Gondolatok

Had mondjak akkor valami védelmet Iruért

Régebben én is azt vallottam, hogy amit nem mi adunk gyermekünknek ( nevezetesen az életet ), azt nem is áll jogunkban elvenni tőle. De aztán megváltozott a véleményem, lévén rájöttem egy igen hasznos dologra.
A lélek, amely bennünk él, végtelen és örök. Azonkívül tudja, mit csinál. A halál nem más, mint átváltozás egyik létformából a másikba. A halál nem az élet végét jelenti, hanem annak folytatását, egy másik világban. A másik nagyon fontos dolog, hogy minden lélek céllal jön ide a Földre, amit nevezhetünk karmának, sorsnak...stb. A lényeg, hogy senki nem hal meg, vagy gyilkoltatik meg, vagy betegszik meg akarata ellenére. Ebből logikusan következik, hogy a gyilkosság is természetes következmény - nem annak számára fontos, akit meggyilkolnak (lévén egyetértését adta hozzá), hanem annak, aki elköveti.

Egy abortusz esetében sem az a fontos, hogy a gyerek meghal vagy sem, hanem hogy az anya mit gondol róla? Ha szíve mélyén meg szeretné tartani a gyereket, tartsa. Ha nem, hát nem. De miért nem? Mi az indoka? Mi a célja? Hogyan viszonyul ő az anyasághoz? Ezek a kérdések fognak feltűnni a fejében, amelyeken alaposan elgondolkozik, és ha még úgy is dönt, hogy elveteti, az biztos, hogy élete végéig kísérni fogja ez a keserves tapasztalat. De mi magunk ne ítéljük el az anyát (nem az abortuszt, hanem az anyát!!), mert egy:sose tudhatjuk, akkor éppen mit érez egy anya. Kettő: mindennek értelme van. Minden út egy dologhoz vezet. Ha gyilkosság, akkor gyilkosság. Nem elítélendő egyik sem, mert nem tudjuk a pontos okát.

Üdv

Ery írta: (vagyis gyilkosságnak számít, pár ezt az erős kifejezést én nemigen használnám).

De én igen
Az abortusz gyilkosság, bárki bármit mond

És ami a legidegesítőbb benne, hogy rendkívül álságos kifogásokat találnak ki rá, hogy megmagyarázzák a megmagyarázhatatlant. Általában azt mondják, hogy (körülbelüli idézet) "szegény nemi erőszak áldozatául esett ártatlan szűzi kislányok hadd vetessék el a nem kívánt gyermeküket"
Ezzel szemben mi a statisztika? Az, hogy lassan már minden szülésre két abortusz jut, és ugye nem hiszitek, hogy kis hazánkban 30-40000-en esnek évente nemi erőszak áldozatául. Talán Ti is tudjátok, hogy "készül" ez a rengeteg abortusz, ha nem, majd később leírom (lehet, hogy nem fog mindenkinek tetszeni...)

Iru: Az első és legalapvetőbb parancsolat: Ne ölj! (Az más kérdés, hogy nemigen tartják be sőt gyakran Isten nevével a szájukon gyilkolnak).

A kérdés jelen esetünkben a következő: Mikortól él a magzat? A válasz erre: Már a fogantatás pillanatától. Ám hogy miért éppen innen? Nos röviden összefoglalva a lélek ekkor jelenik meg a magzatban.
Tehát az abortusz ilyen esetben egy élet elpusztításának (vagyis gyilkosságnak számít, pár ezt az erős kifejezést én nemigen használnám). Ez az alap, amiből kiindulhatunk. A többi már csak helyzetfüggő döntés, ahol az állam felülbírálhatja ezt az etikai normát, vagy azzal, hogy engedélyezi az abortuszt a nemi erőszak, nem kívánt gyermek esetén, vagy maga az állam gondoskodik a gyermekről születése után, ill. ezek tetszés szerinzi kombinációja is előfordulhat.
Van persze orvosi szempont is, mikor az anya egészsége forog kockán...

Ami pedig a döntést illeti: azt valóban az anyának kell meghoznia, de üdvösnek tartanám, ha ezt előtte (amennyiben lehetséges) megbeszélné a férfival és az orvossal is (ez utőbbi inkább technikai jellegű).

Szijasztok!
Nem nagyon vág semmilyen témába, de most, amint az Etika vizsgámra készültem, egy pár dolog kihozott a sodromból. Most éppenséggel annál a tételnél tartottam, h abortusz és eutanázia....mivel katolikus egyetemre járok a tamárok többsége vagy elég rendesen hivő, vagy még esetleg pap is...szóval a tanárom ennyivel elintézte az abortusz kérdését a könyvében: A magzat ember. Megölni tilos. Erre én picit nagyot néztem és most legszívesebben leüvölteném a fejét, csak nincs itt. Milyen megokolásból állít ilyeneket...ez a dolog teljesen helyzetfüggő...az anyának teljes mértékben szíve joga eldönteni, h mit kezd a magzatával...én szvsz egy pasit sem engednék,h beleszóljon ebbe, hacsaknem az apa vagy az orvos...
Szerintem semmilyen körülmények között nem lehet ilyen vad kijelentéseket tenni erről a dologról..arról nem is beszélve, hogy heteken át lehetne vitatkozni arról, h egy magzat mikortól számit embernek és még mikor nem az...honnan tudhatná, h az anyán éppen modjuk nem követtek-e el erőszakot...bár ez az állat azt modja, akkor is meg kell tartani a gyermeket, mert az abortusz erkölcstelen...
....nektek mi a véleményetek erről?

Iru.

Rabyn írta: Van egy osztálytársnőm, és én úgy veszem agyilag mintha kicsit le lenne maradva.. Olyan mint a 12-13 évesekmindenen megsértődik duzzog, semmi se jó neki, ha nem beszél vele a padtársa akkor közli vele, hogy marhajó milyen barát az ilyen, a szüleiről is ugy beszél mintha gyűlőné őket, és cak az ő bosszantására születtek volna a földre. Most úgy vannak összetolva a padok, hogy mellett ül, (körbe vannak a padok) és egész nap azt hallagattam ahogy duzzog.. A végén már idegelet egy kicsit. Elkedztem gondolkodni mitől is ilyen ő? Ami még durva, hogy a barátnője akivel eddgi jóba rosszba voltak most másokkal szilveszterezik, és padtársa se akar átmenni hozzájuk. Ő ezt személyes sértésnek veszi. Nem tudok kiigazodni rajta, egy jó ideje nem. Tavaly még tökmásmilyen volt. aztán amikor elkezdett esni a hó tökre meglepődtünk odarhuntk mint az ablakhoz mint az ódóvodások, és bejött a tanár kérte a hiányzokat, közöltem ugy félvárvól (mert még mindig a havat figyeltem) hogy én ittvagyok. Erre ő átöletl, és aszonta, még jo hogy ittvagyok. Szóval tökre nem értem. Nem szoktak engem az osztálytársaim ölelgetni.
Szerintetk mitől lehet ilyen ez a lány?

Lehet,hogy attól,mert úgy érzi,hogy senki se szereti.Az elég rossz tud lenni,ha már a legjobb bnőjével is összeveszett. A szüleiről úgy beszél,mintha gyűlölné őket, lehet ,hogy megvan rá az oka. Ha nem is ennyire,de lehet,hogy nem figyelnek rá eléggé ,gondolom az osztályban sem kedvelik túlzottan,ezért kezd el mindenért duzzogni,hogy észrevegyék,ezzel próbálja magára felhivni a figyelmet. És próbál azokba kapaszkodni,akikről azt hiszi,hogy nem utálják. De ez csak az én véleményem.

angelina írta:

Álmos írta: Nothing

Igenis a Digimon jó! Akinek megadatott a hallás,az hallgassa, akinek meg nem, az ne ítélkezzen!!!!! :tongue:

whewhewhe

Nekem pezsegsz, kicsi plussz?? Az ősmagyar Pavarotti !
(asszem kicsit eltértünk a tárgytól )

Nem is a magyar, a német Digimon! Mert az igényes. Parancsol Hölgyem?

Én még nem habarodtam bele a karácsonyba, de azt már megtudtam, december 24-ének semmi köze Jézus születéséhez amúgy pedig még időm nem volt foglalkozni vele. Szomorúan konstatálom, hogy a harmadik gyertya is meggyújtatott, anélkül hogy részt tudtam volna venni a fényében

Rabyn írta: Van egy osztálytársnőm, és én úgy veszem agyilag mintha kicsit le lenne maradva.. Olyan mint a 12-13 évesekmindenen megsértődik duzzog, semmi se jó neki, ha nem beszél vele a padtársa akkor közli vele, hogy marhajó milyen barát az ilyen, a szüleiről is ugy beszél mintha gyűlőné őket, és cak az ő bosszantására születtek volna a földre. Most úgy vannak összetolva a padok, hogy mellett ül, (körbe vannak a padok) és egész nap azt hallagattam ahogy duzzog.. A végén már idegelet egy kicsit. Elkedztem gondolkodni mitől is ilyen ő? Ami még durva, hogy a barátnője akivel eddgi jóba rosszba voltak most másokkal szilveszterezik, és padtársa se akar átmenni hozzájuk. Ő ezt személyes sértésnek veszi. Nem tudok kiigazodni rajta, egy jó ideje nem. Tavaly még tökmásmilyen volt. aztán amikor elkezdett esni a hó tökre meglepődtünk odarhuntk mint az ablakhoz mint az ódóvodások, és bejött a tanár kérte a hiányzokat, közöltem ugy félvárvól (mert még mindig a havat figyeltem) hogy én ittvagyok. Erre ő átöletl, és aszonta, még jo hogy ittvagyok. Szóval tökre nem értem. Nem szoktak engem az osztálytársaim ölelgetni.
Szerintetk mitől lehet ilyen ez a lány?

Nem történt semmi a családjában ? Vagy akár vele is történhetett valami negatív dolog...sosem lehet tudni. Beszélni kell vele, talán elmondja, ha megbízik valakiben. Ha otthon sem jó a viszonya a szüleivel, akkor a karácsony biztos rossz lesz neki...Az ölelgetésről nem tudok nyilatkozni Talán te nem vagy ellenséges vele azé...

Énis csak egy icipicit vok idegbeteg... még szinte semmi ajándékdolgot nem sikerült intéznek, és pénteken megyek már kismarosra... :dead:

Álmos írta: Nothing

Igenis a Digimon jó! Akinek megadatott a hallás,az hallgassa, akinek meg nem, az ne ítélkezzen!!!!! :tongue:

whewhewhe

Nekem pezsegsz, kicsi plussz?? Az ősmagyar Pavarotti !
(asszem kicsit eltértünk a tárgytól )

És hogyan vagyok így egy héttel Karácsony előtt ?Most olvasom egy ehm..igényes bulvárlapban, hogy egy postást rajtakaptak az erdőszélen, amint bőszen égette el a kézbesítendő leveleket.Később aztán nem tudott rá értelmes magyarázatot adni, vajon miért; de valószínüleg a karácsonytól kattant meg picit ..

szép napot Nektek;pussz

Álmos írta: Nothing

Igenis a Digimon jó! Akinek megadatott a hallás,az hallgassa, akinek meg nem, az ne ítélkezzen!!!!! :tongue:

Nekem megadatott (régen még abszolút is volt) és hallani is volt "szerencsém", de a Digimon zenéje szerintem inkább idegesítő, mint jó...

Nem azért, de a Digimon zenéje tényleg jó :tongue: (A Pokémoné is, bár mindkét animét utálom )

Nothing

Igenis a Digimon jó! Akinek megadatott a hallás,az hallgassa, akinek meg nem, az ne ítélkezzen!!!!! :tongue:

whewhewhe

Álmos írta:

angelina írta: Viszont ha egyetlenegy stílust kéne megneveznem; hallgatásra, érzésre és mívelésre; akkor csakis a jazz jöhet szóba !A jazz a folyamatos megújulás forrása, dinamikusan változó fejlődő stílus, mely követi a világ változásait, együtt lélegzik a könnyű és komolyzenei környezettel.Számomra ez jelenti a nagybetűs ZENÉT .

Fenét! István a király

Hihi; aki Digimont hallgat, az csak ne brummogjon :tongue: !

angelina írta: Viszont ha egyetlenegy stílust kéne megneveznem; hallgatásra, érzésre és mívelésre; akkor csakis a jazz jöhet szóba !A jazz a folyamatos megújulás forrása, dinamikusan változó fejlődő stílus, mely követi a világ változásait, együtt lélegzik a könnyű és komolyzenei környezettel.Számomra ez jelenti a nagybetűs ZENÉT .

Fenét! István a király

Alyr Arkhon írta: Jazz rulz!

Csatlakozom! Jaz ZZ Rulez ZZ !!!

Üdv, Oisin

Van egy osztálytársnőm, és én úgy veszem agyilag mintha kicsit le lenne maradva.. Olyan mint a 12-13 évesekmindenen megsértődik duzzog, semmi se jó neki, ha nem beszél vele a padtársa akkor közli vele, hogy marhajó milyen barát az ilyen, a szüleiről is ugy beszél mintha gyűlőné őket, és cak az ő bosszantására születtek volna a földre. Most úgy vannak összetolva a padok, hogy mellett ül, (körbe vannak a padok) és egész nap azt hallagattam ahogy duzzog.. A végén már idegelet egy kicsit. Elkedztem gondolkodni mitől is ilyen ő? Ami még durva, hogy a barátnője akivel eddgi jóba rosszba voltak most másokkal szilveszterezik, és padtársa se akar átmenni hozzájuk. Ő ezt személyes sértésnek veszi. Nem tudok kiigazodni rajta, egy jó ideje nem. Tavaly még tökmásmilyen volt. aztán amikor elkezdett esni a hó tökre meglepődtünk odarhuntk mint az ablakhoz mint az ódóvodások, és bejött a tanár kérte a hiányzokat, közöltem ugy félvárvól (mert még mindig a havat figyeltem) hogy én ittvagyok. Erre ő átöletl, és aszonta, még jo hogy ittvagyok. Szóval tökre nem értem. Nem szoktak engem az osztálytársaim ölelgetni.
Szerintetk mitől lehet ilyen ez a lány?

_Neo írta:

Valdin Nan Gorduin írta:

Sil írta: Hmm, de a Nightwish is metál...

Mindenben vannak "al stílusok".
Metal-ban, ugyanúgy ahogy a klasszikusban is.
Nem mintha szakértője lennék annak hogy mi milyen stílus, de én valahogy úgy hallottam, hogy a Nightwish -> gótikus metal. Nem tudom pontosan, de biztos hogy van ilyen stílus?
Ja, csak úgy mellékesen: Nightwish forever!!!!! :itscool:

Hat nem...

A Nightwish zenei palettaja eleg szeles, okos emberkek szerint (akikkel egyetertek) az alabbi kategoriakba sorolhatok a szamaik:
symphonic black metal, goth metal, progressive metal, heavy metal

De aki nagyon kivancsi, ugyis elolvassa a LEP-es Lassiban megjeleno, temaba vago cikkemet ß)

Minek a micsodája?
Ezt most bocsánat de nem igazán értem.
Most a xy, xy, xy, xy, metal, az nem igazán a konkrétum.
De van egy jó ötletem. Miért nem kérdezzük meg őket?

Finwe írta: Oisin, körvonalaznád ezt az új gondolkodást? Mit látsz ebből a formálódó dologból?

Finwe, erre most nem vagyok képes, több okból. Egyrészt nem igazán fogalmaztam még meg, magamnak sem, ez egyenlőre csak egy érzés - fenomenológiai szakkifejezéssel: keletkezőfélben levő értelem - bennem. Másrészt nem vagyok most hangulatban a komolyabb elgondolkodáshoz, és időm se nagyon van rá. Alkalomadtán majd megbeszéljük. Shelling is átcsúszik államvizsga utánra, sajnos.

Üdv, Oisin

_Neo írta:

Carnimirie írta: Ha valaki megkérdezte,hogy milyen zenét hallgatnak,mondták,hogy rock(nem nagyon zavarta őket,hogy a Nightwish metal),és közben fogalmuk nem volt róla,hogy az milyen.

Van azert par olyan szamuk, ami boven belefer a rock kategoriaba (mar ha a metalt nem tekintjuk a rock egyik "alfajanak")
pl: The Riddler, Nymphomaniac Fantasia, Moondance, Bare Grace Misery, Sleepwalker, Astral Romance

Hallottam a minap egy nagyon erdekes definiciot: metal az a zene, ahol a ritmusgitaros adja a zene ritmusat, rock az, ahol a basszeros vagy a szinti. Mi a velemenyetek?
(halkan tennem hozza, h szerintem altalaban a dob hatarozza meg a ritmust... ß))

Hát sztem meg ezek a számok pont nem,de végül is tökmindegy,hogy milyen műfaj

Amúgy ez télleg érdekes,mert szinti egyáltalán van a rockban??? nem csak a metalban??? a ritmust meg eléggé a dob határozza meg sztem:)

Angwen írta: Minden stílusban, irányzatban lehet jót is és rosszat is alkotni. Én nagy bajban szoktam lenni, ha azt kérdezik, milyen zenét szeretek.

Igen; ez örök igazság !Mindent el lehet rontani ugyebár; és az ember mindig sokkal könnyebben meg tudja mondani, mi az, amit nem szeret
Nekem nagyon kevert a zenei ízlés-palettám, jöhet komolyzene, etno(kevert stílusú távolkeleti zenétől a magyar népzenéig), progresszív, alternatív, filmzene, soul, rock, r&b....az az igazi lüktető, lassú fekete zene; amire a legjobb táncolni ...Meghát ha az ember a barátaival jól érzi magát, az történhet akár Lajcsira is; mert akkor nem az számít !

Viszont ha egyetlenegy stílust kéne megneveznem; hallgatásra, érzésre és mívelésre; akkor csakis a jazz jöhet szóba !A jazz a folyamatos megújulás forrása, dinamikusan változó fejlődő stílus, mely követi a világ változásait, együtt lélegzik a könnyű és komolyzenei környezettel.Számomra ez jelenti a nagybetűs ZENÉT .

pussz Nektek !

_Neo írta: (halkan tennem hozza, h szerintem altalaban a dob hatarozza meg a ritmust... ß))

Erre azt mondom, hogy a kezdő, nem összeszokott zenekaroknál / nem elég tapasztalt gitárosoknál, hangszereseknél ez így van. De aki már rég óta zenél, annak nincs szüksége a dobra... Amúgy pedig szvsz ez a bandán belüli megegyezéstől függ, hogy ki kire figyel... Az a legjobb, ha mindenki magának adja a ritmust, különben előfordul az, ami pl. nálunk elég gyakran, hogy mondjuk a basszeros a másik gitárosra figyel, az meg elszúrja, és akkor megy vele ő is...

Carnimirie írta: Ha valaki megkérdezte,hogy milyen zenét hallgatnak,mondták,hogy rock(nem nagyon zavarta őket,hogy a Nightwish metal),és közben fogalmuk nem volt róla,hogy az milyen.

Van azert par olyan szamuk, ami boven belefer a rock kategoriaba (mar ha a metalt nem tekintjuk a rock egyik "alfajanak")
pl: The Riddler, Nymphomaniac Fantasia, Moondance, Bare Grace Misery, Sleepwalker, Astral Romance

Hallottam a minap egy nagyon erdekes definiciot: metal az a zene, ahol a ritmusgitaros adja a zene ritmusat, rock az, ahol a basszeros vagy a szinti. Mi a velemenyetek?
(halkan tennem hozza, h szerintem altalaban a dob hatarozza meg a ritmust... ß))

Minden stílusban, irányzatban lehet jót is és rosszat is alkotni. Én nagy bajban szoktam lenni, ha azt kérdezik, milyen zenét szeretek. Nem tudnám megmondani. Ha mégis nagyon muszáj válaszolnom, mindig együtteseket vagy előadókat nevezek meg. Sokukat nem is nagyon tudnám besorolni. Hova tartozik például McKennit vagy Enya?

Zene: 3 éve még el se tudtam volna képzelni,hogy valaha is tecceni fog nekem a metal,sőt,hogy ez lesz majdem az egyetlen zenei stilus,amit imádok. Aztán először megismertem a Nightwisht,utána meg egy csomó mást és rájöttem,hogy abszolút nem olyan szörnyű,ahogy előtte képzeltem. Aztán már durvább zenéket is hallgattam,és kiderült,hogy nem is állnak olyan távol tőlem.
Csak azt utálom,hogy mikorn még csak egypáran hallgattunk ilyen zenét az osztályunkból,a többiek lenéztek emiatt meg direkt szidták ezt a zenét,mert tudták,hogy nekem rosszul esik,aztán hirtelen nagy divat lett,és mindjárt mindenki a Nightwishról beszélt,mindenkinek nagyon teccett,azoknak is,akik szinte azt se tudták mi az,nem is hallgatták, egyetlen számot sem ismertek,de ha szó volt róla,ők persze rögtön nagyon szerették.Ha valaki megkérdezte,hogy milyen zenét hallgatnak,mondták,hogy rock(nem nagyon zavarta őket,hogy a Nightwish metal),és közben fogalmuk nem volt róla,hogy az milyen.

Aeglos, igazad van. Pontosítok: a metál nem minden fajtáját utasítom el, de van, amit hiába próbálok hallgatni, nem megy. Tehát néha kudarcba fullad az ismerkedés, mert egyszerűen nem tuja a fülem befogadni, kellemetlen érzéseim vannak tőle. Akkor, amikor egyszer művelődési céllal az egyik jó barátom végig akart hallgattani velem valamit, és meg is tettem, de fejgörcsöt kaptam tőle (mellékesen ős is) megfogadtam, hogy ha lehet, soha többé nem csinálok olyat, hogy mert ezt vagy azt illenék ismernem, megismernem, megahallgatom, még akkor is, ha ez rossz. Ez még nem elutasítás, csak annyi, hogy nekem nem esik jól ezt vagy azt csinálnom. Ha más szereti, és neki jó, akkor hadd hallgassa.


Nem akarok ennemagamról ennyit szövegelni, de azt hiszem, valamit tizstázni kell: mivel elég heves típus vagyok, sokan azt gondolják, hogy ha valamire azt mondom, hogy nem szívesen csinálom, ez azt jelenti, hogy élből elutasítom, és olyan szinten, hogy azt más se tegye. Holott ez nem így van. Itt csak annyiról van szó, hogy nekem nem jó valami, másnak pedig jó. Lehetőleg megpróbálom a másik ízlését és gondolkodásását tiszteletben tartani, és ha bírom, mérsékelni magam (néha elég nehezen bírom, vagy épp sehogy) . Azt gondolom, az egymás iránti tolerancia, és annak maximális figyelemebevétele, hogy emberek vagyunk, az egyetlen járhazó út mindenben.

Zenei stílusok keveredése: olvastam egy Varnus Xavertól Isten majd megbocsájt: az a mestersége című könyvet. Ott írja a szerző, hogy az emberi lélek olyan, hogy Mozart mellet elfér még benne rengeteg, Mozarttól eltérő zene szeretete is. Egyetértetk vele és Veled is Aeglos.

A metálban tpényleg vannak jó dolgok, és hogy ennyit beszéletetk a Nightwishről, kíváncsi lettem rá, és amióta megahllgattam a Sleeping Sun -t azóta kerestem olyat, aki segít abban, hogy jobban megismerehessem....

Off: lehet, hogy az elkövetkezendő időszakban gyakran váltok avatart.

Valdin Nan Gorduin írta:

Sil írta: Hmm, de a Nightwish is metál...

Mindenben vannak "al stílusok".
Metal-ban, ugyanúgy ahogy a klasszikusban is.
Nem mintha szakértője lennék annak hogy mi milyen stílus, de én valahogy úgy hallottam, hogy a Nightwish -> gótikus metal. Nem tudom pontosan, de biztos hogy van ilyen stílus?
Ja, csak úgy mellékesen: Nightwish forever!!!!! :itscool:

Hat nem...

A Nightwish zenei palettaja eleg szeles, okos emberkek szerint (akikkel egyetertek) az alabbi kategoriakba sorolhatok a szamaik:
symphonic black metal, goth metal, progressive metal, heavy metal

De aki nagyon kivancsi, ugyis elolvassa a LEP-es Lassiban megjeleno, temaba vago cikkemet ß)

Namarie írta: Ugyanakkor szívesen halgatok könnyűzenét is, csak ne legyen metál. (Bocsánat a metál- rajongóktól) Viszont a Scootert hugom megszerettete velem, Ti meg kíváncsivá tettetetk a Nightwishre, egy dalukat hallottam is, és nagyon tetszett.

A metál pedig nagyon jó!!!
Itt ne csak az értelem nélküli ordibálásra, és basszusgitártépésre gondolj, mert a metál nem ez!!!
Mivel én alapvetően hatalmas Mozart, és kevésbé hatalmas, de elég nagy Chopin rajongó vagyok, eleinte vonakodtam meghallgatni egy könnyűzenét is, rockon kívül, aztán kezembenyomott az egyik haverom egy lemezt, hogy hallgassam meg, mert ez metál, és persze teljesen lenyűgözött, mert a metál, vagy akármilyen könnyűzene is lehet olyan értékes, mint egy komolyzenei darab.
Ne zárkózz el teljesen azok elől a dolgok elől, amelyeket nem ismersz, és viszolyogsz tőlük. Ha megérted a zenét, amit egy barátod ad neked, hogy hallgasd meg, mert neki tetszik, akkor magát a személyt is sokkal jobban megismerheted.
Van úgy, hogy valakin nem tudok kiigazodni, megkérdezem, hogy milyen zenét szeret, és úgy már rögtön sokkal jobban letisztulnak a dolgok.
És szemellenzősnek sem szabad lenni. Ezzel nem azt mondom, hogy mindent ki kell próbálni, mert van amit NEM szabad. Ha széles skáláját ismered a zenéknek, tulajdonképpen sok világnézetet ismertél meg, és ezáltal nyitottabb lehetsz a többi ember felé, egy furcsa szóval élve talán "szocializáltabb" lehetsz.
A Nightwish pedig tényleg nagyon jó, Neked Namarië, pedig a Rhapsody-t is javaslom, habár csak kevéssé ismerem...

Persze van aki nagy szemeket mereszt, amikor megkérdezi a zenei ízlésem, és én azt mondom, h Mozart, és Blind Guardian, vagy Rammstein meg Chopin. Tényleg vicces lehetek, de én büszke vagyok rá