Boromir (Sean Bean)

Finduilas: jól látom, hogy az van a karjára írva, hogy 100% BLADE? Nagyon penge

Nem semmi kép! Sean tetkója, sajnos nem a tünde kilences. <br> <br> <a href=http://www.vanishingtattoo.com/tattoo/celeb-bean.htm>De lehet, hogy nem is a tetkó a lényeg?

Minerva: Tényleg nagyon megható. ((((

Minerva: Nagyon köszi ezért az írásért. Komolyan mondom, mindjárt elsírom magam. Annyira szomorú. Mindig is hiányzott nekem a könyvben, hogy le legyen írva, hogy mit éreztek a többiek Boromir halálakor. Csak rövid utalások voltak, hogy ki mennyire gyászolta őt, de aztán mindig tovább kellett menni, újabb veszéllyel szembenézni. Arra sem volt idő, hogy egy érzelmet teljesen át lehessen élni. Úgyhogy ennek az írásnak most nagyon örülök.

Minerva: ez nagyon szép

Ugye...

OFF: Robin, megkaptad a novimat? most küldtem el...

De azért gyönyörű...

Az.

Minerva.jaj,ez olyna szomorú... hüpp:(((

Bejött!próbáljátok meg

folyt<br> Ahogy az Anduin folyón hajóztak, Boromir meséket mondott nekik az otthonáról, Gondor Fehér Városáról. Leírta a tornyokat, a lobogókat, és a felséges kürtök kórusban zengő hangját. Mesélt nekik a családjáról, és arról, mennyire megtisztelve érezné magát, ha bemutathatná őket az apjának, Gondor Helytartójának. Trufa és Pippin vele együtt szőttek terveket arról, hogy meglátogatják az otthonát, amikor majd az utazásuk véget ért, hogy mellé ülnek az ebédlőben, keresztüllovagolnak az utcákon, és megosztják egymással a legtitkosabb helyek magányát.<br> De Boromir halott volt.<br> Pippin nem tehetett semmit, csak állt, és zsibbadt iszonyattal nézte, ahogy az első nyíl átdöfte Boromir büszke mellkasát, és a térdére esett előttük. Kék szeme egy rövid pillanatra az övékkel találkozott, és abban a drága tekintetben Pippin látta, hogy elkötelezte értük az életét. Meg fogja védeni őket, amíg az utolsó lehelet is el nem hagyta a testét. És bár Pippin elkeseredetten harcolt ez ellen, és meg akarta tagadni a néma ígéretet, Boromir pontosan ezt tette. A nagy dolgok viszonylatában két hobbit élete nem jelentett semmit. De Boromir számára ők jelentettek mindent.<br> És ahogy Trufa megragadta a kardját, üvöltve a dühtől és a fájdalomtól, Pippin csatlakozott hozzá, tudván, hogy a halál sokkal jobb lenne, mint végigélni az életet azzal a tudattal, hogy szeretett, kedves óriásuk az életét adta értük. Sajnos ez a kívánság nem vált valóra. Az orkok nem akartak harcolni, helyette megragadták Trufát és Pippint, mint a krumpliszsákokat, és elcipelték őket. És azokban az utolsó pillanatokban, Pippin Boromir felé nyúlt, a nevét kiáltotta, és a tekintetük összekapcsolódott, és Pippin örökre emlékezni fog a gyötrelemre és kétségbeesésre, amit a férfi szemében látott.<br> Zokogás tört elő belőle az emlék hatására, és érezte, hogy Trufa megszorítja a kezét figyelmeztetésül.<br> - Ez most nem a gyász ideje. - Trufa suttogása megérintette a félelmetes sötétben.<br> - Még csak nem is tudtunk elköszönni tőle - suttogta vissza Pippin, a könnyei csendesen lefolytak az arcán. Sosem fogják újra érezni kedves érintését, meleg ölelését, gyengéd csókját. - Még olyan sok mindent el kellett volna mondani. Meg akartam neki mondani, hogy…<br> - Csss. Tudta. Ne hidd, hogy nem tudta, Pip. - Barátja még egyszer megszorította a kezét. - Most nem szabad erre gondolnunk. Túl veszélyes. Először az életre kell gondolnunk, aztán a menekülésre, különben az áldozata hiábavaló volt. Ennél többel tartozunk az emlékének, Pip.<br> - Igazad van, Trufa. - Pippin élesen szívta be a levegőt, és megpróbálta meggátolni könnyeinek áradatát, de nem álltak el. A fájdalom túlságosan új, túl friss volt. Nem tudta elfelejteni.<br> - Aludj, Pip. Mindkettőnknek szükségünk van az erőnkre.<br> - Trufa, ha nem élnénk túl, szeretném, ha tudnád…<br> - Csss. Mondd el később. Mikor biztonságban vagyunk. - A sötétségben Pippin érezte, hogy Trufa elmosolyodik.<br> Mikor behunyta a szemét, Pippin még mindig látta Boromirt, ahogy térdre esik, mikor az orkok elcipelték őket. Látta az elhagyatottságot, a fájdalmat, a sajnálatot.<br> Egy utolsó, csendes könnyel, Pippin szíve belesuttogott a sötétbe. Bárhol is légy most, Boromir, tudd, hogy az áldozatod nem volt hiábavaló, és az emlékedet a szívemben fogom őrizni a hátralévő napjaimban.<br>

Egy kis fic nektek, Bor-rajongóknak.<br> <br> Mikor leszáll a sötétség (When Darkness Falls)<br> <br> Írta: Aelora<br> Fordította: SSJBulma a.k.a. Minerva<br> <br> Pippin reszketve feküdt a sötétben.<br> Valahol a háta mögött hallotta az orkok szörnyű hangját. Zúgolódtak, mert nem volt szabad megölniük a foglyokat, mert feladatuk az volt, hogy érintetlenül hagyják őket. Bántatlanul. Azonban foglyul ejtőiket ez nem tartotta vissza attól, hogy megbeszéljék, mit tennének a félszerzetekkel, mikor végre odaérnek, ahová mentek. Úgy tűnt, élvezik a beszélgetést, mintha tudták volna, hogy Pippin figyel, mintha egyetlen céljuk lett volna, hogy félelmet csepegtessenek a szívükbe, melyek már így is csordulásig telve voltak.<br> De Pippin, akármilyen rémült volt is, nem akarta, hogy abbahagyják. Kegyetlen és visszataszító beszélgetésük legalább elterelte a figyelmét a gondolkodástól, az emlékezéstől, a fájdalom átélésétől…<br> Pippin kinyújtotta maga mellé a karját, amíg a mohán és mocskon keresztül meg nem találta Trufa kezét, és szorosan megragadta. A barátja szintén mély álomba merülve aludt, vagy eszméletlen volt; nem tudta megmondani. Nagyon szerette volna, ha ébren van, ha másért nem, csak hogy tudja: nem volt egyedül.<br> Boromir halott volt.<br> Három egyszerű szó, amelyek miatt mégis fájdalmas borzongás futott végig Pippin apró testén. Boromir halott volt.<br> Gondor embere elszántan állt a földön, amíg számtalan ellenségtől oltalmazta Trufát és Pippint. Bár ők nem voltak fontosak, a sorsuk nem fonódott egybe a Gyűrűvel úgy, mint Frodóé, ő mégis megvédte őket, mintha az lenne legfontosabb feladata a világon. Elvérzett értük, meghalt értük…<br> Mikor Pippin először találkozott Boromirral, nem becsülte túl sokra a férfit. Volt benne valami fenyegető, és Frodó bizonyára osztozott ezekben a kétségeiben. De ahogy a napok egyre teltek, és az utazásuk mind hosszabbra nyúlt, világossá vált, hogy a férfiben több volt, mint puszta erő és vágy, hogy megszerezze a Gyűrűt, és hogy egyszerűen a saját céljaira használja fel.<br> Ő volt az, aki megtanította nekik, hogy védekezzenek kardjukkal megfelelően a támadások ellen. Pippin élénken emlékezett azokra a napokra, magasan fenn a hegyekben, ahol Boromir Trufát és őt tanította, amíg Aragorn, Frodó és Samu nézték őket. Boromir véletlenül eltalálta Pippin kezét, és ez csak felbőszítette a két hobbitot, és nekitámadtak. - A Megyéért! - kiáltották diadalmasan, és magukkal rántották a földre, bár erejük nem volt elég vele szemben, aki sokkal erősebb volt náluk. Akkor azonban engedte, hogy magukkal sodorják, miközben mély bariton hangon nevetett, azon a hangon, mely olyan drága lett Pippin számára. És ők könyörtelenül megcsiklandozták, ő pedig visszacsiklandozta őket, és Pippin ekkor vette észre a gyengéd törődést, amit Boromir mutatott irántuk, és bár teste csupa izom és erő volt, az ujjai mégis lágyan táncoltak végig a bőrükön, és nem hagyott nyomot, nem okozott sérülést. Az érintése csak arra késztette Pippint, hogy valami másra kezdjen vágyódni, de feltűntek a madarak, melyeket Szarumán küldött rájuk, és a vidámság hirtelen véget ért.<br> Boromir volt az, aki vitte és oltalmazta őket Caradhras hóviharán keresztül, közel húzta őket testének melegéhez, ahol Pippin először érezte meg az illatát - bőr- és pézsma- és emberillatot. És ekkor történt, hogy Boromir csendesen azt suttogta nekik: nem fogja engedni, hogy bármi is bántsa őket.<br> Boromir volt az, aki szorosan tartván a karjaiban Trufát és Pippint, átugrott a szakadék felett Mória bányáiban, és magával vitte őket, mikor könnyedén megszabadulhatott volna tőlük, hogy saját magának találjon utat. És a karjaiban, ahogy átrepültek a nagy űr fölött, Pippin nem érzett félelmet, csak biztonságot és meggyőződést arról, hogy minden rendben lesz.<br> Lórienben, a csodálatos menedékben Pippin és Trufa észrevették, hogy az összes ereje és kitartása ellenére Boromirnak megvoltak a saját félelmei és kétségei. Egyedül, elhagyatva találták, képtelenül arra, hogy aludjon, mert rémálmok üldözték. Ekkor ők ölelték át, megvigasztalták, lecsendesítették a félelmeit egy érintéssel, egy suttogással. A karjaik biztonságában tartották, amíg képes lett szembenézni az éjszakával, és egymás mellett merültek álomba, azzal a biztos érzéssel, hogy nincsenek egyedül.<br>

most nekem se:(((<br> pedig haláliak:))))

Nekem se!

Nem jönnek be. (((

<a href=http://uk.geocities.com/compleatsb/sb-obs1.html>Fuu,de nagyon fiatalka:))<\a>
Na,vajon melyik Ő?:))<\a>

Télleg szép rajz...

Hihetetlenül gyönyörű ez a rajz! Nagyon tetszik. <br> <br> Hétvégén végre eljutott hozzám az HBO-s werkfilm. Úgy örültem, hogy Sean is beszél benne egy kicsit. Meg, hogy benne van az a hegytetős rész az eredeti hanggal! Szuper!

ÓÓÓ Istenkém, tényleg ilyen gyönyörű zöld a szeme???

Sziasztok!Ez a rajz...haláli!<br> Tünde-lány.totál igazad van:)))<br> Boromir Fan:Képek topic 1. bejegyzése

Fantasztikus a rajz!<br> Nagyon tetszik.<br> Robinnak szerintem már guvvadnak a szemei...<br> köszi Rayan!

Hogy a pibe lehet képet vagy hivatkozást csinálni rá itt?<br> Aki elárulja a nagy titkot annak<br> nagyon megköszönöm!!<br> Éljen Boromir!!!!!!!!!!!!!!!!!!<br> <br>

Gyertek az új chatre dumcsizni, szerintem tök jó, csak az a baj, hogy nincs ott még senki!

<a href=http://www.tolkienonline.com/gallery/gallery_item.cfm?ID=4334>Íme egy csodás Boromir-rajz!

Jó.

Borimir és Sean istenek.<br> Csak kevesen becsülik meg őket.<br> Legolasnak 3000 valamennyi írás van a fórumán.Szegény Boromirnak csak(azért hála nektek van) 111<br> írás kb.Persze Legolas 3 részen van át a könyvben és a filmben. Boromir csak egyben.És az se világméretű szimpatizálókat eredményez.Ti akik eddig írtatok asztmondom írjatok még,írjatok!<br> Ha nem is hosszút csak anyyitt hogy<br> Boromir a király.Vagy Tovább él a szívünkben Boromir.Azért hogy lássák egy balsorsú embert is lehet szeretni.Még egy könyvnyi és filmnyi megismerés után.Én nem Legolas ellen vagyok de azt igazságtalaságnak,és nagyképűségnek<br> tartom hogya az van felírva Legolas a tünde.Mert neki is vannak rajongói.Szóva ha csak benéztek ide,vagy válaszoltok valamire utánna nyisssatok egy új topic-ot és írjatok bele valami rövid éljenzést!Kösz és éljen tovább Boromir!<br>

Szeretem Boromirt, bár sajna csak a filmben fogott + igazán.

Fuu,ezt muszáj megnéznetek!Ez az arc,haláli:)))<br> <a href='www.decipher.com/lordoftherings/cardlist...follybeourcloak.html'>Boromir eltünődve<\a>

Sziasztok, tényleg jó Éowyn3 Faramir együtt. Én is akarok egy csillagos palástot...<br>