Haditudományok Középföldén

Olorin.papa írta: A reflexijjat kifejezetten a lórol való nyilazásra találták ki, mert rövidebb, könnyebb forgolódni vele a lovon, de teljesítményben nem meradt el a botijtól.

Teljesítményben? Hát, attól fúgg, mit értesz teljesítmény alatt. A visszacsapó íjak gyorsabbak és könnyebben kezelhetőek, de erő és lőtávolság tekintetében nem veszik fel a versenyt mondjuk az angol hosszúíjakkal. Lehet persze 120 fontos visszacsapó íjat is készíteni, csak éppen nincs sok értelme, mert lóhátról úgyis használhatatlan lenne. Ezért nem is klszítettek a pusztai népek soha ilyen erős íjakat. Ott nem az átütő erőn volt a hangsúly.

Üdv,
Oisin

Olorin.papa írta:

Ardeth írta:

3.Aragorn írta: Persze. Nem dolgozhatott ki minden részletet. De ahonnan merítette a rohírok hadviselését, onnan eredhetnek az említett íjak is.

A reflex íj a pusztai népek sajátja. A gót,normann,angol...stb germán,északi népek,de még a rómaiak is többnyire botíjat használtak. Inkább úgy közelítsd meg a kérdést,hogy mi indít valakit arra,hogy reflexíjat készítsen... A botíj nem lebecsülendő. Az adot célra jó és sokszor volt olyan jó,mint a reflex. Ráadásul olcsóbb és könnyebb elkészíteni. De javítson ki valaki,ha tévedek.

Hali!
A reflexijjat kifejezetten a lórol való nyilazásra találták ki, mert rövidebb, könnyebb forgolódni vele a lovon, de teljesítményben nem meradt el a botijtól.

Nem teljesen így van. A merevszarvú reflexíjak kialakulása, a technológia fejlődése és a méret csökkenése tette lehetővé, hogy lóról is használják őket. Nem fordítva.

Ugyanakkor a japán nemesek használták lóról a maguk aszimmetrikus támasztott íjaikat, a "sige to-jumi"-t. Ezek meglepően nagy, akár két métert is meghaladó íjak voltak. De az aszimmetrikus kialakítás miatt, mivel nagyon alacsonyan fogták, nem akadályozta őket a lovaglásban.
Hozzátenném, hogy aszimmetrikus íjjal lóról lőni külön művészet lehetett és biztos, hogy nem vittek véghez olyan dolgokat, mint őseink a maguk visszacsapóival. Lőttem már aszimmetrikus íjjal (nem japán) és nem könnyű megtalálni az egyensúlyát, hiszen nagyon magasan van a súlypontja. Egy kis oldalszél is zavaró lehet, hát még ha lóról próbál lőni az ember... Szóval maradok őseim fegyverénél, illetve annak modern anyagokból rekonstruált másánál. :cool:

Ardeth írta:

3.Aragorn írta: Persze. Nem dolgozhatott ki minden részletet. De ahonnan merítette a rohírok hadviselését, onnan eredhetnek az említett íjak is.

A reflex íj a pusztai népek sajátja. A gót,normann,angol...stb germán,északi népek,de még a rómaiak is többnyire botíjat használtak. Inkább úgy közelítsd meg a kérdést,hogy mi indít valakit arra,hogy reflexíjat készítsen... A botíj nem lebecsülendő. Az adot célra jó és sokszor volt olyan jó,mint a reflex. Ráadásul olcsóbb és könnyebb elkészíteni. De javítson ki valaki,ha tévedek.

Hali!
A reflexijjat kifejezetten a lórol való nyilazásra találták ki, mert rövidebb, könnyebb forgolódni vele a lovon, de teljesítményben nem meradt el a botijtól.

Ardeth írta:

Alyr Arkhon írta: Ez így önmagában nem igaz, a legtöbb népnél elég rendesen kitér a fegyverzetre is.
PL a númenoriak acélíjai (vagy vas?) és az erre a mintára készülő gondori hosszúíjak le vannak írva, meg az is, hogy voltak lovasíjászok Középföldén (az a nehezen körülhatárolható embernép használt ilyen harcmodort amelyik szimbiózisban élt a Khazad-dúmi törpökkel Eregion pusztulásáig.)

A tündéknek is voltak lovasíjászaik,ha jól rémlik nekem... De arról nem hallottam,hogy ez az embernép is használt lovasíjászokat. Melyik könyben ír róla?

Ja, meg Legolas is lovasíjászkodik a Két Toronyban
Mondjuk ennek nem tudom, van-e valami valóság alapja...

Alyr Arkhon írta: Ez így önmagában nem igaz, a legtöbb népnél elég rendesen kitér a fegyverzetre is.
PL a númenoriak acélíjai (vagy vas?) és az erre a mintára készülő gondori hosszúíjak le vannak írva, meg az is, hogy voltak lovasíjászok Középföldén (az a nehezen körülhatárolható embernép használt ilyen harcmodort amelyik szimbiózisban élt a Khazad-dúmi törpökkel Eregion pusztulásáig.)

A tündéknek is voltak lovasíjászaik,ha jól rémlik nekem... De arról nem hallottam,hogy ez az embernép is használt lovasíjászokat. Melyik könyben ír róla?

Ardeth írta:

3.Aragorn írta: Persze. Nem dolgozhatott ki minden részletet. De ahonnan merítette a rohírok hadviselését, onnan eredhetnek az említett íjak is.

A reflex íj a pusztai népek sajátja. A gót,normann,angol...stb germán,északi népek,de még a rómaiak is többnyire botíjat használtak. Inkább úgy közelítsd meg a kérdést,hogy mi indít valakit arra,hogy reflexíjat készítsen... A botíj nem lebecsülendő. Az adot célra jó és sokszor volt olyan jó,mint a reflex. Ráadásul olcsóbb és könnyebb elkészíteni. De javítson ki valaki,ha tévedek.

Jól látod. A botíjakkal is lehetett ölni. És egyszerűbb volt őket elkészíteni. Viszont ha a két fegyver találkozik, valószínűleg ők húzzák a rövidebbet. Bár ez nem csak az íjakon múlik. Az északi népek max kiegészítő szerepet szántak nekik (ill vadászathoz is ezt használták), a nomádok pedig rájuk alapozták a teljes hadviselésüket.
Mindenesetre elfogadom, hogy a rohírok botíjakat használtak.

3.Aragorn írta: Persze. Nem dolgozhatott ki minden részletet. De ahonnan merítette a rohírok hadviselését, onnan eredhetnek az említett íjak is.

A reflex íj a pusztai népek sajátja. A gót,normann,angol...stb germán,északi népek,de még a rómaiak is többnyire botíjat használtak. Inkább úgy közelítsd meg a kérdést,hogy mi indít valakit arra,hogy reflexíjat készítsen... A botíj nem lebecsülendő. Az adot célra jó és sokszor volt olyan jó,mint a reflex. Ráadásul olcsóbb és könnyebb elkészíteni. De javítson ki valaki,ha tévedek.

Persze. Nem dolgozhatott ki minden részletet. De ahonnan merítette a rohírok hadviselését, onnan eredhetnek az említett íjak is.

Gandalf írta: Itt:
"Théodred kiválasztott néhány nyugathalmi harcost, s gyalogosan felsorakoztatta őket a gázlóig vezető út mindkét oldalán. Ő maga lovasságának erejével, tartalék hátasokkal és három lovasszázaddal útnak indult a keleti parton; összesen nyolc lovas- és egy íjászszázaddal akart támadni, mielőtt Szarumán felkészült volna az ostromra"

Köszi közben én is megtaláltam. Az angol szöveg is íjászt ír és nem mondjuk lovasíjászt? Csak a pontosság véget.

Ez mindent megmagyaráz, kivéve az íjak fajtáját...

Utána olvastam. Winkler Gusztáv - A hadviselés művészete c. könyvben említi a szerző a magyar nehézlovasságnál,hogy használtak íjat is,de említi a bizánci zsoldos nehéz lovasságnál,hogy használnak íjat. A korban kialakult lovas harcmodor alapja tulajdonképpen a szarmata lovasharcmodor. Ezt veszi át Rómától Angliáig szinte mindenki. A húnok ezen csak annyit változtatnak,hogy kitalálják a vaskengyelt.
A római nehézlovasság szarmata - alán,mintára alakul ki,de a germán lovas harcmodor is. Igaz 552-ben a Totila gót lovasainak rohamát bizánci íjászok és langobárd - herul gyalogság töri meg Tagiane-nél... A gótok nem igen használtak lovasíjászokat és íjászokat se igen a csatában. Ezért is szenved vereséget Totila.
A lovasíjászat többnyire a pusztai népek sajátja volt. Akár csak a reflexíj.
A rohírokat,pedig nem róluk mintázta a profeszor. A hasonlóság elég csábító viszont.
A Gyűrű Keresésében említenek íjászokat a rohíroknál a Vas folyó gázlójánál vívott csatában,de nem lovas,hanem sima íjászt.
A 292. oldal tetején:
"Ő maga lovasságának fő erejével,tartalék hátasokkal és három lovaszázaddal útnak indult a keleti parton;összesen nyolc lovas- és egy íjászszázaddal akart támadni,mielőtt Szarumán felkészült volna az ostromra."

Tedd azt. Kíváncsi vok.

Egyet értek. De ebből még nem következik, hogy máshol egész hadosztályok lettek volna...

Gandalf írta: Más kérdés, hogy botíjat lóhátról jóval nehezebb használni (ha még ráadásul hosszú íj is, akkor szinte lehetetlen rendesen), mint egy reflexíjat, ezért inkább gyalogosok használták. De a rohaniak tényleg nyugati típusú (sőt, inkább északi) lovasság volt.

De amit ők használtak, az semmiképpen nem lehetett hosszúíj, inkább rövid íj (bot íj) vagy valami kisebb reflex íj (nem biztos, hogy visszacsapó)

Akkor tehát botíj...

Engem érdekel.

Alyr Arkhon írta: Szerintem botíjat.
A rohirok ha mindneképp földi párhuzamot állítunk akkor a kora középkori nyugat-európai lovasharcosok (frank meg efféle) fegyverzetével rendelkeznek, semmiképpen sem a pusztai népekével.
Látható az is hogy a könyvben is (azaz a GyUban, nem a "Fegyverek és hadviselés" c csodában amiben at írják hogy a Narsil Númenorban készült) kiegészítő fegyver az íj, és az elsődleges fegyverük a kopja. A pusztai népeknél amennyire tudom, pont fordítva volt.

A pusztai népek fegyverzete,ha nem csal emlékezetem 'hadi nemek' szerint változott. Így egy könnyű lovas használt íjat pl. a szarmatáknál. A nehéz lovas ritkán vagy szinte soha. Ők inkább kopját,kardot,fokost,harci baltát használtak. Vitatkoznak,hogy létezhetett e közepes fegyvernem e. Vagyis a kettő között valahol. A pusztai népek szerint is változhatott az íj használat. Ha jól emlékszem az avar nehéz lovasok és még páran már használtak íjat is. Ha érdekel valakit utána keresek.

Alyr Arkhon írta: Szerintem botíjat.
A rohirok ha mindneképp földi párhuzamot állítunk akkor a kora középkori nyugat-európai lovasharcosok (frank meg efféle) fegyverzetével rendelkeznek, semmiképpen sem a pusztai népekével.
Látható az is hogy a könyvben is (azaz a GyUban, nem a "Fegyverek és hadviselés" c csodában amiben at írják hogy a Narsil Númenorban készült) kiegészítő fegyver az íj, és az elsődleges fegyverük a kopja. A pusztai népeknél amennyire tudom, pont fordítva volt.

Értem.

Tudom, h a filmben azt használják, mert az említett könyv is az alapján készült.