Mitológia, vallás, filozófia Középföldén

USER írta: Jól van, legyen...

Nos, az a kérdés merült fel bennem nem rég, hogy a mitológia, a mitológiai történetek vajon mit mondanak a mai ember számára? Fontosak-e ezek nekünk, és ha igen, miért?

A kérdést árnyalva: a tolkieni mitológia mit mond a mai olvasó számára? Mit jelent Középfölde általában és Számotokra?

ha válaszoltok, szerintem érdemes átgondolni, hogy általánosságban mit jelentenek ezek a dolgok, és személyesen is. Azt hiszem, már volt ez a kérdés másutt is, de ha így van, nem baj. Mégpedig azért nem baj, mert sok esetben az ember egy idő elteltével másképp lát dolgokat, mint akkor, amikor először felvetődött a kérdés.

Alyr Arkhon írta: A balrogok pedig - bár tudtommal egy szavukat sem idézi a történet, elpletykálhatták az orkoknak, sárkányoknak. Amit meghallott egy másik ork, és végül meghallotta valamelyik tünde hadifogoly, kiszabadult, elmesélte másoknak és mire leírásra került már meg is alkotta a párbeszédeket a népnyelv.

De értetek, akik közelebbi rokonaink vagytok, fájdalmunk sokkal nagyobb. S mégis látva, hogy milyen rövid Középföldén minden élet, nem gondolhatjuk-e, hogy ez a rövidség épp így természetetek része? Vagy tán a saját néped is nem ezt gondolja? S mégis, szavaidból, és azok keserűségéből úgy veszem ki, hogy azt hiszed, tévedünk.
- Igen, azt hiszem, tévedtek, és mindenki, aki hasonlóan gondolkozik, - szólt Andreth - és ez a tévedés is a Homályból származik. De hogy az emberekről szóljak. Egyesek ezt mondják, mások azt, de a legtöbben, gondolkozás nélkül, azt tartják, hogy a világ mindig is olyan volt, mint az ő rövid életük alatt, és ez így is fog maradni mindörökké, akár tetszik, akár nem. De vannak mások, akik másképp gondolják. Az emberek "bölcsnek" nevezik őket, de nemigen hallgatnak rájuk. Mert ők nem bizonyosságot beszélnek, se nem egyfélét, mert nincs olyan biztos tudásuk, mint amivel ti dicsekedhettek, ezért szükségképpen a hagyományon alapul, és ebből kell az igazságot (ha lehetséges) kirostálni. És a rostálásnál mindig marad a szemmel együtt pelyva is, mint ahogy a pelyvával együtt, óhatatlanul néhány szemet is elvetünk.

A Melkor-Ungoliant párbeszéd: Terjedhetett egy megalapozott pletyka Angbandban, hogy azért kaptak össze, mert Ungoliant a Szilmarilokat akarta, főleg, hogy Melkort csak a balrogok tudták kiszabadítani. A balrogok pedig - bár tudtommal egy szavukat sem idézi a történet, elpletykálhatták az orkoknak, sárkányoknak. Amit meghallott egy másik ork, és végül meghallotta valamelyik tünde hadifogoly, kiszabadult, elmesélte másoknak és mire leírásra került már meg is alkotta a párbeszédeket a népnyelv.
(Az is lehet, hogy valamelyik maia kihallgatta és elmesélte Valinorban)

Finwe írta: Azon gondolkodtam, nem mintha ezzel új dolgot mondanék; de érdemes az egész történetet így végiggondolni: hogy ha Arda volt Morgoth gyűrűje, akkor lényegében mindenki úgymond "gyűrűhordozó" volt, a különbség csak annyi hogy Sauron esetében az az óriási hatalom egy kis helyre, a gyűrűben összpontosult...

Sötét Úr írta:

Maedhros írta: Mindig azt mondom - és ezt a magyar szak se tudta belőlem kinevelni - hogy a műalkotást élvezni kell, elgondolkodni rajta, de nem agyonelemezni és mindenfélét belelátni.

Egyik oldalról nagy igazság van ebben, a másik oldalról viszont veszítesz azzal, ha nem elemzel - jó példa volt erre a Verses Topikban az az eszmecsere, ami végül úgy végződött, hogy verselemző versenyt írtam ki József Attila Gügyü, gügyü című versére. Keresd meg, tanulságos...

Sötét Úr írta: Egyik oldalról nagy igazság van ebben, a másik oldalról viszont veszítesz azzal, ha nem elemzel - jó példa volt erre a Verses Topikban az az eszmecsere, ami végül úgy végződött, hogy verselemző versenyt írtam ki József Attila Gügyü, gügyü című versére. Keresd meg, tanulságos...

Ankalimon írta: Ha látsz egy képen egy oroszlánt láncon sétáltó Ámor ábrázolást, akkor tudhatod, hogy ez a minden hatalmat legyőző szerelem allegóriája.