Gondolatok

Igen, ez a fésű dolog valóban súlyos. Nagyon sokszor el tudja rontani az ember egész napját, ha nem találja a fésűt, és kócosan kell menni dolgozni....sőt, továbbmegyek: az egész életedet elronthatja a dolog, ha a sorsdöntő pillanatok előtt nincs meg a fésű.
A Drowse által felvetett problémát is érdekesnek találom; néhányan hajlamosak vagyunk ugyanis megszemélyesíteni a tárgyainkat, és a kérdés teljességgel jogos; a megszemélyesítés mindíg emberhez kapcsolódik, és az embernek van szája, így a megszemélyesített fésűnek is van, DE! Hol?

hol van a fésű szája? :hein:

Nem találom sehol azt a szájba******* fésümet!!!

Nekem az általános iskolai osztályom volt nagyon "gázos"... Volt néhány olyan személy, akiket sem az osztály legnagyobb része, sem a tanárok nem tudtak elviselni. Egyszerűen nem érdekelte őket semmi, és senki... És nem szoktam ilyet mondani, de hálát adok mindenkinek, hogy a 90%-uktól megszabadultam...A mostani gimnáziumi osztályom sokkal jobb, bár a közösségnek még kell egy kis idő, hogy rendesen összerázódjon. Az ofő állandóan azt hajtogatja nekünk, hogy iszonyatosan zajosak vagyunk, meg nem tudunk viselkedni, stb... Ennek ellenére a fizika tanárunk azt mondta, hogy hozzánk szeretnek bejönni a tanárok, mert lehet tanítani, és a nevelői testület szavazatai alapján mi vagyunk a legcsendesebb osztály. Igaz, a leg passzívabb is Bár nem udom, hogy ez most hogy jön a témához...

Narmo Poice írta: Még egy kis OFF ide:
persze, persze.. de mikor már mindened hozzávágtad, hogy fogja már be és ne dumálja végig az órát, mert nem hallassz tőle semmit akkor mit teszel?

OFF vége.. bocs..

nálunk így zajlik minden biológia- és kémiaóra (ugyanaz a tanár, gyenge idegzettel) meg még néha más tanórák is, de nálunk a tanár csapkod, kiabál, ordít, sír, meg mittomén miket produkál, hogy hagyjuk már abba.

_Phelan_ (Caranthír) írta: Szóval: mindenkinek hajrá, a gátló tényezőket, némi igazi akarással, le lehet győzni.

Még egy kis OFF ide:
persze, persze.. de mikor már mindened hozzávágtad, hogy fogja már be és ne dumálja végig az órát, mert nem hallassz tőle semmit akkor mit teszel?

OFF vége.. bocs..

Rabyn, amiket írtál én teljesen természetes dolgonak tartom...de úgy hogy mindegyiket megcsodálom...kivéve a születést...öööhhh...az rossz élmény volt...olyan jól éreztem magam előtte .
A csoda számomra olyan dolog, ami megtörténik, pedig nem tartottam lehetségesnek...nyilvánvalóan pozitív dologról van szó...

Szvsz az egész világ egy csoda! De az is ha sikerül valami apró dolog, ha egy idegen rám mosolyog vagy megköszön valamit. De az is az ha pl: Meggyógyul valaki egy súlyos betegségből vagy túl él valamit. Szval az egész világ tele van csodával csak ebben a rohanó világban mi néha észre sem veszük őket.

Szerintem a csoda hozzáállásfüggő; pl.van, aki semmit nem tart annak, viszont vannak olyan bolondok, akik egész nap vigyorognak, és minden csoda nekik (a körömcsipesztőlkezdve a tévéig; és ha tudnák, hogy van műhold, akkor az is)

Ha a tanár-osztály témát lezártuk akkor ajánlanék egy témát. Ez pedig a Csoda lenne.
Mert mi is az amit csodának hívunk? Az elöbb a tévében azt mondta egy nö, hogy csodát ember nem tehet. ez szerintem nem igaz. Az életünk eleve egy csodával kezdödik.. Az születéssel. Amig kicsik vagyunk mindent varázslatosnak látunk. Mikor vesztik el az emberek a csodákba vetett hitüket? És miért vesztik el? Csodának számít egy virág kinyílása, egy mosoly egy idegentöl, egy kedves szó..

Na sokasítom itt is a plussz hozzászólások részleget.
Felvázolom a sjaát helyzetünket az osztállyal. Mi is kb. a suli kedvencei vagyunk. Szóval ha bármi maitt panaszkodunk ( tanár, jegyek stb.) azt már senki nem hallgatja meg. És miért? Mert megérdemeljük. Pontosabban az a 2-3 kedves emebrke miatt, aki minden egyes dolgot a saját sérelmének fog föl, és képtelen elhinni, hoyg a tanár is emebrből van. Így amikor más az osztályból vmiért jogosan elégedetlenkedik, azt már észre se veszik. Ilyen dolgoakt azt hiszem jól kezelem: Angolból gyorsan jelentkeztem előérettségire a seperc aatt lerakott nyelvvizsgámmal és búcsút intettem az angol órai felelősségnek, ahol félek, mert sosem tudom biztosra, hoyg tényleg én hibáztam vagy a tanár Arra jó lesz hoyg ne szokja kel az angoltól teljesen. Számítástechnikából osztályzó vizsgára készülök évvégére, mivel a tanárt egyesek sikeresen kikészítették még évvégén ( eddig minden évben új tanárunk volt). Aki, ha a saját dolgát jól is csinálja meg, de tanítani nem tud. És paranoiás.
Matekból valsz jövőre készülünk egy osztálytársamaml majd nyáron, komolyan, hogy a 4.es tananyagot félévre rendesen átvegyük ( ugye az leginkább az 1. 3 év összefoglalója.(?)) és osztályzó vizsgával mentesüljünk, mert matekból is ú jtanároakt kapunk, és ne mbízunk benne, hogy jobb lessz.
Tehát aki nyavalyog, hoyg az osztály így, osztály úgy; tanár így, tanár úgy, annak üzenem: Ez nem ad felmentést semmi alól. Azt a tananyagot számon fogják kérni az emberen. Meg lehet tanulni így is. Sőt, ugye itt a fórumon még segítséget is kap az ember.
Tanárokról még annyit: Léli: igen kivételesen szerencsésnek találom az ested.
Általánosságban pedig: Én szeretnék tanítani, és ne mazért amiért sokan, hogy ők most márpedig tudást ültetnek a gyerekekbe, vagy megrendszabályozzák a köv. generációt. Ill. nem is azért, mert csak ez maradt. Úgy látom, hogy sok olyan srác/csaj van, akikkel ha kcisit töbebt foglalkoznának, több bizalmat kapnának, igenis tudnának élni a lehetsőgéggel. Kifejezetten középiskolában szeretnék majd tanítani. És csak remélem, hoyga megfelelő tudásanyagot is össze tudom szedni.

Szóval: mindenkinek hajrá, a gátló tényezőket, némi igazi akarással, le lehet győzni.

UI: Rohadt jó ofőm van, útálom, hogy az osztályom nem becsüli meg. ( 30as éveiben járó Töri, Irodalom/nyelvtan tanár aki csak úgy mellesleg Kispált és Ghymest hallgat... ( amikor ezt megtudtam kb. olyan volt, mint, amikor Ery zenei ízlését ismerték meg a diákjai )

Igen az osztályfönökön rengeteg múlik. A mi osztályunk egy rémálom.. És akkor még szépen fogalmaztam.. Vagy csak én nem érzem benne jól magamat.. Lassan 3 éve gyürödöm ennek a csoportnak egy részével, most, hogy összevontak minket kaptam kb 20 agyalágyultat.. Legjobban akkor döbbentem mikor a drága osztálytársam közölte, hogy ö röhögni jön a Sorstalanságra pénteken... Azt hittem kiesik a kezemböl a tollam... Nálunk még a közös utálat sem hozott össze minket.. Söt.. A gyáva nyulak azok méginkább elítélnek mindent ami nem ugy van mit ahogy ök gondolják.. Szerencsére már csak 14 honap és megszabadulok tölük..Odákat tudnék mesélni miért vagyunk rossz osztály... és miért rémes az ofönk aki el van tájolva valami másik világba.. Utálom..

sztem nem jó, ha az osztly passzív.
nálunk örökös versengés volt az a és a b között, ők voltak azok, akik mindig mindenhol ott voltak, mi meg csak elvoltunk magunkban. tény, náluk a közösség is jobb volt, ami minket "összetartott", hogy együtt utáltuk az ofőt, és röhögtünk a háta mögött, egyesek meg a képébe mosolyogtak közben...
szóval ennyit az osztályomról...nem volt egy nagy szám, jóformán senkivel nem tartom a kapcsolatot (nem is értem mér...)
viszont láttam olyan IGAZÁN aktív osztályokat is, bár közösség szinten sehol nem lehetett nálunk aktív osztályról beszélni. volt egy-két ember az osztályokból, akiknek az egész suli tudta a nevét, mert mindig mindenhol ott voltak. A (mostani) 11b meg az ofője miatt van ott, mert valamilyen szinten kényszeríti őket arra, hogy segítsenek iskolai rendezvényeken, ilyesmi.
Szóval amúgy nélküle totál passzvitás lenne. summa summarum sztem az ofőn sokminden múlik.

Moriel: sztem a káoszból még mindig ki lehet hozni valami jót, a paszivitásból már kevésbé...
ha viszonylag jóban vagy az osztály húzófelével (esetleg lehetsz te is az), érdemes pl kiránduást szervezni..pár napos, egy napost...ofővel vagy nélküle...ez néha segít...a lényeg, hogy olyan helyre kell menni, ahol mindenki jól tudja érezni magát...(legyen strand, iylesmi) mi Kiskunmajsán voltunk egy hosszú hétvégére 11-ben, és nem volt annyira rossz, mint vártam...

Moriel írta: a mi osztályunkkal az a baj, hogy nem csinálunk semmit. szó szerint, se jót, se rosszat. annyira passzívak vagyunk.. beesünk az iskolába végigüljük a napot, és hazamegyünk..

Annyira tudnék ennek örülni! A mi osztályunk egy káosz..

Rabyn írta: megkerültek a dogák:DDDD
A tanár kézségesen bocsánatot kért és kijavította a jegyeket. DD De a fél suli ezen kacagott egy hétig..

hehh, nálunk az egyik rajzóra volt ilyen, mikor két egyest is kaptam... tanárnő kiosztja a rajzmappákat, mindig a belsejébe írja a jegyeket, nézem, legutolsó jegy egyes.. szólok, hogy én itt sem volttam, azt mondja, dehogynem, csak nem csináltam semmit egész órán... miután megunta, hogy nyaggattam -meg vagy 5 másik ember az osztálybol akik szintén hiányoztak- belenézett a naplóba, és látta hogy tényleg hiányoztunk, kihúzta az egyest.

a második.. óra kzöben rajzolok, zenét hallgatok, csendben hátul elvagyok magamnak, erre hallom hogy "Laura kaptál egy egyest!" Nézek széjjel... kérdem, hogy miért.. azt mondja hogy én vagyok Laura? Akkor kicsoda az az első padban? jesszusz... úgyhogy, az jó kis óra volt


a mi osztályunkkal az a baj, hogy nem csinálunk semmit. szó szerint, se jót, se rosszat. annyira passzívak vagyunk.. beesünk az iskolába végigüljük a napot, és hazamegyünk..

megkerültek a dogák:DDDD
A tanár kézségesen bocsánatot kért és kijavította a jegyeket. DD De a fél suli ezen kacagott egy hétig..

Ery írta:

Alyr Arkhon írta: A tanár is ember, csak néha elfelejti.

:nono: Azért a diákság sokmindent megtesz, hogy a tanárt kihozza a béketűrésből. A baj akkor van ha ez sikerül. S a baj mégnagyobb, ha ez nem a bűnös osztályon csattan.

A mi sulinkban a mi osztályunk a legrosszabb, legszemtelenebb, legelviselhetetlenebb és legembertelenebb. Borzalmas, iszonyú, utálom, fujj. És ezzel a tanárok is így vannak. Mindig rólunk keringenek a hihetetlenebbnél hihetetlenebb sztorik, órai feleltetések, mittomén, viszont a suliban már az is rajtunk csattan el, amit nem mi követtünk el, mert mindig mi vagyunk a rosszak persze. Bár én úgy gondolom, hogy az osztály az ilyen gellert kapott fegyelmi tárgyalásokat és egyéb fenyítéseket meg is érdemli... Jó, egyébként nem vagyok ilyen rosszindulatú és anti, de azér tényleg túlzás, amit nálunk csinálnak és már ki is rúgtak emiatt egy srácot az osztályból. Azt hittem, intő példa lesz. Hát... éppen ellenkezőleg. Nagyon vagány lett, hogy kirúgták, bár én nem hallottam többet felőle. Na mindegy is, csak amolyan észrevétel volt.

Trinkler írta: Ami ellenük szól, az az, hogy nagyon sokan (tisztelet a kivételnek) csak azért mentek tanárnak, mert "nem volt jobb"; ennek köszönhetően megvetik saját diákjaikat; nem elég tájékozottak a saját szakterületükön sem, és valami másban próbálkoznak. ami biztos, az az, hogy a legtöbb tanárnak - legyen az általános iskola vagy középiskola - annyi szociális érzékenysége, empátiája sincs, mint egy tál bablevesnek. Továbbra is hangsúlyoznám, hogy tisztelet a kivételnek; ennek a kivételnek nagyon meg tud örülni az, aki a szociális szférában dolgozik.

Akkor csak én vagyok ilyen szerencsés, hogy mindig normális tanáraim voltak? Általános suliban nem jártam amolyan "elit" iskolába, csak egy egyszerű (akkor még nagyközségi) városi iskola, egy a hat közül, mégis a tanárok nagyon jók, türelmesek, empatikusak, törődnek a diákokkal.... az igazgató minden diákjával személyes kapcsolatot épít ki. Szóval még itt is minden tanár normális, és igenis ember...
Gimi meg... hát jó, arra mondható, hogy elit suli, mert igazából tényleg az. Kiemelkedően büszke minden évben az aktuális 4,5-4,7 körüli iskolaátlagra.... És ehhez a teljesítményhez igenis nagyon jó tanárok járnak. Persze van 1-2 unempatikus egyén, meg van, aki egyáltalán nem tud tanítani (az osztály többségét ő tanította matekra), meg van, aki túl maximalista (mondhatjuk, hogy elitista...), de alapjában véve nagyon jó tanárok. Nem hiába illik közéjük tökéletesen Ery

Szóval azér nem kell mindig olyan pesszimistán názni a dolgokat.... én vagy a kivételeket találtam meg (ja, most is nagyon jófej, meg tájékozott tanáraim vannak többségben) eddig mindig, vagy azért az általános helyzet nem olyan rossz, mint azt lefestitek Rabyn iskolája kivétel, mesélt már róla eleget, hogy tudjam, télleg szörnyűek mind a diákok többsége, mind pedig a tanárok többsége...

Néhány szó a tanárok védelmében és ellenük:
Kikerül az ember az egyetemről/főiskoláról; megtanult egy csomó dolgot, elsajátított egy rakás képességet, és amint elkezdi a munkát, hihetetlen tiszteletlenséggel, közömbösséggel találkozik, és belefásul; a végére megutálja az egészet.
Ami ellenük szól, az az, hogy nagyon sokan (tisztelet a kivételnek) csak azért mentek tanárnak, mert "nem volt jobb"; ennek köszönhetően megvetik saját diákjaikat; nem elég tájékozottak a saját szakterületükön sem, és valami másban próbálkoznak. ami biztos, az az, hogy a legtöbb tanárnak - legyen az általános iskola vagy középiskola - annyi szociális érzékenysége, empátiája sincs, mint egy tál bablevesnek. Továbbra is hangsúlyoznám, hogy tisztelet a kivételnek; ennek a kivételnek nagyon meg tud örülni az, aki a szociális szférában dolgozik.

Ery írta: Azért a diákság sokmindent megtesz, hogy a tanárt kihozza a béketűrésből. A baj akkor van ha ez sikerül.

Azért tanár, hogy elviselje a dolgokat. Vagy változtasson rajtuk. Akinek nincs tekintélye, nem tud fegyelmezni, és nem bírja a zajt, az szvsz ne legyen tanár!

Rabyn: érdekes történet... azóta is megvannak azok az egyesek? Nem gondolta át a dolgot?

Ennél szerintem brutálisabb az ami velünk történt (lehet, hogy már írtam) van társadalomismeret óránk. A nö szerintem kicsit kattant de amugy néha egész jófej.. namármost KÉPES VOLT ELHAGYNI A DOGÁINKAT!! ÉS ránk fogta!! és beírt az egész osztálynak egy egygest.. annak aki nem is volt ott..

Alyr Arkhon írta: A tanár is ember, csak néha elfelejti.

:nono: Azért a diákság sokmindent megtesz, hogy a tanárt kihozza a béketűrésből. A baj akkor van ha ez sikerül. S a baj mégnagyobb, ha ez nem a bűnös osztályon csattan.

Azt, hogy a tanár is ember (így bizony vannak hangulatai), és egyszer neki is tele lehet a hócipője.

Mi a véleményetek arról, ha egy tanár erősen hangulatembernek tűnik?
Egy főiskolai előadáson, ahol 50- 60 ember volt, volt egy kis szokásos alapzaj. A tanár egy óra után, minden előzmény nélkül bepipult ( :biggrin2: ), sértődötten végigkattintgatta a diákat, elmondta mindegyiknek a címét, és hogy nézzük meg a könyvben, vagy ahol akarjuk (?!), ő nem hajlandó beszélni, ha nem figyelünk, és különbenis fáj a gyomra (?!) és elküldött minket. A zaj tényleg nem volt valami extra, ennél sokkal több szokott lenni néha, és furamód kétszer az asztalra koppintanak és csönd lesz... Na, abbahagyom a rávezető kérdéseket. Szóval mit gondoltok?

Figyelem!
Szombati Tolkien klub után Élő gondolatok topik találkozó egy teázóban. Még, kiderül mellikben.

Gyerekek ma van valntino Abrustino napja! Mit szóltok hozzá?
Nekem erről csak annyi jut eszembe, hogy a volt nagy Ő, aki már kis ő, nos ott most más bajszerolja, súgja a fülébe hogy szereti. Jövöre lehet már ő sem fogja:-)) Nem morbid? Azzzzé, de ne csak azzzé, vigyázzatok egymásra, és ne csak akkor ápoljátok godozzátok kapcsolatotokat, amikor annak virágja már elszáradt.

Ringbearer írta: 2 ember: apu, és anyu különbsége, sztem jó példa arra amit modnani szeretnék.
anya: vallásos ember, hisz Istenben, elvégzi minden nap a
gyakorlatokat, imádkozik, elmondja az étkezés előtt is az imát...ő meg
akarja tisztítani magát, jobb ember akar lenni. DE: küzd önmgavál,
mert néha annyira jó akar lenni, de ez természetellenes, mert ő igazából
nem akarja, és így abszolút nem boldog.
apa: egy ateista ember, aki szeret élni, szereti az embereket, és azt
teszi amit a szíve mond. Mert ha Ő valakinek azt mondja,
hogy "szeretlek" az hiteles lesz.

Ha az ember mindig jó akar lenni (tudom, saját bőrömön tapasztaltam),
abba belebukik. Lehetetlen, hogy mindig jó és kedves legyél másokkal.
De ha a szívedre hallgatsz, akkor meghallod amit mond, és helyesen
fogsz cselekedni, mert azt a szíved diktálja.

5): azért segítek, mert egyszerűen jól esik.

Aral: miért van, hogy mindig a váradról beszélsz, az önvédelemről?
Snuff: csak akkor legyél szemetesláda, ha tényleg úgy érzed, hogy ez neked is jó!!
gilloth: van egy pár ismerősöm aki ezt csinálja, és mi akik ismerjük őket nem haragszunk rájuk, hiszen aki bocsánatot kér, arra miért haragudna tovább az ember?

Nekem egyszer azt modták, hogy a szenetk- pontosan a nagyfokú köteleségtudatuk, és az állandó tökéletsre való törekvésük miatt is- soha nem voltak boldogok és elégedettek magukkal. Assissi Szent Ferencet hozták fel példának.

hogy anyud küzd önmagával, teljesen természetes. Pont ebből fakad. ez az a pont, ahol vallás és etika kőkeményen összefonódik, és etika beállítottságú emberek, amit néha tudnak művelni magukkal.. nos, attól minden ép ember borzad néha...