Állatbarátok

PiciRigó írta: Hihi. Lykos a kiskutyám Metallicára alszik. Neki az az altatódal. Kifeküdtem, de imádja.

Szupi kutya lehet, nekem is ilyen kéne! Azaz inkább cicus, mint kutya, de szeresse a Metallicát!!!

Képzeljétek a kutyánk megharapta a barátnőmet!!
Jött hozzánk és nincs kerítésünk!! Erre a kutya megharapta!
De nem veszet vagy ilyesmi! Le lett fertőtlenítve!

Dalma: szegény kutyus,de kellett neki odamenni..

Hihi. Lykos a kiskutyám Metallicára alszik. Neki az az altatódal. Kifeküdtem, de imádja.

Az állatok nálunk is vonzódnak a kocsihoz Volt egy cicusunk az aláfeküdta kerekek alá és nem vették észre, de nem lett nagyobb baja.

tegnap simogattam a cicáimat, s az anyacica egyszercsak felpattan 8O , akkor egy fekete valami nekemjött 8O , s a macskám az összes körmével megkarmolta a kutyám . (fekete valami=kutya) Kiderült a kutyus kiszökött, s akkor száguldással jött, hogy a macsek megilyedt, (mert még nincsenek összeszoktatva) s megkarmolta . a kutyus sokáig nyüszögött utána, de nem lett semmi baja. én megusztam egy kis karcolással.

Silima írta: Alyr: a varnyú megoldotta a problémát, egyszerűen rákoppint a kutyák orrára... Azóta nagyon tisztelik!

Egy varjú csőre elég komoly nyomatékkal szolgál az ilyen dolgokban

Nálam a macskák autómániásak lettek az utóbbi hetekben, mert hol Nyafi, hol pedig Lucifer trónol a kocsin. Mikor melyik része szinpi nekik! A csomagtartó, a tető és persze a motorház valamint a szélvédő is tiszta mancs lenyomat utánnuk! És mivel sötétkék a színe ezen igen csak jól lehet láttni a nyomaikat, sőt ma a Nyafi a karomnyomait is rajta hagyta a kocsin! " Lehet hogy tudják, hogy már nemsokáig üldögélhetnek ezen az autón!?"

Alyr: a varnyú megoldotta a problémát, egyszerűen rákoppint a kutyák orrára... Azóta nagyon tisztelik!

Az én kutyám cipőre utazik, hogy minnél többet tegyen tönkre. Talán húzza a strigulákat? Utánanézek a bódéjában

Találtam egy érdekes játékot, kifejezetten "állatbarátoknak"!

www.ebaumsworld.com/games/greedypinata.html

Vigyázat! Nagyon állat!

na, ma reggel voltunk orvosnál, ő valami piros tosszal lekente a kezem, majd rakott rá olyan fehér szallag szerűt (nem jut eszembe a neve), de pont ott szorította, ahol volt a legnagyobb seb, s néha igen csak felkiálltottam, majd köhögésem miatt meghalgatta a tüdőm, előszőr hátulról, majd rosszul lettem, s leültem. akkor ő lefektetett az ágyra, felemelte a lábam és megpofozott utána minden simán ment. elmentünk a patikába, majd visszamentünk a dokihoz, s kaptam tetanuszt. szóval idegeskedve túléltem.

Dalma, az ujjad megvan még?...

Rangsorhoz: van egy öreg mopsz kanunk meg egy fiatal uszkár kanunk. Eddig nyilvánvalóan Ráncos (a mopsz) volt a rangsor csúcsán, mint rangidős, de nemrég, nagyon hirtelen, összeesett, teljesen megöregedett. Csak ül egész nap, dehogy rangsorvitázik! Csibész, az uszkár az első meglepetés után hamar feltalálta magát, és kikiáltotta magát falkavezérnek. Csakhogy a többiek nem mind ismerték el őt maradéktalanul! Csufi (szintén domináns típus) pl. máig nem.

Nálunk én töltöm be a vezér szerepét, ami nem egy rossz állapot, főleg ha be kell parancsoni őket az utcáról.
Nem is fitoktatom sokszor tudományom, csak ha kell.

Meg figyelhetitek, higy ugyan ez a rangsor minden társaságban kialakul, csak talán nem olyan éles határvonalakkal. A természeti népeknél még erősebben (csicska nemcsicska) kultur lényeknél halványabb. A csoport összeállásakor már másodperceken belűl kialakul az aktuális rangsor (főleg a fiuknál), és mindenki utánna már ehez ta4rtja magát. Természetesen következő alkalomkor ez kicsit változhat, de a fő irányvonalak akkor is jelenvannak...

Ez itt off, de kikívánkozott blőlem
Bocs...

Naigen, rangsorkérdés jó dolog. Én se állok valami túl magas fokon, főleg, mivel mamáméknál van a kutya jórészt, de hozzánk is átjár [size=9:2puw3c7k](rendszerint dolgát végezni )[/size], apától tart, mert ő nem egy kutyabarát. Anyát régebben, kiskorában, ha meglátta, örömében bepisilt, de mai napig nagyon szereti. Engem meg játszótárnak tekint, bár azért hallgat rám, de annyira nem. Sokat játszok vele, ha úgy van időm, azt szereti nagyon.

Silima írta: Rangsorkérdés: sztem én nem vagyok vmi magasan a rangsorban, a családom tagjaihoz képest nem foglalkozom vmi sokat a kutyákkal. Tisztelnek vmennyire, persze, de nem mindog engedelmeskednek, csak ha nem akad jobb dolguk.

Igen, valahogy így vagyok ezzel én is, pedig a kutya az enyém, és én foglalkozom is vele, de én vagyok az, aki sokat játzsik vele, tehát engem szerintem legfeljebb játszótársának tart, nem pedig gazdájának Nálunk inkább apukám a főnök a kutyáknál, mert ha őt meglátják, már iszkolnak is be a helyükre, mer félnek tőle...hát persze, mer ha valami rosszat csináltak, tőle kaptak, és nem tőlem Én mindig megsajnálom, főleg az enyémet, mer ő olyan édesen tud nézni...de én nem is akarom, hogy féljen tőlem, szerintem a mi viszonyunk tökéletes, igaz, hogy néha nem fogad szót, de engem nem zavar:)

és ha nincs itthon betadin?
az ujjam a 2x-esére dagadt.
köszi a segítséget

olorin.papa írta: A kutya nyála fertőtlenít... mosd ki, tegyél rá valami gyógykenőcsöt, és már kész is van...

Na erre nem tenném a nyakamat. Meg másét se... 8O Mosd ki alaposan, Betadinnal öntsd le, és sztem ragaszd le...

Köszi a számos jótanácsot varjúügyben!
Kiosztottam 4 db éktelennagy pofont, mikor az ebek nekiugráltak a rácsnak, és többet nem próbálkoztak. Rebi az első támadásnál eszelősen károgva felvetődött a rácsra, de később sztem már élvezte a közelharcokat köztem meg a kutyák közt...

Rangsorkérdés: sztem én nem vagyok vmi magasan a rangsorban, a családom tagjaihoz képest nem foglalkozom vmi sokat a kutyákkal. Tisztelnek vmennyire, persze, de nem mindog engedelmeskednek, csak ha nem akad jobb dolguk.

Dalma/Mira Marinda írta: Virág: örömkönnyek
van egy témán kívüli gondom: csak én vagyok itthon és a kutyámmal játszottam. tök nyugisan játszottuk a szokásost, mikor egyszercsak (5 perce) megfogta az ujjam, s megharapott, erejéhez képest gyengénden, de úgy, hogy vérzik. Most van 4 luk a kezemen, enyhén fáj, s nem tom mit csinálljak. Eddig még sose harapott meg, de senkit, pedig már megvan nekünk 2 és fél éve! segítsetek kérlek, de sürgőssen!

Kiskutyáknak meg kell tanulni a harapás erősségét, ezt gyakoroják, amikor rágcsáljék egymást...
Jelezz neki, hogy fáj, amikor harap, és ő ezt megjegyzi magának, és többé nem csinálja olyan erősen...
A kutya nyála fertőtlenít... mosd ki, tegyél rá valami gyógykenőcsöt, és már kész is van...
Esetleg tegyél rá némi szőrt... tudod: Kutyaharapást szőrivel...

A falkában nagyon fontos a rangsor. A családodat is beszámítja a hű eb a flakába, és megjegyzi magának a családon belűli sorrendet, ami még akkor is létezik, ha ugynevezett "egyenrangúként "kezelitek egymást.
Az ember egyik legrégebbi ösztöne, amit nem tud levetkőzni soha.

És akkor még csodálkozol, hogy megharapott??? *fejcsóvál*

Mi olyat játszunk, (mint most is,) hogy én vagyok a betörő, ő meg az örző-védő kutya. de nem úgy játszunk, hogy rohangállok előle, hanem a kezem olyan, mint az ő fogai, s én gugolok, mert elégéé kis termetű kutya

mi az, Virág, kockáztatod a rangodat a falkában? Én egyszer hagynám győzni Barnit, asszem lenne ott világ!

Én is szoktam Sugival kötélhúzósat játszani egy rongyal, akkor olyan édi, ahogy erőlködik, aztán hagyom egyszer kétszer győzni, és ennek úgy örül !!! Ilyenkor körberohanja vagykétszer az udvart

Először is "tedd rendbe" a kezedet. (mosd ki a sebeket és ha van otthon, tegyél rá Betadint)

Másodszor: A mi kutyánk is szokott ilyet csinálni. ([size=9:1kohmfcs]ez nála az extrém játszási szándékot jelenti, bár ő vsz egyedi eset)[/size] Ilyenkor rendszerint elég, ha odaadom neki a gereblye/seprűnyelet rágni ill. huzakodunk a boton végkimerülésig. (értsd: míg a kutya meg nem unja) Vagy keresek a műhelyben vmi rongyot, és azzal játszunk "kötélhúzást". És utána béke van.

Mindenesetre ki lehet próbálni, hátha működik... Vagy ha van vmi "rágókája" (gumicsont, rongy, plüssmaci, mittomén), az is mehet.

(szerintem )

---

[size=9:1kohmfcs]Hm, ez érdekes kérdés, ki hol áll az állat szemében a ranglétrán...
Én biztosan tudom, h nem vagyok falkavezér, mert nem mindig hallgat rám, és valószínűleg valahányszor huzakodok vele a gereblyenyélen (jó kis erőedzés ), a falkában elfoglalt helyemért küzdök. Anyámra viszont még ennyire se hallgat mint rám, tehát vsz a falkavezér után enyém a 2. hely A falkavezér a nevelőapám, neki elég ránéznie Barnira, és a kutya fülét-farkát behúzza meg sunnyog. De néha még neki is "visszabeszél", szóval baromi pofátlan, hiába neveljük... [/size]

Dalma/Mira Marinda írta: Virág: örömkönnyek
van egy témán kívüli gondom: csak én vagyok itthon és a kutyámmal játszottam. tök nyugisan játszottuk a szokásost, mikor egyszercsak (5 perce) megfogta az ujjam, s megharapott, erejéhez képest gyengénden, de úgy, hogy vérzik. Most van 4 luk a kezemen, enyhén fáj, s nem tom mit csinálljak. Eddig még sose harapott meg, de senkit, pedig már megvan nekünk 2 és fél éve! segítsetek kérlek, de sürgőssen!

Szerintem csak játszani akart! Sugi is csinálta ezt kiskorában, de az is lehet, hogy kajának nézte véletlenül az ujjadat! Nem nyúltál előtte valami kajához, annak a szaga könnyen megtéveszthette a kutyust!

Virág: örömkönnyek
van egy témán kívüli gondom: csak én vagyok itthon és a kutyámmal játszottam. tök nyugisan játszottuk a szokásost, mikor egyszercsak (5 perce) megfogta az ujjam, s megharapott, erejéhez képest gyengénden, de úgy, hogy vérzik. Most van 4 luk a kezemen, enyhén fáj, s nem tom mit csinálljak. Eddig még sose harapott meg, de senkit, pedig már megvan nekünk 2 és fél éve! segítsetek kérlek, de sürgőssen!

Hát igen. Az állatok borzalmasan féltékenyek tudnak lenni...
Viszont feltétel nélkűl szeretnek, és elfogadják az új kedvenceinket...
Csak arra kell vigyázni, hogy mindkettőnek, háromnak, négynek stb... is jusson a szeretetünkből

Dalma/Mira Marinda írta: Én tegnap csinálltam ezt a cicámma és a kutyámal. Fogtam a kutya nyakörvét, és odaültem mellé. a macsek 1 méterre volt tőllünk. A kutya tök nyugisan leült, s nézte a kiscicákat, akik aranyosan leskelődtek, s néha a közeledő anyacicára nézet... Olyan édesek voltak....

Ha édesek voltak, mért vagy szomorú ?

olorin.papa írta: Nagyon egyszerű!
Mutasd meg a kutyéknak, hogy a varjú hozzád tartozik,a tied, a te társad, és teljes védelmed alatt áll! a drágaszágod... gollam gollam :gollum1:

Amikor az ebek látják, hogy a madár kizárólag a rajtad keresztűl közelíthető meg, akkor szomorúan békén haggyák...

Én oda tettem a macskát a kutya elé, megmagyaráztam nekik, hogy nem szabad bántani, aztán meg ha hozzá akart nyúlni, jól pofonvágtam..
a harmadikat már nem várta meg.

Szvsz kezdd a falkavezérrel...

Hajjajj! Most Lykost próbáljuk hasonló módszerrel összeszoktatni Wolffal, az apukájával,de érdekes az ügy. A nagykutya féltékeny a kicsire. Szal azért óvatosan kell, nehogy egyik dolog a másik kárára váljon..