Gondolatok

Alyr valahol igazad van, de

szerintem nem csak a film az ami összetartja a társaságot, már sokkal többről van szó. Minden bizonnyal lesznek olyanok aki eztán könnyebben "kikopnak", de akiket igazán érdekel Tolkien világa vagy olyannyira kötődik az itt lévőkhöz az nem fog eltűnni. Sokaknak szívügye a társaság összefogása, ezen dolgoznak nap mint nap, elég, ha a LEPre, a farsangra vagy a táborokra gondolunk. Én nem látom olyan tragikusnak a helyzetet, nagyon sok év van még ebben a bandában, ha nem sajnáljuk rá a fáradtságot, hogy összetartjuk. Ez egyre nehezebb lesz, ennek már mutatkoznak jelei, de talán érdemes.

Ha pedig kell valami amire várhatunk akkor ott a Hobbit talán egyszer még lesz belőle valami.

Ez érdekes... Én szeretnék idetartozni, de nem nagyon sikerül... Mármint mindig a távolság... De azért érzem, hogy vannak néhányan... Akik... Hát azért van egy, vagy max három emberke, akik, ha bemutatkoznék, nem bámulnának rám, hogy heee? Mit akarsz? És ez már szerintem eredmény.

Azért kíváncsi lennék, hogy én régi-új, vagy új-új vagyok-e...

A valakihez tartozás: itt Kincső aláírását idézném

"Egy ember olyankor is egyedül lehet, amikor sokan szeretik, ha senki sincs, akinek ő a legkedvesebb ."

Hát... No comment.

Rabyn írta: Hü lehet, hogy most megint olyan témát vetek fel ami szerintetek nem ide tartozik, meg lehet, hogy volt is már, de eléggé régen nem írtunk ide és gondoltam akkor beírom..
Csak négy szó

Tartozni valahova, Tartozni valakihez...

hmm ez egy nagyon jó kérdés mert ez változik mindenkionél

é idehaza maximum a nagyszüleimhez tartozom mert életemben őket lát(om)(tam) a legtöbbet apám 10 éve külön él tőlünk anyám meg hát vagy nincs itthon vagy ha itthon van a szart keverei úgyhogy kösz nem.
Úgyézem kedz kialakulni a suliban pár emberrel baráti szinten érdemlevaló ismerettség.

Itt az MTTben bármily furcsa jól érzem magam nagyon jó perceket töltöttem el veletek s alakult ki mély barátságom is a társaságon belül.
de ettől én még nem tartozom 100% al ide.

Cicafül:

a múltat siratva építjük a jövőt?

szvsz van szükség biztonságra is, amit a változatlanság nyújt, és szükség van az izgalomra, amit a változás. az állandóság biztos pont, ahonnan megfordítjuk a világot az emelővel. és mocsár, amibe belefulladunk.
a kettő dinamikus egyensúlyából élünk. (hihi, az meg dinamikus? a statikus milyen lenne? )

Hovatartozás. A szóról nekem mindig a nemzeti hovatartozás jut az eszembe. Talán azért, mert nagyon sokat halljuk együtt ezt a két szót. Ez ad egyfajta identitás tudatot, be tudod helyezni magadat a világba. Van hova tartozz. Érdekes módon én ezt otthon nem tudtam megélni soha. Itt minden a fordítottja, teljes szívemmel magyar vagyok, és büszke erre. De ezek mellett én mostmár ide is tartozom... Végig éreztem, - eleinte kevésbé, majd egyre jobban - hogy a szívem ketté akar hasadni. Itt akar maradni, mert itt otthonra talált, és haza akar menni, mert ott van otthon. És, hogy miért? Az emberek. A hovatartozást az emberek, és az érzések irányukba határozzák meg. Oda tartozom, akiket szeretek, akik szeretnek. És akkor mért használjuk a nemzeti hovatartozás szót. Mert kollektíve ki tudjuk vetíteni, hogy aki az "én fajtámból való" az szeret és azt én is szeretem. Ilyen egyszerű.
Család meg igenis fontos: ők azok, akik feltétel nélkül, mindig elfogadnak. Lehet, hogy nincs meg a közös hang, de (jó esetből indulok ki) ők azok, akik soha nem hagynának el. (ez nem azt jelenti, h egy barátnak mindenképp el kell hagynia vmikor és h ő nem szerethet feltétel nélkül - de azért meg kell küzdeni)

Felagund: ez a régi-új, új-új hülyeség, mert van olyan régi-új, akit én még mindig idegennek, újnak érzek, és van olyan új-új, akire nem mondanám, hogy új, mert olyan, mintha régóta ismerném.

Apropó, mire jó az állandóság?? Szvsz semmire. Biztonságot ad. és unalmat. Kellenek a kihívások, kellenek a bonyodalmak, kell hogy múljon az idő, mert semmi nem tart örökké. És a legszebb az egészben, hogy mindig van felfelé. De el kell dönteni, hogy a múltat siratva éljük meg a jelent vagy formáljuk a jövőt. A döntés nyomán formálódik az életünk. Nem nehéz a képlet.

tartozni valahová/valakihez:

a valahovát úgy értelmezem, h valakikhez, személyekhez tartozni. Ezeknek az összessége. Meg talán egy kicsivel több, egy coportról kialakított illúziommal többek. Igazából nem nagyon érzek egyfajta "mtt"hez tartozást, inkább kisebbeket, mint az énekkar, és az egyes emberek. vagyis van egyfajta csoport it is, de... nem "mtt". mindegy. nehezen engedek magamhoz közel embereket, talán ezért.

Mírrand: én is hasonlóan érzek a személyekhez tartozásról . Persze agyilag itt van bennem, h van akinek fontos vagyok, de nem úgy érzem.

Érdekel. (Tudom, hogy nem írtad le a "rosszabb" szót, de éreztetted.)

Mindenesetre, ez akkor is csak Felagund véleménye, "éreztetése". Ne általánosítsuk az egész közösségre. Én speciel teljesen másképp érzem és látom a dolgokat. Ha érdekel valakit, kifejthetem a topikban.

Brisa írta: Nahát Felagund... szerinted miért "rosszabbak" az "új-újak", mint a "régi-újak"? És milyen vétségeket okoznak itten nekünk?

1) Én semmi ilyet nem mondtam
2) Ha érdekel, priviben leírom

Nahát Felagund... szerinted miért "rosszabbak" az "új-újak", mint a "régi-újak"? És milyen vétségeket okoznak itten nekünk?

Timona írta: Azt nem tudom felfogni, hogyan tudjátok elfelejteni azt, hogy egyszer ti is voltatok újak , én még most is annak érzem magam... és ez főleg egyesek hozzállása miatt van így! Legalábbis szerintem.

Igen, de a 'régi-újak' és az 'új-újak' közt fényévnyi a különbség...

Azt nem tudom felfogni, hogyan tudjátok elfelejteni azt, hogy egyszer ti is voltatok újak , én még most is annak érzem magam... és ez főleg egyesek hozzállása miatt van így! Legalábbis szerintem.

Felagund írta:

Drowse / Gurrisurye írta: [size=9:2vszwyzv]ezért is tud iszonyatosan zavarni, ha valaki szidja őket, és őket okolja az esetleg negatív változásokért....[/size]

[size=9:2vszwyzv]Tegyük hozzá, némileg jogosan... [/size]

jó jó

[size=9:2vszwyzv]csak nem kellene mindenkit lehúzni ezért, aki újonnan szeretne csatlakozni hozzánk... sok az előitélet, és túl sokan sírják vissza a régi szép időket úgy, hogy közben megsértenek másokat, de vsz erről már sokszor sok helyen ment a vita, úgyhogy vsz hagyjuk is abba...[/size]

Drowse / Gurrisurye írta: [size=9:2vh9600i]ezért is tud iszonyatosan zavarni, ha valaki szidja őket, és őket okolja az esetleg negatív változásokért....[/size]

[size=9:2vh9600i]Tegyük hozzá, némileg jogosan... [/size]

[size=9:35m77qey]ez lenne az egyik cél... az újak jövetele... legalábbis nekem az alapító okiratból meg mindenből ez esik le, ezért is tud iszonyatosan zavarni, ha valaki szidja őket, és őket okolja az esetleg negatív változásokért....[/size]

Mírrand: Drows-nak igaza van, azzal a kitétellel, hogy nem nagyon mennek el régi emberek, folyton csak újak jönnek...
Szerintetek ez jó???

Mirrand: azért vsz az ilyen kijelentésekkel vigyázz. én sajnos úgy látom, hogy az mtt-re az állandóság nem túlzottan jellemző. mindig jönnek újak, és mindig elmennek páran a régiek közül, mindig változik minden. és nemrég még az is felmerült, hogy az mtt-nek milyen jövője lehet... amikor mindenki arról beszélt, hogy az mtt egyszer felbomlik....
a családod viszont mindig melletted lesz, mert őket a barátságnál is több fűzi hozzád, és bármit is teszel ebben az életben, ők nem hagynak el... még ha ezt most nem is érzed így

Hogy valahová tartozni? Én úgy érzem, ha valahová is tartozom ezen a világon, az (sajnos) nem a családom, hanem a TI társaságotok. Úgy érzem, igazán csak itt találok olyan embereket, akik igazán megértenek és hasonló dolgokat éltek már át, mint én. Szóval utóbbi időkben gondolkoztam, és arra jutottam, hogy nélkületek már máshol lennék. Valami sötétebb helyen, már ha lennék valahol. Szóval, ha ti így úgy akarjátok és ezzel senkit nem bántok, úgy ide tartozom.
Valakihez tartozni? Ez bonyolultabb. Nincs jobb dolog a világon, mint érezni azt, hogy valaki szeret én szüksége van rád. Hogy a hiányod befolyással lenne rá. Hogy érzed, valakinek kellesz. Mikor még éreztem ezt, úgy gondoltam, igazán nincs sokkal többre szükségem. Hogy jó így most, megállhatna az idő és minden örökre így maradhatna. Most is így látom, de az idő most sebesen pörög, rángat magával és én nem bírom el egyedül a világ sebességét. Mert most senkinek nem kellek. Szörnyű ezt így kimondani és leírva látni, de mostanában leginkább ezt érzem. Hogy senkinek nincs rám szüksége és mindenkinek csak a terhére lehetek. És fáj. Annyira fáj, hogy már beleroppanok, holott valaha erősnek hittem magam.
De ezen valamelyest segíthet az első gondolat. Hogy talán idetartozom. Itt mindig találhatok valakit, aki meghallgat és segít elvíselni.
Ide tartozom hozzátok és senki máshoz!

[size=9:2q2gr203]Bocsánat, hogy ilyen terjengős lett, de ez már egy ideje kikívánkozikk belőlem[/size]

Hü lehet, hogy most megint olyan témát vetek fel ami szerintetek nem ide tartozik, meg lehet, hogy volt is már, de eléggé régen nem írtunk ide és gondoltam akkor beírom..
Csak négy szó

Tartozni valahova, Tartozni valakihez...

Kincső (Thilanna) írta: Egyszer álmomban rájöttem, hogy álmodok. Abból, hogy egy olyan valaki mondta meg annak, aki tetszett nekem, hogy tetszik, aki nem tudta és nem is tudhatta (főleg mert akkor senki sem tudta). Szörnyű volt. Utána álmomban elkezdtem beszélgetni azzal az illetővel, aki tetszett, és kezdtek jól alakulni a dolgok, de végig tudtam, hogy ez csak álom, és fel akartam ébredni, mert csak önkínzás volt az egész így, hogy tudtam, hogy nem igaz. De nem ébredtem fel, csak átmentem egy másik álomba, ami mégis ugyanaz volt, csak az emberek kicserélődtek, és valami alagútrendszerben harcoltunk valamiért. Aztán véééégre felébredtem.
Pár nappal később újra azt álmodtam, hogy összejöttem azzal az illetővel , de már közvetítő nélkül. Nem tudtam, hogy csak álom, így kellemes emlékként maradt meg, még reggel is. Érdekes, ugye?

Különben én azt olvastam, hogy van egy olyan módszer arra, hogy rájöjj álmodban, hogy álmodsz, hogy egy "DreamLight" elkezd villogni az ágyad mellett, amit álmodban meglátsz, és ebből rájössz, hogy álmodsz. És azzal, hogy közvetlenül ébredés után megpróbálod lejegyezni az álmodat (vagy akárcsak egy érzést, vagy bármit, ami megmaradt belőle) az ágyad mellett tartott noteszbe, pár hét alatt nagy eredményeket lehet elérni.

Én egyszer fenemód boldog voltam, hogy rájöttem, hogy csak álmodok: gyilkos üldözött álmomban, és egyszer csak szembefordultam vele, és elkezdtem kiabálni, hogy takarodjon, mert tudom, hogy csak álmodom.

Csuklás: a csuklás kimerültségtől is lehet, elállítására az egyik módszre, ha egy kis pontra erőteljesen koncentrálsz.

Jóga: nekem, míg jógáztam, az égvilágon semmi bajom nem volt. Elgondolkodtató, hogy az ember vajon miért nem él olyan lehetőségekkel, amik valóban hasznára válnak/váltak, és semmit se kell különösebben tenni érte, hogy ennek a lehetőségnek az igénybevételével minőségibb éltete élhessen. Tiszta önsorsrontás...

Artemisz (Erenya) írta:

Felagund írta: Egyébként néha szoktam használni a gyakorlatait, mert tényleg nem rossz

A csuklás elállítására bombabiztos módszer, az tény!

Mellesleg a "felébredni kipihenten, pontosan, vekker nélkül"-módszer is beválik, többször alkalmaztam!

A csuklásos hogy van? Jól jönne...
Igen, az működik!!!

nekem jöhet agykontroll ide oda szorogalom kell nem más.


ami volt nekem de most már nincs

Az agykontrollnak tényleg keleti meditáció az alapja...csak megfelelően lett nyugatosítva:) így viszont tök jól alkalmazható az itteni világban...meg általában, ami ilyen keleti cucc, ahhoz nem túl sok bizalommal fordulnak az emberek, szóval szerintem kifejezetten jót tett neki, hogy átkeresztelték agykontrollra:)
Tanulni vágyók: múltkor találtam neten egy "tökéletes memória" című meditációt, keressetek rá vmi fájlcserélőben, szerintem teljesen jól működik.

Nem hókuszpókusz a dolog, abból kell kiindulni, hogy az emberi agy utasításnak fogja fel az elhangzottakat. Ha valamit a végletekig ismételgetsz, annak hatása van. Negatív és pozitív értelemben egyaránt - amúgy a pszichológiában ezt nevezik kondicionálásnak.

Ez tényleg működik, én így tanulok. És meg is van az eredménye (pozitív általában). Bár van aki ezt nem szereti mert épp ha hangosan mondja akkor zavarodik bele, embere válogatja. Nálam bevált, de ezt mindenkinek magának kell kitapasztalni hogy hogyan jó tanulnia.

Inczy írta: De nem, Nyugat inkább leigázza őket, mert attól hűdenagy ember lesz, és az ő kezében lesz a hatalom. Nem lehet, h inkább csak félnek tőlük...?

Szerintem nem félnek, mert fel se fogják...Vagy ha esetleg valahonnan megismerik a keleti gondolkodásmódot, akkor se hisznek igazán benne, meg az erejében, ezért eszük ágában sincs félemükben "leigázni".
Persze ezt írhattam volna T/1- ben is (vagy hogy senkit se sértsek, E/1- ben).

én 2x er végeztem szal és úgy alapból megjött az eszem csak lusta vagyok...


és tök jó dolgook vannak benne!!!!!!!!!

Végeztem anno Agykontroll-tanfolyamot, és állítom, műxik. De ehhez rendszeresen kell gyakorolni. Én pl ennek köszönhettem a jeles érettségimet, és ez tökkomoly.

Nem hókuszpókusz a dolog, abból kell kiindulni, hogy az emberi agy utasításnak fogja fel az elhangzottakat. Ha valamit a végletekig ismételgetsz, annak hatása van. Negatív és pozitív értelemben egyaránt - amúgy a pszichológiában ezt nevezik kondicionálásnak.