- Hozzászólások: 3934
- Köszönetek: 0
Versek
20 éve 7 hónapja - 20 éve 7 hónapja #183054
Írta: Artemisz
lassan kibomló
cseresznyevirág vagyok
Isten tenyerén
Az Erdő legyen Veletek!
Ejha!! 8O
Mau, hogy hogy van ehhez türelmed!!
De ez a vers szuper!
Olyan, mint a Helia-D: Szép, mert igaz!!
:itscool:
Timona, a tied pedig csodaszép!
Főleg az utolsó négy sora! Tökéletes summázat! *főhajtósemotikon*
Mau, hogy hogy van ehhez türelmed!!
De ez a vers szuper!
Olyan, mint a Helia-D: Szép, mert igaz!!
:itscool:
Timona, a tied pedig csodaszép!
Főleg az utolsó négy sora! Tökéletes summázat! *főhajtósemotikon*
lassan kibomló
cseresznyevirág vagyok
Isten tenyerén
Az Erdő legyen Veletek!
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
20 éve 7 hónapja #183036
Írta: Erda niire (Area)
'Is there anybody out there?'
Erda niire (Area) válaszolt a következő témában: Versek
Üdv!
Wana: az utolsó versszak a legjobb... van benne egy jó adag elszántság... engem egyébként egy kicsit emlékeztet a népdalokhoz...
Esgal: az apró betűs rész....
:itscool: engem is egy kicsit a jing és jangra emlékeztet... a jó és a rossz egyébként minden általam ismert mitológiában rokonok, és ellenségek.. hát nem fura?
ó, jajj... nem gondoltam volna, hogy ilyen komoly szavakat fogsz a fejemhez vágni....
Nagyon köszi, most megint elérted, hogy céklavörös legyek a zavartól.... jó esett... 
(i) ramba elenion: nem hiszem, hogy rajtad ez most sokat segít, de tőlem most kaptál gondolatban egy vigasztaló simogatást a fejedre.....
Vészeld át ezt a pár napot lécci!
Niph/Elentári: a háború nagyon ütős! 8O Ma néztem meg sokadszorra a Hair c. filmet, és most is ordít a fülemben a Let the sunshine c. dal, úgyhogy most elég érzékenyen érintett ez a vers...
Artemisz: én is hallom már a patákat..... 8O :itscool:
Wana: az utolsó versszak a legjobb... van benne egy jó adag elszántság... engem egyébként egy kicsit emlékeztet a népdalokhoz...
Esgal: az apró betűs rész....
:itscool: engem is egy kicsit a jing és jangra emlékeztet... a jó és a rossz egyébként minden általam ismert mitológiában rokonok, és ellenségek.. hát nem fura?
Kiváló! A korodhoz képest, nagyon jól látod a dolgokat, nagyon jó lett a miértek megválaszolása, majdhogynem bölcsen oktató! Ígéretes csillag vagy, csak még nem találtad meg a helyed a többi fénypont között... Most nem akarlak nagyon felemelni, hiszen egy fiatal tehetség vagy, de azok közül az egyik legjobb!
ó, jajj... nem gondoltam volna, hogy ilyen komoly szavakat fogsz a fejemhez vágni....
Nagyon köszi, most megint elérted, hogy céklavörös legyek a zavartól.... jó esett... (i) ramba elenion: nem hiszem, hogy rajtad ez most sokat segít, de tőlem most kaptál gondolatban egy vigasztaló simogatást a fejedre.....
Vészeld át ezt a pár napot lécci!Niph/Elentári: a háború nagyon ütős! 8O Ma néztem meg sokadszorra a Hair c. filmet, és most is ordít a fülemben a Let the sunshine c. dal, úgyhogy most elég érzékenyen érintett ez a vers...
Artemisz: én is hallom már a patákat..... 8O :itscool:
'Is there anybody out there?'
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
20 éve 7 hónapja #183005
Írta: Artemisz
lassan kibomló
cseresznyevirág vagyok
Isten tenyerén
Az Erdő legyen Veletek!
Aiya, kedveseim!
Itt most szeretném mindenkinek nagyon-nagyon megköszönni ezt a csodás hangulatú verses talit/szemináriumot, vagy bánom is én... lényeg hogy isteni volt!!
Imádlak titeket!
Hoztam egy mindössze 2 órája keletkezett verset, az entek indulójának ritmusa ihlette, meg persze a filmbeli rohír roham:
Dúnhargi dal:
Sötétség csügg a domb fölött,
a puszta gyászba öltözött;
Sivár a táj, halál, mi vár,
talán indulni kéne már;
Gyilokra elszánt armada,
rohír király lovas hada.
E nép nem tűr nyakán igát,
nem várjuk meg, míg ránk talál
a pusztulás: elé megyünk,
bár szörnyek jönnek ellenünk;
nem látjuk már viszont hazánk,
örök dicsőség vár reánk
kopjás zöldellő hant alatt;
sötét alkonyra virradat.
Nyugat fia, ha erre jársz,.
sírhalmainkra rátalálsz;
mi vérünk ontottuk ki itt,
védvén Magosvár tornyait.
És hallom a paták dobogását....
Itt most szeretném mindenkinek nagyon-nagyon megköszönni ezt a csodás hangulatú verses talit/szemináriumot, vagy bánom is én... lényeg hogy isteni volt!!
Imádlak titeket!
Hoztam egy mindössze 2 órája keletkezett verset, az entek indulójának ritmusa ihlette, meg persze a filmbeli rohír roham:
Dúnhargi dal:
Sötétség csügg a domb fölött,
a puszta gyászba öltözött;
Sivár a táj, halál, mi vár,
talán indulni kéne már;
Gyilokra elszánt armada,
rohír király lovas hada.
E nép nem tűr nyakán igát,
nem várjuk meg, míg ránk talál
a pusztulás: elé megyünk,
bár szörnyek jönnek ellenünk;
nem látjuk már viszont hazánk,
örök dicsőség vár reánk
kopjás zöldellő hant alatt;
sötét alkonyra virradat.
Nyugat fia, ha erre jársz,.
sírhalmainkra rátalálsz;
mi vérünk ontottuk ki itt,
védvén Magosvár tornyait.
És hallom a paták dobogását....
lassan kibomló
cseresznyevirág vagyok
Isten tenyerén
Az Erdő legyen Veletek!
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
20 éve 7 hónapja #183003
Írta: Wana
Ez a vers eredetileg nem volt ilyen kedves hangvételű, csak kicsit átírtam emészthető formába
Rivendell, a bölcsek városa...
ADIM a Des írta: Wana, jól megmondtad! Ne fogd vissza magad! Az utolsó vsz pedig magáért beszél, kéretik odafigyelni rá mindenkinek!
[/b]
Ez a vers eredetileg nem volt ilyen kedves hangvételű, csak kicsit átírtam emészthető formába
Rivendell, a bölcsek városa...
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
20 éve 7 hónapja #182967
Írta: Elryn
"Hajamba hét csillagot és szalmát tűztem én"
Üdv!
Gyorsan tudok írni néhány kritikát, meg a versem 3. részét, bocsánatot kérek mindenkitől, aki kimaradt, de nincs időm
[size=9:fiqico2f]Rájöttem, hogy csak úgy fair kritikát várni, ha én is írok.[/size]
Erda és Rabyn: ez a kettő együtt nagyon szép és kiegészítik egymást. Megfogott. Hüpp.
Sötét Úr: az Ecce orbis ... nem kapok levegőt. No comment.
Alcar: minden versed tetszett eddig, amit olvastam (Túrin :bawling: )
Nima: az Altató nagyon méályen megérintett. Egyszerűen gyönyörű.
Esgal: a Faust hm... hatásos. Nagyon.
3.
Egy év s egy nap kereste őt
Látta ülni szálló felhőn
Messze fenn a tágas égen
Tudta, oda el nem érhet
Reménye tűnt, szíve hasadt
Lovával a szélben nyargalt
Hóruhás hegyhez érkezett
Lelkében fájdalom égett.
Köd, zúzmara borította
Komor erdő, méltósága
Ciarán előtt magasodott
Szívében jégmező hízott
Kardját fogta, lovát küldte
A hű Szél mégis követte
Sólyom- alak repült elé
Hírvivőnek a hold felé.
Sűrű, rezgő félhomályban
Valami sírt gyilkos lázban
Agyaras szörny, fajzott démon
Útját állta s rákiáltott:
- Ki vagy, mi vagy halandó lény
Hogy itt állj és tőlem ne félj?
Rettegj hát, halálod közel
Bal kezemmel pusztítlak el!
Gyorsan tudok írni néhány kritikát, meg a versem 3. részét, bocsánatot kérek mindenkitől, aki kimaradt, de nincs időm
[size=9:fiqico2f]Rájöttem, hogy csak úgy fair kritikát várni, ha én is írok.[/size]
Erda és Rabyn: ez a kettő együtt nagyon szép és kiegészítik egymást. Megfogott. Hüpp.
Sötét Úr: az Ecce orbis ... nem kapok levegőt. No comment.
Alcar: minden versed tetszett eddig, amit olvastam (Túrin :bawling: )
Nima: az Altató nagyon méályen megérintett. Egyszerűen gyönyörű.
Esgal: a Faust hm... hatásos. Nagyon.
3.
Egy év s egy nap kereste őt
Látta ülni szálló felhőn
Messze fenn a tágas égen
Tudta, oda el nem érhet
Reménye tűnt, szíve hasadt
Lovával a szélben nyargalt
Hóruhás hegyhez érkezett
Lelkében fájdalom égett.
Köd, zúzmara borította
Komor erdő, méltósága
Ciarán előtt magasodott
Szívében jégmező hízott
Kardját fogta, lovát küldte
A hű Szél mégis követte
Sólyom- alak repült elé
Hírvivőnek a hold felé.
Sűrű, rezgő félhomályban
Valami sírt gyilkos lázban
Agyaras szörny, fajzott démon
Útját állta s rákiáltott:
- Ki vagy, mi vagy halandó lény
Hogy itt állj és tőlem ne félj?
Rettegj hát, halálod közel
Bal kezemmel pusztítlak el!
"Hajamba hét csillagot és szalmát tűztem én"
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
20 éve 7 hónapja #182951
Írta: Mau Rauser
Ez a művészet csodája, hogy az ember néha nagyobbat szarik, mint amekkora a seggén kifér.
(Weöres Sándor)
Mau Rauser válaszolt a következő témában: Versek
No, amikor legfáradtabb versírókedvemet szabadjára eresztve megírtam az itten következő valamit, rájöttem, h legutóbbi versem nem méltó az Amorf címre – ez azonban annál inkább
Amorf
megint egyedül váltam el magamtól
türelemjáték-hiányt szenvedek
gravitív álmok zuhantak összébb
arcomba vájtak hontalan terek
negyvenkettőnél kiakadt a szmláló
lélekfolyásom tőlem szokatlan
mélységekbe változtat helyet
rímkreál a fraktális helyihálózat
az állandó híreszteléseket cáfolandó
négy és hat között mozog
csendesen üvöltünk el egymás mellett
káoszbilincsű néma torok
agyamra szabadított asszociáció
tömbbé forraszt furcsa árkokat
cinizmusmarta feketeállományomban
a létezés szakmai ártalom
négyórákat alszom mostanában
tüdőm szétrohadt konstans otthonszagtól
kaméleolok
sósvíz-anyám közbejött
és kanonizálta az apokrif gondsort
redundáns létem elhagyatva
szűköl és csípőből mosolyog
átkozott szemekbe
Üdv:
-- Mau
Amorf
megint egyedül váltam el magamtól
türelemjáték-hiányt szenvedek
gravitív álmok zuhantak összébb
arcomba vájtak hontalan terek
negyvenkettőnél kiakadt a szmláló
lélekfolyásom tőlem szokatlan
mélységekbe változtat helyet
rímkreál a fraktális helyihálózat
az állandó híreszteléseket cáfolandó
négy és hat között mozog
csendesen üvöltünk el egymás mellett
káoszbilincsű néma torok
agyamra szabadított asszociáció
tömbbé forraszt furcsa árkokat
cinizmusmarta feketeállományomban
a létezés szakmai ártalom
négyórákat alszom mostanában
tüdőm szétrohadt konstans otthonszagtól
kaméleolok
sósvíz-anyám közbejött
és kanonizálta az apokrif gondsort
redundáns létem elhagyatva
szűköl és csípőből mosolyog
átkozott szemekbe
Üdv:
-- Mau
Ez a művészet csodája, hogy az ember néha nagyobbat szarik, mint amekkora a seggén kifér.
(Weöres Sándor)
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
20 éve 7 hónapja #182870
Írta: (i) ramba elenion
(i) ramba elenion
Arcunkon régmúlt évek árnyékai...
(i) ramba elenion válaszolt a következő témában: Versek
Sziasztok!
Most eléggé rosszul vagyok,életem egyik legnehezebb és legfájóbb döntésén vagyok túl,és nagyon fájjjjjjjj!Tudom ez talán nem jelent nektek semmit,csak szerettem volna megosztani veletek!Íme egy vers ami elmondja mi is van velem...
/Amit most érzek/
Elveszett érzések,
s most megjelennek szívemben mint emlékek.
Mintha arcom a múlt párájába merülne,
érzem mit akkor régen!
Áthat mindaz a boldogság
mi mosta múlt párájába veszik,
s nem tudom mi változott,
s ilyen változást mi okozott.
Hová lett mit akkor éreztem,
hogy változhatott meg csak így bennem????
Most azt érzem mint rég,
de tudom,
ha nem lesz mi a múlttal összekapcsoljon
nem akadályozhatja meg semmi,hogy az érzés megváltozzon.
Bár csak egyé lehetnék a ködpárás múlttal
s szakíthatnék minden fenyegető gonddal,
újra s újra átélném a pillanatot,
mely elhozta szívembe a boldogságot!!!
Tudom bár a legjobban ezt én akarom
mégis minden erőmmel gátolom.
Nem tehetek ellene semmit,
hiába próbálok újra meg újra bármit.
Már időtlen idők óta harcolok,
de a csatatéren csak én vagyok
és a harctér is én magam vagyok.
Úgy érzem,mint sebesült vad,
a fájdalom országútjára taposok,
s minden lépésbe mellyel tőle eltávolodok
kicsit belepusztulok,
s nem tudom,nem is selytem,hogy
mit hoz a ködbe burkolt végtelen!
Csak egy dolog mit mindennél jobban szeretnék,
s melyben a halál után is biztos lehetnék,
ha mindent végleg itthagynék.
Szeretném,ha örökre boldog lenne
s engem a feledés hullámaiba temetne,
s csak a jóra emlékezne!!!
De nem akarok,még nem tudok elmenni,
s se vele se nélküle élni!
És mi lesz így a történet vége???
Csak az tudja kinek az egész világ,s mindenki része!!!!
Most eléggé rosszul vagyok,életem egyik legnehezebb és legfájóbb döntésén vagyok túl,és nagyon fájjjjjjjj!Tudom ez talán nem jelent nektek semmit,csak szerettem volna megosztani veletek!Íme egy vers ami elmondja mi is van velem...
/Amit most érzek/
Elveszett érzések,
s most megjelennek szívemben mint emlékek.
Mintha arcom a múlt párájába merülne,
érzem mit akkor régen!
Áthat mindaz a boldogság
mi mosta múlt párájába veszik,
s nem tudom mi változott,
s ilyen változást mi okozott.
Hová lett mit akkor éreztem,
hogy változhatott meg csak így bennem????
Most azt érzem mint rég,
de tudom,
ha nem lesz mi a múlttal összekapcsoljon
nem akadályozhatja meg semmi,hogy az érzés megváltozzon.
Bár csak egyé lehetnék a ködpárás múlttal
s szakíthatnék minden fenyegető gonddal,
újra s újra átélném a pillanatot,
mely elhozta szívembe a boldogságot!!!
Tudom bár a legjobban ezt én akarom
mégis minden erőmmel gátolom.
Nem tehetek ellene semmit,
hiába próbálok újra meg újra bármit.
Már időtlen idők óta harcolok,
de a csatatéren csak én vagyok
és a harctér is én magam vagyok.
Úgy érzem,mint sebesült vad,
a fájdalom országútjára taposok,
s minden lépésbe mellyel tőle eltávolodok
kicsit belepusztulok,
s nem tudom,nem is selytem,hogy
mit hoz a ködbe burkolt végtelen!
Csak egy dolog mit mindennél jobban szeretnék,
s melyben a halál után is biztos lehetnék,
ha mindent végleg itthagynék.
Szeretném,ha örökre boldog lenne
s engem a feledés hullámaiba temetne,
s csak a jóra emlékezne!!!
De nem akarok,még nem tudok elmenni,
s se vele se nélküle élni!
És mi lesz így a történet vége???
Csak az tudja kinek az egész világ,s mindenki része!!!!
(i) ramba elenion
Arcunkon régmúlt évek árnyékai...
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
20 éve 7 hónapja #182868
Írta: ADIM a Des
"Segíts magammal tisztának és keménynek lenni, mint a gyémánt s másokkal oly hasznosnak és szerénynek mint a szén!"
ADIM a Des válaszolt a következő témában: Versek
Sziasztok Álmodók!
Látom, ihlettel teli volt a hétvégétek, igazán remek alkotásokat olvastam, amint hozzátok jutottam!
Erda, egész jó kis Öngyilkossági lavinát indítottál el verseddel (szerencsére csak vers formájában!
), ami amúgy igazán jó lett, főleg a középső vsz! Aztán folytattam ámulatom a Rabyn féle versátiratoddal, melyet még azelőtt lementettem, hogy végigolvastam volna. Kiváló! A korodhoz képest, nagyon jól látod a dolgokat, nagyon jó lett a miértek megválaszolása, majdhogynem bölcsen oktató! Ígéretes csillag vagy, csak még nem találtad meg a helyed a többi fénypont között... Most nem akarlak nagyon felemelni, hiszen egy fiatal tehetség vagy, de azok közül az egyik legjobb! És ez jusson eszedbe, amikor önbizalomhiánnyal küszködsz!
Wana, jól megmondtad! Ne fogd vissza magad! Az utolsó vsz pedig magáért beszél, kéretik odafigyelni rá mindenkinek!
Dingir, köszönöm, hogy legalább te véleményezted a perc szülte kis versem. Talán azért lett a vége a legjobb, mert arra fektettem a hangsúlyt. A könyörgésed (ha nem bánod) gyűjteményem újabb gyöngyszeme lett. Az igazán mesteri verselők között te vagy az egyik nagy kedvencem!
Sötét Úr, szerintem az eredeti formában volt jobb, a sorpárokkal egymás alatt. Viszont a négysorosok közé való felvételt én csak javasolhatom, hiszen nincs beleszólásom a "nagyok" dolgába...
Zarándok, tetszenek a meglátásaid!
"Feketés derengésű a csillagtalan éj,
Utálatos városi fények tompítják"
Sajnos a városi éjek ilyenek, jól látod, így sajnos kiáltásunk megfogják a fellegek és nem ér el a büszke csillagokig.
"Idő, s tér végtelenjén: Istenábrázolás"
Hát igen, e kettős után már csak a hit marad...
"Csepp az óceánba visszatér." Ez a visszatérő sor egyrészt nagyon kifejező, hiszen egy lélek csupán töredéke a nagy egésznek, másrészt, ha működik a reinkarnáció, akkor a csepp visszatérése nagyon is helyénvaló abba a bizonyos óceánba...
Ezen kívül érdekes még, hogy versedben az öngyilkosság nem a kilátástalanság, a keserűség, a életuntság miatt kelti vágy tárgyát, hanem a teljesséválás miatt: "hajtja a kozmosz ösztöne".
Végül aztán elég kellemetlen módon vet véget életének...
Esgal, versedről a jin és a jang jut eszembe, hogy mindenkiben ott van a jó és a rossz 
is, csak kérdés, melyikből van több "odabent"?
Efkú, mi lenne, ha egyszer dobókockát írnál? [size=9:2tnw4nph](Bocsi, csak hirtelen jött szópoén volt!)[/size]
ADIM a Des
"Öngyilkossági ügyekben csak olyanoktól fogadok el tanácsot, akinek már sikerült."
Látom, ihlettel teli volt a hétvégétek, igazán remek alkotásokat olvastam, amint hozzátok jutottam!
Erda, egész jó kis Öngyilkossági lavinát indítottál el verseddel (szerencsére csak vers formájában!
), ami amúgy igazán jó lett, főleg a középső vsz! Aztán folytattam ámulatom a Rabyn féle versátiratoddal, melyet még azelőtt lementettem, hogy végigolvastam volna. Kiváló! A korodhoz képest, nagyon jól látod a dolgokat, nagyon jó lett a miértek megválaszolása, majdhogynem bölcsen oktató! Ígéretes csillag vagy, csak még nem találtad meg a helyed a többi fénypont között... Most nem akarlak nagyon felemelni, hiszen egy fiatal tehetség vagy, de azok közül az egyik legjobb! És ez jusson eszedbe, amikor önbizalomhiánnyal küszködsz!Wana, jól megmondtad! Ne fogd vissza magad! Az utolsó vsz pedig magáért beszél, kéretik odafigyelni rá mindenkinek!
Dingir, köszönöm, hogy legalább te véleményezted a perc szülte kis versem. Talán azért lett a vége a legjobb, mert arra fektettem a hangsúlyt. A könyörgésed (ha nem bánod) gyűjteményem újabb gyöngyszeme lett. Az igazán mesteri verselők között te vagy az egyik nagy kedvencem!
Sötét Úr, szerintem az eredeti formában volt jobb, a sorpárokkal egymás alatt. Viszont a négysorosok közé való felvételt én csak javasolhatom, hiszen nincs beleszólásom a "nagyok" dolgába...
Zarándok, tetszenek a meglátásaid!
"Feketés derengésű a csillagtalan éj,
Utálatos városi fények tompítják"
Sajnos a városi éjek ilyenek, jól látod, így sajnos kiáltásunk megfogják a fellegek és nem ér el a büszke csillagokig.
"Idő, s tér végtelenjén: Istenábrázolás"
Hát igen, e kettős után már csak a hit marad...
"Csepp az óceánba visszatér." Ez a visszatérő sor egyrészt nagyon kifejező, hiszen egy lélek csupán töredéke a nagy egésznek, másrészt, ha működik a reinkarnáció, akkor a csepp visszatérése nagyon is helyénvaló abba a bizonyos óceánba...
Ezen kívül érdekes még, hogy versedben az öngyilkosság nem a kilátástalanság, a keserűség, a életuntság miatt kelti vágy tárgyát, hanem a teljesséválás miatt: "hajtja a kozmosz ösztöne".
Végül aztán elég kellemetlen módon vet véget életének...
Esgal, versedről a jin és a jang jut eszembe, hogy mindenkiben ott van a jó
és a rossz is, csak kérdés, melyikből van több "odabent"?Efkú, mi lenne, ha egyszer dobókockát írnál? [size=9:2tnw4nph](Bocsi, csak hirtelen jött szópoén volt!)[/size]
ADIM a Des
"Öngyilkossági ügyekben csak olyanoktól fogadok el tanácsot, akinek már sikerült."
"Segíts magammal tisztának és keménynek lenni, mint a gyémánt s másokkal oly hasznosnak és szerénynek mint a szén!"
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
20 éve 7 hónapja #182762
Írta: Sötét Úr
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
20 éve 7 hónapja - 20 éve 7 hónapja #182759
Írta: Sötét Úr
ADIM:
Ecce orbis
Ujjaim közé csippantottam..........- (apró, színes golyó)
Lassan a fénynek fordítottam......- (kékesen csillogó)
Nézegettem és csodálkoztam......- (ez a világ? De jó!)
Törékeny kis dolog - gondoltam..- Olyan... - eldobható???
Esetleg így? ;o) Megtisztel, ha felveszitek a négysorosok közé! (Azt meg csak reméltem, hogy a tabulálás megmarad benne... De nem maradt meg, úgyhogy a pontozást kéretik szóköznek nézni) ;o)
Dingir: Köszi! érdekes, hogy Léli járt legközelebb az értelmezéssel ahhoz, ami bennem kialakult, amikor írtam. (De ez nem baj, mindenkinek magának kell értelmeznie, amit olvasott - ha azt olvassa ki, amit én, akkor ügyi voltam, egyébként meg nem - de minél több olvasata van egy versnek, annál gazdagabb, legalábbis azt hiszem.) Éppen az foglalkoztatott, hogy az ember(iség) milyen éretlenül, gyermeki gondatlansággal bánik a világgal - kicsit arra emlékeztet, amikor a kisgyerek először csodálkozik rá dolgokra, formákra, és arra, hogy amit a kezében tart, azt hozzá lehet ütni más dolgokhoz, el lehet törni, hogy megnézd a belsejét, vagy éppen el lehet dobni. Ecce homo...
Mau: nem merek kritikát mondani, mert még kiderül kontárságom
) Amikor Lamoraktól először hallottam/olvastam, hogy miket tudsz, azt hittem, túlértékel, de most már meggyőződhettem róla, hogy igaza van. Valósággal fürdöm a verseidben!
Ez után a bevezetés után meg merem kérdezni (mint hasonlóan gondolkodótól): miért van az, hogy az "aszfaltsivatag", "betondzsungel" stb. kifejezésekkel a természetnek éppen a legszuverénebb, éppenséggel legembertelenebb (ejtsd: ember által legkevésbé ellenőrizhető) megnyilvánulásait próbáljuk ráfeszegetni az általunk kreált szörnyetegekre? Megint egy olyan dolog, amivel a nyelv minősíti az azt létrehozó fajt...
"A föld alatt sincs szűz terep
Erőművek, bunkerek
Őrült titkos, bombabiztos,
Föld alatti dzsungelek"
(Európa Kiadó: Harminchárom nevem volt)
Még valamit akartam írni neked, de sikeresen belegabalyodtam a saját gondolatmenetembe, és elfelejtettem, hogy mi volt az )
Ecce orbis
Ujjaim közé csippantottam..........- (apró, színes golyó)
Lassan a fénynek fordítottam......- (kékesen csillogó)
Nézegettem és csodálkoztam......- (ez a világ? De jó!)
Törékeny kis dolog - gondoltam..- Olyan... - eldobható???
Esetleg így? ;o) Megtisztel, ha felveszitek a négysorosok közé! (Azt meg csak reméltem, hogy a tabulálás megmarad benne... De nem maradt meg, úgyhogy a pontozást kéretik szóköznek nézni) ;o)
Dingir: Köszi! érdekes, hogy Léli járt legközelebb az értelmezéssel ahhoz, ami bennem kialakult, amikor írtam. (De ez nem baj, mindenkinek magának kell értelmeznie, amit olvasott - ha azt olvassa ki, amit én, akkor ügyi voltam, egyébként meg nem - de minél több olvasata van egy versnek, annál gazdagabb, legalábbis azt hiszem.) Éppen az foglalkoztatott, hogy az ember(iség) milyen éretlenül, gyermeki gondatlansággal bánik a világgal - kicsit arra emlékeztet, amikor a kisgyerek először csodálkozik rá dolgokra, formákra, és arra, hogy amit a kezében tart, azt hozzá lehet ütni más dolgokhoz, el lehet törni, hogy megnézd a belsejét, vagy éppen el lehet dobni. Ecce homo...
Mau: nem merek kritikát mondani, mert még kiderül kontárságom
) Amikor Lamoraktól először hallottam/olvastam, hogy miket tudsz, azt hittem, túlértékel, de most már meggyőződhettem róla, hogy igaza van. Valósággal fürdöm a verseidben!Ez után a bevezetés után meg merem kérdezni (mint hasonlóan gondolkodótól): miért van az, hogy az "aszfaltsivatag", "betondzsungel" stb. kifejezésekkel a természetnek éppen a legszuverénebb, éppenséggel legembertelenebb (ejtsd: ember által legkevésbé ellenőrizhető) megnyilvánulásait próbáljuk ráfeszegetni az általunk kreált szörnyetegekre? Megint egy olyan dolog, amivel a nyelv minősíti az azt létrehozó fajt...
"A föld alatt sincs szűz terep
Erőművek, bunkerek
Őrült titkos, bombabiztos,
Föld alatti dzsungelek"
(Európa Kiadó: Harminchárom nevem volt)
Még valamit akartam írni neked, de sikeresen belegabalyodtam a saját gondolatmenetembe, és elfelejtettem, hogy mi volt az
) Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
20 éve 7 hónapja #182754
Írta: Sötét Úr
Mau aláírásáról jut eszembe: milyen kár, hogy ma már olyan kevesen ismerik az Európa Kiadó (ti. az együttes) szövegeit. Igaz, főleg az akkori oszladozó pártállami hangulatok között voltak igazán elemükben, de azért van egy-két számuk, ami túlélte a rendszerváltozást.
Tehát: ami itt következik, az NEM saját szövegem, Menyhárt Jenő, Müller Péter Sziámi és mások követték el őket, de nem tudom, hogy melyik kié. Ez a 80-as évek népköltészete...
"Eltűnünk mint az utolsó metró
Ez egy végtelen kirándulás
Én igazán nagy csaló vagyok,
De még nem akadt igazán
Nagy fogás
Ha úgy tűnik, hogy mindent szabad
Oly elveszettnek érzed magad
A válasz örökre kérdés marad
A kérdés örökre válasz marad"
("Minden eladó" - Ez azt hiszem, Kiss Laci volt...)
"Feltárul egy újabb titkos világ
Felébred az álom és mi alszunk tovább"
"Egy kalandot őriz a formalin
Túl a hús törékeny csontjain"
("Jó lesz")
"Kihaltak a repterek
Várna többé nem fogad
Néptelen közterek
Bámulják a szobrokat"
("Minden hiába")
"A hírnök jön és integet:
Hírek már régen nincsenek
Már nem háború, még nem béke
Felizzik a vágy villamosszéke
Európa kiadó!"
("Európa kiadó")
"Nekem egy beteg nő vagy,
Az orvosnak egy nőbeteg
Egy véres városban egy
Szomorú szörnyeteg
Olyan jó és olyan szép
Lehet, hogy nem is betegség"
("Mi így vonulunk be" - lehet, hogy ez is Kiss Laci, nemléxem mán)
Más:
Erda: hmm... Ha az jön le belőle, hogy "ari", akkor valamit nagyon elszúrtam ) Ez olyan, mint Alyr "orc"-ja, aki tanulván a szakmát rávicsorgott egy tündére, az meg "visszacöszönt" DDDDD
Tehát: ami itt következik, az NEM saját szövegem, Menyhárt Jenő, Müller Péter Sziámi és mások követték el őket, de nem tudom, hogy melyik kié. Ez a 80-as évek népköltészete...
"Eltűnünk mint az utolsó metró
Ez egy végtelen kirándulás
Én igazán nagy csaló vagyok,
De még nem akadt igazán
Nagy fogás
Ha úgy tűnik, hogy mindent szabad
Oly elveszettnek érzed magad
A válasz örökre kérdés marad
A kérdés örökre válasz marad"
("Minden eladó" - Ez azt hiszem, Kiss Laci volt...)
"Feltárul egy újabb titkos világ
Felébred az álom és mi alszunk tovább"
"Egy kalandot őriz a formalin
Túl a hús törékeny csontjain"
("Jó lesz")
"Kihaltak a repterek
Várna többé nem fogad
Néptelen közterek
Bámulják a szobrokat"
("Minden hiába")
"A hírnök jön és integet:
Hírek már régen nincsenek
Már nem háború, még nem béke
Felizzik a vágy villamosszéke
Európa kiadó!"
("Európa kiadó")
"Nekem egy beteg nő vagy,
Az orvosnak egy nőbeteg
Egy véres városban egy
Szomorú szörnyeteg
Olyan jó és olyan szép
Lehet, hogy nem is betegség"
("Mi így vonulunk be" - lehet, hogy ez is Kiss Laci, nemléxem mán)
Más:
Erda: hmm... Ha az jön le belőle, hogy "ari", akkor valamit nagyon elszúrtam
) Ez olyan, mint Alyr "orc"-ja, aki tanulván a szakmát rávicsorgott egy tündére, az meg "visszacöszönt" DDDDD Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
20 éve 7 hónapja #182685
Írta: Orsie
ADIM, köszi szépen, de figyelmes vagy! Télleg vasárnap lesz (azaz már mindjárt ma... )
Bocs, ide ez kicsit OFF, de hát itt olvastam, ide is írok vissza
Hogy azért ON is legyek: a versek, amiket itt olvastam az öngyilkossággal kapcsolatban, hihetetlenül megindítóak! Kiemelném még emellett Alcar versét, ami szintén fenomenális, bár ezt tőle már mexok6ttuk De a többieknek is őszinte gratulációm!
"in the real dark night of the soul it is always three o'clock in the morning."
ADIM a Des írta: Orsie, asszem neked vasárnap lesz a születésnapod...
BOLDOG SZÜÜÜÜLIIIINAAAPOOOOT!
ADIM, köszi szépen, de figyelmes vagy! Télleg vasárnap lesz (azaz már mindjárt ma...
)Bocs, ide ez kicsit OFF, de hát itt olvastam, ide is írok vissza
Hogy azért ON is legyek: a versek, amiket itt olvastam az öngyilkossággal kapcsolatban, hihetetlenül megindítóak! Kiemelném még emellett Alcar versét, ami szintén fenomenális, bár ezt tőle már mexok6ttuk
De a többieknek is őszinte gratulációm! "in the real dark night of the soul it is always three o'clock in the morning."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
20 éve 7 hónapja #182628
Írta: Erda niire (Area)
Rabyn: engedelmeddel a Miért?.. című versed megtoldottam pár válasszal... kicsit gagyi, de ez van....
Miért kell egyedül lennie, annak ki szeretése szültetett?
Mert senki nem tudja, hogy szeret, vagy szeretett.
Miért tűnnek el a mesék, a csodák?
Mert nyugtalanok, s a széllel szállnak tovább.
Miért kell felnőnie minden embernek?
Mert senki nem maradhat örök gyereknek.
Miért nem fogadják el ha valaki más?
Mert félnek, hogy ők a mások, s ez nekik csalódás.
Miért nem lehet boldog mindenki?
Hogy a szomorú szót is értse valaki.
Miért múlik az idő, oly gyorsan?
Nem gyors az, csak a múltban.
Miért fáj ha bánt valaki?
Mert a fájdalom ad értelmet neki.
Miért nincsen már nyugodt pillanat?
Mert megírták előre, jövőd, múltadat.
Miért hajtanak, hogy jobb legyek?
Mert az hiszik tökéletes leszel.
Miért várom a holnapot?
Mert riasztanak a tegnapok.
Miért szaladnak a boldog pillanatok?
Mert az idő múlik, s a percek sem szabadok.
'Is there anybody out there?'
Erda niire (Area) válaszolt a következő témában: Versek
Rabyn: engedelmeddel a Miért?.. című versed megtoldottam pár válasszal... kicsit gagyi, de ez van....
Miért kell egyedül lennie, annak ki szeretése szültetett?
Mert senki nem tudja, hogy szeret, vagy szeretett.
Miért tűnnek el a mesék, a csodák?
Mert nyugtalanok, s a széllel szállnak tovább.
Miért kell felnőnie minden embernek?
Mert senki nem maradhat örök gyereknek.
Miért nem fogadják el ha valaki más?
Mert félnek, hogy ők a mások, s ez nekik csalódás.
Miért nem lehet boldog mindenki?
Hogy a szomorú szót is értse valaki.
Miért múlik az idő, oly gyorsan?
Nem gyors az, csak a múltban.
Miért fáj ha bánt valaki?
Mert a fájdalom ad értelmet neki.
Miért nincsen már nyugodt pillanat?
Mert megírták előre, jövőd, múltadat.
Miért hajtanak, hogy jobb legyek?
Mert az hiszik tökéletes leszel.
Miért várom a holnapot?
Mert riasztanak a tegnapok.
Miért szaladnak a boldog pillanatok?
Mert az idő múlik, s a percek sem szabadok.
'Is there anybody out there?'
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Oldalmegjelenítési idő: 2.181 másodperc
