Vallás

Csak megjegyzem, hogy a kung-fu mélyen a buddhizmusban (annak is a csan-ágában) gyökeredzik, és ha valami, hát az megköveteli a maximális önkontrollt. Szóval szerintem erről ennyit...

Én azért nem mondanám azt, hogy a buddhizmus egy kimondott szabadságról szóló vallás. Habár sohasem voltam buddhista hívő így a rituális tanairól nem sokat tudok, csak azt látom, hogy hogyan viselkedik egy buddhista és mi az életfilozófiája. Voltam egyszer a Krisna -völgyben egy ilyen 3 napos ismerkedésen és sazámomra egyben volt csodálatraméltő és megrettentő az ottani hívők élete. Tanulságként azt vontam le, hogy én mint keresztény sokkal nagyobb szabadságban élek és élhetek, mint ők. De ha megfigyeljük a buddhizmusnak, mint vallásnak az ideológiai szerkezetét, már az sem a szabadság elvét részesíti előnybe. Az emberi lélek egy örökös körforgásba van zárva ugyebár és ha megfelelően megtagadja akaratát akkor elérhet egy olyan nem-vágy állapotot, amiben végül is a létezésnek egy olyan formáját éli meg, ami inkább nem-lét, mintsem lét. Ez a felfogás ugyanakkor nem a profán emberi vágy szabadságával egyeztethető össze. Talán ez is a baj, sokan az emberi szabadságot keresik a divinum által felkínált szabadságban és mikor nem azt találják a vallásban, az egyházban, akkor iszonyúan csalódottak. A kereszténység azt tanítja, hogy Istennek mi vagyunk a teremtményei. Azt is jó tudnunk, hogy pont ebből kifolyólag nem is az ember, mint létező a világ középpontja. Az ember által betöltött pozíció egészen más: a teremtés koronája és egyben híd az Isten és a világ között, ami pedig nem azt jelenti, hogy minden, ami adott ebben a világban és ennélfogva az Isten is nekünk tartozik engedelmességgel, a mi szolgálatunkra van beállítva. És pont itt van a lényeg, a nagyszerű, amit Isten tesz és a mit a kereszténység tanít, mert habár nem Isten a mi alárendeltünk, nem Ő az aki van értünk és mégis azzá vált a testet öltött Fiúban("...mert az Emberfia azért jött, hogy megtalálja és megmentse az elveszettet...") ezt hadd nevezzük evangéliumnak. Ez egy hatalmas cselekedet és innen tekintve a dolgok összefüggésére azt kell, mondanom, hogy érdemes Isten példájával élnünk, mert kér is arra, hogy éljünk vele. Nem Ő miatta, hanem saját magunk miatt, hogy megtapasztaljuk mindazt, amit a kegyelem ad számunkra (...ha valaki első akar lenni köztetek, az legyen a ti szolgátok..."). Mert Istennél nem jön be a büszkeség és a keménnyakuság, mert Ő sem büszke, sem nem keménnyakú, mert Isten is mondhatná hatalmánál fogva, hogy ez a világ nem töltötte be küldetését, nem az amiért teremtettem, hát sorsára hagyom, vagy elpusztítom. De nem teszi, mert bölcsessége sokkal nagyobb mintsem ezt tegye, mintsem azt emberi ész felfoghatná.

Celebriel írta:

Felagund írta:

Celebriel írta: ASmikor szebb-jobb vallást emlegettem, a buddhizmusra célozgattam. Spec. engem ez a vallás térített jobb belátásra, minden téren. Nem kell megtagadnom magamtól semmit, és nem kell megfelelnem senkinek.

Háááát....
Te a buddhizmus melyik ágát tanulmányoztad, hogy erre a véleményre jutottál? 8O

Nem maradnál olykor a bőrödben????

Nem tanulmányozásról van szó, azt tegyék a valláskutatók.
Csupán arra céloztam, hogy nincs annyi kötöttség, mint a katolikus vallásban. BÁR EZ LEHET, HOGY RELATÍV, kinek mi az ízlése.
Ez az én szubjektív véleményem.

Fela: írj privit.

a buddhizmusban is vannak kőkemény kötelezettségek és erkölcsi parancsok. A világi hívők számára is. alapelv: ne árts másnak.. elég nehéz megtartani, nem?

Celebriel írta: Csupán arra céloztam, hogy nincs annyi kötöttség, mint a katolikus vallásban. BÁR EZ LEHET, HOGY RELATÍV, kinek mi az ízlése.

Szvsz nincs olyan vallás, ami nem állítana kötelezettségeket a hívők elé. Ha meg nem, akkor szvsz az elég baj...

Felagund írta:

Celebriel írta: ASmikor szebb-jobb vallást emlegettem, a buddhizmusra célozgattam. Spec. engem ez a vallás térített jobb belátásra, minden téren. Nem kell megtagadnom magamtól semmit, és nem kell megfelelnem senkinek.

Háááát....
Te a buddhizmus melyik ágát tanulmányoztad, hogy erre a véleményre jutottál? 8O

Nem maradnál olykor a bőrödben????

Nem tanulmányozásról van szó, azt tegyék a valláskutatók.
Csupán arra céloztam, hogy nincs annyi kötöttség, mint a katolikus vallásban. BÁR EZ LEHET, HOGY RELATÍV, kinek mi az ízlése.
Ez az én szubjektív véleményem.

Fela: írj privit.

Celebriel írta: ASmikor szebb-jobb vallást emlegettem, a buddhizmusra célozgattam. Spec. engem ez a vallás térített jobb belátásra, minden téren. Nem kell megtagadnom magamtól semmit, és nem kell megfelelnem senkinek.

Háááát....
Te a buddhizmus melyik ágát tanulmányoztad, hogy erre a véleményre jutottál? 8O

Well-of-Souls írta: Szvsz egyetlen vallás igazságtartalmát sem lehet ilyen "kvantitatív" próbákkal kimérni - ez az én meglátásom szerint nem sokat mond el egy olyan bonyolult és összetett létező helyességéről vagy helytelenségéről, mint (bármelyik) vallás. Ilyen alapon azt sem értem, hogy miért mondod azt, hogy "van a kereszténységnél szebb és többet adó vallás" - nem akarom én azt vitatni, hogy mindenki abban hisz, amiben akar, csak azt nem értem, hogy ebből a megközelítésből hogy következik mindez (továbbá szerintem a vallásnak nem is az az elsődleges lényege, hogy mit ad az embernek, hanem az, hogy a teremtett lényeknek hogyan kell helyesen hozzáállniuk a teremtőjükhöz és ebből a relációból kifolyólag a világhoz. Az, hogy mi mit kapunk, az ennek a folyománya, és nem a vallásválasztás előfeltéte, hiszen ilyen alapon nyilván mindenki a számára legkényelmesebbet választaná). De mindez persze csak az én véleményem - nem kötözködni akarok, csak kíváncsiskodtam

Én sem akartam kötözködni.
Abban igazad van, hogy nem az a lényeg, mit kapunk egy vallástól. Bááár.... Akkor mi értelme lenne, ha nem nyújtana semmit? lásd megnyugvás, béke, stb.
ASmikor szebb-jobb vallást emlegettem, a buddhizmusra célozgattam. Spec. engem ez a vallás térített jobb belátásra, minden téren. Nem kell megtagadnom magamtól semmit, és nem kell megfelelnem senkinek.

Gondolom itt, pár embert érdekelnek a különböző filozófiai irányzatok.
Próbáljuk megérteni az "elefántot". Meg akarjuk ismerni az óceánt, de annak az egy csöppjét sem, ismerjük igazán.

Van két mű, amit a század elején írtak. Evangéliumi spiritizmus kategóriába tartozik. A Névtelen szellem beszéli el, médiumi tanítások útján. Nos szeretném megosztani mindazokkal az emberekkel, akiket ez érdekel.

manurasa.uw.hu/szferak.exe
(önkicsomagaló fájl, nepéljetek, amúgy world doc )
Ez a könyv sokat segített nekem, megismerni azt a színpadot ahol élek.
Nem kell hogy elfogadd, de ha nyitottan olvasod sok sok szép dolgot lelhetsz meg benne.

a másik a Végtelen Örök szerelemről a Dualizmusról szól.
manurasa.uw.hu/dual.exe



Nem akarok vallási nézeteket sérteni, csak az olvassa el aki nyitott mindenre. (és remélem lesz ilyen is)

(A vallással én is ott tartok, ahol Celebriel. Bocsánat, ha bárkit tudatlanságom miatt megsértek.)

A vallási extázis szerintem sokkal meggyőzőbb, az átlagembernek könnyebb így megtapasztalni egy felsőbb erőt. A csendes elmélkedés a bölcseknek való. (Gondolom én, perpill. )
Vagy legalábbis én nem bírnék úgy hinni valamivel, hogy csak magamban beszéljek és gondolkozzak arról a valairől/valakiről.

Gandalf írta:

Shaman írta: Mi a véleményetek a vallási extázisról? Jó ha az ha valaki táncol és énekli Isten nevét? Mennyire elfogadott ez az Európai kereszténységben?

Ez elsősorban az ún. karizmatikus, pünkösdista irányzatokra jellemző a keresztyénségen belül. De egyébként a Bibliában is van rá példa, pl. Dávid örömtánca az Ószövetségben.

Szerintem semmi esetre sem baj, hiszen ez is annak a kifejezése, mennyirre örülünk. Ha olyan zenét hallgatunk, éneklünk Istenről, akkor előfordulhat, hogy teljesen közel érezzük magunkhoz. Azt gondolom, Istent legjobban talán za örömön keresztül lehet megtapasztalni- ezért adok én mindig hálát za égnek, ha boldog vagyok.

Személyes élmény, ha megengeditek: egyszer a Hava Nagilát hallgattam egy csoportársamnál, és kezem- lábam járni kezdett, mint aki bezsongott, és valami frenetikus öröm töltött el.. előtte vallássi dolgokról beszélgettünk.
Azt gondolom, hogy akkor és ott kerültem talán legközelebb Istenhez eddigi életemben - legalábbis akkor tudatosult bennem a legjobban. Azóta értem, miért nem bűn az öröm.
Ha belegondoltok, Assissi Szent Ferenc is himnuszokat, dalokat írt, amikben a teremtet világ szépségét csodálat, és így dicsérte az Istent. És valamelyik zsoltárban is benne van a hívás, hogy a teremtmények jöjjenek, és dicsérjék dallal az Urat. Miért is ne?

Szerintem is az odaadás számít. És Keleten ez hagyomány, nálunk más a kultúra. De szerintem, ha kifejezzük tiszta érzéseinket, mindegy hogyan az nem lehet rossz. Csupán csak azért mert egy Európai kultúrában ez nem divat. Tisztán énekelhetünk, beszélhetünk, imádkozhatunk Istenhez, ha úgy érezzük személyiségünkhöz ez illik. Caitanya Mahaprabu ki valamivel Buddha után élt Indiában, nős ő kezdte ezt a Vaisnavaizmusban. Úgy hívták, az Arany Avatar. Teljes odaadással énekelte az Úr szent neveit. A megnevezés szerintem meg nem számít.

Küldök Nektek egy ilyen számot, amit Krishna-das énekel, én nagyon szeretem. Hallgassátok meg, ahogy a lassúból átvállt az extatikus gyorsba.

manurasa.uw.hu/3.wma

ha valaki így érzi, h így szeretné kifejezni: igen
csak nem szabad kijelenteni h ez az 1etlen igazi mód...
én pl lutheránus/evangélikus vagyok és a templomban nem szoktuk, de járok gospel kórusba és ott szoktuk, és nekem vhogy mind2 természetes
Hát Európában sokan ezt szekta tulakdonságnak veszik, mivel inkább a kisegyházakra jellemző, de én nem értek egyet ezzel
sztem mki fejezze ki úgy a szeretetét dicséretét Isten iránt ahogy ő jónak érzi
de ez szvsz

Mi a véleményetek a vallási extázisról? Jó ha az ha valaki táncol és énekli Isten nevét? Mennyire elfogadott ez az Európai kereszténységben?

Szvsz egyetlen vallás igazságtartalmát sem lehet ilyen "kvantitatív" próbákkal kimérni - ez az én meglátásom szerint nem sokat mond el egy olyan bonyolult és összetett létező helyességéről vagy helytelenségéről, mint (bármelyik) vallás. Ilyen alapon azt sem értem, hogy miért mondod azt, hogy "van a kereszténységnél szebb és többet adó vallás" - nem akarom én azt vitatni, hogy mindenki abban hisz, amiben akar, csak azt nem értem, hogy ebből a megközelítésből hogy következik mindez (továbbá szerintem a vallásnak nem is az az elsődleges lényege, hogy mit ad az embernek, hanem az, hogy a teremtett lényeknek hogyan kell helyesen hozzáállniuk a teremtőjükhöz és ebből a relációból kifolyólag a világhoz. Az, hogy mi mit kapunk, az ennek a folyománya, és nem a vallásválasztás előfeltéte, hiszen ilyen alapon nyilván mindenki a számára legkényelmesebbet választaná). De mindez persze csak az én véleményem - nem kötözködni akarok, csak kíváncsiskodtam

Estel Adániel írta: OFF: Hát, ez jó hír... Gumicsirkéd van már?

OFF: Nincs,mer drága

OFF: Hát, ez jó hír... Gumicsirkéd van már?

Estel Adániel írta: Azt hiszem, nem is nagyon van rá esély, hogy ezzel a hozzáállással valaha is rájössz, hogy amit részünkről fekete-fehér látásnak gondolsz, az valójában a te készüléked hibája...

Szerintem semmi baj a hozzáállásommal (de ez lehet, hogy egoizmus?), én csupán kíváncsi vagyok, és szeretnék több dolgot megismerni, hogy eljussak arra a szintre, hogy hinni tudjak valamiben, vagy valakiben.

Ez szerintem nem rossz hozzáállás, és ebből a szempontból nem hibádzik nálam semmi, főleg nem valami "készülék"...

Azt hiszem, nem nagyon van rá esély, hogy ezzel a hozzáállással valaha is rájössz, hogy amit részünkről fekete-fehér látásnak gondolsz, az valójában a te készüléked hibája... Kár.

Estel Adániel írta: Van ez így...

Kell valami, na, egye fene, próbáljunk ki, kérjünk segítséget.
Nem kapunk? Ja, akkor bocs, de pá...
Pedig Istennek az első szóra ugrania kéne, ha valaki, akit "nem izgat különösebben", végre kér valamit Tőle, nem igaz?

Nem, Estel, ez próba-kemence volt. Nem jött be, hát eztán se fogok hinni benne, van a kereszténységnél szebb és többet adó vallás...

Egyébként abba belegondoltatok már, hogy isten elvei szerint a legjámborabb tibeti szerzetes is a pokolba kerül???
Igazn nem akarok én itt elvi harcot vívni, csak nem értem, mért látjátok a világot fekete-fehérnek.

Van ez így...

Kell valami, na, egye fene, próbáljunk ki, kérjünk segítséget.
Nem kapunk? Ja, akkor bocs, de pá...
Pedig Istennek az első szóra ugrania kéne, ha valaki, akit "nem izgat különösebben", végre kér valamit Tőle, nem igaz?

Gilloth: rég nem hiszek istenben (nem tagadom a létét, de nem izgat különösebben), de gondoltam, teszek egy próbát...
Nem jött be!

Celebriel: 1etértek veled, h nem kell pl templomba járni ahhoz h vki hívő legyen, és abban is, h sokszor magukat keresztyénnek/kereszténynek nevező emberek elutasítóak bántanak gyilkolnak sokszor pont Istenre hivatkozva. Én is elborzadok ettől.
De egy tanácsot (?) azért adnék: ne csak akkor fordulj Hozzá, ha épp kérni akarsz v bajban vagy... Légyszi, ezt ne vedd bántásnak. csak, pl Istennek sztem el lehet mondani pl 7köznapi dolgokat is akár h milyen napod volt, mert érdekli!! Persze h látta, de örül neki h Te el sztnéd mondani és meghallgat!!! Meg pl meg lehet köszönni olyanokat, de szép egy bokor, vagy ilyesmi. Ez lehet h hülyén, furán hangzik , meg nem is azt mondom h kötelező, csak tapasztalatom szerint ezek a beszélgetések Vele azért is jók, mert akivel nem beszélgetsz azt távolabb érzed magadtól....

Alyr Arkhon írta: Hát igen...

Ha elmész és csodát vársz hit nélkül, akkor nem lesz csoda, mert nem hiszel.
Ha elmész és csodát vársz úgy hogy hiszel, akkor teljesen mindegy, lesz-e csoda, mert nem lesz jelentősége.

Elmentem, segtítségért. Elméletileg a keresztények istene megértő... A hívei viszont nem! Nem csodát vártam, szerettedm volna megnyugtatást kapni.
Megszívattak érettségin, mégse lett hármasnál rosszabb jegyem (az is csak matekból...), mert nem istenbe vetettem a hitem, hanem MAGAMBA.

Egyébként az ilyen (minden lenézés nélkül) megrögzött dogmatikusoknak ajánlanám Gaiman: Elveszett próféciák c. könyvét, hátha elgondolkodnának rajta.

A vallás magánügy. Úgy is lehet valaki hívő, hogy nem jár templomba, nem áldoz, és nem támogatja szerény összegekkel az egyházat, hanem otthon hisz istenben, és nem hirdeti, hogy gondol rá.

Gandalf írta: Alyr, a második mondat nem feltétlenül igaz. A csoda a hívő ember számára igeis fontos lehet!

Így van. Mert ha bizol istenben és csodát vársz sikerülhet amiben bizol de viszont ha nem sikerül úgy érzed nem szeret isten.Ami nem igaz csak néha akarni kell a dolgokat és nem csak várni hogy a sültgalamb berepüljön az ember szájába.

Celebriel írta: Mikor legutoljára templomba mentem, az azért volt, hogy sikerüljön az érettségim - reménykedtem némi égi közbenjárásban...
A következők történtek: kikezdtem az orgonásfiúval , megnéztem, mit lehetne ellopni feltűnés nélkül... Nem tudom, mi jöhetett rám, mert azért alapjáratban (értsd: templomon kívül) ilyen nem jut az eszembe...

(Lábjegyzett: az érettségin TERMÉSZETESEN megszívattak... )

Na ez meg a másik!!!!!!!!!!!!! Az ember ahogy elnézem csak akkor jár el templomba hogyha valami szüksége van rá és ezt valami plusszal valamit akar, csodát vár el!!!!!
Nem csoda ami történt!!!!

Felagund:Én eljárok misére márt csak azért is mert tiszteletre méltó személy a pap és tök jó fej !!!!! Mégha néha fel is húzom magam néhány "beszólásán"!!! Ja és persze nem a pap kedvéért járok misére hanem mert magát a misét akarom hallgatni.....

Felagund írta:

Celebriel írta: Mikor legutoljára templomba mentem, az azért volt, hogy sikerüljön az érettségim - reménykedtem némi égi közbenjárásban...
A következők történtek: kikezdtem az orgonásfiúval , megnéztem, mit lehetne ellopni feltűnés nélkül... Nem tudom, mi jöhetett rám, mert azért alapjáratban (értsd: templomon kívül) ilyen nem jut az eszembe...

(Lábjegyzett: az érettségin TERMÉSZETESEN megszívattak... )

Hát, ezek után nem csoda...

Vagy csak a Hazugságok Atyja óhajtotta tudtomra adni, hogy rossz helyen keresgélek...

Celebriel írta: Mikor legutoljára templomba mentem, az azért volt, hogy sikerüljön az érettségim - reménykedtem némi égi közbenjárásban...
A következők történtek: kikezdtem az orgonásfiúval , megnéztem, mit lehetne ellopni feltűnés nélkül... Nem tudom, mi jöhetett rám, mert azért alapjáratban (értsd: templomon kívül) ilyen nem jut az eszembe...

(Lábjegyzett: az érettségin TERMÉSZETESEN megszívattak... )

Hát, ezek után nem csoda...