MTT Nagy Nyári Tábor 2005.

Én örülök ennek az időnek. Tökjó.

Más részről a Tarjamise nem semmisíti meg a hatást, tavaly a Tarjizmus három legfőbb főpapja misézett, idén se voltunk kevesen, de hiába.

Örüljetek az esőnek mer tökjó.

A keletlakós esemény jó volt, illett is a keretjáték (a későbbiekben teljesen széteső) dramaturgiájába, hangulatos volt, de a vége el lett szúrva, részben szervezési, részben kommunikációs zűrök miatt. Ez konkrétan a táborvezetők felelőssége és hibája. Pedig tényleg jól ki lett találva s nagyon felpörgette volna a punnyba merülni kezdő eseményláncolatot. Kár érte. Más kérdés, hogy a 7. nap estéjén amúgy is mindenki idegileg már eléggé megviselt volt, így nem tudták megfelelően kezelni a kialakult helyzetet.

De minek fejtegetem ezt itt, mikor már szinte mindenki kielemezte?
Keletlakók, jók voltatok, ne aggódjatok, s örültünk is Nektek, nézzétek el a tábvezek (nem szándékos!) bénázásait!

A tábor többi negatívumáról és pozitívumáról majd később írok elemző jelleggel, összehasonlítva az előző két táborral, de erre most se időm se energiám nincsen.

A lényeg, hogy majdnem mindenki jól érezte magát, függetlenül attól, hogyan sikerült maga a tábor. Legalább is az alábbi hozzászólások alapján.

Brandir írta: ?

???


(Mélységes Mejja Kulpa minden hyarrostaros és hyarnustaros csapattagnak a keverésért, a cucc javítva.)

kriszana írta: Én pedig szeretnék köszönetet mondani a tábor lakóinak, hogy jelenlétükkel emelték a tábor fényét.
EZ nem a táborszervezők eredménye.
Az, hogy ki menniyre érezte jól magát - engem leszámítva (mert nekem igenis rányomta a hangulatomra a bélyegét a kib****tt *** szervezés) - egyáltalán nem függ össze azzal, hogy majdnem minden hibát elkövettek, amit csak lehet.

Én pedig szeretnék emlékeztetni mindenkit, hogy eddig mindkét tábor végén elhangzottak negatív vélemények a táborszervezők munkájáról és mindkét évben elhangzott olyan kijelentés, hogy a tábor csak a résztvevők miatt volt jó, és ebben semmilyen, vagy éppenhogy negatív szerepük volt a táborszervezőknek. (A fenti felvetés tehát finoman szólva is ironikus...)
Ugyancsak mindkét évben felmerült néhány résztvevő részéről, hogy a keretjáték vagy felesleges vagy kifejezetten visszahúzó hatású volt.

Akkor is elmondtam, azt amit most fogok: ez egy viszonylag szűk kör véleménye, és a túlnyomó többség nem osztja egyik nézetet sem. A tábori kérdőívek kitöltésének egyik legfőbb hozadéka volt, hogy mindkét évben kiderült ezen meglátások kisebbségi volta. Nem vagyok profi jós, de most elég nagy téttel megtenném, hogy az idei kérdőívek alapján is ez az általános kép fog megjelenni.

Közismert (és általam is a szervezés minden fázisában számtalanszor hangoztatott) tény: az MTT táborok nem a szervezőknek, nem a programoknak, hanem döntően a résztvevőknek köszönhetően jelentenek olyan különleges élményt. Igaz ez önmagában azért kevés: Az MTT 3 éve is szervezett nyári táborokat, amelyek a résztvevői körnek köszönhetően nagyon jól sikerültek, azonban a későbbi nagytáborok intenzív élményét nem igazán közelítették meg.
Tudomásul kell venni, hogy a közösségi egymásrataláláshoz közös munka, együttes alkotótevékenység és élmények kellenek. Ezt biztosítja a Tolkien táborokat kezdettől fogva jellemező elv: kisközösségi keretek között, keretjátékkal megtámogatott, ismeretterjesztő-közösségi-kreatív-természetjáró programrendszer. A koncepció három éve remekül működik kisebb-nagyobb módosítások/kísérletezések mellett változatlan formában.

Alapvetően hibás beállítás azt gondolni, hogy az utolsó két nap nem lett volna ugyanolyan jó, ha nem veszünk ki a programból néhány keretjáték elemet (sőt, valószínűleg jobb lett volna), vagy hogy ez a két nap ugyanilyen lett volna, ha nincs előtte a 7 másik, amelyen a keretjáték adta keretek között már nem kovácsolódtak volna egybe a csapat-közösségek (legalábbis többségük).

Véleményem szerint ez a topik nem arra szolgál, hogy a táborvezetői/csapatvezetői/keretjáték-szervezői hibákat elemezzük. Szerintem a tavalyi táborszervezők sem vették volna jó néven, ha a tábor lezárása után, amikor a többség még az élmények, a pozitív hangulat felidézésénél tart, és az emlékeiben él - a felmerült problémákat, hibákat nagy nyilvánosság előtt, időnként útszéli stílusban tárgyaltuk volna. (És ez SZVSZ már nem ironikus, hanem izléstelen...)

De nem akarok kitérni a felvetett problémák elől, mert most már nagyjából mindegy: egyrészt már sikerült vérig sérteni a táborszervezőket, akik (a tavalyi és tavalyelőtti példához hasonlóan) mindent elkövettek e tábor sikeréért, és apait-anyait beleadva dolgoztak azért, hogy ez a 100 ember jól érezze magát, másrészt valószínűleg sikerült a tábor többségének hangulatát is némileg lelombozni a felvetések otromba stílusával.

Ha azt a kérdést vetjük fel, hogy történtek-e hibák a szervezésben, akkor arra azt kell mondanom: igen történtek. Hozzá kell tenni azonban, hogy eddig mindkét nagytáborunkban voltak kisebb-nagyobb szervezési bakik, mind az általános táborvezetés, mind a keretjáték, mind pedig az egyes csapatvezetők szintjén – pont mint most. (Ha esetleg mondjuk a tavalyi szervezők közül valakinek szelektív a memóriája, szívesen felidézem számára priviben az előzetes szervezési munkában és a tábori helyszínen elkövetett és a táborszervezők között több ízben intenzív üvöltözésbe torkolló issue-kat.)

Természetesen teljesen máshogy hangzik, ha az a kérdés, hogy vajon az idei szervezők több hibát követtek-e el, mint a tavalyiak, vagy a tavalyelőttiek. Noha ennek megítélése nehezebb, mivel a hibák mérete ritkán mérhető patikamérlegen, sajnos nekem is az az érzésem, hogy most kicsit több volt az utólag problémásnak bizonyuló momentum a szervezőmunkában.
A legnagyobb szervezési anomália a dúnföldi hordák érkezéséhez kötődött: az eredeti tervek hiányosságai, átgondolatlansága; az eredeti tervek keretjáték egész koncepciójából kilógó módosítása; e módosítások táborszervező szinten való jóváhagyásának elmulasztása, sőt a többi táborszervező tájékoztatásának totális elmaradása, aminek következtében az adott pillanatban a várban éppen senki sem tudta hogy mi történik (mivel az esemény szervezője éppen a váron kívül fogságban volt) együttesen adták a borzalmas végeredményt. Van valami közöm az MTT által eddig szervezett rendezvényekhez, programokhoz. Rengeteg hibát követtünk már el (néhányat sajnos többször is), de ehhez fogható, őrületes bakiparádénak még sohasem lehettünk tanúi. A dolgot csak súlyosbítja, hogy a tévedés jellege miatt egy csomó számunkra fontos ember konkrétan szenvedő alanya volt az eseményeknek, egy olyan pillanatban, amikor éppen egészen másra számítottak. E tévedésért ezúton, minden szervező nevében ismét elnézést kérek az összes érintettől. Azonban a hiba mérete miatt a dolog olyan mértékben beívódott a tudatunkban, hogy őszintén remélem: hasonlóra többé nem kerülhet sor.
E mellett volt egy sor hiba, amelyhez hasonló súlyúak a korábbi táborokban is voltak:
- A kaja mennyisége és minősége hagyott némi kívánnivalókat maga után. Ugyan tudomásul kell vennünk, hogy a legtöbb táborhely ragaszkodik ahhoz, hogy a kaját ők szolgáltassák (és ezzel egyben adott a dolognak egyfajta rosszízű menza jellege), ám az e területért felelős vezetők gondosabb előkészítéssel, a menü megfelelő időben való egyeztetésével, az adott pénzkeretből kihozható mennyiség és minőség optimalizálásával érezhetően javíthattak volna a végeredményen. (Egyébként kísértetiesen hasonló vélemények fogalmazódtak meg az első tábor után is. Aki nem hiszi, nézze meg az archívumot.)
- A tábori programban egy kicsit felborult az egyensúly, és a tolkieni ismeretterjesztő programok aránya ijesztő mértékben alacsony volt - messze elmaradt az első két tábor hasonló lehetőségeitől. Ez egyrészt azért gáz, mert ez mégiscsak egy MTT tábor, másrészt, mert a résztvevők jelentékeny része hiányolta ezt.
- A játékos/közösségi programok nem voltak kellően előkészítve, és nem igazán feleltek meg a táborozók életkori/szellemi igényeinek.
- A keretjáték bizonyos pontjain érezhető volt, hogy nem volt kellően alapos az előzetes kidolgozás, hiányzott a pontos forgatókönyv, sok volt az átgondolatlan, kidolgozatlan részlet és az ebből következő rögtönzések sem sikerültek mindig jól (tetten érhető volt ez a két legfontosabb keretjáték eseménynél, a király érkezésénél és a dúnföldi támadásnál is). Különösen fájdalmas volt ez, mivel ebben a táborban az előző két évhez képest egy árnyalatnyival erősebb, kidolgozottabb, izgalmasabb keretjátékot terveztünk megvalósítani.
- Hiba történt a csapatbeosztásoknál is. Sajnos egyértelműen feszültségkeltő volt, hogy a csapatok között, sőt még csapaton belül is polarizált csoportok jöttek létre, melyek nagyon nehezen találták meg a hangot egymással. Az MTT eddig még sikeresen elkerülte az ilyenfajta feszültségek intézményes keretek között való megjelenését, és szerintem ezután is ezt kell tennie.
- A tábor ifjúsági jellegénél fogva és ezzel összefüggésben az MTT reputációjának megőrzése érdekében, előzetesen MINDEN táborszervező (értsd.: tábvezek, csapvezek, tündék) egybehangzóan fogalmazta meg a tábor területén érvényes alkoholfogyasztási szabályokat, és ezeket a tábor minden résztvevője elfogadta a jelentkezési lap kitöltésével és beküldésével. Fájdalmas volt, hogy ezek után az érintettek egyedi személyre szabott kedvezményeket harcoltak ki, majd még az erre vonatkozó megállapodást sem tartották be… (Ismét ironikus, hogy olyan személyekről is szó van, akik tavaly táborszervezőként kemény konfliktusokat is vállaltak, hogy hasonló szabályokat a többiekkel betartassanak.) A következőkben komolyan kell vennünk, hogy az MTT ifjúsági rendezvényein az e téren előzetesen közösen megfogalmazott irányelvekhez mindenki tartsa magát.

Azonban ezek a hibák sem súlyukban, sem számosságukban nem haladták meg olyan mértékben a tavalyi vagy a tavalyelőtti szintet, hogy az érezhetően rontotta volna a tábor színvonalát a korábbi táborokhoz képest. (Ne, könyörgöm, ne mondja senki, hogy ez az utolsó két napnak köszönhető... Hogy néhány keretjátékhoz kapcsolódó programpont elhagyása miatt hirtelen mindenki megfeledkezett a kaja mennyiségéről, meg a táborszervezők állítólagos bénázásáról, és hirtelen megszállta a közösségi szellem, meg a jó hangulat...)




És akkor talán itt az ideje, hogy néhány szót szóljunk az igazán pozitív dolgokról is, amelyekben viszont ez a tábor sokkal jobb volt, mint a korábbiak (ez természetesen teljesen szubjektív ítélet – de a korábban általam és mások által elhangzott negatív kijelentések is mind-mind egyéni/személyes megnyilatkozások voltak):
- Az egyes csapatok belső tevékenysége, jelképei, identitás-kellékei sokkal kifinomultabbak, szebbek voltak és több önálló kreatív ötletet tartalmaztak mint bármikor korábban.
- A csapatok által szervezett események (esti előadások, pohárnokságok, stb.) sokkal kidolgozottabbak voltak, mint az előző táborokban. Nekem speciel egyaránt tetszett az Orrostaros formabontó, a Hyarrostaros posztmodern/avantgard és a Forrostaros klasszikus előadás is. Szerintem egy dolog mindenképpen összekötött minden megmozdulást: halálosan professzionálisak voltak és külső szemlélő számára teljesen hihetetlennek tűnhetne hogy 1-2 nap alatt a nulláról hozta össze őket az alkotógárda.
- A keretjáték az idén sokkal kidolgozottabb és „élőbb” volt, mint bármikor korábban. Az, hogy néhány alkalommal történtek bakik a kivitelezés során, nem feledtetheti a tényt, hogy a három tábor során most először jelentett tényleges szervező erőt a keretjáték története. Ezt mindenképpen fenn kell tartani a későbbiekben is.
- Lehet, hogy csak a tábori szervezetben elfoglalt új helyem mondatja ezt, de nekem úgy tűnik, hogy a csapatok közösséggé szerveződése, és a személyes egymásratalálások is elmélyültebbek, átfogóbbak voltak mint korábban.
- A csapat programok és az egyéb programokat most sikerült jobban elválasztani egymástól, és a tavalyinál sokkal keveésbé okozott problémát az egyes programpontok egymásra szervezése.
- mindkét eddigi tábornál jobban sikerült az egyes csapatok tevékenységeinek az elosztása a tábor ideje alatt. Minden csapatnak volt kellő ideje (és ami legalább ennyire fontos: nagyjából ugyanannyi ideje), hogy felkészüljön a produkciókra, és senkinél sem fordult elő, hogy a tábor elején, vagy végén alkotó tevékenység nélküli holt idő alakult volna ki...
- A táborban idén sokkal kevesebben voltak a lézengők, a tolkieni világba, a keretjátékba és a csapat-közösségekbe nehezen beilleszkedő táborozók.
- Kimagasló, és teljesen új értéknek érzem az olyan érzelmi és „audiovizuális” élményeket, amelyek önmagukban is felejthetetlen pillanatok voltak: a fáklyás erdei túra hangulatát; a naplemente-meditációk elmélyülését, a király siratásának csendes (és nagyrész improvizatív) ünnepét, és dúnföldi hordák félelmetes megjelenését.



Summa:
Ez egy kib****tt jó tábor volt.
Mint az előző két alkalommal, az áldozatos táborszervezői előkészítés és az elkötelezett helyszíni munka (minden baki ellenére is) most is megteremtette azokat a feltételeket, amelyek ahhoz kellettek, hogy az egyes különleges emberek külön-külön és az egész fantasztikus társaság együttesen ilyen hihetetlen élménnyé varázsolja ezt a 10 napot. (A tanulságokat meg majd levonjuk. És az sem lehetetlen, hogy a jövő évi szervezők egy részét meg is fogadják majd...)



Köszönöm ezt.

Dodie: szerintem mi őrjáratozók mind, vagy 99%-ban nagyon élveztük hogy játszhatjuk a nép hős védelmezőit, és ha Ti nem ordítoztok/támadtok nem lett volna kitől Élethű volt!