- Hozzászólások: 899
- Köszönetek: 0
Versek
17 éve 9 hónapja #316973
Írta: Szofi
"Ölelj örömödbe, Fényhozó!"
/W.S.: Médeia/
Liliom Drámája és Mau énköre, amit még szeretnék megdícsérni. (Jaj, ez olyan tanítónénis, bocsi - tanári képesítővizsgára készülök 
) Mind2en azt hozzátok, amit megszoktunk tőletek, és ez nem kevés 
Arwenstar Mindensége is tetszett, nagyon! Egyszerűségével és kedvességével módfelett megnyerő. Mmint előbbi a beszédmódra értendő. A téma mindig is közel ált hozzám
Összefüggések
[size=9:1m5v9su0]"És mégis mozog a Föld!"[/size]
Ha egyszer a Napot
lekapcsolnák este -
reggel újragyúlna.
Kakas szava zengne...
) Mind2en azt hozzátok, amit megszoktunk tőletek, és ez nem kevés Arwenstar Mindensége is tetszett, nagyon! Egyszerűségével és kedvességével módfelett megnyerő. Mmint előbbi a beszédmódra értendő. A téma mindig is közel ált hozzám
Összefüggések
[size=9:1m5v9su0]"És mégis mozog a Föld!"[/size]
Ha egyszer a Napot
lekapcsolnák este -
reggel újragyúlna.
Kakas szava zengne...
"Ölelj örömödbe, Fényhozó!"
/W.S.: Médeia/
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
17 éve 9 hónapja #316972
Írta: **Shaman**
ZÚGÓVÖLGY-ARANY OLDALAK
**Shaman** válaszolt a következő témában: Versek
Köszönöm Bölöm Bikuci nevemben is. Csak kipróbáltam hogy ezzel a regnévvvvvel át tudom írni a nevemet mert a Kákalakiakkát nem tudom visszaírni Sámánra, és azt hittem a rendszergazdik nem mondtak igazak. Nem akarok Kákalaki Akka lenni.
Igaz nem kell a vessző, de mivel dolgozom és épp akkor jött beteg muccccáj volt otthagyni csapot papot.
) Köcc a kritikát!
Igaz nem kell a vessző, de mivel dolgozom és épp akkor jött beteg muccccáj volt otthagyni csapot papot.
) Köcc a kritikát! ZÚGÓVÖLGY-ARANY OLDALAK
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
17 éve 9 hónapja #316934
Írta: Snufi
"Well, I'm back."
Liliom! Ez a vers úú de klassz, nagyon tetszik, lehet, hogy csak épp olyan pillanatomban vagyok vagy olyan hangulatban, de nagyon telitalálat. Ötletes, rövid, tömör, szellemes, komoly. A kérdés-válasz fordulat az elején roppantul tetszik.
Ötletes, rövid, tömör, szellemes, komoly. A kérdés-válasz fordulat az elején roppantul tetszik. "Well, I'm back."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
17 éve 9 hónapja #316927
Írta: Acho
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
17 éve 9 hónapja #316878
Írta: **Shaman**
ZÚGÓVÖLGY-ARANY OLDALAK
**Shaman** válaszolt a következő témában: Versek
Hát igen, nincs is jobb egy háromlábú Kongói unaköccsnél
ZÚGÓVÖLGY-ARANY OLDALAK
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
17 éve 9 hónapja #316840
Írta: Altaris
nem ismerted? nálunk kb. két éve ez volt kitéve éjszakai focin minden hálóba
:D:D 
Megmagyarázhatatlan minden, ami kettejük között történt, de igaz, hiánytalan valóság. /Szilvási Lajos - Bujkál a hold/
Acho írta: Felagund:ez...ez...ez...zseniális!új dimenzióba helyeződött számomra a világegyetem!ekkora marhaságot!kinek a szüleménye?irodalmi Nobel-díjat
megszavaznék neki!óh,
nem ismerted? nálunk kb. két éve ez volt kitéve éjszakai focin minden hálóba
:D:D Megmagyarázhatatlan minden, ami kettejük között történt, de igaz, hiánytalan valóság. /Szilvási Lajos - Bujkál a hold/
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
17 éve 9 hónapja #316791
Írta: Acho
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
17 éve 9 hónapja #316775
Írta: Ben
Majd a következőre igyekszem. Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
17 éve 9 hónapja #316755
Írta: fqqdk
Ja és ebben a stílusban, ha már egyszer offolunk.
fqqdk írta:
Brávó, Főpapom!Jacopo Belbo írta: Egy talán kissé rendhagyó (egysoros) kockavers
1_23 éhség teljes sonkafogyatkozás
Azért merek hozzászólni ehhez az alkotáshoz, mert ezt Te hoztad létre, egymagad, a Szent Tarja Fényében fürdőzve. A Mester műveire azok eredendő tökéletessége miatt feleslegesnek tartom a reakciókat, de a Te gyönyörűen lecsiszolt kockád mellett egyszerűen nem mehetek el szó nélkül! El sem tudom képzelni, hogyan nyerted el a Megvilágosodásnak ezt a fokát. Amikor először olvastam ezt a remekművet, kénytelen voltam a cím után előkeresni egy halom zsebkendőt, hogy elmorzsolhassam azt a tonnás könnycseppet, ami materializálódni kezdett a szemem sarkában, és többszöri olvasásra is megríkat, amit eddig csak a Mester művei tudtak kiváltani. Annyira gyönyörű, annyira... mesteri...
Formailag minden rendben van vele: minden sora ugyanolyan hosszú karakterszámra, a címben jelölted a paramétereket, nem rímel egyetlen sor sem más sorokkal önmagán kívül, és semmiféle ritmust, sem időmértékest, sem hangsúlyost nem vélek felfedezni ebben a versben, azaz kizárólag a mély gondolatiság, és a galagony-lélek olthatatlan izzása, vagyis a színtiszta poézis emeli oly magaslatokba, amit én soha nem fogok tudni elérni...
A kólaelvonáson lévő ifjú szenvedései, a hűtőszekrényben történő egyre feszültebb ritmusú turkálás, a sonka hiánya okozta teljes megdöbbenés érzetét látom párhuzamosítva azzal a semmihez sem fogható páni félelemmel, amit egy napfogyatkozás során éreznek szegény, kicsi állatok... mindez összesen két szóba, azaz egyetlen sorba tömörítve, ráadásul ennyire pozitív végkicsengéssel... (ugye senkinek sem kell magyaráznom, hogy a Tarjához csakis az álságos és gusztustalan sonka megtagadásán át vezethet az út?) Egyszóval a költő a mű végére felismeri ezt az igazságot, és elégikusan zárja le a verset, kimondatlanul bár, de érezhetően ezzel az üzenettel: "Megtapasztaltam a sonka hiányát, és bár fájt, rájöttem, hogy ha megtagadom a sonkát, a Tarja Szent Útjára léphetek. Sokat fel kellett áldoznom - a kólát is többek között -, és talán sosem leszek már ugyanaz az ember, de végre látom az igazságot."
Ne haragudjatok, hogy ilyen hosszú lett az elemzés...
code a rat the monster on doom in itKérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
17 éve 9 hónapja #316745
Írta: Felagund
Our knees do not bend easily
Bocsánat, ezt most muszáj:
Egy elemzés margójára, avagy, nesztek irodalmárok! (aki ismeri, attól elnézést )
Boci boci tarka,
Se füle se farka,
Oda megyünk lakni,
Ahol tejet kapni.
A vers szerkezetileg egyértelműen két részre tagolható. Az első egységet az első és a második sor alkotja, a másodikat a harmadik és a negyedik sor. Ez már a rímképletből is világosan kiderül: A A B B.
A verset az teszi igazán nagy művé, hogy egyszerre tartalmaz személyes és általanos igazságokat. Ezt már a felütésnél érzékelhetjük, a költő kétszer szólítja meg a bocit, és ezzel tudatja velünk, hogy valójában nem egy, hanem két bociról van szó. Az egyik boci természetesen a költő, akinek szerelmi bánata van.
Feltűnő, hogy az első szerkezeti egységben egyáltalán nem találhatók meg az igék, már ez is a leülepedettség, elhagyatottság érzetét kelti bennünk. De ezt csak fokozzák a két sorban halmozottan előforduló oppozíciók.
A két sor már önmagában is oppozíciót alkot (van egy boci, aki tarka, de nincsen se füle se farka), a 'füle' szó magashangrendűsőge is éles ellentétben áll a 'farka' szó mély hangrendűségével, a 'tarka' szó pedig önmagában alkotja a legerősebb oppozíciót, hiszen egyszerre fehér és fekete.
Ennyi ellentét nem lehet véletlen, és nem is utalhat másra, mint a szerelem természetének kettősségére, ami Catullus óta minden jelentős szerelmes vers sajátja. Egy embert látunk magunk előtt, aki bár 'tarka', vagyis a költőiség minden szépségével, rútságával, örömével, bánatával fel van ruházva, mégis hiányérzete van. Ez a hiányérzet minden beteljesületlen szerelem sajátja, a kedvese nélkül a költő sem érzi teljes embernek magát, és ezt vetíti elénk nagyon találóan egy fületlen és farkatlan boci képében.
A második szerkezeti egységben csak fokozódik a magányosság és az üresség érzete. Itt jelenik meg a versben szereplő egyetlen ige, ez viszont annál kérlelhetetlenebbül, visszavonhatatlanabbul: 'megyünk'. Az egész verset átszövő kettősség itt is megtalálható. Hiszen szó van egyszer a költő érzéseiről, amik egytől egyig elhagyják a költőt, aki már képtelen arra, hogy eltartsa őket, és elköltöznek valaki másba, aki még képes táplálni őket, vagy 'ahol tejet kapni', és szó van az egész társadalomról, akiket eddig verseinek tejével itatott a költő, és akik szintén mind elpártoltak tőle, mivel szerelmi bánatában képtelen költeményeivel éltetni őket.
A másik, az általános érvényű boci maga az élet. Itt az első szerkezeti egység (Boci boci tarka / Se füle se farka) azt jelenti: az élet sokszínű, de nincs semmi értelme. Felmerülhet a kérdés, vajon miért maradt el a 'de' kötőszó. Persze tisztában vagyunk azzal, hogy a költői nyelv állandóan tömörségre törekszik, de ebben az esetben másról is szó van. Nem teljesen egyértelmű ugyanis a 'de' szó használata. Felfoghatjuk úgy is, hogy itt éppen arról van szó: az élet sokszínű MERT nincsen semmi értelme. Hiszen ahogy valami értelmet, célt kapna, máris sokkal egysíkúbb lenne, sok mindennek lecsökkenne a szerepe, esetleg teljesen értelmét vesztené, megsemmisülne. Ez egy újabb kettősség, amit a költő nem old fel, mindenki kedve szerint értelmezheti, de mindenesetre feltár egy olyan lehetőséget, hogy az élet értelme esetleg éppen az élet értelmetlenségében rejlik.
A második szerkezeti egység egyértelműen a fentiekben már említett 'megyünk' ige köré csoportosul. Ez a rész (Oda megyünk lakni / ahol tejet kapni) természetesen a halálra vonatkozik. Rendkívüli jelentősége van itt a többes szám első személynek, vagyis mi mindannyian 'megyünk', mi mindannyian meghalunk. Pontosan ez az, ami örökérvényűvé teszi a verset, hiszen a halál kérdése mindig foglalkoztatta az embereket, és ameddig lesznek emberek, mindig is foglalkoztatni fogja őket. A vers tehát örök problémát feszeget, és végül is arra jut, a halál az életnél egy nyugodtabb világot biztosít majd, 'ahol tejet kapni', tehát ahol nem kell megfejni az élet tehenét ahhoz, hogy boldogok lehessünk.
Itt tehát közvetve mégiscsak kiderül, mit tart a költő az élet igazi céljának: hogy fáradozva, olykor áldozatokat hozva végül is boldogok legyünk. Ez a vers mondanivalója, örök tanulsága, ami ebbe a játékos formába öntve olyan meggyőzően szakad ki a versből, hogy méltán sorolhatnank ezt a költeményt a legmaradandóbb művészi alkotások közé.
Olvassuk el a verset még egyszer:
Boci boci tarka,
Se füle se farka,
Oda megyünk lakni,
Ahol tejet kapni.
Ugye milyen másként szól most a vers, hogy a mélyére hatoltunk?
(a fenti agymenés szigorúan nem tőlem származik!)
Egy elemzés margójára, avagy, nesztek irodalmárok! (aki ismeri, attól elnézést
)Boci boci tarka,
Se füle se farka,
Oda megyünk lakni,
Ahol tejet kapni.
A vers szerkezetileg egyértelműen két részre tagolható. Az első egységet az első és a második sor alkotja, a másodikat a harmadik és a negyedik sor. Ez már a rímképletből is világosan kiderül: A A B B.
A verset az teszi igazán nagy művé, hogy egyszerre tartalmaz személyes és általanos igazságokat. Ezt már a felütésnél érzékelhetjük, a költő kétszer szólítja meg a bocit, és ezzel tudatja velünk, hogy valójában nem egy, hanem két bociról van szó. Az egyik boci természetesen a költő, akinek szerelmi bánata van.
Feltűnő, hogy az első szerkezeti egységben egyáltalán nem találhatók meg az igék, már ez is a leülepedettség, elhagyatottság érzetét kelti bennünk. De ezt csak fokozzák a két sorban halmozottan előforduló oppozíciók.
A két sor már önmagában is oppozíciót alkot (van egy boci, aki tarka, de nincsen se füle se farka), a 'füle' szó magashangrendűsőge is éles ellentétben áll a 'farka' szó mély hangrendűségével, a 'tarka' szó pedig önmagában alkotja a legerősebb oppozíciót, hiszen egyszerre fehér és fekete.
Ennyi ellentét nem lehet véletlen, és nem is utalhat másra, mint a szerelem természetének kettősségére, ami Catullus óta minden jelentős szerelmes vers sajátja. Egy embert látunk magunk előtt, aki bár 'tarka', vagyis a költőiség minden szépségével, rútságával, örömével, bánatával fel van ruházva, mégis hiányérzete van. Ez a hiányérzet minden beteljesületlen szerelem sajátja, a kedvese nélkül a költő sem érzi teljes embernek magát, és ezt vetíti elénk nagyon találóan egy fületlen és farkatlan boci képében.
A második szerkezeti egységben csak fokozódik a magányosság és az üresség érzete. Itt jelenik meg a versben szereplő egyetlen ige, ez viszont annál kérlelhetetlenebbül, visszavonhatatlanabbul: 'megyünk'. Az egész verset átszövő kettősség itt is megtalálható. Hiszen szó van egyszer a költő érzéseiről, amik egytől egyig elhagyják a költőt, aki már képtelen arra, hogy eltartsa őket, és elköltöznek valaki másba, aki még képes táplálni őket, vagy 'ahol tejet kapni', és szó van az egész társadalomról, akiket eddig verseinek tejével itatott a költő, és akik szintén mind elpártoltak tőle, mivel szerelmi bánatában képtelen költeményeivel éltetni őket.
A másik, az általános érvényű boci maga az élet. Itt az első szerkezeti egység (Boci boci tarka / Se füle se farka) azt jelenti: az élet sokszínű, de nincs semmi értelme. Felmerülhet a kérdés, vajon miért maradt el a 'de' kötőszó. Persze tisztában vagyunk azzal, hogy a költői nyelv állandóan tömörségre törekszik, de ebben az esetben másról is szó van. Nem teljesen egyértelmű ugyanis a 'de' szó használata. Felfoghatjuk úgy is, hogy itt éppen arról van szó: az élet sokszínű MERT nincsen semmi értelme. Hiszen ahogy valami értelmet, célt kapna, máris sokkal egysíkúbb lenne, sok mindennek lecsökkenne a szerepe, esetleg teljesen értelmét vesztené, megsemmisülne. Ez egy újabb kettősség, amit a költő nem old fel, mindenki kedve szerint értelmezheti, de mindenesetre feltár egy olyan lehetőséget, hogy az élet értelme esetleg éppen az élet értelmetlenségében rejlik.
A második szerkezeti egység egyértelműen a fentiekben már említett 'megyünk' ige köré csoportosul. Ez a rész (Oda megyünk lakni / ahol tejet kapni) természetesen a halálra vonatkozik. Rendkívüli jelentősége van itt a többes szám első személynek, vagyis mi mindannyian 'megyünk', mi mindannyian meghalunk. Pontosan ez az, ami örökérvényűvé teszi a verset, hiszen a halál kérdése mindig foglalkoztatta az embereket, és ameddig lesznek emberek, mindig is foglalkoztatni fogja őket. A vers tehát örök problémát feszeget, és végül is arra jut, a halál az életnél egy nyugodtabb világot biztosít majd, 'ahol tejet kapni', tehát ahol nem kell megfejni az élet tehenét ahhoz, hogy boldogok lehessünk.
Itt tehát közvetve mégiscsak kiderül, mit tart a költő az élet igazi céljának: hogy fáradozva, olykor áldozatokat hozva végül is boldogok legyünk. Ez a vers mondanivalója, örök tanulsága, ami ebbe a játékos formába öntve olyan meggyőzően szakad ki a versből, hogy méltán sorolhatnank ezt a költeményt a legmaradandóbb művészi alkotások közé.
Olvassuk el a verset még egyszer:
Boci boci tarka,
Se füle se farka,
Oda megyünk lakni,
Ahol tejet kapni.
Ugye milyen másként szól most a vers, hogy a mélyére hatoltunk?
(a fenti agymenés szigorúan nem tőlem származik!)
Our knees do not bend easily
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
17 éve 9 hónapja #316731
Írta: Leguanember
TEGYETEK JÓT, MERT TUDTOK.
Minden más hiábavalóság.
Leguanember válaszolt a következő témában: Versek
Szervusztok Régi és Új Verselők!
Szeretném kifejezni eszmei támogatásomat a versestali irányában, a jelzett, egyben most következő hétvégén sajnos többre nem futja tőlem
Szeretném kifejezni eszmei támogatásomat a versestali irányában, a jelzett, egyben most következő hétvégén sajnos többre nem futja tőlem
TEGYETEK JÓT, MERT TUDTOK.
Minden más hiábavalóság.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
17 éve 9 hónapja #316730
Írta: Szofi
"Ölelj örömödbe, Fényhozó!"
/W.S.: Médeia/
Drágáim, Ben verse nekem tetszett. Meg tudom érteni, mi indította Nefrát arra, h hangot adjon abbéli aggályának, h itt esetleg Well-epigonizmus folyik. Első olvasatra. Azonban a hangnemet és az átgondolatlanságot én is helytelennek vélem. Hajrá Ben, értéket képvisel, amit csinálsz, ne hagyd magad!
Többire később reflektálok.
És Nefrát sem kell túlságosan ledorongolni, gondoljatok bele, mi le7 a megszólalása mögött! Hibáztunk már sokan, ne lovagoljunk ezen. Snuffles hozzászólását is túl élesnek érzem. Arlith, köszönöm a szakszerű kritikát! Én nem tudtam volna ilyen konkrétan megfogalmazni.
Ben, szívesen látnálak versestalin
Többire később reflektálok.
És Nefrát sem kell túlságosan ledorongolni, gondoljatok bele, mi le7 a megszólalása mögött! Hibáztunk már sokan, ne lovagoljunk ezen. Snuffles hozzászólását is túl élesnek érzem. Arlith, köszönöm a szakszerű kritikát! Én nem tudtam volna ilyen konkrétan megfogalmazni.
Ben, szívesen látnálak versestalin
"Ölelj örömödbe, Fényhozó!"
/W.S.: Médeia/
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
17 éve 9 hónapja #316721
Írta: Mau Rauser
Ez a művészet csodája, hogy az ember néha nagyobbat szarik, mint amekkora a seggén kifér.
(Weöres Sándor)
Mau Rauser válaszolt a következő témában: Versek
attól, hogy nem ezért mondod, még ezt a hangulatot keltheti/kelti a krikus-hajlamú-emberben és a topiklakókban, szóval ez legalábbis egy nem túl szerencsés megfogalmazás. vsz.
de ez már tényleg off.
de ez már tényleg off.
Ez a művészet csodája, hogy az ember néha nagyobbat szarik, mint amekkora a seggén kifér.
(Weöres Sándor)
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
17 éve 9 hónapja #316719
Írta: Alcarcalimo
Alcarcalimo válaszolt a következő témában: Versek
Amúgy Mau drága, szvsz tudod te, hogy nem erről szólt... nagyon is... ugye? ))
A kritikákkal kapcs. már kifejtettem a véleményem és az nagyon nem az volt, amit itt alant írtál... vagy nem emlékszel, vagy nem akarsz rá emlékezni...
Amúgy hozz csak szöveget, elolvassuk,
))A kritikákkal kapcs. már kifejtettem a véleményem és az nagyon nem az volt, amit itt alant írtál... vagy nem emlékszel, vagy nem akarsz rá emlékezni...
Amúgy hozz csak szöveget, elolvassuk,
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Oldalmegjelenítési idő: 1.803 másodperc
