Versek

Elemmíriel: szép gondolatokat találsz! A pillék kacagására is, és az ez egy ilyen napra is az az érzésem, hogy érdemes lenne tovább csiszolni. Jelen állapotukban nem elég feszesek, jó lenne a formájukon igazítani egy kicsit, több zeneiséget vinni beléjük. Egészen pontosan a ritmus az, ami bizonytalannak tűnik nekem. A szóhasználat nagyon jó, megint csak azt mondom, hogy érdemes foglalkoznod velük.
Egy kisebb észrevétel: a kacagó pillékben a "rá csodálkozásom" ebben a formában hibás. Ha úgy érted, hogy te csodálkozol őrá, akkor "rácsodálkozásom", ha úgy, hogy a szembenézésre viszonzáson csodálkozásról van szó, akkor "rácsodálkozásom". A jelen alakja azért nem jó, mert ugyan elérhetné, hogy mindkét értelmet előhívja, azonban a hiba megtöri az ívet, és többet veszít így a vers ezen az egy szón, mint amennyit nyer. Amúgy nagyon tetszik ennek a versnek az "eszmei" mondanivalója. Valahol - igaz, csak érintőlegesen - találkozik az én szerelmesversemmel.

Alkonyat: nem, ez még nem haiku. A haiku témájában is erősen kötött. Az első két sora kötelezően valamiféle természeti jelenség, szépség leírásához kötődik, és a harmadik sor ezek ellenpontjaként az élet nehézségeit, gyötrelmeit állítja szembe velük, gyakran a mono-no-aware (a mulandóság szépsége) jegyében. Ez a formai sajátosságok mellett sem megkerülhető. Formailag még egy szempont, hogy a haiku nem rímelhet.

Ami a versek átdolgozását illeti: sokan berzenkednek ettől, és nem tudnak meggyőzni arról, hogy nem lustaságból teszik. (Te se próbálj, nem fogok hinni neked!) Tedd el az ilyen csiszolatlan gyémántokat, ha most nem tudod őket brilliánssá varázsolni, és vedd elő őket, amikor már képes leszel rá. Nem muszáj azonnal tökéletesre faragni mindent, de veszni hagyni, vagy egy legyintéssel félredobni, hogy "úgyse fog menni" teljesen kár. Van olyan versem, amit több mint tíz évig hagytam parlagon, és ilyen hosszú idő után alakítottam olyanra, hogy már-már elfogadhatónak tartom. Az előbb említett szerelmesvers is hosszú évek alatt alakult olyanná, hogy most már ki mertem adni a kezemből.
Ha azt akarod esetleg mondani, hogy "de akkor elvész a hangulat, már nem lesz őszinte a vers", inkább meg se szólalj. Ezt az érvet nagyon sokat hallottam és olvastam már, és egy alapvetően és tökéletesen elhibázott érv. Egyrészt, ami nem hozza vissza azt a hangulatot, amit az írásakor bele akartál vinni, az rossz vers és jobbá kell tenni. Másrészt, az átírással, csiszolgatással nem kell elvesznie az eredeti változatnak, így teljesen értelmetlenné válik az érv. Ha nem sikerül jobbá tenni, akkor az új változatot kell elvetni, és még várni, érni hagyni az eredetit. A "legrosszabb", ami kisülhet a dologból, hogy két versed lesz, mert az eredendően átdolgozásnak, javításnak szánt változatból önálló, új vers, de legalábbis parafrázis alakul ki.

Dodiee: Neked sem írtam még, igazából nem is nagyon tudok mit, csak jelzem, hogy olvastam, és tetszett! Főleg a Se jó, se rossz. Küldtem neked e-mailt, megkaptad?

Nem rossz, nem rossz...! Csak a haiku nem haiku, mert a formai követelményeknek ugyan még megfelelne, de a tartalmi-szerkezeti követelményeknek nem. Persze ettől még szép.
A másik, a csendes cucc is inkább egyperces, mint vers. Maga a gondolat megéri a tintát és a biteket, de önmagában a gondolat még nem teszi a verset verssé. (Hát akkor mi? - kérdezheted joggal. Jó kérdés, és én tartom magam ahhoz, hogy bármi, ami a zeneiséggel összefügg. Ritmus, elsősorban - jelen esetben a gondolat ritmusa, csak hát itt egyetlen gondolat szerepel, aminek a ritmusát csak fél kézzel lehetne tapsolni...) Ez megintcsak nem az írás értékéből von le, hanem próbálom műfajilag helyére tenni a cuccot. És ugyebár a fagylalt, attól, hogy nem gulyásleves, még lehet finom.

A sorszámozott cuccra, és a hajnalrugdaló völgyekre most nem térnék ki bővebben, leginkább úgy tudom összefoglalni, hogy rendben vannak. Ami miatt nem ásom beléjük mélyebben magam, az az, hogy töredékek. Igéretesek, szépek, de hiányzik az elejük-végük. (A völgyesnek kevésbé.)

Újabb kisérlet

borom vérző kehely a csendben titkok rejtélyén lázadózom aranyhalak emlékeikben eredetmítosz surranása tízpercek tiszta félhomályán mindenségtudat vérző borom
terád iszom ma


Egyébként nem felejtettem el a vers-enyt, de kicsit t limes 0, szóval nemsokára!

Addig meg írjatok ám ide ti is, mert írni jó, és mostanság túl nagy a csönd. (Menjek vissza, akkor szívesebben írtok?)

A múltkor nem írtam meg, hogy mi a kitolt határidő, úgyhogy most pótolom: május 4-én éjfélig várom a még úton lévő négysorosokat!

OFF:

Sötét Úr írta: Nos, barátaim, mostanra jutottam el agyilag oda, hogy felismerem a latin betűket is

ON

Nos, barátaim, mostanra jutottam el agyilag oda, hogy felismerem a latin betűket is és összeszedtem a pályázatra érkezett eddigi cuccokat. Egyelőre még nem zárom le a vers-enyt, mert tiszteségtelen lenne dave@1989-cel szemben, aki még április 2-án feltett egy kérdést priviben a pályázattal kapcsolatban, de - remélem, hogy megbocsátható okok miatt - csak most tudtam neki válaszolni.

Amúgy elég érdekes eddig az eredmény. Szerintem rosszul írtam ki a témát, mert gyakorlatilag egyetlen mű sem arról szól. Levonva a személyes tanulságot, minden (eddig) beérkezett verset köszönettel elfogadtam.

Rögtönzés:Bocs a kérdőjelért...
fq, kiváncsi lennék az utóbbiról alkotott véleményedre. Kielemeznéd?

Azért van, kaptam néhányat priviben is, majd a zsűrinek elküldöm őket. Most egy kicsit még el vagyok havazva.

A rácsokra vonatkozólag meg a jó(?) öreg Rolls Frakció jut eszembe: Érdekes kontraszt erre az Európa Kiadótól: Szóval minden inerciarendszer kérdése. És mindenki a maga börtönőre...

Ennél persze sokkal árnyaltabban szerettem volna kifejteni, de épp valami helyett írok, azért e lakonikus válasz. A szeretetet majd egy ölelésben jobban meg tudom mutatni - csak legyen rá mielőbb alkalom! Gondolatban azért küldök neked egy jó kiadósat!

Na jó, még egy idézet, ezúttal magamtól:

No, csak előkerültem (Idhren a megmondhatója, hogy valójában akaratom ellenére)
Még nem olvastam semmit, de reszkessetek, jövök, és könyörtelenül őszinte leszek! (Na jó, azért annyira nem.)
Mo' comin' sooon!

Mint a patak, kőről kőre koppan,
Zenél a vers, táncolnak a szavak,
Engem visz a víz, az erdő kacag,
A csillagok közt vitorla lobban.

Figyelem, apró módosítás történt a pályázat kiírásán! Szerencsére Aeglos felhívta rá a figyelmemet, hogy kihagytam egy eredetileg nálam is tervben lévő kritériumot:
A négysorosnak legyen kapcsolata a tolkieni világgal, vagy Tolkiennel, a műveivel is! A kapcsolat milyensége egyéni megítélésre van bízva, de ha az értékelést végzők - mert reményeim szerint nem egyedül fogom ezt csinálni - nem jönnek rá két percen belül, hogy mi az, akkor a kapcsolat nem értékelhető!

Írjatok, küldjétek, és emlékezzetek meg méltó, kreatív módon a Költészet Napjáról!

Arlith, Idril: privi ment nektek, és fontos. A Beszélgetős topikban írtam hozzá még infót, ide most nem copyzom be...

Raia: ne hidd, hogy azt olyan egyszerű! Nagyot bármikor tudok hozni, de kis üvegért órákat kell alkudni! Amúgy nem tudom még, hogy mit hozok, de igyekszem valami olyat, ami a hölgyeknek és csajoknak leglalább annyira kedves emlék lehet, mint az uraknak és a srácoknak. Így nem lehet gond, ha véletlenül egy fiú vagy lány is keveredik a díjazottak közé
A versed címét magamra vettem, ha nem haragszol - aktuális

Ez már volt itt, de most nagyon aktuális. Már tízpercenként nézem az órát, hogy mikor kell indulni (pedig még négyet kell aludnom addig)....
.
.

Kérlek titeket, hogy írjatok, amíg elleszek, és mivel akkor sem leszek itthon, emlékezzetek meg Attila születésnapjáról itt a fórumon is! Elvégre az ő emlékére lett éppen akkor a Költészet Napja. Tudjátok mit? Legyen egy verseny! (Már megint ad hoc ötleteim vannak, sorry!)
Legyen valami egyszerű, és a három legjobbnak hozok valamit Egyiptomból. Ne valami nagy értékűre gondoljatok, de azért onnan lesz, és azért, amit ide írtok, okés?
A feladat pedig legyen... hmm. Mondjuk egy négysoros arról, hogy egy megfelelő időpontban felbukkanó megfelelő vers hogyan hat rád. Sőt, lehetőleg legyen tolkieni kapcsolata is a versnek, hogy ne legyen annyira egyszerű a dolog, és hogy a genius loci is érvényesüljön. A határidő meg legyen április 16, és azért éppen az, mert akkor jövök haza. Ugye írtok? Nagyon örülnék, ha "régiek" és "újak" egyaránt megtisztelnétek azzal, hogy a játék, a megemlékezés és a szerény nyeremény kedvéért részt vennétek benne!