Nyelvek és írások

Ancalimon: köszi!

Ryana írta: Sziasz!

Kérdésem van, amit sajnos a fenti linkekből nem tudtam kideríteni...
Nos, a nevemet szeretném lefordítani quenyára, ami azt jelenti, hogy harcos. Ki is kerestem, de 3 szó is volt: ohtar, ohtatyaro, memhtar. Gondolom, ezek jelentésben halványan különböznek. Tehát a kérdésem: ezek egyész pontosan mit jelentenek?

Memhtar szó szerintem nincs - gondolom a "mahtar"-ra gondoltál. Hát ezek nagyon hasonló jelentésűek szerintem. Az ohtar és az ohtatyaro az "ohta" háború szóból, míg a mahtar a "mahta" - "fegyvert forgat" igéből ered, de mindegyiket a harcos (warrior) kifejezéssel fordítják.

Szia Kincső!

A súle sohasem lehet dupla alakban a quenyában. Ha egy szóban dupla sz van, az mindig szilme lenne, azt pedig duplázva az essével jelöljük.

Egyébként a magyar nyelvű quenya helyesírás 1.0-ás változata immár kint van a tolkien.hu nyitó lapján.

Sziasztok!
Sajnos angolul nem tudok, a magyar oldalakon pedig a tengwar-quenya átírásról nem találtam semmit, bár lehet, hogy felületes voltam...
Szóval a kérdésem: ha dupla 's' van a szövegben, azt mivel kell írni? Esse betűvel, vagy az csak silme esetében használandó? Vagy ha elvileg súle lenne, akkor is, és nem súle aláhúzva?
Előre is köszi a választ, ami egyébként ráér, mert vasárnapig úgysem leszek netközelben.
Kincső

Hm, ez igaz. Viszont az összes szószedetben és szótárban a "mae govannen" well-met-nek vagy welcome-nak van fordítva. (Tehát nem látszik, hogy más értelmet kapna...)

Viszont a "suilad" a szótár szerint köszöntés, és Ryszard Derdzinski (aki ha jól tudom elég jó nevű sindarin szakértő) egy levelében azt írta hogy az általunk megszokott köszöntési formákban (hello, üdv, szia, stb..) a "suilad" a megfelelő forma...

Üdv.

Lenne egy kérdésem. Nagyon sokan hasznnálják köszönés/köszöntés szerepkörben a "Mae govennen" sindarin formulát. Azonban ha jól tudom ez eredetileg kizárólag a találkozás feletti örömöt kifejező fordulat volt, amit még "welcome" ("isten hozott") jelentéssel is felruháznak - de én nem találtam nyomát, hogy ez valóban sima üdvözlésként is elmenne...

Ha jól tudom az üdvözlő formula a sindarinban a "suilad".

Aiya Mau!

Nagyon érdekes amit csináltál. A magyar nyelvi átírási rendszered nagyon professzionális, és szinte teljesen megegyezik azzal, amit mi is kitaláltunk és már használunk egy ideje. Ezt a rendszert eredetileg ezen a fórumon, illetve egy lev.listán résztvevők hozták létre, és ezt vizsgáltuk fölül és módosítottuk tavaly nyáron. Természetesen ez semmilyen formában sem számít "hivatalos" magyar átírásnak, hiszen nincs olyan szervezet, amely ennek megállpítására jogosult lenne. Maga Tolkien életében többször is megváltoztatta az angol nyelvhez tartozó átírási szabályait - legenda szerint öreg korában már nem igazán tudta elolvasni a fiatalkori tengwar jelölésű írásait... És a fia, Christopher, egy sor fontos szabályban eltérő írásmódot használ, mint az öreg mester...

Mindenesetre a Magyar Tolkien Társaság rendezvényein ezt az írásmódot ismertetjük/oktatjuk immár egy éve, és ezt az írásmódot használjuk a szükséges szövegek átírásához is.

A két rendszer közötti nagyfokú hasonlóság abból a szempontból is nagyon figyelemre méltó, mert ha ketten függetlenül próbálják meg a magyar nyelv hangzókészletének és a "tolkieni nyelvészeti hozzárendelésnek" megfelelően létrehozni a tengwar átírási szabályokat, és hasonló eredményre jutnak, akkor az azt jelentheti, hogy a megoldás helyes ...

Az eltérések a következők:

Mi a magyar nyelvben gyakran előforduló "c" hangot önálló jellel jelöltük, lévén, hogy ellentétben a quenyával (ahol ez mindig nyelvtörténetileg is egy "t" és egy "sz" hang találkozásakor jön létre) a magyarban ez inkább alapvető (nem összetett) hangnak számít (amit ha más nem, akkor az igazol, hogy nagyon sok szavunk kezdődik "c" hanggal...). Az igaz, hogy ezt a hangot aztán meglehetősen önkényesen rendeltük a 16. számú unque tengwához, ám jobb ötlet nem akadt...

A dz hang esetén már indokoltabb lenne az általad használt jelölés abban az értelemben, hogy ez érezhetően összetett mássalhangzó, ami több különálló mássalhangzó összeolvadásából jött létre - itt inkább az a probléma, hogy az eredeti tolkieni átírási rendszerekben sehol sem fordul elő, hogy az "sz kunkort" más hangra is használják, mint az "sz". Mi egyszerűen a "C" párjának tekintve végül a 20-as számú nwalme jelet használtuk... Most így utólag visszatekintve, ezt lehet, hogy érdemes lenne átgondolni...

Az "x"-et viszont mi is az általad leírtaknak megfelelően jelöljük...

Az általad leírt palatális változatok teljesen megegyeznek az általunk javasoltakkal. Egy kivétellel: A "j" jelölésére mi nem a quenya mintára használt a "semmi jésítését" jelölő anna+alsó pontok jelölést használjuk, hanem a Tolkien által az angol és a sindarin átírásban meghonosított módot, a sima annát.


Mi nem hoztuk létre a magyar nyelvhez kapcsolódóan "teljes" mássalhangzó írási megoldást, csak a tehta módot konstruáltuk meg. Ebben az egyetlen eltérés, hogy a mi rendszerünkben az "ö" hangot jelenti a két pont, és az "ü"-t a fordított "kalapos" ékezet. De ez teljesen önkényes, sem nyelvészeti megfontolások, sem a tolkieni hagyaték nem képes orientálni e tekintetben. (A német átírásban pl. teljesen más jelet használnak ezekhez a hangokhoz.) Bár már önmagában az is érdekes, hogy ennek a két spec. magyar magánhangzónak jelölésére ugyanazt a két jelet választottuk ki a sok lehetséges közül...

Noha mi ilyent nem használunk, az általad leírt teljes írású magánhangzó rendszer logikus felépítésűnek tűnik.

A szavak elválasztására nem használunk jelet, azt a tolkieni nyelvek átírási szabályához hasonlóan simán szóközzel jelöljük. A mondat végére inkább a háromszög alakban elhelyezkedő 3 pontot használjuk, és a tolkieni hagyatéknak megfelelően használunk többféle írásjelet: kérdőjelet, felkiáltójelet és gondolatjelet is.

Mau Rauser írta: Sziasztok Tünde-nyelvészek!

Már régebb óta használok és terjesztek egy magyar nyelvű tengwar módot, melyet most szeretnék megosztani veletek.

hiaandmau.host.sk/tolkien/tengwar.html

Amani, csak annyit szeretnék kérdezni, hogy szerinted megfelel-e a Tolkien által megalapozott "nyelvészeti hozzárendelésnek", vagyis hogy minden betű egy logikus rendszer szerint összefüggésben legyen a hozzá tartozó hanggal.

Üdv:
-- Mau