Nyelvek és írások

amanibhavam írta: Nin: Cerebrum sztem arra gondol, hogy a hivatkozott két melléknév itt nem jelző, hanem állítmány, így nem kell mutálni.

Ninniach írta: No land ardhon athan hannas,
taur i ’aearon sui l

Amúgy megengedsz egy kérdést? A második sorban a taur és az utolsó sorban a cand miért lágyul?[\quote]

taur azért lágyul, mert adjective following a noun undergoes lenition
hogy cand miért lágyul? Nos nem tudom, vlsz. nem kellene, mert nem követi közvetlenül a főnevet, de nekem így jobban hangzott… ki fogom javítani.

”Amanibhavam”\n

A "hearth" szóra én egyszer az *urf ( Q _urma_) szót találtam ki. [\quote]
Kicserélhetem urf-ra.

Ami a lerta-t illeti, még mindig nem lettem sokkal okosabb. LEK a stem-je? Mert számomra nem egyértelmű. Lehetne esetleg a LEK-ből lechta-??? ”Cerebrum”\n

Amúgy megengedsz egy kérdést? A második sorban a taur és az utolsó sorban a cand miért lágyul?[\quote]

Ninniach írta: No ardhon land athan hannas,
i ’aearon daur sui l

√ler free (of moveable things or moving things), able to move as willed, unimpeded, unhampered, loose, not fixed fast or static, lerya release, set free, let go. lēra free, of persons, lěrĭna of things: not guarded, reserved, made fast, or "owned". [See the second entry √ler at the end of these notes.]
√ken see, perceive, note, kenda- intensive watch, sc. not 'guard' but observe for some time (to gain information etc.). Often used for 'reading'.
[The Etymologies gives the base KHEN-D-E- 'eye'. Cf. ken- 'see, behold' (MC:222), and VT 39:32-33 s.v. kenta.]
√men move, proceed (in a direction intended by a person) menta send, cause to go (in a desired direction).
[The Etymologies gives the base MEN- whence Q. men 'place, spot'. Cf. o-mentie 'meeting or junction of the directions of two people', XI:367, whence omentielvo 'of the meeting of our ways', ibid, and LR:79; and yomenie 'meeting, gathering' (of three or more coming from different directions), XI:407 n.1.]
√nir will, intention, conscious resolve to move, or do. nīra an individual will (or potential), nirme exercise of will, an act of will.
√pak close, shut (opposite of √lat): avalatya. pahta closed, shut, private.
√khap bind, make fast, restrain, deprive of liberty, avalerya. √kham. Cf. √khep retain, keep, do not give away or release, keep hold of.
[The Etymologies gives the base KHAP- 'enfold'. The significance of the citation of √kham , which on the manuscript is written directly below √khap, is unclear; it may be intended as an alternative form. Etymologies has KHAM- 'sit'. With √khep cf. S. ú-chebin 'I have not kept' in Gilraen's linnod, LR:1036.]
√lek loose, unbind, let, permit.
[The Etymologies gives the base LEK- 'loose, let loose, release'. Cf. lehta 'free, released', VT 39:17-18.]
√pol can, have physical power and ability [as in] "I can jump that", polin quete means "I can speak (because mouth and tongue are free)". 
[The Etymologies gives the base POL-, POLOD- 'physically strong'.]
√isi know, istan pole [sic, read istan quete] = "I can speak (because I have learned (a) language)".
[The Etymologies gives the base IS-, whence Q. ista- 'know'.]
√ler am free to do, sc., am under no restraint (physical or other), lerta quete [sic, read lertan quete] = "I can speak because I [am] free to do [so] there being no obstacle of promise, secrecy, duty". Sometimes = no physical obstacle in which case = approximately √pol. 
[See the first entry √ler above.]

LEK- loose, let loose, release. N lhein, lhain free(d); lheitho to release, set free; lheithian release, freeing. Q leuka, lehta loose, slacken. Ilk. legol nimble, active, running free; cf. Legolin, a river-name. [A note on a slip accompanying these etymologies gives: ‘Leth- set free (cf. LED); EN leithia to release, leithian release; cf. Lay of Leithian.’ I have referred to this note in III. 154, at which time I overlooked the present entry.]

Ninniach írta:

amanibhavam írta: Én azon töprengek, hogy a Q _lerta-_ igének mi lehet a S congnate-je, ha egyáltalán; mert akkor lehetne magyar mintára "hadd... " szerkezetet használni.
Mostan mennem kell tréningre, majd átrágom magam a versen este.

Sajnos nem találom sehol a lerta- stem-jét... (de pusztán fül után elképzelhetőnek tartom, hogy egy az egyben át lehetne venni, bár a fül nem egy szolid nyelvészeti alap )

amanibhavam írta: Én azon töprengek, hogy a Q _lerta-_ igének mi lehet a S congnate-je, ha egyáltalán; mert akkor lehetne magyar mintára "hadd... " szerkezetet használni.
Mostan mennem kell tréningre, majd átrágom magam a versen este.

amanibhavam írta:

Ninniach írta:

amanibhavam írta: Hja, én azt hittem, a _garo_ "make" értelemben áll...

Hát nem szoktam mutálni az igéket... de tudod mit, a "make" értelem sem rossz, bár a "have" talán mégis vmivel jobb (szvsz) Megpróbálom majd tovább fordiitani, szeretem ezt a verset

A "have" nekem meg nagyon anglicizmus

Ninniach írta: Garo feilf dannol bregol dan i felais –
garo 'ynd tummen na aear ar uil,
rhaiss drammen na i alagos –
garo îdh peliol hîdh or i nîn nuir,
egor h

Ninniach írta:

amanibhavam írta: Hja, én azt hittem, a _garo_ "make" értelemben áll...

Hát nem szoktam mutálni az igéket... de tudod mit, a "make" értelem sem rossz, bár a "have" talán mégis vmivel jobb (szvsz) Megpróbálom majd tovább fordiitani, szeretem ezt a verset

Olosta írta:

Olosta írta: Sziasztok!

Bátorkodtam én is munkálkodni kicsit az írásrendszerek terén.
Amit német nyelven megtaláltam a sindarin leírásához, lefordítottam ez lett belőle. [size=9:z9vf2u1e](Nem olyan szép, mint _Neo-é) [/size]
A Certhas Gondolin és a Sarati mód azt hiszem nem teljesen helytálló, de azért betettem azokat is.
Kíváncsi lennék a véleményetekre.

Erre nem akartok írni semmit?
Szeretném kitenni az oldalamra, és jó lenne, ha vki jóváhagyná, nem akarok hülyeséget kitenni.

A link az íráshoz az "ez" szó alatt van!

amanibhavam írta: Hja, én azt hittem, a _garo_ "make" értelemben áll...

Olosta írta: Sziasztok!

Bátorkodtam én is munkálkodni kicsit az írásrendszerek terén.
Amit német nyelven megtaláltam a sindarin leírásához, lefordítottam ez lett belőle. [size=9:1spdeaow](Nem olyan szép, mint _Neo-é) [/size]
A Certhas Gondolin és a Sarati mód azt hiszem nem teljesen helytálló, de azért betettem azokat is.
Kíváncsi lennék a véleményetekre.

Amanibhavam írta: A második sorban garo 'ynd szerintem.

Amanibhavam írta: Nem gondolod, hogy gerundot kéne használni a participle-k helyett, vagy félreértek valamit? (Könnyen lehet.)

Amanibhavam írta: Szép lett, ügyi vagy.