Gondolatok

Rég jártam itt azóta sokat bővült a téma.

Darkman írta: ...megtanítják neked az erdőgazdálkodást, erdész leszel, és azon fogsz majd töprengeni, hogyan vágj ki több fát a nagyobb haszon reményében... "

Ha erdész leszel azt is megtanulod, (vagy magadtól meg kell érezned) , hogyan vágd ki azt az érett fát tisztelettel, és azt is meg kell tanulnod hogyan újítsd fel az Erdőt. Ha erdész leszel talán több esélyed és lehetőséged van/lesz megóvni az Értéket még a „nagyobb haszon” mellett is, mintha a pályán kívülről próbálnád ugyanezt.

De vissza az oktatáshoz!

Olyan sok hozzászólással egyetértek hogy nem is idézem egyenként őket.

A kevesebb valóban több, de egy szintet el kell érni mindegyik iskolában (általános, közép felsőfokú) , hogy hol van ez azt döntsék el a szakemberek. Szerintem hazánk oktatási színvonala még mindig jó, de továbblépni a kreativitás felé érdemes, nem pedig a lapos elegendő lexikális tudás birtokában.

Én alátámasztom azt a véleményt, hogy nem tudhatjuk melyik megtanult anyag mikor használható, és velem is fordult már elő az, hogy értelmetlennek tartott tantárgy anyaga alapján oldottam meg helyzeteket, de ez nagyon ritka és általában várhat fél órát amíg a fejemen kívül rátalálok a megoldásra. Csak találjak rá tehát az ilyen témák esetén érdemesebb a szakkönyvhasználat és internet használat stb. forrás használat, terén gyakorlatot szerezni.

A tanárok mit követelnek és mint sem: A pedagógusok nagy része becsületes keményen dolgozó ember, akik ugyanúgy mint az általuk oktatottak szabályok között dolgoznak. Szerintem van ma is egy előírt követelményszint amit nekik meg kell tanítani és követelni. A többségük (mint az összes ember többsége) a kisebb ellenállás irányába halad tehát azt oktatják ami elő van írva, ebből nem lehet baj és nem jár plusz munkával. Ez az „így szoktuk csinálni” emberek mentalitása. Az igaz hogy a döntés az övék, hogy hogyan is oktatják, tömik, darálják ezt bele a hallgatókba. Természetesen én is azokat tartottam meg jó emlékezetemben, akik az előírásokon felül, vagy attól kedvezően eltérve oktattak.
Változtatni viszont jól előkészítetten és csak javítva szabad nem úgy mint az utóbbi évek kapkodó, politika függő csapkodásai.

Kell – e alkalmassági vizsga ? Persze hogy kellene ! Egy autó vezetését jogosítványhoz kötik, emlékeim szerint kemény vizsgákkal, a gyerekek vezetését, nevelését pedig nem… Ez érdekes. Jelzem itt nem az oktatandó anyag tudásáról van szó hanem annak átadásáról és a nevelésről.
Nézzetek körül ki is ment a középiskolából tanárképző főiskolára:
Aki tanár szeretne lenni - ez talán a kevesebb, viszont ők lesznek a legjobbak, ha nem keserednek meg.
Akit nem vettek fel az első egy-két helyen megjelölt helyre.
Aki nem is próbálkozik az első két hellyel.
Hát ebből nagyon jó nem sülhet ki.

Dél-Koreában a gazdasági fellendülés előtt (előre gondolkodva) a tanári fizetéseket az átlag többszörösére emelték, és erősen megszűrték a jelentkezőket. Gondolom még sok mindent tettek, de egyszer csak ötletekkel teli képzett emberek jelentek meg a társadalomban.

Oisin, és Darkman egyetértek Veletek. Én nem követelem meg a fiaimtól hogy kitűnők legyenek esetleg véráldozatok árán menne is mert bennük van, de annyi minden van még bennük hogy inkább foglalkozzanak azzal. Viszont azt hogy minden esetben gondolkozzanak, az megkövetelem, és el is várom!
Alapelvem, hogy nem szabad a kolomp után menni, ha mindenáron kolomphang, kell akkor inkább hordjam én. Igaz, hogy terhes, de érdemes. Fontos hogy a kolomp ne nyomja el a körülöttem állók hangját, mert akkor csak a belső szól az pedig kontrol nélkül elferdülhet.

Mázlisták vagytok!
Az én magyar tanárom anno nem értékelte, ahogy Antigónét bíróság elé vitettem...valamint valamelyik verselemzésemre ráírta: "ilyet egy másodikos nem ír" - miután odamentem megkérdezni, ez vaj' mit jelent...úgy értette, túl érett gondolkodású, amilyet - szerinte - én nem írhattam (pedig én írtam, és ráadásul nem is házidolgozat volt, hanme olyan, amit az órán kellett megírni...).
De, rá egy évre (meg aztán még egyre) o - és az iskola magyar tanárai - kénytelenek voltak elismerni, hogy motoszkál bennem valami (ami nem a kukac... )...és egymás után két évben megnyertem az iskolai novellapályázatot!

[size=9:3g1lfh4v]sorryka...[/size]

Maffia írta: Stílus: szerintem jó magyartanárom van, bár van, aki nem szereti. Múltkor az volt a feladat, hogy házi fogalmazásban írjuk meg az Odüsszeiából a küklópsz-kalandot vagy a Nauszikaá-kalandot egyes szám 1. személyben. Mindenki vagy Odüsszeusz, vagy Nauszikaá szerpében írta, én meg ugye elkezdem: "Én csak egy kis fekete birka vagyok a küklópszok szigetén." stb... Komolyan megírtam Párna, a feket birka nevében
...
*sóhaj* nem folytatom, mindjárt elsírom magam. Miért ilyen ez a világ? Miért, miért, miért?

Én a Walesi Bárdok fogalmazását kezdtem úgy ált. 5-ben, hogy "Valahol egy távoli galaxisban öt nap fényében százkét bolygó kering". Arról szólt, hogy a Wales nev? bolygót leigázta Anglia harcos királya. Fel kellett olvasnom az osztály elött Elsö novellám volt...
Hogy miért ilyen a világ? Mert kevesen vannak, akik a miértekre keresik a választ és még kevesebben, akik tesznek is azért, hogy másmilyen legyen...

Stílus: szerintem jó magyartanárom van, bár van, aki nem szereti. Múltkor az volt a feladat, hogy házi fogalmazásban írjuk meg az Odüsszeiából a küklópsz-kalandot vagy a Nauszikaá-kalandot egyes szám 1. személyben. Mindenki vagy Odüsszeusz, vagy Nauszikaá szerpében írta, én meg ugye elkezdem: "Én csak egy kis fekete birka vagyok a küklópszok szigetén." stb... Komolyan megírtam Párna, a feket birka nevében Utána egy kicsit aggódtam, mit fog hozzá szólni a tanárnő, de nem kellett, sőt. Bnőmnek meg a Nauszikaát kezdtem el uilyen stílusban (na ja, dupla dicséretet kaptam. Egyet Párnáét, egyet meg Nauszikaáért )

a gyerek nagy része valamilyen értelemben "problémás" (tanulási zavarok, magatartási zavarok, szociálisan hátrányoshelyzetű stb.) és nem tanították meg őket arra, hogy ezt kezelni tudják stb.

December utolsó tanítási napján délután néhány lány és az osztályfőnökünk még ott maradtunk beszélgetni. Bár sokszor mesélt már az előző osztályáról. Mondta, hogy ez egy ilyen "válogatottan problémás osztály" volt. Hogy szinte ő volt a második anyjuk. Hogy az osztály felét egyedül élő szülő nevelte, a másik felében meg az apa ivott és verte az anyját, stb, stb. És hogy ő volt az, akinek mindent elmondtak, akitől a megoldást várták.
*sóhaj* nem folytatom, mindjárt elsírom magam. Miért ilyen ez a világ? Miért, miért, miért? :bawling:

Tiszta szívem szomorú
Mért kell ez a háború?
Mért nem élünk csendesen
Békében, szégyentelen?



Szebb napokat: Maffia

Én úgy nézek ki időnként reggelente,mint egy nyomott Mikulás...
dehát így jár az,aki minden nap hazaviszi a tornaholmiját...

Telcontar írta: A négy elemis képzésnél jelent?sen csökkenteni kell a tanulók terheit. Jelenleg egy kisiskolás hátizsákja átlag 12-15%, húzósabb napokon akár 20% a testsúlyához képest (Forrás:Magyar Bálint sajtótájékoztatói)

Én egyszer lemértem, asszem hatodikban vagy hetedikben 10 kiló volt.
Anya a mai napig emlegeti: heti 1 azaz egy énekórára kellett venni 3 azaz három db kb 2-3 centi vastag könyvet, amiből kettő keménytáblás (b@$$zuskulcs, fele annyiba került volna, és fele olyan nehéz lett volna puhatáblával! ) És naná, hogy azt a kettőt kell hurcolni, a harmadikat meg nem is említette eddig a tanárnő! Én ugyan nem hurcolom, otthagytam a suliban! Bezártuk a szekrénybe

Brisa írta: Engem legjobban az akaszt ki, amikor pedagógia és pszichológia szakos tanárok tartanak bűn rossz órákat. Pedig aztán náluk többet senki nem tud a tanításról meg a tanulásról. Elvileg...

Hát igen... erre szokták mondani, hogy "aki ért hozzá, csinálja, aki nem, az tanítja"
Pedig ez egy nem így van. Bizonyára valahogy nem sikerül nekik a gyakorlatba is átültetni azt a rengeteg sok mindent, amit tudnak róla, ezért inkább továbbadják Nektek. Azért én őket is meg tudom érteni. Ha belegondolunk, mennyi mindent kéne fejben tartaniuk ahhoz, hogy amit tanítanak, mind meg is valósítsák közben...!

Sziasztok !

Én csak annyit tennék most hozzá a dolgokhoz , hogy láttom néha a tanárokat bántják
Nem mindig ők a hibásak.
Igaz ezt el kell ismerni , hogy nem nagyon van olyan amivel a tanári pályára lehet csalogatni az "igazi jó tanárt" , mert pénz az nulla , és a diákok se angyalkák.
DE akármiylen furcsa is , van aki elhivatotságot érez eme szakma iránt.
Ismerek olyat aki Tanár a szó minden értelmében.
NEm a menyniség neki a fontos , hanem a minöség.
Tudja mi az kedvesnek lenni , de tudja mi az hogy szigoruság is.
A diákokat nem lenézzi , hanem tanitja.
Tudja hogy kell igazán tanitani , és egy igazi tanitás nemcsak abbol áll , hogy feladja a leckét.

Sokat változott a diákok hozzáállása is a tanuláshoz.
Ugy gondolom , ezt sokan láttják is.
Talán ha más lenne a hozzáállás a tanuláshoz , akkor sokan másképpen láttnák a a dolgokat.
Ez viszont nemcsak a tanár feladata megváltoztatni , hanem a szulo dolga is.
Ha a gyerek egyest hozz haza ki a hibás ?
Talán azért hozott mert sok a tananyag ?
vagy talán másért ?
Nem mindig a sok tananyag a hibás
Valljuk be azért van Lustaság is a világon , és nem kéne mindent a tanárokra kenni.

Oisin írta: Ez így van, illetve lehet próbálni a 2-t kombinálni, csak akkor meg nem lesz elég a napi 24 óra. Viszont szvsz a jelenlegi oktatási rendszer kevéssé segít hozzá bármelyikhez.

Nekem így sem elég napi 24 óra, pedig még "csak" tanulnom kell. Bár lehet, hogy ha még egy pár furcsa nyelvet megtanulnék (ami igazán ínyemre volna), akkor elmennék tolmácsnak és megélnék a nyelvekből
Na jó, ez OT, bocsi

- i-Meoi lambemella.

Szméagol írta: Sziasztok!
Épp erre kéne nagyobb gondot fordítani. Ha a szülők nem tették meg, akkor a tanárnak kellene belenevelnie a gyerekbe a tudásvágyat.

Ugye olvastátok Huxley Szép új világ c. könyvét? Amit leírtatok az utóbb nagyon úgy tűnik, hogy igen...

Nem. Miért? Én csak a saját tapasztalataimra hagyatkoztam, mint elsős gimnazista valahol egy új és kitűnően felszerelt gimnáziumban - és láttam itt is, másutt is annyi nemtörődömséget és tanácstalanságot mindkét oldalon egyaránt, hogy feltettem magamban a kérdést, mi lesz, ha már ennyi sem lesz?

-- i-Meoi

Sziasztok!

Irodalom oktatás: Nálunk novella elemzés van. A tanárom szörnyű. Rettentő előadásmódja van és MINDENT kijegyzetel a tankönyvből és azt mondja el nekünk. Semmi önálló gondolata nincs. A dolgozat egy fogalmazásból áll az adott novelláról. Dolgozat után odamentem és kedvesen ezt mondtam: "A Tanárnőnek (nem szólíthatjuk a keresztnevén semelyik tanárt ) nagyon sok munkája lesz ezekkel a dolgozatokkal. Rengeteg stílus és nézet..." Erre ő azt felelte: "Van egy bizonyos keret, amin belül lehet írni, ezt kell követni, meg azt amit a füzetbe leírtunk." Ezzel ott hagyott.
Nagyon megijedtem, ugyanis én olyan "egyéni" dolgozatot írtam, hogy az bizony semmi "kritériumnak" nem felelt meg, de azért szép volt. A dolgozat ötös lett ugyan, de azért megjegyezte, hogy jó a stílusom, de maga az elemzés pocsék volt.
A humán tantárgyak tanárait kéne a legjobban megválogatni, mert azt hiszem ezek a tantárgyak alakítják a személyiséget.

"Felesleges" tárgyak: Nincs általánosan felesleges tárgy. Legföljebb csak egyénileg felesleges. Nekem például egyáltalán nem kéne fizika. De a kémia nagyon fontos, számomra. Ne tegyünk elhamarkodott kijelentéseket. :nono:

De rég jártam már itt! [size=9:3p30mwwu](Egy kicsit untam már a vallás témát...)[/size]

Az oktatás kérdése a szívem csücske. Nagyon nehéz a helyzet, ezért nem lehet gyorsan, egyetlen csettintésre megváltoztatni. Napjainkban egy szemléletváltás zajlik, csak csiga lassan.

A pedagógusokk egyre többet hallanak arról, hogy nem a lexikai tudás a lényeg, hanem az, hogy a gyerek szeressen iskolába járni, szeressen és tudjon tanulni, hogy jó légkörűek legyenek az órák, ahol esetleg még a tanár is jól érzi magát stb.
Csakhogy sokszor ezt nagyon nehéz megvalósítani. A tanárok is fáradtak, kiégettek, magányosak, kívülről hajtják őket, a gyerek nagy része valamilyen értelemben "problémás" (tanulási zavarok, magatartási zavarok, szociálisan hátrányoshelyzetű stb.) és nem tanították meg őket arra, hogy ezt kezelni tudják stb.
Én óriási lehetőséget látok az iskolapszichológusokban, ill. az iskolában dolgozó szakember-teamekben. Azonban itt is rengeteg a probléma. Pedig az iskolapszichológusok elvileg olyan tudásnak vannak a birtokában, amik nagyon-nagyon sokat segíthetnének a tanároknak, az iskoláknak és ezeken keresztül az egész oktatási rendszeren.

Darkman írta: A kettő kicsit elüt egymástól. Ja hogy nincs rá idő? Kérem, akkor tanuljuk meg hogyan kell felelőtlenül bánni a kapott lexikális tudásunkkal. Mint az atombomba. Ma már mindenki megcsinálhatja, mert gyerekkorukban csak azt mondták el, hogy MI az. De azt már nem, hogy MIRE és HOGYAN kéne használni...

Igaz, de itt még van még egy fontos dolog. Azt, hogy mi mire való, és hogyan kell, használni, meg mi miért történt, azt nem jó elmagyarázni a gyereknek. Sokkal inkább csak biztosítani kell a feltételeket ahhoz, hogy a gyerek maga találja meg a válaszokat. A felfedezés élményében annyi plussz van, hogy azt a jó oktatási-nevelési programok nem hagyják ki.

A felsőoktatás helyzete szintén szar, és szintén nehéz ügy. Engem legjobban az akaszt ki, amikor padagógia és pszichológia szakos tanárok tartanak bűn rossz órákat. Pedig aztán náluk többet senki nem tud a tanításról meg a tanulásról. Elvileg...

Namarie: Nálunk a pszichológián (ELTE) semmiféle alkalmassági vizsga vagy vizsgálat sincsen...

Telcontar, egyertétek szinte mindennel, amit írsz, bár szvsz kicsit túlzottan optimista vagy. Te komolyan azt gondolod, egy rektort vagy dékánt érdekel a diákok véleménye a tanárok munkájáról? A tanárok "értékelése" annyit jelent, hogy év végén kiosztanak egy kérdőívet, mert kötelező, aztán megy az egész a kukába, olvasatlanul. A rektort/dékánt csak az érdekli, hogy 1) minél nagyobb legyen a hallgatói létszám, mert ebből van bevétel 2) ne legyen az intézményben botrány, ami miatt leválthatják, 3) senki tanárt ne haragítson magára, nehogy a következő választáson leszavazzák. A diákokra csak a létszám (fejpénz) miatt van szükség. A pedagógusokkal kapcsolatban se osztom az optimizmusodat. A frissen végzettek többsége se sokkal jobb mint az őskövületek, mert 1) a képzés színvonala a béka feneke alatt található (info: több közeli ismerősöm is tfk-ra járt), 2) a pedagógus szakmának nincs se anyagi se erkölcsi megbecsülése, így aztán 90%-ban az megy tanár szakra, akit máshova nem vesznek fel (ld. feljebb).

Oisin

Mau írta: Mindenesetre manapság valaki vagy művelt és/vagy azt csinálja, amit szeret, vagy sokat keres, nem? Választanunk kell, hogy olyasmit tanulunk-e, ami érdekel, vagy olyasmit, amiből meg lehet élni.

Ez így van, illetve lehet próbálni a 2-t kombinálni, csak akkor meg nem lesz elég a napi 24 óra. Viszont szvsz a jelenlegi oktatási rendszer kevéssé segít hozzá bármelyikhez.

Oisin

Telcontar: a bölcsészek estébe a fajta újratermelése alatt a tanárokat érted? Mert ha igen, akkor részben igazad van. Aki tanárnak megy, annak kb. a negyede való annak. Sose értettem, miért nincs egy szűrő, mint a pszichológusoknál, ki alkalmas annak, ki nem. Ne tudom ,aki tanítani megy, miért nem gondol bele, hogy ez mekkora felelősség. Hogy több száz gyerek életéért felelős. Osztályfőnökként pedig a szülei helyet szülője kell, hogy legyen, ha valami baj van. a pszichológusokat harmadéven eltanácsolják, ha nem mennek át az alkalmasságin, és nem érdekel senkit, mit fog csinálni. Tudom, kegyetlenség, de szerintem helyes.

Iq relatív: jogásznak el kellet magyarázni, hogy az előző három választáson kik jutottak be a parlamentbe, és melyik milyen irányzathoz, oldalhoz tartozik és melyik pártnak ki a vezetője.

Nem beszélek a tanárképző főiskolákról. Alapokat nem tudnak. /Énekszakon : mi a Carmina Burana/ És ha ebből írat dolgozatot, és az én gyerekem tudja, mi egyes. és lehet vinni a gyereket az iskolából, mert szólni mertem.

Irodalomoktatás: a mai napig van olyan, hogyha valaki mást mond a versről, mint a tanár, egyes. Hogy merészelik ezt? honnan veszi a bátorságot, hogy egy irodalmi mű estében ne figyeljen föl minél több interpretációs lehetőségre? És főleg: hogy meri a gyerek önálló gondolkodásá megölni? Hogy meri így lenézni a gyereket?

testnevelés: a sportok, mondod. Azok igen, de az iskolai annak nevezet valami nem. Miért nem csinálhat egy testnevelésórán valaki azt, ami az alkatának megfelel, miért kell a 184 centis lánynak olyan felemáskorláton libegnie, amire ha felnyúl, a könyöke a felső korlát fölött van.? De nagyon jó kosaras lenne. miért kell az asztmás gyereknek a porban futnia? Miért nem fogadják el a szakorvos által írt felmentést?

És miért tesznek megjegyzést a lányok súlyára és alkatára? Miért aláznak porrá, betegítenek meg gyerekeket emiatt? Miért ez a sok anorexiás lány? Ma már szerencsére van olyan iskola, ahol külön lány-és fiútestnevelés van. Nem azért, mert a két nemnek más való, hanem azért, mert vannak olyan normálisak, és figyelembe veszik a kamaszok szégyelnősségét. Gondolom, nem kell részletezni, miért.

Miért kell rajzórán hülye kockákat rajzolni, de semmit nem tudni a barokkról?

És hol vannak a szülők, akiknek panaszkodhat legalább a gyerek? miért nem hallgatják meg? Miért nem nevelik? az iskola.. de az iskola írni olvasni, számolni tanít, nem arra, hogy hogy kell köszöni. És ha azt mondja a t. szülő, hogy őneki erre nincs ideje- a saját gyerekére?

buszon: "anyuka", három gyerekkel. Tündéri, értelmes kis gyerek mind. Még meg se mozdul, le se ül, de "Levi, ne mozogj annyirt! mit kérdezősködsz? ülj nyugodtan, mert akkora pofont kapsz hogy...stb" Szegény gyerek csak ki akart nézni az ablajklon és a testvéreihez hátranézni. Leszállás, jó hangosan az utasoknak: "mennyi baj van három gyerekkel" A levegő megállt.

mit tanultunk mi? Ennyi hülyeséget, ilyen fölfoghatatlanul, mint a mostaniak, biztos nem.

Telcontar: azért nem támadtam neked, mert nem egészen értem, mit értesz "fajta" alatt. Bizonyára tisztába vagy vele, hogy csoportra alkalmazva ez a szó mit jelent. Épp ezért kérdem: emberileg és mentalitásilag mi velünk a gond szerinted? Merthogy valami gondod van, az biztos. Őszintén remélem, hogy senki bölcsész, magamat is beleértve nem sértett meg vagy bántott meg Téged igaztalanul, rosszindulatból.

A tíz-tizennyolc évesek (er?sítsék vagy cáfolják a maiak, kérem) tíz-húsz éve pontosan ugyanazt tanulták meg, kétszer. Némely tárgyból alaposabban, másból szinte ugyanúgy. Abban szerintem nincs vita, hogy mindegyik tárgyra szükség van, de a leadott anyag min?sége és mennyisége er?sen kívánnivalót hagy maga után. Az irodalom (és más müvészetek) lényege, hogy az alkotó valamiféle gondolatot vagy érzést akart átadni. Ismernünk kell ahhoz a költ? életét, hogy megérthessük, mi táplálta e gondolatokat, de ezt nem az iskolái és feleségei felsorolásával lehet elérni, hanem egy-egy különösen jól sikerült verse kapcsán. Fontos lenne arra tanítani a diákokat, hogy rájöjjenek: számukra mit jelent az adott mü, illetve melyek azok, amelyek hatnak rájuk. Ehhez pedig sokkal dinamikusabb oktatási módszer kellene (nem azt tanítani, hogy Szerb Antal mint gondolt Csokonairól, hanem azt, hogy pl. mit gondolhatott Lilla, amikor elöször hallotta a Reményhez-t. Az én irodalomtanárom arra tanított, hogyan lehet észrevenni a számunkra fontos részeket és azt, hogy nem a gondolataink helyessége számít, hanem az, hogy legyenek.
Gondolkodni felejtetik el a gyerekeket ebben az id?ben és ez a lexikális tudás problémája. Sokkal inkább egy kisebb, de szilárdabb tudásbázist kell felépíteni és módszertant arra, hogyan hasznosíthatják a tudást. Onnan kezdve pedig, ha megtalálták az érdekl?désüknek megfelelö tárgyakat, tudni fogják, hogyan bövíthetik tudásukat. Kitünö példa a honfoglalás online játék: stratégiai területfoglalós játék, ahol a párbajok müveltségi kvízjátékok formájában történnek. Képzeljétek el, mennyivel hamarabb elsajátítanák így pl. a periódusos rendszert a fiatalok. Egy nap alatt úgy, hogy nem is felejtik el.A történelemoktatás hibája, hogy nem összefüggéseiben mutatja az európai történelmet, hanem régiónként és id?szakonként szilánkokban, amelyböl sosem érthetik meg a gyerekek az Oisin és Darkman által is említett miérteket. Az utóbbi tíz évben ráadásul az oktatók politikai nézetei is erösen torzítják az átadott anyag valóságtartalmát. A biokémia citromsav-ciklusát már eszetlenség megtanítani, akárcsak a fizika felét. Ugyanakkor a biológiát, különösen az emberi szervezetre vonatkozó részét, sokkal alaposabban és talán hamarabb kellene tanítani, hogy az alapvetönél egy leheletnyivel több higiéniai és egészségügyi ismeretei legyenek az embernek a saját testéröl. Nem csak a szex számít: hány fiatal lány kap valamilyen méhgyulladást felfázás miatt, mert senki nem mondja meg nekik, hogy milyen következménnyel járhat? Mindenki hozhatna példákat, ötleteket a legkülönfélébb tárgyakból. A lexikális tudás önmagában jó, de amit megtanítanak, 70%-ban hamar elfelejti az ember. A kevesebb több. Ha a felét tanítanák, sokkal többre emlékeznénk. Különösen, ha megfelelö módszerekkel tennék.

A négy elemis képzésnél jelent?sen csökkenteni kell a tanulók terheit. Jelenleg egy kisiskolás hátizsákja átlag 12-15%, húzósabb napokon akár 20% a testsúlyához képest (Forrás:Magyar Bálint sajtótájékoztatói). Ez feln?tt 75 kg-os embernél akár 15 kiló is lehetne... Sok gyerek mozgásszerni rendellenességekkel küzd. Ezért is különösen fontos a sportoltatás, másrészt a sportnak komoly morális nevel? hatása van. Viszont a jelen rendszerben a gyerekek jó része nem tanul meg rendesen olvasni, se írni, és bizony a mai húszévesek sem állnak a csúcson helyesírás tekintetében. Az új kocepció célja, hogy a gyerekek jól megtanulják az alapvet? dolgokat (írás, olvasás, számolás, közösségi élet, tanulástechnika, kulturáltság, higiénia) és emellett bevezetést nyerjenek a fels? tagozat tárgyainak alapjaiba (környezetismeret, történelem, technika stb.) És ez jó lenne, ha így lenne. Sajnos az iskolákban ma is sok kiöregedett, harminc évvel ezel?tti módszerekkel tanító pedagógus van, aki képtelen arra, hogy a gyerekeket valamiféle nevelésben részesítse. Sok helyen ez azért is gond, mert az osztályokon belül mutatkozó társadalmi (vagyoni, faji, politikai) ellentétek, amelyeket a szülök gerjesztenek, még jobban elmérgesedhetnek. Tehát nem csak a tantervet kellene módosítani, hanem olyan pedagógusokat képezni, akik a fenti elvárásokat teljesíteni tudják és akkor is megteszik, ha nem versenyképes a jövedelmük. A pénz természetesen itt is téma, belevágni sem érdemes.

Er?sen szét kell választani a négy elemi, az utána következ? nyolc osztály és a fels?fokú képzés gondolatait. Utóbbiról: minden egyetemnek van jól átgondolt, akkreditált képzése, amely elvileg megfelel? lexikális tudással, élettapasztalat nélkül dobja az embereket az utcára. A közgázosok között ezek lesznek, akik bekerülnek a multik darálójába és esélyük sincs önálló munkára, gondolatokra. És ezek az álomállások! A bölcsészek jó része elmehet a diplomájával hamburgert árulni, jobb esetben újratermelni saját fajtáját (elnézést, ha er?s, de azért van benne némi igazság). De ezzel nincs gond, se a tárgyakkal, se a módszertannal. A gond az oktatók felével van, akik egyáltalán nem azt tanítják, amit kellene és a beszámoltatás nem a valós tudásra épül, hanem a vizsga el?t bemagolt és utána azonnal elfelejtett adatokra/módszerekre. Eddig én 17 tárgyat tanultam különféle oktatóktól és ezek között 5 tökéletesen értelmetlen volt az el?adó hibájából. És ezen nem lehet áltoztatni: az a diák, aki saját és társai jól felfogott érdekében megmozdul, komoly hátrányt szenved. Nekem pl. azt mondta a pszichológiatanár, hogy "amíg én élek, maga itt át nem megy pszichológiából!" mindezt azért, mert volt merszem a freudista szemléletével szembeállítani Jung gondolatait az osztály el?tt. A HÖK pedig gyakorlatilag prepolitikus-képz?, ritkán jelent valós érdekképviseletet. Mondjuk én levelez?sként ebb?l kimaradtam.
Egyetemen tehát valamiféle ellen?rzést (pl. évvégi titkos szavazást) kellene bevezetni, hogy a dékánok/fels?bb szervek képet kapjanak a valós oktatási helyzetr?l.

Van, amivel egyet értek per pillanat...és valamivel nem...
Szvsz nem az/annak kéne tartozik hozzá/hozzátartoznia az alapmuveltséghez, h mikor és hol született Arany János v Petofi, hanem a munkásságuk...pl nem egy csodaszép színre gondolni, ha meghalljuk: Oszikék...meg hasonlók (bár ezt nem feltételezem senki emberfiáról...)
Még Zairevel sincs semmi bajom...ill ezzel a hasonló tudásra gondolok. A hasonló dolgok több szempontból is hasznosak lehetnek (pl. - akármennyire utáljuk - a világpolitikai lépések stb megértése...) - ám a "tálalás" módja, ami szárazzá és lexikon izuvé teszi az egészet.
A különóráról meg az a véleményem, h egészen addig nem gond és nem hátráltat a tanulásban, amíg azt azért csinálja a gyerek, mert szereti és örömét leli benni. Amit kényszer - mert a szülo/edzo akarja, onnantól már árthat...

Ez az általános iskola...a felsooktatás teljesen más...
Pennie: egyetértek anyukáddal, hogy van olyan szakmai tárgy, amit feleslegesnek érzünk, de egyszer, valamikor esetleg elokerül és akkor örülünk. Ám azzal nagyon nem, hogy az ún. "szórótárgyakra" valaha is szükségünk lesz...ezek csak arra jók, hogy kudarcélményt nyújtsanak. Már azzal kezdodik, h az aláírásért 120 oldalnyi képletet kell bemagolni. Majd amikor 2 óra alatt javítanak ki kb 150 vizsgadolgozatot - és abból a 70-80% megbukik (úgy h elotte napokat tanult! - magántanárnál v otthon próbálgatta maga megtalálni a mit-miértre a választ, mert az oskolában a 'a gyorsan felfirkantjuk táblára-diák leírja-mivel én, mint tanár értem, így te is érted...és már nézzük is a következot' - na ezzel a mentalitással nem lehet tanítani)...és miért? CSAK! (már olyan hírek keringtek egyes vizsgákról, hogy az értékelés úgy zajlik, hogy feldobják a papírokat, ami az asztalon marad, az átment...jó valószínusítem - legalábbis remélem - hogy ilyen nincs, de már abba is érdemes belegondolni, h milyen lehet az a tárgy, ahol ez a hipotézis elterjedhetett...! ) Aztán ennek a tárgynak a függvényévé teszik, h felveheted a szakmai tárgyaid nagyrészét... És amikor vkinek már sokadszorra sincs meg, akkor a sorozatos kudarcok után - és a kilátástalan vég miatt otthagyja a sulit, azt ami érdekelte volna... Ergo, igenis vannak felesleges tárgyak...

Ez nagyon érdekes:
Tavaly megjelöltük szépen a nyelvi osztályt x társammal a suliban. A tájékoztatóban írják: "Felvételi vizsga nincs"
Jön a levél: x nap x órakor "Szintfelmérő"- lesz. Magyarul: felvételit írunk.

Most én nem panaszkodom, mert hatodik lettem, úgyhogy simán felvettek, meg a tanárnőnk is rendesen felkészített (engem legalábbis rendesen), de akkor is. Tiszta ideg voltunk mindannyian. De hát...
Ahogy Márai írta A gyertyák csonkig égnek-ben:
"El kell viselnünk, hogy vágyainknak nincs teljes visszhangja a világban."

Lehet, de én ragaszkodom véleményemhez.

Nem minden fölösleges, amit annak tartunk! Anyukám mesélte - a Műszaki Egyetemre járt, hidrológus mérnökként végzett, és ezen a területen is dolgozott - , hogy ő is sok olyan dologgal találkozott az élete, a munkája során, amiről tanították az egyetemen, de hülyeségnek tartotta. Aztán egyszercsak ott volt egy szituációban, hogy ha ő ezt annak idején megtanulta volna, akkor most könnyebb lenne kezelni a problémát.

Az oktatás témához:

Miért kell minden tantárgynak annyira a mélyére bújni? Vannak olyan dolgok amelyek beletartoznak az alapműveltségbe, ha nem is fogok pl. irodalommal foglalkozni akkor is tudjam, hogy Petőfi, Arany születési helyét, idejét, stb. De vannak tök felesleges dolgok is: a szerves kémia(ami nagyon érdekes! ); jó oké vannak a fehérjék, szénhidrátok, de miért kell egy diáknak megtanulni az alfa-hélix szerkezetet, vagy a béta-redőzöttet? Ha érdekli megtanulja fakton. Sok dolognak egyáltalán nem veszi hasznát, az embert. Ha valaki ezzel akar foglalkozni, akkor majd fakton, vagy egyetemen megtanulja. Ezér lenne jó ,ha 12.-ben csak érettségi tantárgyakat, és a választott tárgykat kéne tanulni, esetleg nyelvet.

[size=9:wwu30jud]Amúgy Mohács 1526 aug. 29-én volt. Ha a hadvezetés nem lett volna hülye, akkor megverjük a törököt... [/size]

Sziasztok!

Mau írta:

Szméagol írta: Viszont az is jó lenne, hogyha az ember gyermeke minél korábban elkezdene gondolkodni, hogy mit csinálna szívesen egész életében és szakosítaná magát. A lexikális tudást, pedig ő maga szerezné meg olvasással. [/u]

Ezzel csak az a baj, hogy
a) a gyerekek jó része még 11-es korában sem tudja, hogy mit csinálna szívesen, amikor pedig már igazán el kellene döntenie (én szerencsére már jó ideje tudom, úgyhogy igezán már csak azon kell gondolkodnom, hogy miként végezzekl el négy év múlva két egymással nem párosítható szakot)
b) jó gondolat, hogy "a lexikális tudást szerezze meg maga", csakhogy az ember legtöbb gyerekében nincs annyi kíváncsiság stb. hogy elegendő lexikális tudást szerezzen.

Épp erre kéne nagyobb gondot fordítani. Ha a szülők nem tették meg, akkor a tanárnak kellene belenevelnie a gyerekbe a tudásvágyat.

Ugye olvastátok Huxley Szép új világ c. könyvét? Amit leírtatok az utóbb nagyon úgy tűnik, hogy igen...

Gandalf írta: Ez nem igaz. A középkorban szakítottak az ókorban elterjedt elit-képzéssel, s mindenki számára volt lehetőség tanulni.

Nem, nem erre gondoltam, hanem a kötelező oktatásra. hogy azért valamennyit még a kevésbé érdeklődő emberekbe s megpróbálnak beleplántálni. Valami pluszt azon felül, ami ahhoz szükséges, hogy megéljen.

És bocsánat a tripla post-ért. Meg a "kisarkításért".

i-Meoi

Oisin írta: Mau: én egy hajszállal a diploma előtt és sok mindennel a hátam mögött se tudom, kit mikor koronáztak meg, de azért nem érzem úgy, hogy fölösleges volt megtanulnom olvasni! 8O Az ilyen sarkításoknak szvsz semmi értelme...
Darkman: Yes, nem véletlen hogy a világ 10 leggazdagabb embere között, ha jól tudom 8 olyan van, akit kirúgtak az egyetemről. Mondjuk a gazdagság nem az ész első számú fokmérője de azért ez is jelzi, mennyire hasznos tudást ad az egyetem...
Oisin

Yaya. Ez már csak én vagyok, nem tudok vigyázni a számra.
Mindenesetre manapság valaki vagy művelt és/vagy azt csinálja, amit szeret, vagy sokat keres, nem? Választanunk kell, hogy olyasmit tanulunk-e, ami érdekel, vagy olyasmit, amiből meg lehet élni. Mert a kettő sajnos néha üti egymást. Mert pl. hol él meg itthon egy nyelvész a tudományából? Megeheti vacsorára a diplomáját.

i-Meoi, ta Mau

Svindler írta: Ez nevelesi problema, nem a gyerekek hibaja altalaban. A pedagogusoknak, a szuloknek kell ugy hozzaallniuk a neveleshez, hogy kepesek legyenek felkelteni a gyerekek erdeklodeset, tudjak motivalni oket.

Hát azért... lehet hogy nevelési probléma, de szerintem inkább korszellem-probléma. Szóval az egész fiatalság hozzáállásán kellene valahogy változtatni, hogy ne csak egysíkúan gondolkodjanak, hanem próbáljanak meg kinézni a világra. Mert ha csak körülnézek, azt látom, hogy az embernek éppen arra van ideje, hogy tanuljon, aztán elfelejtse - ez tényleg nem jó így. De akkor adjunk valami alternatívát, mert sajnos egyelőre sokan nem fognak tenni semmit az általános műveltség megszerzése érdekében, ha nem hajtják őket egy kicsit.

Meoi - Mau

Mau: én egy hajszállal a diploma előtt és sok mindennel a hátam mögött se tudom, kit mikor koronáztak meg, de azért nem érzem úgy, hogy fölösleges volt megtanulnom olvasni! 8O Az ilyen sarkításoknak szvsz semmi értelme...

Darkman: Yes, nem véletlen hogy a világ 10 leggazdagabb embere között, ha jól tudom 8 olyan van, akit kirúgtak az egyetemről. Mondjuk a gazdagság nem az ész első számú fokmérője de azért ez is jelzi, mennyire hasznos tudást ad az egyetem...

Az már más tészta, hogy azért lehet érdekes dolgokat hallani, ha az ember tudja, kinek az óráira érdemes bejárni, és kinek az óráit kell inkább a legközelebbi korcsmában átvészelni...

Oisin

Mau írta: b) jó gondolat, hogy "a lexikális tudást szerezze meg maga", csakhogy az ember legtöbb gyerekében nincs annyi kíváncsiság stb. hogy elegendő lexikális tudást szerezzen.

Ez nevelesi problema, nem a gyerekek hibaja altalaban. A pedagogusoknak, a szuloknek kell ugy hozzaallniuk a neveleshez, hogy kepesek legyenek felkelteni a gyerekek erdeklodeset, tudjak motivalni oket.