Gondolatok

Szerintem vigyük át a témát a Beszélgetősbe.

Ide a következő kérdésem volna: hogy látjátok a szív és az ész, ill. az érzelmek és a kötelesség viszonyát a saját életetekben, illetve a tolkieni világban? (Akár az egyes művekben, GyU, Szilmarilok, stb)

kriszana írta:

_Phelan_ (Caranthír) írta: Vannak olyan emebrek akikkel nem akarok együtt dolgozni feltétlenül.

Hú, Phelan, ilyet ne mondj Brisának, mert szerinte még az is elképzelhetetlen, hogy vannak emberek, akiket nem kedvelünk, hát még az, hogy nem mindenkivel szeretnénk együtt dolgozni!

Szvsz kicsit egyoldalúan látod Brisát, Ana!

Brisa elképzelése az én olvasatomban úgy hangzik, hogy meg lehet szelídíteni az ellentéteket annyira, hogy lehessen együtt dolgozni.

De ehhez elsősorban készséges emberek kellenek, másodsorbam meg ugyebár: Nem kényszer a gesztenyepüré!

Egyebekben egyetértek:
számomra is hatalmas élmény volt felismerni, hogy egyesekkel, hiába aranyosak, jófejek, nem óhajtok tovább menni a szolid háromlépésnél...

Csók mindenkinek! ([size=9:1nad6shw]amúgy csatkalozom Ankalimonhoz, ez tényleg kissé tüskés megjegyzés volt.. még jó, hogy Brisa nem arról híres, hogy felveszi a kesztyűt.. )[/size]

Leguanember írta: De semmi sem helyettesítheti a személyes kontaktust. Ha mindenképp elektromos kommunikáció, akkor privi vagy telefon, emil sem az utolsó. De mégis, ha felkeresel valakit, találkozol vele, akkor már tettél is valamit, nem csak ülsz a fenekeden a monitor előtt és siránkozol. És ilyenkor tényleg meghallgatnak, figyelnek Rád, és észreveheted, ha mégsem.
Nekem ez a fontos. És Nektek?

Üdv mindenkinek errefelé!
A vita többi részébe most nem kívánnék beleszóli, viszont erre mindenképpen reagálnom kellett. Teljes mértékben egyetértek veled . Az, ha az ember csak chaten, vagy emilen keresztül beszél egy másik emberrel, az bőven nem ugyanolyan, mint élőben, hiszen természertünknél fogva arra találtak ki minket, hogy nemcsak szavakból, hanem érzelemkinyílvánításból, gesztusokból, pozitív, vagy negatív kisugárzásból érzékeljük egymást, ami szvsz pölö chaten keresztül nem megoldható (akkor már inkább a telefon).
Félre ne értsétek, nem minhta bizalmatlan lennék (egyáltalán nem), de a chaten beszélgetés közben, nem látod az illető arcát, szemét, ami őszintébb lehet a szavaknál, így aztán lehetőség nyílik simán belehazudni a másik ember arcába. Hozzáteszem, hál 'Istennek a tolkien chaten ez nemnagyon fordul elő.
Meg aztán, ha valakit nagyon szeretsz, akkor hiába beszélsz vele így, akkor is hiányozni fog..Úgyhogy szvsz teljesen igazad van!

Kriszana: de kinek kellene eldönteni, hogy ő nem?
és mi alapján?

szvsz a csoportok tényleg alakulnak maguktól. szal nem kéne ennyire
elszeparálódnia a szekcióknak. mert pölö a táborban is majd megszakadt
a szívem, amikor nem lehettem a Toll rendjésekkel. a tánc és a
színművek tényleg nem átjárható, de az összes többi viszont igen.
(kivéve persze, ha egy előadásra készülünk)

Azért nem ugorjatok egymásnak ha lehet: )
Szerintem sem kell még több dolgot hivatalos keretek közé szorítani. Elég dolog folyik már így is szervezetten! És szerintem ez műkődik is valamennyire. Persze lehet olyan csinálni amilyen még nincsen. Ahogy itt olvasom azt ahogy egymásra reagáltok úgy látom mintha elbeszélgetnétek egymás mellett. Sokan megcsináljátok, hogy ugyanazt mondjátok csak más szavakkal. Mert vagy nem olvastok figyelmesen vagy nemtudom.
Bcos, hogy így összevissza fogalmazok de nagyonálmos vagyok.

Ja és szerintem is van olyan ember aki számomra jelenktéktelen.

_Phelan_ (Caranthír) írta: Vannak olyan emebrek akikkel nem akarok együtt dolgozni feltétlenül.

Hú, Phelan, ilyet ne mondj Brisának, mert szerinte még az is elképzelhetetlen, hogy vannak emberek, akiket nem kedvelünk, hát még az, hogy nem mindenkivel szeretnénk együtt dolgozni!
Brisa elképzelése az, hogy mindenkit szeretünk, kedvelünk, mindenki értékes, és nem létezik olyan, hogy "Számomra érdektelen ember"...
szerintem meg mindez létezik.
Amúgy a csoportok tényleg alakulnak maguktól...
van tánc, kórus, ősztől lesz közös danolászás mindenkinek, van képzőművészet, a verses talikról nem is szólva, amely mind közül a legrégebb óta áll

És sztem a csoportok átjárhatósága nem biztos, hogy minden esetben jó ötlet, hisz a táncosoknál pl egy folyamat, míg megtanulnak valamit, és a következő arra épül, és nem csak ott van ez így. Nem szerencsés, ha valaki a közepén szeretne bekapcsolódni, mert kevéssé valószínü, hogy óriási sikerélménye lesz...

Brisa írta: Ugyanis a "hivatalos" csoportosulás kezelhetővé teszi az embertömeget.
Phelan, talán pont ezeknek a csoportoknak az élére kellene kiválasztani azokat az embereket, akikről fentebb írtál. És hogy mindenki sokszínűsége kibontakozhasson a csoportoknak átjárhatóvá kellene válniuk. És így az újaknak sem rögtön egy több százas embertömegbe kell beilleszkedniük, hanem egy átlátható, biztonságosabb csoportba.
Mit gondolsz erről?

Hogy mit gondolo kerről? 1. Ne használd az embertömeg kifejezést. Sértő. Szeritem ezt így nemszabad. Kezelhetővé tenni az emertömeget... egy párszor átolvastam ezt... és nem tudom hogy értelmezzem. Ez neke mszáraz. Szerintem ilyet nem lehet csinálni egy ilyen fajta csoportosulással. Itt fura, rendkívüli, esetlen, stb. emberek vannak... jó sok... sokkal nagyobb különbségekkel és ha nem is feltétlenül ighazi egyéniséggel, de legalábbis olyan viselkedéssel felruházva ami egyéniséget/ annak kialakulását sejteti ( van akinél erőltetett).
Sztem pl. én belebuknék ebbe a csoport dologba, ugyanis ott mindenképpen olyan szélsőségesen is kéne akár alkalmazkodnom... amit NEM akarok. Vannak olyan emebrek akikkel nem akarok együtt dolgozni feltétlenül. Szerintem jó a természetes "evolúciója" a dolognak, csak felügyelni kell, és a szélsőségektől óvni. És mindezek eddig is megvoltak úgy látom... ill. alakultak éppen maguktól. Szerintem Ártana egy ennyire "hivatalos" keret neki. Mind1... én befogom... még MTT tag se vagyok.. csak láttam már "közösséget" láttam ilyenbe belebukni és nincs kedvem itt is átélni pont amikor, már kezdem érezi a szeretet is magam körül.
Ennyi. Per pill.

De semmi sem helyettesítheti a személyes kontaktust. Ha mindenképp elektromos kommunikáció, akkor privi vagy telefon, emil sem az utolsó. De mégis, ha felkeresel valakit, találkozol vele, akkor már tettél is valamit, nem csak ülsz a fenekeden a monitor előtt és siránkozol. És ilyenkor tényleg meghallgatnak, figyelnek Rád, és észreveheted, ha mégsem.
Nekem ez a fontos. És Nektek?

Egyik internetes fórum sem alkalmas szerintem lelki kitárulkozásra. Ha két számjegytől várjuk, hogy figyeljenek ránk, akkor csak becsaphatjuk magunkat, jóllehet önszántunkból. Magamon tapasztalom, hogy egy élménybeszámolótól várok önelégült mosolyt, keresem a nevemet. Ennek az igényemnek a felfedezése rosszul érintett, viszont feszélyez, ha szemtől szemben dicsérnek. Ez olyasmi, mint a forgó a hajamban, csak ez a fejemben benne van.
Lehet-e felkínálni egy közösségnek a lehetőséget, hogy aki akarja, az kábíthassa magát? Nem véletlenül használtam ezt a szót, mert a lelkisegélytopik a kábítószerezést juttatja eszembe. NAgyon kényelmes ám beírogatni, csakhogy a fórum szűkíti és bonyolítja a párbeszédet. Hiányzik minden olyan eszköz, amely az élőbeszéd sajátja:
amely mind a megértést segíti(hangsúly, hanglejtés, nyomaték, stb.); nem élő idejű, így újra is bizonytalan(miért nem ír, nem lehet gyorsan tisztázni a félreértéseket, ezért háromszor kell magyarázni magunkat);
még jobban torzítja annak megértését, hogy mi van embertársunk fejében.
Brisa pedig már írta a leglényegesebbet, a fizikai közelséget, amely ugyan feszültebb lehet, de meghittebb is, a testbeszéd minden árnyalatával.
Aki nem villogni szeretne (vagy épp csak látszani- kinek hogy), annak az önkifejezési vágyára(ez nem gúnyos megj.) Brandir javaslata a nyerő szerintem. Ha nem emlékeztek rá, ez volt a szerkesztői felületes, de nem felületes afféle esettanulmány jellegű megoldás. Fogalmazzunk körültekintően, gondoljuk át, mit akarunk megosztani, mire keresünk tanácsot, megoldást. Ez a módszer szűri a "nesírj", "nesírjmár" megjegyzéseket, és figyelmesebb olvasásra szorít minket.

Erda, Aeglos: Utazó szekció, kirándulás az ország pontjaira; ez az ötlet nagyon tetszik, mert így van legalább vidékiek is, ha csak egy napra is, be tudnának kapcsolódni!

Ja es a BSZ-eknek, meg a tobbi jokivansagnak szvsz csinaljunk egy Jokivansagok nevezetu topikot, es akkor a beszelgetos topikban lehetne akar szemelyes problemakrol beszelgetni is. Meg egyaltalan barmirol. Kilatnank az idetlen emotikonok tomegebol

Kreatív szekció: kézművességek, mint: gyöngyfűzés, textilfestés, üvegfestés, ésatöbbi...

Az elso kepzomuveszeti tali mar meg volt, igaz hogy csak ketten voltunk, dehat isten malmai lassan orolnek Az elkovetkezokben pedig szeretnek kialakitani egy egesz ilyen kepzos szekciot, amely osszedolgozna a szinhazasokkal (diszletek tervezese pl), a lassi keszitoviel, novellasokkal, versesekkel (illusztraciok), meg stb.

Erda: Erről táborban is többen beszéltünk. Az a baj, hogy mivel a vezetőség Pesten van, nem várhatjuk el tőlük, hogy amellett még hat pontra szervezzenek dolgokat, nekünk kellene megcsinálnunk. A Szeged környékiekkel (illetve biztos vannak rajtunk kívül még egy csomóan, csak nem tudok róluk) meg is beszéltük, hogy majd kéne regionális talit szervezni, és amilyen lelkes volt a nép, szerintem meg is fogjuk. (Igaz, hogy valszeg csak iskolaidőben, révén egy részünk csak részidős szegedi.)

fakanál szekció : főzzünk együtt gulyást

Brisa írta: Esetleg ötlet arra, hogy hogyan lehet ennek megvalósítását elkezdeni?

Nekem egy olyan ötletem volt, hogy szeptembertől lehetne felosztani az MTT-t szekciókra, és ezeknek egy közgyűlés keretein belül hivatalos vezetőket választani, (vagy az elnökségi tagok jelölik ki őket).

Ugyanúgy lehetne havi egy-két rendszerességgel egy program, mint a Tolkien Klub. Például a TK a tudományos szekció keretein belül működne, és a szekció vezetői irányítanák.

Lenne a számháború/természetjárósoknak egy vezetője, és egy segédje (hasonlóan a tábori struktúrához). Ő tervezné a túraútvonalakat, bonyolítaná le a számháborúk menetét, az alapanyagok beszerzését, stb...

Kósza szekció: kirándulás, természetjárás, növényismeret, számháború, harci játékok

Kreatív szekció: kézművességek, mint: gyöngyfűzés, textilfestés, üvegfestés, ésatöbbi...

Író szekció: versek, novellák írása

Színművész szekció: színdarabok írása, rendezése, díszletek, jelmezek készítése, közös betanulás

Tudományos szekció: Tolkien műveivel kapcsolatos eszmecserék, előadások (TK)

Zene szekció: énekkar, zenekar, dalárda

Táncos szekció: táncolás (meglepő módon)

Utazó szekció: Megismerik kis hazánkat (vagy a szomszédos országokat) , megismerkednek a hely értékeivel... (reggel 6-kor vonatra ülnek, utaznak, látnak este 11-re hazatérnek... )

Ha valami fontosat kihagytam szóljatok!

Még nyár végén meg kéne szervezni az egészet, mint vezetők, és segítők kiválasztása, megállapodás a különböző szekciók találkozásonkénti anyagköltségében, külön topikok létrehozása, szekciók alcím alatt, kitűzni a kalendáriumba az időpontokat, programterv leadása, stb...

Szerintem arra van reális esély, hogy leghamarabb októberben indujon be ez a tervezet, amennyiben megfelel az elvárásoknak.


Egyenlőre ezek jutottak eszembe, de ez itt már nagyon offtopik, ezért akár át is költözhetünk az MTT topikba, ha egy ügyes modi áttenné oda az egész erről folyó beszélgetést, az jó lenne, itt meg teret kaphatnának a szárnyaló filozófiai eszmecserék...

Nem, Erda. Nagyon is rátapintottál még egy fontos dologra. A vidékiek kapcsán nekem két dolog jutott az eszembe:

a netes kapcsolattartás alkalmassátétele arra, hogy együtt dolgozzunk akár az ország két végében is
a regionális csapatokat is létre kellene hozni, és támogatni azok működését.

De tetszenek Erda ötletei is. Esetleg más más ötlete?

Asszem most jövök, és és nyugodtan ki lehet majd törölni...

Tegyük fel, hogy meg lehet oldani ezeket a közösségi programokat, és meg is oldjátok, ebben biztos vagyok. Nekem csak egy dolog csípi a csőröm: Hol lesznek ezek a programok? Budapesten. Tudom, hogy ez a többség érdeke, és hogy az MTT túlnyomó része fővárosi, de legalább EGY programot kéne szervezni a vidékieknek is. Tudom, bárki csinálhat talit, de szerintem ez nem ugyan az....
Mondjuk ha lenne természetjárás, akkor azt mindig máshol kéne lebonyolítani. Így jól be lehetne járni az országot, és legalábbb megismernénk a saját hazánkat, ráadásul ha csak egy-egy talira is, de a vidékiek is be tudnak kapcsolódni. Na, nagyon nagy hülyeséget mondtam?

Ez idáig mind megvalósult amit írtatok, csak nem rendszeresen folynak e tevékenységek, és a létszám is limitált... Először rendszeresíteni kéne, mondjuk heti egy, v. havi 2 alkalomra mindet, ha van rá igény, és egyszerre több projectnek kéne mennie, ezek között kéne lennie olyannak is, ahol nem csak a jól bevált emberkék lennének jelen, hanem az újabbak is kipróbálhatnák maguk... Ez csak egy ötlet, és sajnos rengeteg idő, és válalkozó szellemű ember kellene hozzá, hogy beinduljon, szóval elég nehezen kivitelezhető....

Laurelen írta:

Melyanna írta:
Többeknek komoly szüksége lenne erre.

többeknek komoly szüksége lenne úgy általában elfoglaltságra.

Egyetértek. Közösségi tevékenységek asszem mindenkinek jól jönnének.

Amúgy tök jók ezek a csoport-javaslatok. Mondjatok még.

Esetleg ötlet arra, hogy hogyan lehet ennek megvalósítását elkezdeni?

Melyanna írta:
Többeknek komoly szüksége lenne erre.

többeknek komoly szüksége lenne úgy általában elfoglaltságra.

Aeglos írta: Pl.: lenne élő kreatív szekció (A verses talik hagyomány pl erre egy nagyszerű példa, és nagyon jó dolog) [size=9:3tubs2fy]Egyébként a "versesek" ösze is tartanak bizonyos szinten... [/size] kézművesség
számháború (THK igazi célja lenne ilyen vagy mi a szösz...)
színdarabok betanulása és előadása
dalárda
szerepjátékosok
tánc
stb...

és ezek rendszeresen...

kirándulás

Ez itt nem OFF, hanem nagyon komoly:

a természetszerető, de "nem harcos" és típusú ember kitárulkozik, újjászületik, feltöltődik a természetben.
Mindannyiunk mentális egészsége érdekében érdemes lenne (esetleg vezetőségi szinten is) lépéseket tenni rendszeres, szervezett kirándulások megszervezésére. Csendes séta közben sok mindent meg lehet osztani a melletted baktatóval...

Többeknek komoly szüksége lenne erre.

Aeglos,

120%-ig egyetértek veled. Finwe és én már a tábor ideje alatt elkezdtünk megszervezni egy kisebb csoportot olyan emberekből, akikben van igény a komoly, őszinte beszélgetésekre. Esténként a tábortűz körül, vagy benn a teraszon, majdnem minden este összejöttünk, volt amikor csak 4-en, de volt amikor 10-12-en is, és nagyon jókat beszélgettünk, mindenféle témákról - a valák erkölcsi tartásától kezdve a gyerekkori élményekig. Kialakult egy kis mag, aki mindig ott volt, mások meg jöttek, leültek, ha érdekelte őket maradtak, ha nem, mentek tovább, és ha maradtak és tetszett nekik, akkor jöttek legközelebb is, és hoztak magukkal másokat is. A tábor vége felé már elég sok emberhez eljutott a hír h ilyen van, de mindenkihez persze nem, mert nagyon sokan voltunk, és ahhoz képest kevés volt az idő. De ha Te vevő vagy ilyesmire, vagy bárki más aki olvassa ezt a hozzászólást, írjatok privit v nekem v Finwének, és legközelebb ha lesz ilyen beszélgetős tali, szólunk. Ősztől szeretnénk ezt rendszeressé tenni. Szóval nem igaz ám, hogy senki nem tesz semmit, csak nem mindenki tud még róla, mert az ilyen eseményeknek csak lassan és csendben és leginkább szájhagyomány útján terjed a híre, a dolog természetéből fakadóan.

Üdv, Oisin

PS: Én a magam részéről egyetértek Brisával abban h a lelki problémáinkat nem az MTT nyilvános fórumán kellene kitárgyalni, ugyanakkor nyilvánvalóan óriási igény van arra a fórumozók részéről h elsírják valahol a bajukat. Szvsz ez nem is igazán komoly kitárulkozás, inkább csak amolyan mindennapi mentálhigiénés gyakorlat: ha kiírom magamból a rossz érzéseimet, megkönnybbülök, még akkor is, ha nincs vagy alig van rá visszajelzés. Ezt a fórumot viszont tényleg tönkreteszi, maga alá temeti az ilyen jellegű beírások tömege, ez itt szvsz OFFTOPIC, ezért javaslom, h vagy legyen erre mégis külön topic, vagy költözzön át az ilyesfajta lelkizés, a személyes gondok-bajok magunkból kibeszélése a Beszélgetős topicba. Szerintem az pont erre való. A személyes indíttatású, de a személyes problémákon túlmutató, valóban sok embert érdeklő kérdéseket, gondolatokat felvető hozzászólásokkal persze semmi bajom, azokat énis szívesen látom itt.

Brisa írta: Aeglos, csakhogy tudd, mindannyian defektesek vagyunk.

Valóban?
Jó, elismerem, pszichológiai szempontból valahol minden ember defektes, de nagyon nagy különbségek vannak közöttük.
Nem mindegy, hogy valaki halmozottan hátrányos helyzetű, vagy éppen "túlsokatfecseg" vagy "melankóliárahajlamos" alkat.

És én itt konkrétan úgy gondoltam, hogy újabban megszaporodtak itt az olyan emberek, akik a való életben teljesen a társadalom perifériájára szorultak, és csak és kizárólag itt találtak olyan közösségre, ahol nem vetik ki őt maguk közül.

Nos, én elbeszélgetek, és próbálok barátkozni is az ilyen emberekkel, és annak értelme is van. De az olyan találkozókon, ahol van egy 40 fős tömegbuli, mindenki jópofizik, teng, leng, de igazából nem találja a helyét (legfeljebb a jelenlévő társaság épp aktuális keménymagja, 4-5 ember)
annak semmi értelme sincs. Elmegy az ember egy "talira", hogy biztos jó lesz, aztán nem si olyan nagyon jó, mert kettesben beszélgetni ilyen helyen ugyebár nehéz, és személyes barátságokon áll (vagy bukik) a közösség stabilitása is...

Ha sok lesz az olyan ember, akik nem tudnak beszélgetni, meg nem találják a helyüket, pedig nagyon vágynának rá, és csak itt adatna meg nekik a lehetőség, akkor csakhamar magányukban egymásra találnak, és akkor kezdődik el az élő vagy netes Dr. Cserfa topik...

tulajdonképpen akármilyen fájdalmas is, fel kéne oszlani szekciókra, és a szekcióknak gyűléseket tartaniuk. Én úgy gondolom, hogy ezek átjárhatóak lennének, de vigyázni kéne, hogy egy foglalkozáson csak kb 20 ember legyen. Ezt én nem terápiának képzelem el, hanem az MTT hivatalos közösségépítő mozzanatainak.

Pl.: lenne élő kreatív szekció (A verses talik hagyomány pl erre egy nagyszerű példa, és nagyon jó dolog) [size=9:202xrig9]Egyébként a "versesek" ösze is tartanak bizonyos szinten...[/size]
kézművesség
számháború (THK igazi célja lenne ilyen vagy mi a szösz...)
színdarabok betanulása és előadása
dalárda
szerepjátékosok
tánc
stb...

és ezek rendszeresen

Mivel egyre nagyobb közösség leszünk, és egyre nehezebb lesz mindenkire odafigyelni, ezért tagolódni kell, de vigyázva, nehogy az így meglévő baráti körök sérüljenek, viszont a magányos, új, vagy sérült emberek is igazán otthon érezhessék magukat, és hasonló gondolkodású barátokra találjanak.

Nos szóltam...
a kövek most jöhetnek...

gillz írta: 100 fős társaság menedzselése meg ilyenek:
nekem most a cserkészet ugrott be. (Ide üssetek!) Ami biozonyos feltételek mellett egész jól működik.
Nekem úgy tűnik, ott sokat segít az, h kisebb csoportokra oszlik hivatalosan a társaság (őrsök, rajok), így mindenkinek jól definiált helye van, jól definiált feladatokkal (nos, persze csak az ideális esetben).
Nem lehetne valahogy innen kiindulni? Hogy helyet találjunk magunknak a társaságban? Tapasztalataim szerint a színdarabos zenés táncos szerepjátékos közösségek az MTT-n belül egyfajta őrsként funkcionálnak. Ha pl. mindenki keresne magának valami ténykedést az MTTben (kreatív szekció, tudományos szekció, szervezés), akkor talán kevésbé lenne probléma az újak beilleszkedése meg minden.

Gillz: Direktbe osszuk fel az MTTsekeet ugyanmár... ennél mindenki színesebb egyéniség itt. Legalábbis így vettem észre.
Buliznak az emberek, nemtörődömek? Arra kell felelősségtteljes munkát bízni akiről tudni, hogy neki az az 1. ill. hogy biztos időben készen lesz.
Egyébként krízis, hogyan fog ez a nagy adag új emebr beilleszkedni ( pl én is még csak bőven az úton vagyok, hogy beilleszkedjem). Tényleg az, vegyétek komolyan, ebbe a társaság is belebukhat, figyeljétek már, hogy egy topic milyen vitákat vált ki.

EZ NAGYON KOMOLY oks?

Tényleg gondoljátok át. Kezdi kinőni magát a társaság...

Gillz, nagyon is okos dolgot írt. Talán pont ezzel kerülhetjük el, hogy a társaság belebukjon a nyitottságába. Ugyanis a "hivatalos" csoportosulás kezelhetővé teszi az embertömeget.
Phelan, talán pont ezeknek a csoportoknak az élére kellene kiválasztani azokat az embereket, akikről fentebb írtál. És hogy mindenki sokszínűsége kibontakozhasson a csoportoknak átjárhatóvá kellene válniuk. És így az újaknak sem rögtön egy több százas embertömegbe kell beilleszkedniük, hanem egy átlátható, biztonságosabb csoportba.
Mit gondolsz erről?

Mások véleménye is érdekelne.

Eneira, az általad lefestett jelenség valós. Én saját magamon is érzem, hogy bár sok ember felkelti az érdeklődésemet a személyiségével (pl. te is), egyszerűen nincs már kapacitásom őket is annyira közel engedni magamhoz. Rá kellett döbbennem, hogy én nem tudok annyira nyitott lenni, mint ez a társaság. Persze ott segítek, ahol tudok. Az újoncok beilleszkedése a szívem csücske, úgyhogy folyamatosan figyelemmel kísérem ezeket, támagatom és biztatom a segítségkérőket, ill. időnként elmegyek egy újonctalira is. Suhi a legjobb példám erre. Neki csak néhány tanácsra, egy kis biztatásra volt szüksége és rögtön a kezébe merte venni az irányítást. És ő jópár ember beilleszkedését segítette elő, akik mára nagyjából megtalálták a helyüket a bandában. Tőlem függetlenül is.
Nem mindenki van ám telítve. Érdemes ismerkedni, keresgélni, mert hihetetlen egy személyiségek gyűltek itt össze.

Brisa írta: Finwével ellentétben én úgy gondolom, hogy felelőtlenségről nem a felszínes kommunikácónál, hanem a mély, feltáró beszélgetéseknél beszélhetünk itt, a fórum körülményei között.

Na most csak roviden es csak erre. En nem azt mondom, hogy szerencses ha valaki itt tarja fel mindenki szamara a szemelyes problemait, de ha mar van igenye ra, hogy itt meghallgassuk, akkor eppen azert, hogy ne adjunk tul hamar, tul konnyelmu tanacsot, akkor probaljuk meg jobban megerteni. Es persze ha ugy erezzuk, hogy olyan dolgban ker tanacsot amiben felelotlenseg lenne egy idegennek forumon keresztul tanacsot adni, akkor szoljunk
De egyebkent amit leirtam altalaban vonatkozott a kommunikaciora , a felszinessegen elkerulesen azt ertem, hogy akar egy vitaban ahol nem szemelyes problemakrol van szo jobban, melyebben megertsuk a masik hozzaallasat, ne adj isten jobban megismerjuk egy ido utan vilagkepet, gondolatait. Ehhez kell a tobb kerdes, odafigyeles, visszajelzes. Ez pedig eleg gyeren van meg, es ez a felelotlenseg!

Eneira: szvsz nagyon jól eltalátad, maikor azt írtad, beteltek egyesek. De ez lehet, hogy csak annyit jelent, hogy nem kívánnak elmélyülni a másikban, mert nincs több érzelmi kapacitásuk- mindenki ereje és befogadóképessége véges. Viszont ez nem jelenti azt, hogy az újat el is uatsítja az illető. Azt gondolom, hogyha valaki udvarias és alapvetően nyitott- ami nem azt jelenti, hogy most akkor a másik abszolút kitárulkozhat neki- akkor semmi gond. Az új ember is közelebb kerül majd idővel a többiekhez. Meg minden közösségnek van egy ún. kemény magja, ahova általában kevesen tartoznak, de akik odatartoznak, húzóemberek, valamiylen téren. Azt gondolom, hogy minden újnak meg kell találni a közösség azon részét, ahova be tud illeszkedni.

Eneira, azt javaslom, ne add fel. Lehet, hogy épp akkor, amikor veled történtek a dolgok, sokan rossz passzban voltak. Ilyen is lehet, emberek vagyunk.

Idősek: mit értesz ezalatt? Te magad mennyi idős vagy?

nem tudom, mennyire helytálló ez a gondolat, de ez a fórum félig munka kell legyen és az is, annak, aki komolyan veszi.

Híres vagyok a türelmemről, de a múltkor kicsit megrángott a cérna Phelan néhány provokatív mondatától, s arra reagáltam enyhén meggondolatlanul, akit hangsúlyozom, nem ismerek. A csalódást a flame-re értettem.Brandir: megértem, hogy a fórum, mint olyan, nem alkalmas a lelkisegélyre, nem is halálkomolyan gondoltam, csak annyira, hogy ha valakinek épp TÉNYLEG nincs senki, akinek elmondhatná, ami bántja, az ne ide írja, hanem oda. És ha valaki(aki idősebb esetleg) segíteni akar, akár közhellyel, akár nem(elvégre minden közhely attól közhely, hogy sokat használják, tehát lehet benne valami), az segíthet. De valóban, nem a legjobb ötlet, ez tényleg nem az elmekórtani intézet honlapja, hogy is jutott eszembe igenelni?!
Az idősebbek? Már talán jobb, ha senkire sem gondolok...
És most, hogy én is írjak valami személyest, elvégre épp ez a probléma, ugye, hadd fokozzam: lehet, hogy új vagyok, meg lehet, hogy vannak még rajtam kívül újak(biztos, tudom, mielőtt valaki kioktat még egyszer, nem, Brandír, nem csak pont neked szól, úgy konkrétan senkinek), és az is lehet, sőt biztos, hogy azt írják néhányan, hogy ne féljetek, írjatok nyugodtan ide-oda hozzászólást...Ez biztos? Mert én most úgy érzem(bár nincs jogom új-ságom kapcsán véleményezni), nincs is szükség újakra. Elvégre, ahogy olvasgattam, egy csomóan meg se akarnak ismerni újakat, "beteltek". Ezt meg tudom érteni, de...nem is tudom, mit hozhatnék ki ebből pontosan. Azon kívül, hogy tisztelet a kivételnek.Eddig sem éreztem úgy, hogy van itt keresnivalóm, csak győzködtem magam, de ezek után...csak segíteni akartam, s nem mondom, hogy nem vagyok defektes. Hozzáteszem, nem az önsajnálat, vagy a sértődöttség szól belőlem, csak elbizonytalanodtam. Én spec örültem, hogy van ez a társaság, s hogy itt ez a fórum, milyen jó, lehet beszélgetni, akár értelmes dolgokról...
Még egy OFF: Dodiee, köszönöm. És erről jut eszembe: a beilleszkedés nálam haladozik a kreatív szekcióban.
Köszönöm a türelmet...

Ajj.. vagy egy hétre vissazmenően kellett visszaolvasnom...

Cserfa- topic: magam részéről nem igazán helyeslem, mert attól tartok, Brisa és Finduilas inná meg a levét a dolgnak.

Flame: szerintem bírjuk már ki egymás izélgetése nélkül.

Ha arról beszélünk, hogy felszínes itt a kommunikáció, tegyük fel azt a kérdést, hogy vajon miért az? Minden jelenségnek van egy oka. Ne arra mutassunk rá, hogy ez miben nyilvánul meg, hanem az okokat derítsük ki, mert csak így tudunk ellenne tenni.

Szerinetm amikor valami fogalmat használunk pl. barátság, akkor mindenki írja le, mit jelent a számára, magyarán- definiálja a dolgot, és akkor nincs kavar.

Nekem, ami a közösségben mostanában birizgálja a csőöm, és ez az ölelés téma kapcsán jött elő, hogy nem először tapasztalom a következő jelenséget: valakinek jó valami, és azt gondolja, hogy ze a másiknak is jó KELL legyen, még akkor is, ha szerencsétlen utálja, és erővel rátukmálja. Lehet, hogy az a jó szándék vezérli, sőt biztos, hogy ami nekem jó, az a másiknak is, és csak gondolja, hogy nem jó, de ha megmuataom neki, akkor rájön, hogy az valóban jó, nade akkor is. Bizonyos személyiségi jogokat és az egyén integritását tiszteletben kéne tartani. Perzse, lehet azzal érvelni, hogy pl. te, kedves Phaedra, miért vagy intoleráns akkor, amikor én jó szándékkal meg akarlak ölelni, vagy valamibe be akarlak vonni? Az elsőnél kb nálam is az van, ami Erynél: mert kevesekkel és ritkán érintkezem így, mert az ölelés számomra több, mint egy gesztus. Ilyenkor a személyiségemből egy olyasvalamit adok át, amit tényleg nem lehet úton- útfélen osztogatni.

A másik: lehet, hogy se kedvem, se időm nem lenne azzal a dologgal foglalkozni, vagy valamiért berzenkedem tőle. És ezzel más is lehet így...

Amit bárkinek, bármikor szívesen adok: jó szó. Ez az, amivel végképp utálok adós maradni, és mivel a szeretethez kapcsolódik, soha nem lehet eleget adni.

Nah szal.. defektes... nekem úgy hangzott mintha mi a kis elvont "hülyegyerekek" lennének ( elnézést hosszasan kerestem más kifejezést de nem találtam ). Még ha nem is annak szátnad Brisa. Arrrgh hagyjuk azt a Lelkisegély toppicot, komolyan gondoljatok bele mi mindennel jár. A flamel meg igen, az rpg.hu-s flame színvonalát érjük el amit Dodie említett ( mint 3 évig törzstag ott, úgy érzem van jogom megítélni.) Még ha azt is írtam hogy kéne, iróniáról hallottatok már remélem.
Gillz: Direktbe osszuk fel az MTTsekeet : ugyanmár... ennél mindenki színesebb egyéniség itt. Legalábbis így vettem észre.
Buliznak az emberek, nemtörődömek? Arra kell felelősségtteljes munkát bízni akiről tudni, hogy neki az az 1. ill. hogy biztos időben készen lesz.
Egyébként krízis, hogyan fog ez a nagy adag új emebr beilleszkedni ( pl én is még csak bőven az úton vagyok, hogy beilleszkedjem). Tényleg az, vegyétek komolyan, ebbe a társaság is belebukhat, figyeljétek már, hogy egy topic milyen vitákat vált ki.

EZ NAGYON KOMOLY oks?

Tényleg gondoljátok át. Kezdi kinőni magát a társaság...