Versek

Csatlakozom Peredhil-hez.
Még egybeolvasva is milyen már!! 8O

Peredhil írta: Hódolatom!
Igazán szép vers.
Soul-nak egy szava sem lehet, ez ellen.

Jaj, kösz, Peredhil.. ez jólesett..

Artemisz (Celebthil) írta: Már régóta töröm a fejem, hogyan fejezhetném ki méltóképp tiszteletemet és hálámat Well-of-Soulsnak, a verseiért, amelyek annyira sokat jelentenek Nekem.
Mivel tudom, Well nem szigorú kritikus, hát írtam egy soronkénti választ a Hamvazószerda c. verse utolsó versszakára.
(ö.. hogy is mondják ezt a műfajt irodalmiasan? )

Bocsánat...

"Éjszínű tölgy a korhadó fenyéren"
- Öröktől vagyok társa a Sötétben...
"A vadállat jegyében új csillag ragyog"
- Lelkembe nyúl, és megdermeszti szívem...
"S a pőre fényben"
- földre kushadva megfagyok...
"Megéled minden óra"
- csak én halott...
"Emlékezz, ember, por vagy,"
- emlékezem...
"s visszatérsz a porba."
- halvány fény leszek égi réteken...

Hódolatom!
Igazán szép vers.
Soul-nak egy szava sem lehet, ez ellen.

Kedves...

Szia Kedves,
hiányzol. Így egyszerűen.
Messze vagy nagyon.
Szeretlek, bár nem ismersz
S noha nem ismerlek
talán kedvelsz.
Mosolyogj, Kedves, nevess az égre,
söpörd a gondokat félre
s fölöttem is eloszlik a pára
mert Benned leltem nagyon jó barátra
...
Néha nem tudom, mit miért teszek.
Önző vagyok, s vannak dolgok, miket nem merek
pedig nincs rá indokom,
se valós okom.

Ne haragudj rám, Kedves,
ostobaságom biz' gyakori tettes.
Te csak mosolyogj és nevess
add magad, hogy mindig magad lehess
Én ezért is szeretlek.

Szia Kedves,
hiányzol. Így egyszerűen.
Messze vagy nagyon.

Alcar

Már régóta töröm a fejem, hogyan fejezhetném ki méltóképp tiszteletemet és hálámat Well-of-Soulsnak, a verseiért, amelyek annyira sokat jelentenek Nekem.
Mivel tudom, Well nem szigorú kritikus, hát írtam egy soronkénti választ a Hamvazószerda c. verse utolsó versszakára.
(ö.. hogy is mondják ezt a műfajt irodalmiasan? )

Bocsánat...

"Éjszínű tölgy a korhadó fenyéren"
- Öröktől vagyok társa a Sötétben...
"A vadállat jegyében új csillag ragyog"
- Lelkembe nyúl, és megdermeszti szívem...
"S a pőre fényben"
- földre kushadva megfagyok...
"Megéled minden óra"
- csak én halott...
"Emlékezz, ember, por vagy,"
- emlékezem...
"s visszatérsz a porba."
- halvány fény leszek égi réteken...

Szent ég, Mau, ez valami FANTASZTIKUS!! 8O Micsoda ritmus!
Weöresre emlékeztet. Csupa játék és szökellés, de a mélyén rettegést érzek... Talán a kicsi meg a nagy (lét, világ, idő, tér) összehasonlítása...
Nagyon szép! A képek is meglepőek és érdekesek.

Hozod a formád, mint rendesen.

No, íme valami új, egy apróság, könnyű játék nagy szavakkal.

Ananászlila lé,
Belefullad a lét.
Puha csend idebent,
Havazás. Hova ment
Az idő meg a tér;
Van-e nincs, mit is ér
A világ tetején
Csupa jég kicsi-én?

Üdv:
-- Mau

Androméda-lét..


Én vagyok az.
Egymagamban.
A szobámban,
félhomályban.

color=brown]...[/color

Halott vagyok.
Csak egy jellem.
Testbe elhagyó
néma szellem.

köszönöm a kritikát minden kedves versírónak vers olvasónak.
Fqqgk: najjon jó.
Éowyn!: tiéd fantasztikus.
Area, Nefi, Lonnia: nem találok szavakat...

Éjszaka gyermeke

Éjszaka rabul ejtett
Kezéből el nem enged
Pillanatok alatt gyermeke lettem
Az ő egyik teremtménye.

Kiáltásom egybe hangzik a sokkal
Éjszaka csendeseb elvonul, mosolyogva
Új gyermeke én vagyok
Az új vérfarkas én vagyok.


Nem tudom pontosan, hogy mire ihletet...

Erda niire (Area) írta: Timona: nekem tetszik. Remekül visszaadod a hangulatot. Nekem is ilyen érzésem volt, amikor leesett ez a sok hó. Az utolsó sor tetszik a legjobban. Mentem a városban, és mindenkinek az arcáról ezt a lágy mosolyt tudtam leolvasni... kicsit mintha mindenki megnyugodott volna....

Erda a te versed utolsó versszaka tökéletesen megfelelne egy dal refrénjének! Nekem nagyon tetszik!

Éoweyn!: hát ez a hatás amit a versed keltett bennem leirhatatlan, mert sokszor pont igy érzek én is, és ez meglepett, hogy nem csak én tudok ilyen mély depresszióba zuhanni, de mindig van kiút!!!

Ne haragudjatok, hogy mostanában nem jut energiám arra, hogy végigboncoljak mindent errefelé, pedig még kockákat is irkálnak egyesek... méghozzá milyen tanulságosakat! De örömmel látom, hogy Area és Adim még továbbra is annyira aktívak kritika terén, mint eddig, sőt Nimashilin és a többiek is próbálnak lépést tartani a versdömpinggel, de én a teljesség igénye nélkül nem szeretnék tallózgatni, ehelyett inkább megosztanám veletek egyik régi (több, mint egy éves) kockahalmazomat, most kifejezetten Lonnia mamátoknak dedikálva. (Van pozitív fele is, de azok a kockák ezeknél is rosszabbak lettek szerintem.) Íme:

Az apoteózis szó jelentése: 'istennéválás', legalábbis én így tudom.

code a rat the monster on doom in it

Artemisz: A kérdés jó és jogos. A kertünkben van egy villás ágú hársfa, akit az anyámnak tekintek- számomra afféle személyes ős/totem....

Felagund: Hársfakéreg fájós lélekre...

Friss, most szárad rajta a tinta:

Véralvadás

Vad vágyam és erőm
belőlem, jaj, hová lett?
Párválasztás emésztő
harcában hős halott...
Visszaütnek immár
az át-nem-aludt éjek:
e nappal-forgatagban
lásd, vak vámpír vagyok...

[size=9:256ywgqw]Van 4-5 versem, amit NEM rakok fel, mert ha más rakná fel, belekötnék- ugyanis gyilkos indulat lobog benne... Akit érdekel, esetleg átküldöm priviben...[/size]

Artemisz (Celebthil) írta: Jaj, Szofi, ez CSODASZÉP!!

Megkérdezhetem, van valami különleges oka annak, hogy hársfáról van szó, vagy csupán véletlen?
Vagy mert a hárs virága gyógyít?

"Hóként rakódnék ágaid közé"

Micsoda gondolat! Olyan igazi, oltalmat kérő.. szívbemarkoló!

Hársfatea fájós torokra?

Jaj, Szofi, ez CSODASZÉP!!

Megkérdezhetem, van valami különleges oka annak, hogy hársfáról van szó, vagy csupán véletlen?
Vagy mert a hárs virága gyógyít?

"Hóként rakódnék ágaid közé"

Micsoda gondolat! Olyan igazi, oltalmat kérő.. szívbemarkoló!

Üdv, Drágáim!

Nima, drága, köszönöm a rövid de velős kritikát!! A Te új verseid is tetszenek- még átolvasom őket párszor...

Adim, köszi, h legalább Te foglalkozol mások verseivel- nekem sajnos egyenlőre nincs rá érkezésem

Ezt még farsang előtt írtam...

Pogány könyörgés

Hárs- anyácska, segítsd meg leányod!
Bújtass gyógyító kérged mögé!
Ág-karjaiddal ne lökj el magadtól--
hóként rakódnék ágaid közé...

Egyenlőre ennyi, de le7, h ma még benézek...

Szép napot mindenkinek!

Hali mindenkinek!
Timona, a versek, ha bele is szállnak a nagyvilágba, akkor is olyanok, mint a rádióhullám, és valaki biztosan fogja majd a jeleket, mely megrezegteti a vevőt, és az talán továbbadja a rendüléseket. Tehát semmi sem történik csak úgy!
Erda, jobb lenne, ha a helyesírásra odafigyuznál, mert van, akit ennek mellékhatása a szívinfarktussal fenyeget (Swanheart-ról azt hallottam, már jobban van)! A hibák nagyon tudnak rontani a dolgon, javítsd ki, hogy aki csak eztán olvassa majd el, kellemes élményben részesüljön. És abban is fog, hiszen megint egész jó kis szöveget írtál. Szerintem még az elcseszettet is nyugodtan kiírhatod, hiszen nem olyan csúnya szó, mint a ******, a ******* ****** vagy a ******! Azért biztosan néked is megbocsátanak, de ha nem is, "odafönt" tudják, mit tettünk és miért. A balek szabályok kicsit komolytalannak hangzik (tényleg, legfeljebb egy mostani zenekarszerűségben hallhat ilyet az ember), lehetne helyette halódó szabályok, vagy idejétmúlt, vagy akár őrült szabályok. Szerintem a magány az csak egy lehet, több magányba nem süllyedhetsz, mert az már nem magány, ha több van belőle, az már társaság. Viszont a 2 vsz utolsó két sora jó, főleg a felkiáltójel előtti 5 szó! (na, ez aztán a meghatározás, mi?) Remélem, ilyesmire gondoltál, Kicsi Erda. Szóval, javíts és jó lesz!
Nefadar, ezek szerint nagyon jól írsz. Nekem tök úgy jött le az egész, mintha... amit írtam. De hogy minden okesz, te meg ilyeneket írsz... Mondd meg a barátodnak, hogy vigyázzon a lelkedre, mert nagyon érzékeny! Legalábbis szerintem. A versed pedig nem félreérthető, hiszen azt a tényektől független olvassa az ember, mintha nem is tudná, ki vagy és mi van veled. A vers a mondanivaló szempontból független az alkotójától, hisz, mint jó színész, bármiről beszélhetsz, nem kell, hogy igaz legyen. Különben már sok hulla mászkálna a topicban, a banda másik felét meg lesittelnék gyilkosságért!
Éowyn, ez egészen bejött nálam! Tudom, ez nem valami építő kritika, ám ha az Istenek áldott útját járod, akkor baj nem lehet, hiszen rajtad a fél szemük. (akkor "odafönt" küklopszok maradtak? )
Bocsi a komolytalankodásért, de néha jönnek a poénok. Egyébként tényleg szép lett, csak ne kellene állandóan meghalnia valakinek! Bár amikor anno novellákatt írtam, elég sokban hunytak el szereplők, mert az értékvesztés fájdalommal és érzelmekkel jár (ezt használják ki a filmrendezők is, amikor papírzsepis filmeket készítenek).
Ihlettel teli hetet mindenkinek!

ADIM a Des

[size=9:3dz2qrzo]Hatalmas istenek
áldott útját járom.
Világ gondja terhel
és síró magányom.

Elhagyom az utat
nem látom az eget.
Haldokló életem
hív harcra, rettegek.

Nem látom az eget,
nem látok már senkit.
és megremeg a lelkem.
Kérlek ne szólj semmit.

Érintésed segít,
emlák a harcokban.
Erő és győzelem
kísér halálomba.[/size]
:

Erda niire (Area) írta: Peredhil: a béke címűről valahogy a GyU ugrott be... a címtelennek az utolsó versszaka tetszik, abban van az igazi üzenet....

Nekem meg a Szilmarillok.
És köszönöm a dícséretet.

Jesszuskrájszt ...

szabáLYok

Szofi & Arlith: ezek a versek félelmetesen jók! az Illúzió olvasása közben perme szétmorzsolt egy könnycseppet, telibe talált ez a vers... ezt teszem be aláírásnak.

és most a legújabb versnek nevezett valamim... eredetileg dalszövegnek indult, azért ilyen hosszúak a sorok... legalább annyi kritikát kérek, amennyit én most írtam....

Bejártam ezt az egész elcs.eszett világot.
Megbocsájtottam mindennek, mi egyszer is hibázott.
De nekem nem bocsájt meg senki, már nem is vagyok jó,
szt hiszik az emberek, nem hat rám a szó.

Rám már nem érvényesek a balek szabályok,
rám nem várnak az utak, csak a szomorú magányok,
és én itt leszek, ha meghalsz, és akkor is ha élsz,
elfeledhetsz, de egyszer úgyis hozzám érsz!

Tudom, megáll a szívem,
érzem elhagy a lelkem,
de már nem érdekel,
már nem érdekel...

Timona: nekem tetszik. Remekül visszaadod a hangulatot. Nekem is ilyen érzésem volt, amikor leesett ez a sok hó. Az utolsó sor tetszik a legjobban. Mentem a városban, és mindenkinek az arcáról ezt a lágy mosolyt tudtam leolvasni... kicsit mintha mindenki megnyugodott volna....
KhAOSZ: nagyon szép lett... szomorú, és mégis ünnepélyes... nem tudom hogy tudtál ilyen farsangon írni....
"Elmegyek egyszer majd
Bele a tájba " --> én ezt próbálom megfogalmazni már jópár versemen keresztől, de soha sem sikerült.... nagyon ügyi vagy!
Jacopo: tetszik a kockád üzenete, bár én ezeket nem igazán tartom versnek....
Mau: senki sem akar téged oda űzni, nyugodj meg....
Mirrel: a hasonlatok az eleén igen jók, de ezt az egyet
"Egy színész, ki hazudja minden szavát. " a szívemre vettem.... Tudod színész szeretnék lenni.....
Nihil: a halált már nagyon szépen, és hátborzongatóan le tudod írni.... elképzeltem ezt a versedet úgy hogy Galadriel hangja mondja (mint a Gyűrű Szövetsége eleén), és borsózott a hátam..... félelmetes vagy!
Rádzsa: én a tegnap átka c. versed témájáról egy kétoldalas esszét írtam csak úgy szórakozásból, és eléggé bonyolult ez az egész világ....
Nima: a címtelen vers nekem így este egy kicsit magas.... a másikról már jobban lejött valami, de azért még ez is egy kicsit homályos.... majd holnap újra elolvasom....
Peredhil: a béke címűről valahogy a GyU ugrott be... a címtelennek az utolsó versszaka tetszik, abban van az igazi üzenet....
Szofi: a Margit-híd tetszik a legjobban! Az visszaadja egy régi hangulatom, mikor a buszon hazefelé döcögtem a Kiráy visszatérről... durván ilyen gondolatok voltak a fejemben....
Celeb: az én verseimből nem sokat tudsz meg rólam, szal nem igazán zavar a dolog. meg ha zavarna, nem raknám fel ide a verseim... nem? Különben én ált. csak egy érzelmemet írom le egy versemben, és abból nem hiszem, hogy valami is kiderülne rólam....
nefadar: a hiányzik c. műved nagyon szívszorító lett.... :crying: Asszem sírni fogok....

ADIM a Des írta: Timona, ez a hópihés, fehér pötty hócsata, megmutatja a szállingózó fehérséget, és a bedobott kétsoros nagyon jó hasonlattal dobja fel a hűvös, fehér nyugalmat...

Adim el sem tudom mondani, hogy milyen hálás vagyok a te kis értékeléseidért ilyenkor úgy érzem, hogy nem csak bele a nagy világba küldöm ki az én ki kreálányaimat!

Rándzsa: NEM haragszom, ellenkezőleg örülök, hogy elolvastad, de persze nem vagyunk egyformák és nem tetszhet mindenkinek minden alkotás

Nima, ez egy egyszerűségében is elragadó alkotás!
Az irányok változása különösen érdekes. Először mögötte, majd előtte, majd fölötte...
Jól sejtem, hogy ez a különböző élethelyzetekben Istennel való viszonyunkat, istenképünket szimbolizálja? Nagyon helytálló!
Ha az ember sötétségbe süppedt, néha még az Urat is fenyegető ellenségnek véli...
Nem igazán vagyok jó elemző, de a (szerintem) elmaradhatatlan dal-motívum is lenyűgözött!
Remek!

ADIM a Des írta: Nefadar, le se tagadhatod, mi történt veled. A végső elválás szebb, mint a második versed. Egyébként pedig azt mondják, az idő mindent begyógyít, de pocsék plasztikai sebész. Kitartás, fiatal vagy még, felfedezik majd virágod tündöklő szirmát, és akkor majd megint kinyílhatsz! ADIM a Des

Félreértettél, vagyis a versem félreérthető. Nem szakítottam a barátommal és előtte senkim sem volt, ez a vers nem igaz rám és nem rólam szól szerencsére. Már több mint fél éve vagyok a kedvesemmel együtt, de ez fel sem merült. Most délután született azért, mert nagyon hiányzik és olyan mintha már évek óta nem láttam volna pedig tegnap este óta nem láttam csak.

Celeb, abban igazad van, hogy a vers jópár dolgot elárul alkotójáról, de szerintem olyan mélységekben nem, hogy az zavarná az írót. vagy ha olyan a mélység, hát legyen. Gondolom, ezt vállaltuk. A profilban egyébként is benne van részünk egy töredéke, legfeljebb tisztul a kép. Aki olyan, az úgyis a lelkedbe lát vers nélkül is. Talán félelmetesen hangzik, de így van. Úgyhogy, részemről nyugodtan pillants belém, ha tudsz, és ha van hozzá merszed! Ajvé!
Nefadar, le se tagadhatod, mi történt veled. A végső elválás szebb, mint a második versed. Egyébként pedig azt mondják, az idő mindent begyógyít, de pocsék plasztikai sebész. Kitartás, fiatal vagy még, felfedezik majd virágod tündöklő szirmát, és akkor majd megint kinyílhatsz!
Szofi, kedves, ez a Margit híd nagyon szupi lett.
"magammal együtt baktatok haza
kásás a kedvem, mint az út hava" - ez nagyon olyan lehetett...
Rádzsa, ha egy kicsit nem figyelek, elvesztem a fonalat a ma, a holnap, meg a tegnap soraiban... Túl sokat ugrálsz az időben - szerintem...
Mirell- Ez az ellentétekkel fűszerezett Ki vagyok én nagyon jó lett, és a végéről eszembe jut Hofitól, hogy "lehet egy macska is, megalkuvóóó! De aztért ne hagyd magad kihasználni az érzelmeid miatt!
A költő igaza a színész hazugságával... Tök jó lett!
Mau, látom Efq kockázása többeket magával ragadott. Szerintem, egész jó lett, megízesítvén eme oldalt, mint KOCKAcukor a teát...
Ami pedig a lentebbi alkotásod illeti, rájöttem, nem nehéz elolvasni, ha kötök a nyelvemre egy csomót! Azért próbálkozom, igyexem képben maradni. Valahogy... Egy igazi írnok macseszt tálaltál a nagyérdeműnek!
Khaosz, ez nagyon ott van! Jók a rímek, és tetszik a szöveg is. A best persze az első 3 vsz, viszont a röhögve zuhanok helyett a pörögve talán jobb lenne, és kevésbé komolytalan. Jobban illik a vers hangulatához...
Timona, ez a hópihés, fehér pötty hócsata, megmutatja a szállingózó fehérséget, és a bedobott kétsoros nagyon jó hasonlattal dobja fel a hűvös, fehér nyugalmat...
Mára ennyit, bocsika, hogy nincs mindenkire energiám! Jók vagytok, csiszolódjatok és kifényesedtek!
Jóéjt álomhozók!

ADIM a Des

Nem épp a kritikára gondoltam... Máshogy kérdezem: Nem zavar, hogy az életetek egy részébe belelátnak? Hogy verseitek Ti magatokat tükrözi és nem zavar hogy mások ezt megnézik? Pl.: egyszer megismerkedtem valakivel, sokat beszélgettünk és elég sok mindent elmondtam magamról. Alig voltunk együtt másfél napot, amikor elmondta, hogy milyennek ismert meg. Nem mondott se rosszat, se "túl" jót mégis teljesen kiakadtam. Olyan volt, mintha lemeztelenítette volna a lelkemet. Ez egy kicsit elvont, de még szerintem megemészthető.

Üdv: Celeb

Végső elválás
Hozzábújok, mégis annyria rideg
Ránézek, de tekintete oly hideg
Eltaszít magától, örökre feled
S nem jelent neki semmit a szerelem

Kedvesem voltál hosszú évekig
S harcoltál értem utolsó csepp véredig
Most mégis örökre elválunk
Miért ér így véget közös álmunk?

Karjaid már nem ölelnek régen
De az én érzéseimnek még nincs vége
Még mindig nem ér véget az ábránd
Hiába ez volt a végső elválás....


Hiányzik

Hiányzik, belül fájdalom éget
Ha vele vagyok, csak akkor enyhül végre
Érintése puha, bársonyos
Vele boldogan, ébren álmodok

Csillogó szemeinek ragyogása
S szája kedves mosolygása
Hiányzik karjainak ölelése
S csilingelő nevetése

Hiányzik, hiányzik, hiányzik...

Celeb: Nem szeretnék mindenki nevében beszélni, de szerintem senki sem haragszik meg egy jó kritikára.
Nimashilin: A Dalnok,lány... szerintem nagyon jó :agree:
Rándzsa: Sokat kértem: Ezzel nagyon együttérzek. Lényegre törö, kifejezö.
Peredhil: Olyan...lovagias :fight:

Kíváncsi lennék valamire...én nem írok verseket és ahogy versírói vénámat nézem, nagyon nem is fogok. Ennek ellnére nagyon szeretek verseket olvasni /és kritikákat írni róla /. Megpróbálom ezekből a művekből kihámozni a vers írójának érzéseit. Szóval az lenne a kérdésem az összes versíró felé, hogy nem zavarja őket az, hogy idegenek /de lehetnek ismerősök is/ a legmélyebb gondolataidat fejtegetik?


Üdv: Celeb