Vallás

Gandalf írta: 5. Ugyan fejtsd már ki, hogy miféle igazság fáj sok embernek.... !

Sok leírt gondolatotokkal (Gandalf, Phedra, Ery) egyetértek.
Ehhez kapcsolódik az a kérdés, amely már jó ide foglalkoztat. Az egyház, illetve az egyházi személy szerepvállalása a politikában, illetve a politikai elkötelezettség kérdése.
Úgy gondolom, hogy a pap az oltárnál Isten szolgája, lelki vezető, annak kell lennie, vagy kellene. E minőségben is szükség van/lenne rájuk. Ezért érzem visszásnak azt a jó néhány esetet, amiről hallottam. 1 pl: a mise végén a pap elmondta híveinek, hogy X.Y. milyen jó ember, nem ártott senkinek és javasolja, hogy reá szavazzunk, legyen ismét ő a polgármesternek. Jó ideje nem érdekel a polika, csak az eseményeket figyelem. A templomban mégsem lenne szabad poltikával foglalkozni.

olorin.papa írta: Éppen azért nem lett "papi uralom" európában, mert a fejedelmek, és királyok igyekeztek a saját hatalmukat is megerősíteni, az invesztitúra háború is erről szólt

Viszont cezaropapizmus se alakult ki, ami azt jelenti, hogy a világi hatalom se tudta mag alá gyűrni az egyházat, pedig nagyon akarta. Erről szólt az invesztitúra háború.

Ery írta: Alapvetően hibás látásmód. A kereszténység nem akarta megsemmisíteni az individuumot. S nem törekedett totális uralomra. Ha ugyanis ezt akarta volna az eredmény egy teokratikus Európa lett volna, amely semmiben nem különbözött volna egy azték vagy maja civilizációtól. Ezzel szemben Európában a Gelasius pápa féle "Két kard elmélet" uralkodott, aminek eredménye az egyházi és világi hatalom egymás mellett élése. Ez pedig gynagyban hozzájárult ahhoz, hogy kialakulhatott a polgárság és a parlamentáris demokrácia.

Éppen azért nem lett "papi uralom" európában, mert a fejedelmek, és királyok igyekeztek a saját hatalmukat is megerősíteni, az invesztitúra háború is erről szólt

Ery írta: Azért különbség van a keresztény mennyország és a kommunista földi mennyország között.
A kommunizmus az individuum teljes megsemmisítésére törekszik, a kerszténység nem.
Egyetértek Gandalffal, hogy egy vallást nem lehet összevetni egy totalitárius rendszerrel, mégha az azzal is takargatja magát, hogy jót akart, mert éppen ezért veszélyes.

"...pőre gazságomat Bibliából
Ellopott kacatokba burkolom
S szentnek látszom az ördög szerepében."
(Shakespeare: III. Richárd, I. felv.)

Arról nem is beszélve, hogy a totalitárius rendszerekben a vallást teljes mértékben kívánják megsemmisíteni. A nácizmus alatt is voltak erre vonatkozó törekvések. ha megfigyelitek, a diktatúrák egyik lényeges eleme az, hogy a mindenkori vezetőt imádják és tiszteljék istenként.

Olorin: egy igazi vallás, és egy igazán vallásos egyén nem kívánja megsemmisíteni az egyént, hanem Istenhez minél közelebb kívánja vinni, olyan mértékben, hogy szinte feloldódjon benne. A misztikusoknál figyelhető ez meg a legjobban.

A szabályokat pedig alapveztően nem kívülről kéne diktálják, hanem az ember szívéből kéne jönnie a parancsolatoknak. pl. ne lopj.

Az, hogy ki ezt hogy tartja vagy nem tartja be, efölött azut hiszem, nem a mi dolgunk ítélkezni.

minden vallásnak vannak olyan képviselői, akik a vallásuk parancsaival homlokegyenest ellenkező módon élnek, és ez nem csak a kereszténységben van így.

Azt gondolom, nagyon helytelen volna, ha ez a vita már megint elmenne a kereszténység és a keresztény emberek szapulása felé.
Tehát: mindenki háza elől van mit söpreni, és ne bántsuk meg senki vallási érzékenységét.

Alapvetően hibás látásmód. A kereszténység nem akarta megsemmisíteni az individuumot. S nem törekedett totális uralomra. Ha ugyanis ezt akarta volna az eredmény egy teokratikus Európa lett volna, amely semmiben nem különbözött volna egy azték vagy maja civilizációtól. Ezzel szemben Európában a Gelasius pápa féle "Két kard elmélet" uralkodott, aminek eredménye az egyházi és világi hatalom egymás mellett élése. Ez pedig gynagyban hozzájárult ahhoz, hogy kialakulhatott a polgárság és a parlamentáris demokrácia.

Maga az egyház is igyekezett megsemmisíteni az egyéneket, összefogni egy nagy "nyájba" ahol a Pap a "pásztor".
A mind a két rendszerben a totális irányítás a cél.
A kereszténységben a hívő mindennapjának irányítása, szabályok közé szorítása (napi 2 mise, vasárnap 3, a pokollal való fenyegetőzés) mind mind a hatalom eszköze. De mivel a az uralkodók is hatalomra voltak éhesek, ezért ők igyekeztek az egyház jogait nyirbálni, ami adott némi lehetőséget az egyén kibontakozásának.
A kommunizmus nem tűrt meg konkurrenciát, ezért volt bukásra ítélve, de az uralkodás alapjai megegyeztek. (agitáció, gyűlések, titkosrendőrség, gulággal való fenyegetés)

Azért különbség van a keresztény mennyország és a kommunista földi mennyország között.
A kommunizmus az individuum teljes megsemmisítésére törekszik, a kerszténység nem.
Egyetértek Gandalffal, hogy egy vallást nem lehet összevetni egy totalitárius rendszerrel, mégha az azzal is takargatja magát, hogy jót akart, mert éppen ezért veszélyes.

"...pőre gazságomat Bibliából
Ellopott kacatokba burkolom
S szentnek látszom az ördög szerepében."
(Shakespeare: III. Richárd, I. felv.)

Valamikor 2000 éve élt Jézus, aki tanította a népet, és menyországról prédikált, mindenkit egyformának nevezett, nála nem voltak gazdagok és szegények.
Amíg üldözték a kereszténységet, ez valóban így volt, akik megkeresztelkedtek különlegesnek érezték magukat, tetteiket áthatotta a hit, és a szeretet.
Ám amikor államvallássá lett, akkor megjelentek a papok, és a főpapság, aki "egyenlőbbnek" hitte magát mindenki másnál, és miután ráébredt a hatalom ízére, ahhoz foggal-körömmel ragaszkodott, úgymint az anyagi előnyeihez.
Ám ez élvhajhász korszakban is voltak, akik megérezték Krisztus tanításának igazát, de messze többen voltak azok, akik pusztán önzésből válalták pozíciójukat.


Valamikor az 1800-as évek közepén Marx és Engels kitalálta a tökéletes társadalmat, és egyenlőségről prédikált, mindenkit egyformának nevezett, nála nem voltak gazdagok és szegények.
Amíg üldözték a kommunistákat, ez valóban így volt, akik beléptek a pártba különlegesnek érezték magukat, tetteiket áthatotta a hit, és a szeretet.
Ám amikor hatolamra jutott, akkor megjelentek a vezérek, és a nomenklatúrájuk, aki "egyenlőbbnek" hitte magát mindenki másnál, és miután ráébredt a hatalom ízére, ahhoz foggal-körömmel ragaszkodott, úgymint az anyagi előnyeihez.
Ám ez élvhajhász korszakban is voltak, akik megérezték a kommunizmus tanításának igazát, de messze többen voltak azok, akik pusztán önzésből válalták pozíciójukat.

hát inkvizíció az volt, meg istenítélet, meg hasonló dolgok.. tehát sok embert öltek meg. mint mindenki akkoriban. (mármint aki hatalmon volt)

Arról nem is beszélve, hogy ezek a "véres intézkedések" is erősen sarkítva/eltúlozva jelennek meg a közgondolkodásban...

Olorin: Te nem arra gondolsz h az egyház hasonló egy kommunista rendszerrel? mert így mindkettő egy kategóriába tartozik.. azaz mindkettő egy eszmét megvalósító rendszer. (szóval ennyi erővel kijelenthetted volna h a banán hasonlít a biciklihez) esetleg abban hasonlíthatnak hogy az egyház (a múltban) véres intézkedéseket foganatosított hatalma föntartására. ha az eszméket hasonlítjuk össze akkor meg annyi a közös dolog bennük hogy mind a kettő egy utópiára törekszik, csak a kereszténység nem földi utópiára.

Niph/Elentári írta:

olorin.papa írta:

Niph/Elentári írta: Hozzátenném azt viszont hogy aki nem bérmálkozott, meg kersesztelkedett ki, nos hát annak a templomi házasságkötéssel lesznek egy kis problémái.

A házasság szentsége előtt mindez pótolható, sőt pótoni kötelező.
A hét szentség:
1 keresztség
2 bűbánat (gyónás)
3 oltári szentség (első áldozás, áldozás)
4 bérmálkozás
5 házasság szentsége
6 egyházi hit szentsége (pappá szentelés)
7 utolsó kenet

Ahogy mondod!!! /me lusta volt ezt beírniiiiiii

neném detto így magyarázta

_newra írta:

olorin.papa írta:

Niph/Elentári írta: Hozzátenném azt viszont hogy aki nem bérmálkozott, meg kersesztelkedett ki, nos hát annak a templomi házasságkötéssel lesznek egy kis problémái.

A házasság szentsége előtt mindez pótolható, sőt pótoni kötelező.
A hét szentség:
1 keresztség
2 bűbánat (gyónás)
3 oltári szentség (első áldozás, áldozás)
4 bérmálkozás
5 házasság szentsége
6 egyházi hit szentsége (pappá szentelés)
7 utolsó kenet

Itt ugye nem úgy gondoltad, hogy mind a 7 szentséget pótolni kell? (Gondolok itt egyházi hit szentsége, utolsó kenet)? Érdekes lenne...

Természetesen nem, csak a házasság előtti szentségeket. De azokat lehet villámgyorsan...

Az utolsé kenet után nagyon furcsa lenne megházasodni...

olorin.papa írta:

Niph/Elentári írta: Hozzátenném azt viszont hogy aki nem bérmálkozott, meg kersesztelkedett ki, nos hát annak a templomi házasságkötéssel lesznek egy kis problémái.

A házasság szentsége előtt mindez pótolható, sőt pótoni kötelező.
A hét szentség:
1 keresztség
2 bűbánat (gyónás)
3 oltári szentség (első áldozás, áldozás)
4 bérmálkozás
5 házasság szentsége
6 egyházi hit szentsége (pappá szentelés)
7 utolsó kenet

Itt ugye nem úgy gondoltad, hogy mind a 7 szentséget pótolni kell? (Gondolok itt egyházi hit szentsége, utolsó kenet)? Érdekes lenne...

olorin.papa írta:

Niph/Elentári írta: Hozzátenném azt viszont hogy aki nem bérmálkozott, meg kersesztelkedett ki, nos hát annak a templomi házasságkötéssel lesznek egy kis problémái.

A házasság szentsége előtt mindez pótolható, sőt pótoni kötelező.
A hét szentség:
1 keresztség
2 bűbánat (gyónás)
3 oltári szentség (első áldozás, áldozás)
4 bérmálkozás
5 házasság szentsége
6 egyházi hit szentsége (pappá szentelés)
7 utolsó kenet

Ahogy mondod!!! /me lusta volt ezt beírniiiiiii

Niph/Elentári írta: Hozzátenném azt viszont hogy aki nem bérmálkozott, meg kersesztelkedett ki, nos hát annak a templomi házasságkötéssel lesznek egy kis problémái.

A házasság szentsége előtt mindez pótolható, sőt pótoni kötelező.
A hét szentség:
1 keresztség
2 bűbánat (gyónás)
3 oltári szentség (első áldozás, áldozás)
4 bérmálkozás
5 házasság szentsége
6 egyházi hit szentsége (pappá szentelés)
7 utolsó kenet

Ethuil írta:

adangeleb írta:

Ethuil írta: Úgy lehet református, mint én, hogy a szülei annak kereszteltették!

Hadd lépjek fel azzal az igénnyel, hogy egy óriási tévedést szeretnék korrigálni. SENKIT SEM KERESZTELNEK REFORMÁTUSNAK, aki nem tesz vallást a hitéről, azaz nem konfirmál a Heidelbergi Káté alapján az nem vállik reformátussá.

U.I. bocs de ez számomra kényes pont.

én speciel konfirmáltam, s most mi van? nem érzem magamat jobb keresztnénynek mint azelőtt (2003 május)

Hozzátenném azt viszont hogy aki nem bérmálkozott, meg kersesztelkedett ki, nos hát annak a templomi házasságkötéssel lesznek egy kis problémái.

más! Hisztek ti az angyalokban?? Nemrég olvastam egy könyvet mely az angyalokról szól, illetve mikor angyalok segítettek bajbajutott embereken.

Alyr Arkhon írta:

Ethuil írta:

adangeleb írta:

Ethuil írta: Úgy lehet református, mint én, hogy a szülei annak kereszteltették!

Hadd lépjek fel azzal az igénnyel, hogy egy óriási tévedést szeretnék korrigálni. SENKIT SEM KERESZTELNEK REFORMÁTUSNAK, aki nem tesz vallást a hitéről, azaz nem konfirmál a Heidelbergi Káté alapján az nem vállik reformátussá.

U.I. bocs de ez számomra kényes pont.

én speciel konfirmáltam, s most mi van? nem érzem magamat jobb keresztnénynek mint azelőtt (2003 május)

De mostmár református vagy.

Más részről róm. kat. egyh. ben sem számít teljes értékű katolikusnak az aki nem bérmált. Legalábbis a középkorban még így volt.

A bérmálkodás egyike a hét szentségnek, amit egy katolikusnak magára kell venni élete során.
Kötelezően...

Alyr, ha gondolod megkérdezem a nagynénémet, katolikus teológiát végzett!

adangeleb írta:

Ethuil írta: Úgy lehet református, mint én, hogy a szülei annak kereszteltették!

Hadd lépjek fel azzal az igénnyel, hogy egy óriási tévedést szeretnék korrigálni. SENKIT SEM KERESZTELNEK REFORMÁTUSNAK, aki nem tesz vallást a hitéről, azaz nem konfirmál a Heidelbergi Káté alapján az nem vállik reformátussá.

U.I. bocs de ez számomra kényes pont.

én speciel konfirmáltam, s most mi van? nem érzem magamat jobb keresztnénynek mint azelőtt (2003 május)

Hát, attól függ mit ismerünk el vallásnak...

Adangelebnek igaza van. Én is így tudom!
De én római vagyok!
Szerintem amúgy egyik vallás sem jobb a másiknál! Vagy igen?

Ethuil írta: Úgy lehet református, mint én, hogy a szülei annak kereszteltették!

Hadd lépjek fel azzal az igénnyel, hogy egy óriási tévedést szeretnék korrigálni. SENKIT SEM KERESZTELNEK REFORMÁTUSNAK, aki nem tesz vallást a hitéről, azaz nem konfirmál a Heidelbergi Káté alapján az nem vállik reformátussá.

U.I. bocs de ez számomra kényes pont.

reformkonyha...

Úgy lehet református, mint én, hogy a szülei annak kereszteltették!