Gondolatok

Elrenor: szerintem ez tök jó ötlet, érdemes elkezdeni. Ha a sütés-főzést is bele akarjuk venni a kreatívkodásba, akkor mondjuk praktikusabb egy felajánlott lakás, de ahogy mondod, a kézműves dolgokat akár teaházban is lehet (és szvsz nem is muszáj a tervezett tolkieni téma, általában feljön magától is, bizonyám még ihb-kon is ;P)

Ami a profizmus vs. lelkesedés kérdést illeti... szerintem azért nem érdemes konkrétumokkal példálózni, mert mindennek van ám másik oldala is. Nem arról van szó, h. lennénk páran, akik fanatikusan csak "exceltábla-aktatáskával" (utóbbit mondjuk nemigen szoktam látni senkinél ) akarnánk szervezni, öncélúan. Hanem arról, hogy bizonyos tapasztalatok alapján igyekeztünk kiépíteni szabályokat és szűrőket, hogy nagyobb eséllyel legyen jó a tábor és jók a közösségvezetők. Hadd fejtsem ezt ki kicsit.

Igen, (jó)pár éve a csapat- és rendvezetés még bénázósabb stílusban ment, ki lehetett próbálni és bele lehetett bukni, ha rosszul mérted föl a képességeid és/vagy nem tettél bele elég energiát -- csakhogy ezzel elcseszted az alád tartozó 10-30 ember táborát(!). Ezért mi, akik az elmúlt pár évben főszervezők voltunk, remélem szólhatok a többiek nevében is, igyekeztünk egyre inkább arra törekedni, hogy a közösségvezetés ne legyen játszótér. A szervezés az olyan műfaj, hogy csak úgy tanulod meg, ha hibázol, tudnék mesélni, miket műveltem az első TLV alatt (amit az akkori elnökség még semmilyen mértékben nem támogatott, mert kvázi partizánakcióként kezdtem el végre pár emberrel ), de még kezdő táborfőszervezőként is voltak bakijaim. (Van elég másik kisebb rendezvény, ahol kisebb hatása lesz az akár nagy kezdő hibáknak is, ezért érdemes ott kezdeni.) És nem mondom, h. közösségvezetőként nem lehet hibázni, sőt kell és fog is mindenki, még mikor sokadszor is csinálja. Hanem azt mondom, hogy főszervezőként nem fair hagyni, hogy míg a tábor nagy része remek közösségekben vesz részt, legyen egy-két csapat vagy rend, amelyik csúnyán elbukik. Mert ez nem csak a vezetőnek rossz, hanem volt, aki nem jött táborba, mtt-be, adott rendbe azután, mert ez a rossz élmény elvette a kedvét.

Szóval miért kell exceltábla (azaz tervezés és szabályok), és miért szeretnénk, hogy az emberek eljárjanak az előkészítő alkalmakra? Mert amikor próbáltunk rájönni, miért buktak bele ezek az emberek a közösségvezetésbe, arra jutottunk, hogy az egyik ok az volt, h. nem vettek részt a megbeszéléseken, ahol a saját részüket beleilleszthették volna a tábor egészébe, ill. elgondolkozhattak volna és visszajelzést kaphattak volna a saját képességeikről, terveikről, céljaikról, vagy épp segítséget kaphattak volna a felkészülésben (olyan helyzetekre, amikre egyedül nem is gondoltak).
Igen, van olyan, hogy valaki - különösen egy rendvezető - enélkül is tud egy igen jó rendet alkotni. Csakhogy ezt főszervezőként NEM TUDHATOD ELŐRE, ki lesz az, akinek megy egyedül (tapasztalat, szakmai hozzáértés, hangulat, élethelyzet is befolyásolja), és az adott személy, aki bele fog bukni, se tudja magáról, ő a hite szerint legjobb formáját hozza, mégis belebukik. Ezért volt az a cél, hogy KÖZÖSEN, CSAPATKÉNT készüljünk fel. Ezért próbáltunk olyan szabályokat alkotni, amelyek a LEGTÖBBEKNEK hasznosak, amik megelőzik, hogy egy közösségvezető elbukjon. És ha főszervezőként azt látod, hogy valaki nem jár el az alkalmakra, arról nem tudsz SEMMIT, h. hogy áll, se szakmailag, se lelkileg, sehogy, és aggódhatsz h. jó lesz-e vagy sem, és előtted lebeg az előző évi példa, hogy aki nem járt el, milyen csúnyán belebukott... az igen, feszültséget szül, és mindenkinek a morálját rontja.

És hogy ez vajon miért veszi el a lelkesedést, hogy el kell járni a felkészítő alkalmakra? Nem tudom, ennek egy jó hangulatú közös felkészülésnek kellene lennie, ami a közösségvezetők problémáiról szól. És nem mondom, hogy azok, akik a felkészítő alkalmakat szervezik, soha nem hibáznak ők maguk is, és nem volt néhány unalmasabb vagy haszontalanabb alkalom. De alapvetően ha mindenki egy picit pozitívabban állna hozzá, és igyekezne BELERAKNI, akkor ez nem elvenné, hanem növelné a lelkesedést... ahogy sok esetben ez meg is történt, hallottam sok jó hangulatú megbeszélésről is pl. tavaly

Ha már a tavalyt említettem, amikor ugye se főszerv, se közvez voltam, hanem PLÖMös, akkor visszatérhetek az exceltábla kérdésére. Ha jól értem, ezzel az a probléma, hogy jaj miért van minden előre megtervezve, miért nem spontán lelkesedésből csináljuk, ahogy jön. Hát, mert az "ahogy jön" gyakran azt jelenti, hogy ahogy esik, puffan. Igen, egy ember, vagy max. 1-2 de nagyon összeszokott ember tud fejből vagy improvizációból és lelkesedésből jó dolgokat szervezni, élesben mindent jól dönteni stb. Csakhogy a legtöbb rendezvényen egynél több ember dolgozik. És ahhoz, hogy megoszt az ötleteidet, terveidet a többiekkel, és ők hatékonyan tudjanak segíteni, ahhoz ezeket struktúrába kell foglalni. Exceltáblába, wordbe, akármibe, időpontokkal, részfeladatokkal, felelősség-leosztással. Ha sok ember dolgozik együtt, és mind fejből, struktúra nélkül, lelkesedésből, az nem lesz csapatmunka, akkor könnyen megtörténik, hogy öten hétfelé húznak.
És az exceltábla tényleg elvenné a lelkesedést? Hát nem tudom, a PLÖMben elég sok táblázatunk, dokumentumunk, ezer e-mailünk volt, mégis nagyon remek és ami még fontosabb, remek hangulatú csapat volt Szóval én azt mondom, nem, nem azon múlik, hogy struktúrába rendezed-e a lelkesedést, hogy milyen lesz a hangulat. Ha ügyes vagy, akkor a lelkesedés ettől csak jobb formát ölt benned, illetve a csapatban. És ami fontosabb, nagyobb eséllyel lesz jó a rendezvényed, és többet tanulsz is a munkából...

Szerintetek egyébként a Tolkiek Klubok erősítik az MTT valamelyik aspektusát (kreatív, tolkieni, közösségi, egyéb), és hagy lehetőséget az új dolgok kipróbálására ebből a szempontból? Tud-e ez a program-sorozat elindítani valamilyen tartós változást ezeken a területeken?

A szervezői utánpótlás-kérdéskörhöz:

Az MTT-ben már hosszú évek óta az a gyakorlat, hogy minden rendezvényszervezői pályázatot előnyben részesítünk vagy csak úgy fogadunk el, ha a szervezői csapatban van legalább egy olyan ember, aki még soha életében nem szervezett semmit sem az MTT-ben. Ugyanis a legjobban úgy lehet beletanulni a rendezvényszervezésbe, ha együtt csinálod a tapasztaltabbakkal, akiktől eltanulhatod a szükséges dolgokat. Évek óta tehát minden rendezvényünk szervezői csapatában volt egy-egy teljesen kezdő szervező is. Már csak a matematika alapján is ennyi idő alatt ki kellett hogy nevelődjön egy teljesen új szervezői emberanyag.

Ami meg az elnökség utánpótlását illeti: az elnökségi üléseket azért szoktuk meghirdetni, hogy gyertek el rá és ismerkedjetek meg az elnökségi munkával, mert ennek a megismerése nélkül nehéz lenne átvenni a stafétát. A következő lépés általában az FB-tagság szokott lenni: ez kitűnő előszobája a leendő elnökségi tagságnak, mert belelátsz nem csak az elnökség munkájába és levelezésébe, de a teljes MTT-be is (rendezvények szervezését is nyomon követheted, ellenőrizheted a költségvetéseiket stb.)
Én is ezt a lépcsőt jártam végig, hiába vagyok alapító tag, az első elnökségben nem vettem részt és az első három évben nem szerveztem semmit, csak helyszíni segítő voltam (meg fellépő a Moriai GiXerben).

A problémát tehát én nem abban látom, hogy ezek a lehetőségek el lettek volna zárva bárki elől. A passzivitás és kedvetlenség mögött alul-motiváltságot vagy motiválatlanságot sejtek inkább, illetve egy-két túlvállalt aktív tag esetében a kifáradást, kiégést.

Nagyon fontos és érdekes észrevétel, hogy pl. a kiégés és a kifáradás, elkedvetlenedés nem csak a régi tagokra jellemző, hanem olyanokra is, akik pár éve érkeztek közénk. Volt már olyan később csatlakozott, kezdetben igen aktív tagunk, akit egy-két év alatt teljesen "kifacsart" az MTT. Általánosan elterjedt gyakorlat ugyanis, hogy ha beesik közénk egy nagy munkabírású, lelkes és bármire kész emberke, akkor azt azonnal leterheljük mindenfélével.

Egy érdekes adalék:
Próbálunk fokozatosan lazítani a már megszokott rendezvénykereteken, hátha ez segít a mindenkori szervezőknek, hogy kreativitásuk jobban kibontakozhasson.
Tavaly úgy hirdettük meg az őszi találkozó pályázatát, hogy nem mondtuk, hogy KÖMT-nek kell lennie, a nemzetközi szerep volt csak előírás. Idén a tavaszi találkozónál sem határoztunk meg tematikát, a LEP-nél a pubos estével igyekeztünk újítani, és a nyári tábor formabontó struktúráira is részben azért mondtunk igent, hogy a korábbi táborok struktúrái ne köthessék gúzsba az idei szervezést. Valószínűleg ugyanezt a gyakorlatot követjük az idei őszi tali kapcsán is.

Idén legalább két rendhagyó rendezvény is lesz, amely nem szokott lenni máskor: az MTT jubileumi rendezvénysorozata, amely már szerveződik, és A Hobbit 75 éves jubileuma, amelyre várjuk a pályázatokat (kiírás a főoldalon). Ezen kívül jövő januárban várhatóan a LEP sem feltétlen az eddig megszokott kereteken belül működik majd. Lesz tehát bőven alkalom újítani, út ötleteket, nézőpontokat behozni, újragondolni a rendezvényeinket, kreativitásunkat. De ha a semmiből előállnak új rendezvényötletek, az is remek lehetőség a kibontakozásra.

Fléééém!

Innen a biztos 1500 km-s távolságból szeretném jelezni, hogy a lenti vitából remekül látszik, hogy mindkét fél kicsit bebarikádozza magát a "szervező/elnökségitag" "mezeitag/smt" megszokott pozíciójába. Jelzem, ha otthon lennék a dolgok sűrűjében, magam is ezeket a frázisokat ismételgetném, és nem érteném, hogy a másik fél miért nem érti meg századszorra sem a problémáimat. Ugyanakkor szeretnék rámutatni, hogy szvsz kicsit túl támadóra sikerül az elkeseredettségből adódóan a hangnem néhol. Persze kell néha a feszültséglevezetés is, de azért ne a vitapartneren verjétek le a másik csoport okozta teljes frusztrációt

Ami egyébként a közösségi alkalmakat illeti, szerintem egész jól működnek, spontán és önszerveződően. Csak nőttünk kicsit, így a teaházas tali helyett az IHB a talán legrendszeresebb nyilvános közösségi alkalom. De emellett, mint elhangzott, versestali is van rendszeresen, aztán kirándulás, egy-két éves távlatot tekintve Meta-féle kakaózások és Lyona-féle sütizések, amik szintén nyitottak; és rengeteg kisebb társaság szervez magának rendszeresen programot. Értemén, hogy deazoknemteljesennyilvánosakjajjaj, de egyrészt a többségnek azért vannak olyan mtt-s barátai, akikkel tud maga is programot szervezni, másrészt komolyan 3 kattintás létrehozni egy FB eseményt, h. "jövő hét kedden szeretnék teaházazni veletek, gyertek", aztán pár nappal az esemény előtt a várható létszámra lefoglalni telefonon az asztalt. Vagy "szeretnék egy éneklős talit, hozzon valaki egy gitárt és üljünk ki a Margitszigetre", és még asztalt foglalni se kell FB-n ráadásul kevésbé nézik a meghívó személyét, szóval ha még sose szerveztél semmit, akkor is az ötleted fog inkább számítani.

Dodie írta: Május 15.-éig ki van tolva a jelentkezés, még előtte ki fognak kerülni ezek a bemutatkozások (az ok prózai: még nem készültek el).

És ezt honnan kellett volna előre tudni, hogy ki lesz tolva a jelentkezés? Tegnap írtátok ki, csütörtökön még figyelmeztető email jött a fizetéssel kapcsolatban (amikor már rég befizettem)... Nem vagyunk gondolatolvasók.

Dodie írta: Kérdezni meg mindig, az MTT 10 éves történelme során szünet nélkül volt lehetőség

Kérdeztem még az elején, egyedül Ádám válaszolt, de ő is elég általánosságban.

Dodie írta: Mellesleg igen, lehet hogy tipikus válasz volt, ugyanakkor éreztem némi át nem gondolt támadó jelleget abban a mondatodban hogy "miért másodrendű táborozók azok, akik nem akarnak szerepelni, mert pl nincs ilyesmihez tehetségük?". Nem tudom ezt honnan veszed, sose löktük le a tajgetoszról aki nem akart lenge haradi ruhában erotikus táncokat lejteni, szerintem mindig megvolt a lehetőség az alkotásra, kézműveskedésre is. És még mindig ott tartunk hogy ha nincs ember aki vállalja a szervezést, hogy decembertől augusztusig készül, szervez saját idejéből, saját erejéből _ingyen_, akkor ha megfeszülünk sem lesz kézműves rend.

Nem akart pedig az lenni. De mondhattad volna egyszerűen azt is, hogy igen, ti is szerettétek volna, de hát nem volt jelentkező a vezetésére... Amibe viszont szerintem belejátszhat az is, hogy ahogy már szóba került, ez a rend eléggé mostohagyerekként volt kezelve korábban, csak mert nem annyira prezentálható a végeredménye (láttam pl már síró rendvezetőt a programból lazán kihagyott rendi prezentáció miatt, igaz, nem táborban, hanem KÖMT-ön).

Rabyn írta: Van valakinek valamilyen ötlete és akkor csinálja is meg!

Ugyanerről beszélünk!

Ahogyan az elnökség nem várhatja el automatikusan, hogy ilyen meg olyan rendezvényre mindenképpen jelentkezzen valaki megszervezni, ugyanúgy a tagság sem várhatja el az elnökségtől, hogy ha kitalálnak valamit (pl. Teaházas Tali), akkor azt az elnökség szervezze meg vagy szerveztesse meg valakivel.

Bocsánat, hogy megint saját példákat hozok fel, de amikor pl. 2005. első felében megnőtt az igény a Teaházas Talikra, nem vártam se segítségre, se biztatásra, se semmire, hanem önállóan szerveztem egymás után zsinórban hármat is. Sima mezei tag voltam, aki életében nem szervezett soha semmit az MTT-ben és soha semmilyen tisztséget nem töltött be korábban (abban az évben lettem FB-tag). Nem egy nagy ördöngösség lefoglalni egy asztalt 20-30 főre egy teaházban.

Ugyanígy sima mezei tagként amikor azt láttam, hogy nem működik az MTT-ben az elnökség és tagság közötti kommunikáció, nem hisztiztem, nem panaszkodtam, nem mutogattam ujjal senkire, hanem teljesen a semmiből megszerveztem az InfoCsoportot (szintén nulla szervezési tapasztalattal, nulla elnökségi segítséggel), amely egészen addig ellátta a feladatát (az MTT történetének egyik legtovább működő, folyamatosan dolgozó munkacsoportja volt!), amíg be nem olvasztották a ma csak virtuálisan létező összevont (integrált) szerkesztőségbe. És amikor az akkori elnökség látta annak idején, hogy ez jó, menet közben ők is felkarolták a dolgot.

Ugyanez működik ma is: ha látjuk, hogy valaki belekezd megvalósítani az ötletét, elképzelését, megkapja a támogatást és segítséget hozzá. Igényekből bőven van az MTT-ben, de olyan emberekre is szükség van, akik nem csak az igényt nyújtják be ("de jó lenne egy Teaházas Tali/felolvasókör/filmklub/stb."), hanem meg is szervezik. Mert az irreális elvárás, hogy egy.-egy tag kitalál valamit, amit szeretne (esetleg egy-két ember helyesel hozz), utána elvárják, hogy az elnökség automatikusan gondoskodjon ennek a megvalósulásáról.

Ehh, mindig ez a válasz, hogy akkor csináld te... Annak, hogy nem jelentkeztem ilyesmire, számos oka van. Csak a két legfőbb: totálisan alkalmatlan vagyok rá (sose voltam egy vezető típus vagy egyáltalán közösségi ember, és nincs olyan tudásom, amit átadhatnék), plusz az se volt biztos, hogy egyáltalán kapok szabit és el tudok menni a táborba, nemhogy mindenféle előkészítő foglalkozásokra...
Egyébként ha van bővebb infó a csapatokról, miért nem teszitek közzé, mielőtt még az ember jelentkezne, pláne ha mondjuk befolyásolhatta volna a döntést?

Verses tali most is volt pár napja, a Versek-topic rendszeres követésével az ember nem marad le erről sem.

Nyilván kreativitás alatt nem csak alkotói tevékenységeket kell érteni, emiatt írtam én is azt, hogy:
"Amúgy a kreativitás hiánya nem csak a klasszikus értelemben vett alkotómunka hiányában jelenik meg. Hisz többen vagyunk (beleértve magamat), akik sem táncolni, sem harcművészkedni, sem kézműveskedni vagy képzőművészkedni, sem komolyabban verselni nem tudunk. De nekünk is vannak zseniális ötleteink, elképzeléseink, álmaink, amiket szeretnénk megvalósítani (saját példa: a KÖMT), esetleg látunk egy megoldást az MTT egy-egy problémájára, és fellelkesülvén véghezvisszük az ötletünket (mint Kincső a TLV kitalálásával, megvalósításával). A kreativitást tehát a létező legtágabb értelemben lehet érteni. Az MTT az a közeg, ahol önmegvalósíthatunk, ahol kibontakozhatunk, kipróbálhatjuk önmagunkat, ahol viszonylag védett körülmények között fejleszthetjük magunkat."

Teaházas Talit meg szervezzetek!

Rabyn írta: Ezzel már régebben is gond volt, hogy csak az számított kreatív tevékenységnek, aminek előadható, prezentálható eredménye volt. Ha még emlékeztek rá, volt is ebből probléma a Kömtön, amikor a kézműves foglalkozások eredményeire a kutya sem figyelt oda (a táborokban is gond ez, talán tavaly először nem volt az).

Az idei táborban meg egy az egyben kimarad a csapatokból a kézművesség, ami szintén egyfajta megoldása a problémának... (Nem, az, hogy szabad majd díszleteket meg kellékeket gyártani az előadandó darabokhoz, az nem megoldás, hanem a probléma része: miért másodrendű táborozók azok, akik nem akarnak szerepelni, mert pl nincs ilyesmihez tehetségük?)

Rabyn írta: Bár én nem jártam rá, de mikor volt utoljára verses tali? Mikor olvastunk egymásnak bármit is? (A Tolkien olvasás napján kívül.)
Mikor gyűltünk össze csak úgy énekelni a saját örömünkre? Régebben a tábortüzeknél mindig volt éneklés, az utóbbi időben már a táborban SEM énekeltünk, mert úristen esemény van kussoljatok már! (Ez konkrétan megtörtént tavaly). Mikor mentünk el egy teázóba, hogy találkozzunk és beszélgessünk egymással? Mert a nagy ötletek, általában ilyenkor születnek.

Tábortűz mondjuk az elmúlt pár táborban alig volt, folyton esett az eső... A teázós talik viszont nekem is hiányoznak, még a Tolkien Klubon is erősen háttérbe szorult a beszélgetés, mindenki csak társasjátékozik meg szerepjátszik...