Haditudományok Középföldén

Tinfang Gelion írta: Gil-Galadnak egyszerű lándzsája volt a könyvben, csak a filmben dizájnolták ilyen távolkeleti hogyhívjákra... De azzal, hogy ezt mégis hogy használta, se a könyv, se a film nem foglalkozik... A bottal vívást nem tartom valószínűnek mivel akármilyen ügyesen bánnak vele a shaolin szerzetesek meg az efélék, a bot nem a legeffektívebb harci eszköz... Arra viszont jó, hogy az utazó "harmadik lábként" használhatja, 'oszt ha jön egy-két útonálló, azokat elpáholhatja...

Tinfang Gelion írta: hát, sima hosszúkardnak nem nevezhetőek, de biztos nem kétélűek...

itt egy kép:
www.bladesbybrown.com/images/elvensword450.jpg

Nem tudom, mondtam-e, de engem leginkább egy, a bécsi palota fegyvertárában látott kínai hóhérkardra emlékeztet... Az biztos(valamely dvd-n mondták), hogy csak egy kósza vázlatból született meg a forma mindeféle alap nélkül...

A Fegyverek és Hadviselés c. könyv írta: A tündék kardja egészen különleges volt, minden tekintetben illet hozzájuk. Kialakítása, formája jól tükrözte jellemüket, természetüket. A fegyver alig volt hosszabb 5 lábnál, s leginkább egy nyújtott "S"-re emlékeztetett. A bőrrel borított, aranydíszes markolat a fegyver hosszának felét tette ki (...) A hosszú markolatot két kézzel is meg lehetett ragadni; egyik kéz a gombhoz, másik a keresztvas közelébe került. Ez a széles fogás lehetővé tette a penge nagy ívben történő forgatását amely a tündék "örvénylő" támadási stílusát jellemezte.

A támadó maga elé tartotta a széles pengét. Amikor ellenfele elég közel került hozzá, az egyik kezét távolabb csúsztatta a másiktól, minek következtében a kard hegye lejjebb ereszkedett. Ezután következett a csapás végrehajtása. A penge széles ívben lefelé száguldott, belemetszett az ellenfél testébe. A tünde nem elégedett meg ennyivel, tovább húzta a kardot, így a penge végighalatt a megkezdett, képzeletbeli ívén. Amikor a kör teljes lett, a tünde fogást váltott, ismét készenléti helyzetbe emelte a fegyvert, várva következő áldozatát. A mozdulatot olyan sebességgel hajtotta végre, hogy a támadó ork rendszerint fel se fogta, hogy már halott...

Mornambar írta: Sztem azok sima hosszúkardok, csak a félkörös alulsó csapás miatt tűnnek kétélűnek.

Ankalimon írta: Na jó. Nem egy authentikus elsődleges vagy másodlagos forrás, de azért nem olyan rossz.

A néhány valóban emeletes baromság mellett (amelyek leginkább a forgatókönyv és a könyv sztorijának eltéréséből, illetve a filmben eleve meglevő néhány kínos tévedésből adódnak), a legtöbb helyen azért érzékelhető, hogy nagyon-nagyon komoly középfölde-szakértők is közreműködtek a munkában. Nekem többször is feltűnt, hogy bizonyos részleteket milyen eszméletlen pontossággal, és a tolkieni eredeti világhoz való hihetetlen illeszkedéssel alkottak meg.

Hivatkozni természetesen nem igazán lehet rá (legalábbis Tolkien írásaivel szemben nem), de az esetek többségében az ott leírtak nincsenek ellentmondásban a könyvbeli leírásokkal, és szerintem tényleg segíthet a történet "vizualizálásában".

Ulmo írta:

A Szürke Zarándok írta: Szerintem ne vedd a Hadviselés könyvet alapul. Nagyon szép, és mindent megmagyaráz, ami a filmben van - tökéletesen egyezik a filmmel. De a GyU-val nem.

Még annyit tennék hozzá, hogy az egész könyv úgy van megírva, mintha egy középföldi szerző műve volna. Néhány kiegészítés (pl térképek) is ezt a hagulatot próbáálják megteremteni. De ezen kívül csak a filmhez igazodik, ezért vannak benne emeletes marhaságok :shake:

Ulmo írta: Még annyit tennék hozzá, hogy az egész könyv úgy van megírva, mintha egy középföldi szerző műve volna. Néhány kiegészítés (pl térképek) is ezt a hagulatot próbáálják megteremteni. De ezen kívül csak a filmhez igazodik, ezért vannak benne emeletes marhaságok :shake:

A Szürke Zarándok írta: Szerintem ne vedd a Hadviselés könyvet alapul. Nagyon szép, és mindent megmagyaráz, ami a filmben van - tökéletesen egyezik a filmmel. De a GyU-val nem.