. Ez az IE 7-es 8-as változatával is együtt működik.