Versek
16 éve 10 hónapja #353347
Írta: Kar_sa
Ennek ellenére engem nem zavar, mert elég elterjedt + minden más nyelvben oleander + a verstől nem idegen egy kis makaróni.
Grasshoppers: exactly.
(más kérdés, hogy a szerencsétlen szöcske ciripel ám nálunk is, csak ráfogják, hogy az tücsök. XD )
A dole-t illetőleg pedig fogadd bocsánatkérésem, mert ugyan eddig sehol a büdös életben nem találtam a "sors", "végzet" jelentését, a jó kis régi örökölt College szótáramban benne van.
(Már épp ott tartottam, hogy ha abban sincs benne, megkérdezem, hogy ugyan, honnan szedetd te ezt.
De most felhoztam szépen Pestre, már nagyon sokszor hiányzott... Egyszer fel is kellett hívnom nővéremet, hogy ugyan, nézzen már meg benne nekem valamit.
)
És akkor, hogy azért boldog ne légy, nekem is van néhány problémám:
"A falon oleander nő": szó szerint fordítottad, de míg az angolban ez nem ilyen egyszerű, magyarban ez egyértelműen futónövényre utalna, ami, bizony nem igaz, mert a leander az egy cserje.
"Rőtre festi a hajnalfény": a 'crimson' az nekem nagyon nem rőt... vagy inkább a rőt az nagyon nem crimson. A crimson bíbor, karmazsin, azaz valami enyhén lilás-rózsaszínes élénk vörös szín. A rőt az pedig (még hangtanilag is) egyértelműen egy sötét, mély szín.
"S a mandulafák völgyében" -
"And in the almond-scented vale": szívszakasztóan nagyot veszt itt a hangulat.
"Amíg az árnyas park felett": grove, mint park? A grove-ban pont az a szép, hogy lecseng, hogy *természetes*. A park az mesterkélt.
"Before across the silent lawn
In sea-green vest the morning steals,
And to love's frightened eyes reveals
The long white fingers of the dawn."
Értelmi bajok vannak a fordításban, mert az angolban a Morning és a Dawn két külön személy, a tiedben egy.
A sea-green - zöld fordítás is nagyon hangulatveszejtő, az utolsó két sorod itt... hogy is mondjam... kissé komikus... A helyedben inkább a fehéret emelném ki, nem a hosszút.
Ami még problémás, az a lopakodik-ujjait rímpáros, ami inkább csak asszonánc.
"Keleten jön fel a hajnal
megölni éjt - mindegy neki,
szív bánata sem érdekli,
vagy ha a csalogány meghal. "
a páros sorok kilógnak egy kicsit.
A "megölni éjt - mindegy neki," elég furán cseng.
Az utolsó sorban pedig én inkább sem-et írnék a vagy helyett, cserébe a harmadikban "nem"-et.
A The New Judast illetőleg is valami kis építő jellegű kritika:
"Thee, Christ, I sought to sell all day" - "Estig árultalak Téged"
Szerintem itt ez inkább úgy értelmezendő, hogy egész nap azon gondolkodott, hogy eladja-e.
"Hogy elfogadjam: sírva kért
A harminc ezüst; a lábad,
Kezed s oldalad, hat darab
Minden vérző sebért."
Ez a versszak nagyon megkeveredett, és nehezen érthető.
Ha nem lenne, az angol, meg nem lennék tisztában a dolog lényegével, akkor nekem úgy sülne ki, hogy Krisztus lába harminc ezüst, ami sírva kéri, hogy elfogadjam. Ráadásul Krisztusnak hat darab keze és oldala van, amik valamiért kellene minden vérző sebért.
Szóval, igen, írd át szerintem is.
(hmm... tökre élvezetes téged kritizálni... Nem az van, hogy a hajamat tépem, hogy áááááááezmegmi, hanem "hmm, ez de jó, ez is, hopp, ez itt nem annyira, itt lehetne valami jobb is")
Kārātārānen a áirâë...
Legjobb tudásom szerint a magyar nyelvben az oleander helytelen, kerülendő, épp úgy, mind a leguán helyett az iguána.Alcarcalimo írta: Wilde: oleander/leander: úgy tudom, mindegyik jó.
Grasshoppers: igen, szöcske, természetesen:) Hogy lett belőle tücsök? Hagyomány! Nálunk a tücsök zenél, a szöcske ugrál. A tücsök és a hangya eredetiben "The grasshopper and the ants". Lehet felőlem szöcsi, de tényleg a mi országunkban az nem cirpel (hülye angolok, náluk minden fordítva van,
Ennek ellenére engem nem zavar, mert elég elterjedt + minden más nyelvben oleander + a verstől nem idegen egy kis makaróni.
Grasshoppers: exactly.
(más kérdés, hogy a szerencsétlen szöcske ciripel ám nálunk is, csak ráfogják, hogy az tücsök. XD )
A dole-t illetőleg pedig fogadd bocsánatkérésem, mert ugyan eddig sehol a büdös életben nem találtam a "sors", "végzet" jelentését, a jó kis régi örökölt College szótáramban benne van.
(Már épp ott tartottam, hogy ha abban sincs benne, megkérdezem, hogy ugyan, honnan szedetd te ezt.
De most felhoztam szépen Pestre, már nagyon sokszor hiányzott... Egyszer fel is kellett hívnom nővéremet, hogy ugyan, nézzen már meg benne nekem valamit.
)És akkor, hogy azért boldog ne légy, nekem is van néhány problémám:
"A falon oleander nő": szó szerint fordítottad, de míg az angolban ez nem ilyen egyszerű, magyarban ez egyértelműen futónövényre utalna, ami, bizony nem igaz, mert a leander az egy cserje.
"Rőtre festi a hajnalfény": a 'crimson' az nekem nagyon nem rőt... vagy inkább a rőt az nagyon nem crimson. A crimson bíbor, karmazsin, azaz valami enyhén lilás-rózsaszínes élénk vörös szín. A rőt az pedig (még hangtanilag is) egyértelműen egy sötét, mély szín.
"S a mandulafák völgyében" -
"And in the almond-scented vale": szívszakasztóan nagyot veszt itt a hangulat.
"Amíg az árnyas park felett": grove, mint park? A grove-ban pont az a szép, hogy lecseng, hogy *természetes*. A park az mesterkélt.
"Before across the silent lawn
In sea-green vest the morning steals,
And to love's frightened eyes reveals
The long white fingers of the dawn."
Értelmi bajok vannak a fordításban, mert az angolban a Morning és a Dawn két külön személy, a tiedben egy.
A sea-green - zöld fordítás is nagyon hangulatveszejtő, az utolsó két sorod itt... hogy is mondjam... kissé komikus... A helyedben inkább a fehéret emelném ki, nem a hosszút.
Ami még problémás, az a lopakodik-ujjait rímpáros, ami inkább csak asszonánc.
"Keleten jön fel a hajnal
megölni éjt - mindegy neki,
szív bánata sem érdekli,
vagy ha a csalogány meghal. "
a páros sorok kilógnak egy kicsit.
A "megölni éjt - mindegy neki," elég furán cseng.
Az utolsó sorban pedig én inkább sem-et írnék a vagy helyett, cserébe a harmadikban "nem"-et.
A The New Judast illetőleg is valami kis építő jellegű kritika:
"Thee, Christ, I sought to sell all day" - "Estig árultalak Téged"
Szerintem itt ez inkább úgy értelmezendő, hogy egész nap azon gondolkodott, hogy eladja-e.
"Hogy elfogadjam: sírva kért
A harminc ezüst; a lábad,
Kezed s oldalad, hat darab
Minden vérző sebért."
Ez a versszak nagyon megkeveredett, és nehezen érthető.
Ha nem lenne, az angol, meg nem lennék tisztában a dolog lényegével, akkor nekem úgy sülne ki, hogy Krisztus lába harminc ezüst, ami sírva kéri, hogy elfogadjam. Ráadásul Krisztusnak hat darab keze és oldala van, amik valamiért kellene minden vérző sebért.
Szóval, igen, írd át szerintem is.
(hmm... tökre élvezetes téged kritizálni... Nem az van, hogy a hajamat tépem, hogy áááááááezmegmi, hanem "hmm, ez de jó, ez is, hopp, ez itt nem annyira, itt lehetne valami jobb is")
Kārātārānen a áirâë...
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
16 éve 10 hónapja #353338
Írta: Sötét Úr
Alcar: Az Oscar Wilde-ot még nem olvastam el (és ez éjjel már nem is fogom...), viszont az Új Júdással van egy nagy gombom. Izé, gondom.
Nagyon következetesen akartál ragaszkodni az eredeti szöveg szekvenciájához, és ez nagyon nehezen értelmezhetővé teszi. Neked nem kell elmagyaráznom, hogy a fordított szórend az az angolban sokszor túlér a szavakon, és egész gondolati elemek kerülnek máshová, mint a magyarban... Szóval valami ilyesmit érzek benne, ami zavar.
Az "én többé nem kereskedem" kicsit erőltetett az "I will not bargain all to lose" (angolul nem tudók kedvéért: "nem alkudozom [tovább] hogy mindent elveszítsek") helyett. Mielőtt felhívnád a figyelmemet: valóban sokkal hosszabb így magyarul, de ez csak egy szabad (-os) fordítás.
Lehetne éppen "Nem alkuszom, ha nincs haszon / nem eladó Krisztusom". Jó, ez meg hosszabb egy szótaggal. De most csak 5letelek.
[később] Csak beleolvastam Osziba is... Jaj! Nekem az oleander nagyon idegenül hangzik, mifelénk leándernek hívják. Attól még lehet helyes az oleander is... Hanem: asszonta az Oszi, hogy "The dew is bright upon the hill", mire te lekottáztad úgy, hogy "A dombon harmatos fények" - de miért? "A dombon harmatos a fény" sokkal jobban illene az eredetire, és még a virággal sem kellene sok mindent csinálni, csak egy megfelelő kifejezést találni a szökött szöcskékre, akik nálad ráadásul tücsökök. Mondjuk a szökött tücsök se annyira rossz szójáték... De a csúcs (számomra negative) az Attic (padlásszoba, manzárd
legénylakás, kuckó) = antik megfeleltetés. Ne hari, de azt hiszem, ezen még dolgozni kellene... [/később]
[mégkésőbb]Megnéztem... tényleg az oleánder a helyes. Akkor miért hívják mifelénk leándernek? De télleg úgy hívják, legalábbis a család növényekhez értő tagjai... 404. [/mégkésőbb]
Nagyon következetesen akartál ragaszkodni az eredeti szöveg szekvenciájához, és ez nagyon nehezen értelmezhetővé teszi. Neked nem kell elmagyaráznom, hogy a fordított szórend az az angolban sokszor túlér a szavakon, és egész gondolati elemek kerülnek máshová, mint a magyarban... Szóval valami ilyesmit érzek benne, ami zavar.
Az "én többé nem kereskedem" kicsit erőltetett az "I will not bargain all to lose" (angolul nem tudók kedvéért: "nem alkudozom [tovább] hogy mindent elveszítsek") helyett. Mielőtt felhívnád a figyelmemet: valóban sokkal hosszabb így magyarul, de ez csak egy szabad (-os) fordítás.
Lehetne éppen "Nem alkuszom, ha nincs haszon / nem eladó Krisztusom". Jó, ez meg hosszabb egy szótaggal. De most csak 5letelek.[később] Csak beleolvastam Osziba is... Jaj! Nekem az oleander nagyon idegenül hangzik, mifelénk leándernek hívják. Attól még lehet helyes az oleander is... Hanem: asszonta az Oszi, hogy "The dew is bright upon the hill", mire te lekottáztad úgy, hogy "A dombon harmatos fények" - de miért? "A dombon harmatos a fény" sokkal jobban illene az eredetire, és még a virággal sem kellene sok mindent csinálni, csak egy megfelelő kifejezést találni a szökött szöcskékre, akik nálad ráadásul tücsökök. Mondjuk a szökött tücsök se annyira rossz szójáték... De a csúcs (számomra negative) az Attic (padlásszoba, manzárd
legénylakás, kuckó) = antik megfeleltetés. Ne hari, de azt hiszem, ezen még dolgozni kellene... [/később][mégkésőbb]Megnéztem... tényleg az oleánder a helyes. Akkor miért hívják mifelénk leándernek? De télleg úgy hívják, legalábbis a család növényekhez értő tagjai... 404. [/mégkésőbb]
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
16 éve 10 hónapja #353286
Írta: Arwenstar
Az élet keresztjei olyanok,mint a kotta keresztjei:felemelnek.
Sú:Köszönöm a tanácsokat és észrevételeket!
Őszintén szólva,már régóta próbálkozok egy nem egyértelmű verset írni,sajnos kevés sikerrel.Most meg azt hiszem átestem a ló túlsó oldalára,hiszen a versem mondhatni érthetetlen.
Egyébként megmutattam két barátomnak,akik teljesen félreértelmezték,holott én biztos voltam benne,hogy a versem mondanivalója világos mint a nap.
Na de mindegy...Azt hiszem az a baj velem,hogy versírás közben nem engedem el magam,nem hagyom a fantáziámat szárnyalni.Túlságosan erőltetem magam,odakoncentrálok(vagy mégsem )és emiatt talán elvész a lényeg.De azért sem hagyom magam és igyekszem ,hogy egyszer az életben egy normális verset is olvashassatok tőlem.
Őszintén szólva,már régóta próbálkozok egy nem egyértelmű verset írni,sajnos kevés sikerrel.Most meg azt hiszem átestem a ló túlsó oldalára,hiszen a versem mondhatni érthetetlen.
Egyébként megmutattam két barátomnak,akik teljesen félreértelmezték,holott én biztos voltam benne,hogy a versem mondanivalója világos mint a nap.
Na de mindegy...Azt hiszem az a baj velem,hogy versírás közben nem engedem el magam,nem hagyom a fantáziámat szárnyalni.Túlságosan erőltetem magam,odakoncentrálok(vagy mégsem
)és emiatt talán elvész a lényeg.De azért sem hagyom magam és igyekszem ,hogy egyszer az életben egy normális verset is olvashassatok tőlem. Az élet keresztjei olyanok,mint a kotta keresztjei:felemelnek.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
16 éve 10 hónapja #353221
Írta: Sötét Úr
Arwenstar: A szokásos hibáid jelennek meg itt is. Az első versszak még rímel, aztán feladod. Pedig az (1. vsz.) utolsó két sorának ríme még külön dicséretet is érdemel.
A ritmus gyakorlatilag nincs is. Még a gondolati ritmus sem, mert csapongsz, nem következnek egymásból a dolgok.
Az erdőt nem számoljuk fel, hanem bejárjuk, védjük, stb... A sötétséget kell felszámolni, nem?
"S a film kezdődik elölről" - ez egy másik versből van? Semmilyen kapcsolatot nem látok ezzel a verssel: sem logikai, sem szerkezeti (ritmikai pl.) összefüggése nincs. A következő két sor talán segíthetne a szemantikai kapcsolaton, de erőtlen és sablonos hozzá. Az utolsó versszak második és negyedik sora még egy utolsó rándulással megpróbál rímelni, de egy nagyon-nagyon gyenge ragrím kerekedik csak ki belőle.
A javaslataim: olvasd fel, amit írsz, hangosan, vagy éppen próbálj meg dallamot találni hozzá. Ezzel a ritmikán, esetleg a rímeken is, és a hangzás és jelentés harmoniáján tudsz esetleg javítani.
Próbáld meg úgy értelmezni a verset, mintha valaki más olvasná, aki nem ismerheti a legbelsőbb gondolataidat. Ha van olyan bizalmas barátod, akivel meg mered élőben osztani az ilyen jellegű írásaidat, akkor kérd meg, hogy olvassa el és értelmezze. (Ezt nem fog menni, csak ha nagyon hasonló lelki élményekben volt része...) Ezzel a gondolati csapongást, a vers értelmi felépítését, logikáját, azaz a vers egyik legfontosabb összetartó erejét tudod formálni, ellenőrizni.
Kerüld el a filmszerű képeket, ha csak nem kiemelt fontosságúak: a legtöbbet ugyanis több ezren elhasználták már, és még közhelynek is laposak. Gondolkodj önállóan, nem baj, ha képeket idézel fel, de azok ne a B kategóriás filmek képei legyenek.
Őrizd meg magadnak a "nincs hol megvetni a lábam / A koldust megvetik általában" és a "Nincs már megértés, nincs már megtérés" részeket: ezekben van igazán olyan érték, amikre akár fel is lehet építeni a verset. No persze akkor, ha még találsz hozzájuk hasonló színvonalon megfogalmazható gondolatokat. Keresgélj ilyeneket nyugodtan, egy idő után menni fog különösebb keresgélés nélkül is, és egyszer csak azon veszed észre magad, hogy megtaláltad a hangod. Nem mondom, hogy ez egyik pillanatról a másikra következik be, de ha foglalkozol vele, menni fog!
Remélem, hogy segíteni tudtam a gondolataimmal (amelyek szokás szerint nem abszolút igazságok, csak a szerény véleményem, aminek ellent lehet mondani), és remélem, hogy csak annyira bántottalak meg, hogy bosszúból remekműveket írj Ne keseredj el, arra nincs okod, és hozd csak, amid van!
A ritmus gyakorlatilag nincs is. Még a gondolati ritmus sem, mert csapongsz, nem következnek egymásból a dolgok.
Az erdőt nem számoljuk fel, hanem bejárjuk, védjük, stb... A sötétséget kell felszámolni, nem?
"S a film kezdődik elölről" - ez egy másik versből van? Semmilyen kapcsolatot nem látok ezzel a verssel: sem logikai, sem szerkezeti (ritmikai pl.) összefüggése nincs. A következő két sor talán segíthetne a szemantikai kapcsolaton, de erőtlen és sablonos hozzá. Az utolsó versszak második és negyedik sora még egy utolsó rándulással megpróbál rímelni, de egy nagyon-nagyon gyenge ragrím kerekedik csak ki belőle.
A javaslataim: olvasd fel, amit írsz, hangosan, vagy éppen próbálj meg dallamot találni hozzá. Ezzel a ritmikán, esetleg a rímeken is, és a hangzás és jelentés harmoniáján tudsz esetleg javítani.
Próbáld meg úgy értelmezni a verset, mintha valaki más olvasná, aki nem ismerheti a legbelsőbb gondolataidat. Ha van olyan bizalmas barátod, akivel meg mered élőben osztani az ilyen jellegű írásaidat, akkor kérd meg, hogy olvassa el és értelmezze. (Ezt nem fog menni, csak ha nagyon hasonló lelki élményekben volt része...) Ezzel a gondolati csapongást, a vers értelmi felépítését, logikáját, azaz a vers egyik legfontosabb összetartó erejét tudod formálni, ellenőrizni.
Kerüld el a filmszerű képeket, ha csak nem kiemelt fontosságúak: a legtöbbet ugyanis több ezren elhasználták már, és még közhelynek is laposak. Gondolkodj önállóan, nem baj, ha képeket idézel fel, de azok ne a B kategóriás filmek képei legyenek.
Őrizd meg magadnak a "nincs hol megvetni a lábam / A koldust megvetik általában" és a "Nincs már megértés, nincs már megtérés" részeket: ezekben van igazán olyan érték, amikre akár fel is lehet építeni a verset. No persze akkor, ha még találsz hozzájuk hasonló színvonalon megfogalmazható gondolatokat. Keresgélj ilyeneket nyugodtan, egy idő után menni fog különösebb keresgélés nélkül is, és egyszer csak azon veszed észre magad, hogy megtaláltad a hangod.
Nem mondom, hogy ez egyik pillanatról a másikra következik be, de ha foglalkozol vele, menni fog!Remélem, hogy segíteni tudtam a gondolataimmal (amelyek szokás szerint nem abszolút igazságok, csak a szerény véleményem, aminek ellent lehet mondani), és remélem, hogy csak annyira bántottalak meg, hogy bosszúból remekműveket írj
Ne keseredj el, arra nincs okod, és hozd csak, amid van! Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
16 éve 10 hónapja #352829
Írta: Alcarcalimo
(((Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
16 éve 10 hónapja #352606
Írta: Anonymous
Anonymous válaszolt a következő témában: Versek
Alcar:a Magyarok XXI.századról akartam valamit mondani, már akkor, amikor betetted, csak nem tudtam rendesen megfogalmazni.Lehet, hogy most sem fog sikerülni, de azért megpróbálom:
Rögtön azzal kezdeném, hogy nagyon hatott rám a vers.Mondhatni iszonyatos erő van a soraiban.És, mégis,ennek ellenére is úgy éreztem, hogy valami lényegi különbség van a Te versed, és a hasonló ,híresebbek között.Gondolkodtam, mi lehet, az, de sehogy sem jutottam dűlőre vele.Őszinteség?Az megvan benne, semmi kétség.Fogalmazásmód?Nem, az teljesen rendben van, legalábbi szerintem.Kifejezőkészség, eszmék,és a vers ereje mind-mind rendben volt.Aztán megkérdeztem Apámat,hogy neki mi a véleménye róla,és rájöttem, hogy nekem is az volt vele a bajom, mint neki...Egy vers,ugyanis akkor igazán jó(legalábbis egy ilyen vers, mint ez),ha van valami a sorok mögött.Te pedig mindent feltakarsz,nem hagyod,hogy aki olvassa, az érezzen is hozzá, megkeresse a homályban maradt részét.Nem tudom, hogy mennyire érthető, mit akarok momdani, de még mielőtt félreértések adódnának ,leszögezem, hogy tetszett amit írtál, és csak azért mondtam el a(szigorúan)személyes véleményemet, hogy hátha hasznád veszed.
Bár fogalmam sincs, mit tudsz majd kezdeni vele...
Rögtön azzal kezdeném, hogy nagyon hatott rám a vers.Mondhatni iszonyatos erő van a soraiban.És, mégis,ennek ellenére is úgy éreztem, hogy valami lényegi különbség van a Te versed, és a hasonló ,híresebbek között.Gondolkodtam, mi lehet, az, de sehogy sem jutottam dűlőre vele.Őszinteség?Az megvan benne, semmi kétség.Fogalmazásmód?Nem, az teljesen rendben van, legalábbi szerintem.Kifejezőkészség, eszmék,és a vers ereje mind-mind rendben volt.Aztán megkérdeztem Apámat,hogy neki mi a véleménye róla,és rájöttem, hogy nekem is az volt vele a bajom, mint neki...Egy vers,ugyanis akkor igazán jó(legalábbis egy ilyen vers, mint ez),ha van valami a sorok mögött.Te pedig mindent feltakarsz,nem hagyod,hogy aki olvassa, az érezzen is hozzá, megkeresse a homályban maradt részét.Nem tudom, hogy mennyire érthető, mit akarok momdani, de még mielőtt félreértések adódnának ,leszögezem, hogy tetszett amit írtál, és csak azért mondtam el a(szigorúan)személyes véleményemet, hogy hátha hasznád veszed.
Bár fogalmam sincs, mit tudsz majd kezdeni vele...
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
16 éve 10 hónapja - 16 éve 10 hónapja #352602
Írta: Sötét Úr
Volt annak idején egy körkérdés, mégpedig az, hogy mi a vers, és mi teszi azzá. Úgy látszik, mindenki elmondta a véleményét, úgyhogy most kiosztom az igazságot (Persze ez csak tréfa ám, arra vonatkozólag, hogy utoljára igyekeztem maradni. Egyáltalán nem biztos, hogy igazam van, és ha érveid vannak, örömmel olvasom őket, és elfogadom, ha jók!)
Alapvetően a vers legfontosabb ismérve szerintem a ritmus és a mondanivaló harmóniája. A ritmus ebben az értelmezésben nagyon sokféleképpen megjelenhet: lehet a gondolati ritmus, ami a szabadverseknél nagyon fontos, de nem szabad megfeledkezni róla a "szépversnél" sem. Lehet az ütemek, hangsúlyok ritmusa is, lehet a magán- és mássalhangzók ritmusa: a lényeg az, hogy a versnek egy egyenletes, felismerhető textúrát kell adnia ahhoz, hogy ritmusról lehessen beszélni. De önmagában a ritmustól még nem lesz vers a vers.
A vers a zenéből ered, az ének kistesója, ezért a jó vers is zenél. A ritmuson kívül a hanglejtés, a szavak hangrendje és azok összecsengése dallamosabbá teszi a verset a prózánál. Ez azonban csak másodlagos ismertetőjegy. A fenti Weöres-idézetben időmérték, zene, minden megvan - épp csak a gondolati ritmus nincs meg, mert nem egy kerek gondolatot közöl, hanem egy tényt, ami nem kezdődik, és nem megy sehova, csak van. Ebből nekem úgy tűnik, hogy a gondolati ritmusnak prioritása van.
És körülbelül itt véget is érnek az igazi ismérvek. A többi: rím, tördelés, központozás, patetikus vagy formális szóhasználat, stb. - mindezek csak eszközök a fenti két dolog szolgálatában. De akkor egy szépen fogalmazott prózai szöveg is lehet vers?
Igen. És általában ezeket a szövegrészleteket jobban meg is jegyezzük, kiragadjuk a környezetükből és idézzük, mert versként, önálló egységként ragadnak meg a memóriánkban. Ugyanakkor a rímes, versformára tördelt szöveg, ha nem teljesíti a gondolati ritmus és a verszene meglétének kritériumait, az nem vers, hanem valami más. Szösszenet, geg, próbálkozás. Vagy selejt...
Jómúltkorában beidéztem ide József Attila Gyönyörűt láttam * című versét. Még meg is jegyeztem azt, hogy szép számmal akadnak a versben formai hibák, Attila mégsem csiszolta tovább, mert a gondolati ritmus, és ez által (!) a mondanivaló csorbult volna, bár a vers zenéjének lehet, hogy hasznára lett volna a további fércelgetés. Viszont a gondolati ritmus és a verszene egyensúlyba került - a vers készen volt. A forma? Az meg csak eszköz. IJTE.
A rím szerepe talán a leglátványosabb, amikor elkezdünk verselgetni. A rím az egyik zenei eszköz, az összhangzás alapeleme, és a verszene kialakításának első lépcsője - ha éppen szükség van rá. Van, ahol teljesen felesleges, például egyes időmértékes verseknél, vagy épp az alliteráló versnél, hogy Tolkien is szóba kerüljön. Ez utóbbinál az alliteráció, és a verslábak emelkedő-ereszkedő szerkezete, rendje adja a verszenét. Az, ha az ilyen vers még rímel is, érdekes, plusz szépséget adhat a műnek, de nem szükséges. Nem kell minden dalhoz dobszó (ld. DCD: The Wind that Shook the Barley), bár tény, hogy sok zenéhez nagyon jól hangzik (ha DCD-nél tartunk, akkor Saltarello).
A versnek még egy lényeges eleme van: a cím. Ez ugyan elhagyható, de a jó vers rövid és tömör (mint minden jó írás is az), és a cím szerepe a megfelelő közeg kialakítása. Nem biztos, hogy szívesen hallgatnék Bachot egy sportcsarnokban, vagy Metallicát az ulmi katedrálisban (11 másodperces visszhangja van...) - de a versnél nem lehet előírni, hogy elsötétített szobában, virágos réten, vagy a metróra várva kell olvasni. A jó cím ezt helyettesíti, előkészíti a terepet. Az olvasót előhangolja ahhoz, amit olvasni fog. Még jobb a cím, ha többfunkciós, és a vers végén új értelmet nyer. Erre - hál'istennek, van helyi példa! - Arlith Játszótéri fekete című versét ajánlom figyelmedbe (katt a címére, link!). A házi feladat: mielőtt elolvasnád a verset, értelmezd magadban a címét, esetleg írd is le egy darab papírra, vagy textfile-ba, hogy mit gondoltál ki belőle. Aztán a vers végén újra értelmezd a címet, és esetleg írd le újra, majd vesd össze a kezdeti ötlettel. Ha nem vagy rest átgondolni és beleérezni, kellemes aha-élményben lesz részed (tudod, az a homlokcsapkodós érzés, amikor felkiáltasz, legalábbis magadban, hogy "aha, hát persze!").
Ennyit tartok hirtelenjében lényeges elemnek, amelyek mellett persze elég sok minden lehet még fontos, de nem annyira meghatározó. Ha máshogy gondolod, szívesen veszem, ha megosztod velem is (meg a többiekkel).
[size=9:1rau5htw]*Valami gáz lehet a fórum adatszerkezetével, mert a link jó ugyan, de egy oldallal odébbra mutat. Kattints az "előző" oldal linkjére.[/size]
(Persze ez csak tréfa ám, arra vonatkozólag, hogy utoljára igyekeztem maradni. Egyáltalán nem biztos, hogy igazam van, és ha érveid vannak, örömmel olvasom őket, és elfogadom, ha jók!)Alapvetően a vers legfontosabb ismérve szerintem a ritmus és a mondanivaló harmóniája. A ritmus ebben az értelmezésben nagyon sokféleképpen megjelenhet: lehet a gondolati ritmus, ami a szabadverseknél nagyon fontos, de nem szabad megfeledkezni róla a "szépversnél" sem. Lehet az ütemek, hangsúlyok ritmusa is, lehet a magán- és mássalhangzók ritmusa: a lényeg az, hogy a versnek egy egyenletes, felismerhető textúrát kell adnia ahhoz, hogy ritmusról lehessen beszélni. De önmagában a ritmustól még nem lesz vers a vers.
Az én értelmezésemben ez nem vers, hanem játék. Annak zseniális!Weöres Sándor írta: Tóth Gyula bádogos és vízvezeték-szerelő
A vers a zenéből ered, az ének kistesója, ezért a jó vers is zenél. A ritmuson kívül a hanglejtés, a szavak hangrendje és azok összecsengése dallamosabbá teszi a verset a prózánál. Ez azonban csak másodlagos ismertetőjegy. A fenti Weöres-idézetben időmérték, zene, minden megvan - épp csak a gondolati ritmus nincs meg, mert nem egy kerek gondolatot közöl, hanem egy tényt, ami nem kezdődik, és nem megy sehova, csak van. Ebből nekem úgy tűnik, hogy a gondolati ritmusnak prioritása van.
És körülbelül itt véget is érnek az igazi ismérvek. A többi: rím, tördelés, központozás, patetikus vagy formális szóhasználat, stb. - mindezek csak eszközök a fenti két dolog szolgálatában. De akkor egy szépen fogalmazott prózai szöveg is lehet vers?
Igen. És általában ezeket a szövegrészleteket jobban meg is jegyezzük, kiragadjuk a környezetükből és idézzük, mert versként, önálló egységként ragadnak meg a memóriánkban. Ugyanakkor a rímes, versformára tördelt szöveg, ha nem teljesíti a gondolati ritmus és a verszene meglétének kritériumait, az nem vers, hanem valami más. Szösszenet, geg, próbálkozás. Vagy selejt...
Jómúltkorában beidéztem ide József Attila Gyönyörűt láttam * című versét. Még meg is jegyeztem azt, hogy szép számmal akadnak a versben formai hibák, Attila mégsem csiszolta tovább, mert a gondolati ritmus, és ez által (!) a mondanivaló csorbult volna, bár a vers zenéjének lehet, hogy hasznára lett volna a további fércelgetés. Viszont a gondolati ritmus és a verszene egyensúlyba került - a vers készen volt. A forma? Az meg csak eszköz. IJTE.
A rím szerepe talán a leglátványosabb, amikor elkezdünk verselgetni. A rím az egyik zenei eszköz, az összhangzás alapeleme, és a verszene kialakításának első lépcsője - ha éppen szükség van rá. Van, ahol teljesen felesleges, például egyes időmértékes verseknél, vagy épp az alliteráló versnél, hogy Tolkien is szóba kerüljön. Ez utóbbinál az alliteráció, és a verslábak emelkedő-ereszkedő szerkezete, rendje adja a verszenét. Az, ha az ilyen vers még rímel is, érdekes, plusz szépséget adhat a műnek, de nem szükséges. Nem kell minden dalhoz dobszó (ld. DCD: The Wind that Shook the Barley), bár tény, hogy sok zenéhez nagyon jól hangzik (ha DCD-nél tartunk, akkor Saltarello).
A versnek még egy lényeges eleme van: a cím. Ez ugyan elhagyható, de a jó vers rövid és tömör (mint minden jó írás is az), és a cím szerepe a megfelelő közeg kialakítása. Nem biztos, hogy szívesen hallgatnék Bachot egy sportcsarnokban, vagy Metallicát az ulmi katedrálisban (11 másodperces visszhangja van...) - de a versnél nem lehet előírni, hogy elsötétített szobában, virágos réten, vagy a metróra várva kell olvasni. A jó cím ezt helyettesíti, előkészíti a terepet. Az olvasót előhangolja ahhoz, amit olvasni fog. Még jobb a cím, ha többfunkciós, és a vers végén új értelmet nyer. Erre - hál'istennek, van helyi példa! - Arlith Játszótéri fekete című versét ajánlom figyelmedbe (katt a címére, link!). A házi feladat: mielőtt elolvasnád a verset, értelmezd magadban a címét, esetleg írd is le egy darab papírra, vagy textfile-ba, hogy mit gondoltál ki belőle. Aztán a vers végén újra értelmezd a címet, és esetleg írd le újra, majd vesd össze a kezdeti ötlettel. Ha nem vagy rest átgondolni és beleérezni, kellemes aha-élményben lesz részed (tudod, az a homlokcsapkodós érzés, amikor felkiáltasz, legalábbis magadban, hogy "aha, hát persze!").
Ennyit tartok hirtelenjében lényeges elemnek, amelyek mellett persze elég sok minden lehet még fontos, de nem annyira meghatározó. Ha máshogy gondolod, szívesen veszem, ha megosztod velem is (meg a többiekkel).
[size=9:1rau5htw]*Valami gáz lehet a fórum adatszerkezetével, mert a link jó ugyan, de egy oldallal odébbra mutat. Kattints az "előző" oldal linkjére.[/size]
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
16 éve 10 hónapja #352279
Írta: Sötét Úr
Alcar: No igen, nagy kár, hogy a magyar nyelv kb. 20%-kal hosszabb, mint az angol (ha szabad ezt így megfogalmaznom). Nagyon szép dolgok vesznek így el benne (pl. "Speak gently, she can hear / The daisies grow.", "lily-like..." - igazából az első a 'fájdalmas' veszteség). Viszont nagyon helyén van a szójáték ("Asszony volt rég, s ezért / Nő édesen."), szerintem ez Oscar Wilde-nak is tetszene
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
16 éve 10 hónapja - 16 éve 10 hónapja #352272
Írta: Alcarcalimo
Alcarcalimo válaszolt a következő témában: Versek
Én is:) Majd gyün a crucifix,
Addig is egy újabb Oscar Wilde vers. (Kar'sa, már alakul a javítás a "Királylány bűne" cíművel kapcsolatban, még kell egy kis idő... és itt a dole: osztályrész, sors, végzet, alamizsna, könyöradomány, lelki fájdalom, szomorúság, csalás, becsapás, (és még pár, ami tutti nem jó hozzá).
REQUIESCAT
by: Oscar Wilde
TREAD lightly, she is near
Under the snow,
Speak gently, she can hear
The daisies grow.
All her bright golden hair
Tarnished with rust,
She that was young and fair
Fallen to dust.
Lily-like, white as snow,
She hardly knew
She was a woman, so
Sweetly she grew.
Coffin-board, heavy stone,
Lie on her breast,
I vex my heart alone,
She is at rest.
Peace, peace, she cannot hear
Lyre or sonnet,
All my life's buried here,
Heap earth upon it.
Oscar Wilde: REQUIESCAT*
Halkan járj, közel van,
Hóban alszik,
Légy finom szavadban:
Hallgatózik.
Aranyló hajába
Rőt rozsda bújt,
Tiszta ifjúsága
Már porba hullt.
Mint a hó, oly fehér,
S tudja vagy sem:
Asszony volt rég, s ezért
Nő édesen.
Koporsó, súlyos kő
Fekszik mellén,
Szívem úgy fáj… és ő
Pihen békén.
Nem figyel álmában
Semmi versre…
Életem ide van
Eltemetve.
*(Ima a holtak lelkének nyugalmáért)
2008-01-07
Addig is egy újabb Oscar Wilde vers. (Kar'sa, már alakul a javítás a "Királylány bűne" cíművel kapcsolatban, még kell egy kis idő... és itt a dole: osztályrész, sors, végzet, alamizsna, könyöradomány, lelki fájdalom, szomorúság, csalás, becsapás, (és még pár, ami tutti nem jó hozzá).
REQUIESCAT
by: Oscar Wilde
TREAD lightly, she is near
Under the snow,
Speak gently, she can hear
The daisies grow.
All her bright golden hair
Tarnished with rust,
She that was young and fair
Fallen to dust.
Lily-like, white as snow,
She hardly knew
She was a woman, so
Sweetly she grew.
Coffin-board, heavy stone,
Lie on her breast,
I vex my heart alone,
She is at rest.
Peace, peace, she cannot hear
Lyre or sonnet,
All my life's buried here,
Heap earth upon it.
Oscar Wilde: REQUIESCAT*
Halkan járj, közel van,
Hóban alszik,
Légy finom szavadban:
Hallgatózik.
Aranyló hajába
Rőt rozsda bújt,
Tiszta ifjúsága
Már porba hullt.
Mint a hó, oly fehér,
S tudja vagy sem:
Asszony volt rég, s ezért
Nő édesen.
Koporsó, súlyos kő
Fekszik mellén,
Szívem úgy fáj… és ő
Pihen békén.
Nem figyel álmában
Semmi versre…
Életem ide van
Eltemetve.
*(Ima a holtak lelkének nyugalmáért)
2008-01-07
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
16 éve 10 hónapja #351997
Írta: Sötét Úr
A lényegen viszont nem sokat változtat, a cuccon bőven van még lehetőség a javításra, és ettől függetlenül kedves, aranyos, játékos - csak még nem "eléggé" vers. Még csak versike.
Nem véletlenül szoktam kihangsúlyozni, hogy amit írok, az mindig személyes véleményem, ami nem kötelező mások számára. El kell gondolkodni, és bátran elvetni, ha rosszat mondok. Lehetőleg csak azt. Egyrészt nem vagyok tévedhetetlen, másrészt nem is értek hozzá, csak amennyi úgy rám ragadt. Attól, hogy határozottan írom le, amit gondolok, még nem lesz feltétlenül igazam, és ha ezt mérlegeled, átgondolod, és utána a saját döntésedet hozod, akkor egyrészt megtisztelsz vele, másrészt örömet szerzel vele. Túl sokszor látom a környezetemben is, hogy egyes, egyébként jóeszű emberek inkább nem gondolkodnak, mert még rájönnének valamire, vagy felelősséggel tartoznának valamiért. Tehát ha teszünk az ilyen elbirkásodás ellen (bocs, Rhatz, nem neked szólt, te más eset vagy ) az már eleve jó
Nem hallottál még arról az újításról, hogy a "mező" szó egy szótagú? Én sem. Nem tudom, miért számoltam egynek, de most is kétszer sikerült elkövetnem ezt a hibát, mire harmadjára észrevettem. Lehet, hogy meg kellene fogadnom Alcarcalimo tanácsát ("you need a new pair of glasses").Ardenis írta: [size=9:298g9o4r](((((akárhogy számolom, nekem az első sor 6 szótagra jön ki
De csak halkan merem mondani.Meg nem is fontos, csak jártatom a számat.Ha valami apróság nem stimmel, már rögtön böki a csőrömet.
A lényegen viszont nem sokat változtat, a cuccon bőven van még lehetőség a javításra, és ettől függetlenül kedves, aranyos, játékos - csak még nem "eléggé" vers. Még csak versike.
Senki nem is mondta, hogy egyet kell velem érteni.Szméagol írta: bár - pofátlan módon - ezúttal nem mindenben értek egyet veled.
Nem véletlenül szoktam kihangsúlyozni, hogy amit írok, az mindig személyes véleményem, ami nem kötelező mások számára. El kell gondolkodni, és bátran elvetni, ha rosszat mondok. Lehetőleg csak azt. Egyrészt nem vagyok tévedhetetlen, másrészt nem is értek hozzá, csak amennyi úgy rám ragadt. Attól, hogy határozottan írom le, amit gondolok, még nem lesz feltétlenül igazam, és ha ezt mérlegeled, átgondolod, és utána a saját döntésedet hozod, akkor egyrészt megtisztelsz vele, másrészt örömet szerzel vele. Túl sokszor látom a környezetemben is, hogy egyes, egyébként jóeszű emberek inkább nem gondolkodnak, mert még rájönnének valamire, vagy felelősséggel tartoznának valamiért. Tehát ha teszünk az ilyen elbirkásodás ellen (bocs, Rhatz, nem neked szólt, te más eset vagy ) az már eleve jó Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Oldalmegjelenítési idő: 1.770 másodperc
