*Üzenet

SÚ: Et in Arcadia Ego c. versének hanganyagát találtam rendrakás közben a laptopon. Tippelgettem: ki írhatta? Szabó Lőrinc? Weöres Sanyi bácsi? Abban biztos voltam: nem Sanyi bácsi, az ő vénasszonyos, sipító hangocskáját ezer közül felismerném:) Abban is biztos voltam: a szerző saját hangján olvassa-mondja fel a verset. Rákerestem szó szerint és elszégyelltem magam. KÖSZÖNÖM
Estel:Emberek c. verse jutott eszembe a minap, amikor egy barátnőm távozni készülő idős, beteg nagymamáját látogattam meg. "Ne félj a vaksötéttől,/időtlen semmiségtől,/melyre ember ha gondol/kevésnek érzi hitét://Ha rádszabott idődet/e földön végigéled/megszabadulsz a gondtól/s a béke lesz a tiéd!" Köszönöm!!

Verset is hoztam:

Álmok Imája

Segíts most magammal
Zöld ágra vergődnöm!
Alkalom adódtán
Boldogság eltöltsön,
Alkalom-teremtvén
Dalolni gondtalan -
Keresztem letenném,
Alkotnék hontalan.
Igából kitörnék

Zöld hajnal eljöttén -
Segítő kezekként,
Óvón, kitekintvén:
Felvállalva immár
Igazi önvalóm,
Arcomat mutatnám --

S hagynám, hogy áradjon
Zavaros szavakkal
BeOltott fájdalom
Helyett a Figyelem.
Istenem: álmodom!

Akrosztikon a nevemre és a választott/nicknevemre:) Egy csikungos elvonulós 7végén született Szentiván éjjele környékén, coaching-foglalkozáson, ahol épp ez volt a feladat:
"Írj a neved kezdőbetűinek felhasználásával azokról a dolgokról, amiket szeretnél elérni, amikre vágysz - az álmok szintjén:) Ima-szerű megfogalmazás is jó, felsorolás is:) A sor le7 egyszavas is és nem muszáj az első szó első betűjének lennie az akrosztikon soron következő betűjének (mint nálam az utsó 3 dorban "
Jó kis elmélkedési gyakorlat, ajánlom mindenkinek szíves figyelmébe:)

Su által kiírt találkozó:
Verses Tali a Költészet napja alkalmából (Heru Mornie szervezésében.)
Ma 18h-tól
Budai Vigadó - Markovits Iván u. 4, Budapest, Hungary
http://www.facebook.com/#!/events/268538553233187/

Figyelem, nem áprilisi tréfa!
Ismét meghirdetjük a Költészet napjára rendezett pályázatunkat.
A pályázati kiírás ezúttal sokkal kötetlenebb, mint szokott lenni. A téma: hajósének. Szabadon választhatod a formát, mondanivalót, sőt, akár a hajót is! A versnek - tényleg, azt nem mondtam, hogy verset várunk, dalszöveg, csujogató és hasonlók nem értékelhetőek - valahogy kapcsolódnia kell Tolkienhez, és örömmel fogadjuk, előnyként értékeljük, ha valamilyen módon József Attilával is fellelhető benne a kapcsolat - de ez nem kötelező! A kész műveket a kolteszetnapja kukac tolkien pont hu e-mail címre küldheted. A beküldési határidő 2012. április 9. éjfél, ugyanis 11-én, a Költészet napján szeretnénk Veletek találkozni, és közösen értékelni. Mivel ez egy szerdai nap, este 6-kor kezdenénk, valami kellemes helyen. Mit javasolsz? Mondjuk a Vigadó a Bem térnél?

Én meg nem hittem a szememnek, hogy ez valóban te vagy? Örülök neked, hogy láttalak!

Hol járta, hát itt a Földön Na majd aktivizálom magam a Versekkel kapcsolatosan. )
Komoly géped volt a farsangon SU, ezzel készített képek is ihlethetnek a versekre.

Csináljunk jövő kedden egy Talit, a szokásos 1800odeonnal. Jöjjön, aki tud:)

Hú, nekem sajnos mégsem lesz jó.

Akkor lesz ma VT?
Én olyan 1/2 7h - 7h tájékán odanézek az Odeonba! 6h-kor meg a Károlyi szobornál leszek a Fehérháznál a közelben.

Jövő szerdán hattól újabb tali van kilátásban.
Köszönjük, mindenkinek, aki most volt. Eredményeket majd összeszedem és felrakom.

Jövő csütön fél 8-ra ott tudnék lenni a' Odeonban.

rég elfeledettként hoztam néhány haiku-félét

Lelkemre tapadt
hó most fagyossá hűti
az anyagtalant.


Orkán zúz, össze
nem ragaszt semmi: minden
Egész eltörött…


Időmből török
egy darabot: helyettem
ezt adom Neked…


Téli akció:
most vissza nem váltható
bánat eladó!


Mint a golyóstoll:
az ember is üres, és
eldobható lesz…

Hmmm… Mirivel azt beszéltük, hogy a csütörtök neki jó lenne, és Kar'sa is jelentkezett. Szóval jövő csütörtök délután-este?

Sajnos most nekem is.

(.
Többiek?

Részemről sajnos teljesen esélytelen.

Hahó!

Mi szólnátok jövő hétvégén egy Talihoz?
Mondjuk szombaton…

Hogy öröm legyen az élet

Tudom, hogy muszáj lenne felemelkednem…
de sziklanehéz a fejem és legyőz az álmosság;
a világosság is, mint a szablya, pengeéles,
szemembe vág, és véres a naplemente.
Az este mélysötét, akár a hangulat,
s fáj a mozdulat, ha indul a reggel
nyúzott idegekkel és élénk rémálmok
kergette, szaggatott éjszaka után.

Aztán másnap éjjel megint pár pohár bor,
és olyankor zsongva feléled a remény,
hogy a kőkemény napok meg hetek
messzi száműzetnek; akár a régi barátnő,
mert ott van ő is, hol rég nem kéne,
mélyen agyamba égve, meg a tovább gondolt
talán-történetek, szív-koholt hazugságok,
rettegett átkok és vétkek: régiek és újak.

Hova bújjak… elrejtőzöm magamba.
De néha-néha kicsit kisüt a nap,
csillog az ablak és majdnem mosolygok -
s akkor váratlan mondatok, vagy csak szavak
- bántani nem akarnak – de akár a kalapács,
úgy ütnek, suhogó korbács minden egyes hang,
s mint a harang – bimm-bamm – visszhangozzák
s folyton harsogják: mindez a te hibád.

Igaz a vád… az én bűnöm a karácsonyi fejlövés,
mert nem telefonáltam, a felejtés, mi ráhull
aljasul mindhiába tett ígéreteimre,
direkt nem tartom be, talán csak gyáva
gyengeség, vagy árva esendőségem csupán?
Itt van édesanyám, feleségem, két drága gyermekem!
Kéretlen-keresetlen gondolatok küzdenek
egymással meg velem. Még az Isten is csalódott bennem…

El kellene mennem… hol nincs ez a ködös nyirok,
ahol talán meg tudok valamibe kapaszkodni,
és nem holmi légüres mentsvárba;
ahol szárba szökkenhet még megtépázott énem…
Talán a gyóntatószéken sírom ki mindenem.
Talán kivéreztetem tulajdon démonaim,
és Krisztus nyomdokain haladhatok tovább.
Tovább, és tovább… míg újra öröm lesz az élet.

Aydin: ez is amellett szól, hogy feszíts, szigoríts a szerkezeten. A lovagkor dalnokai igyekeztek abban kitűnni, hogy ki mennyire pontosan és mégis könnyedén tart meglehetősen szigorú versformákat. Ha teheted, akár a Sir Gawain-be is belekukkanthatsz (számos idézet van a Szörnyek és ítészek című antológiában is, meg hát azon kívül is megjelent), vagy keress rá Walter von der Vogelweidére (elcsépelt, mint példa, de nagyszerű mint vers a Hársfaágak édes árnyán) - de ha tudsz angolul, akkor az eredeti Tolkien-versek is érdekesek lehetnek, mert a Professzor nagyon sokat emelt át a középkor angol irodalmi hagyományaiból, és élvezettel kísérletezett formai, ritmikai játékokkal. (Az angol nyelvű Carpenterben van egy Goblin feet című verse, amit Tolkien ugyan nem szeretett, de mint formai játék, bűbájos.)
Szóval a lényeg, hogy ezekből a versekből nyugodtan elleshetsz technikákat, meríthetsz ötleteket, és mintát találsz arra is, hogy mi az, ami még elfogadható eltérés, és mi az, amit mindenképpen betartanak.

Sötét Úr beküldte:
Köszönöm, hogy írtál róla, SÚ!
Amikor kitaláltam, valahogy úgy tűnt, hogy elég, ha csak a második és hatodik, aztán meg a negyedik és nyolcadik sorok rímelnek, a többi sorvégződéssel nem is igazán törődtem. De szerintem megpróbálom átírni úgy, ahogyan te mondod, és feszesebbé tenni az egészet... Úgy örülök, hogy tetszik a "hóvitorlám" meg a vers szerkezete!
Egy lovagos történet versbetétje lenne. A konkrét környezete igazából még nincs kész, csak azt tudom, hogy egy kocsmában dalként fog elhangzani az egyik főszereplő szájából, aki tulajdonképpen egy másik szereplőnek írta. Amikor eszembe jutott a vers, még nem tudtam, hogy bele fogom illeszteni a történetbe (akkor abba még bele sem kezdtem), csak aztán rájöttem, hogy egészen olyan, mint maga a szereplő, aki énekli.

***

Jobb későn, mint soha alapon: Aydin, ennek mi a rímképlete? Az sose jó, ha egy vers esetlegesen rímel, és a páros sorok nemrímelése szinte fáj benne. A ritmusa szép, de nem konzekvens, feszíteni kellene rajta. Az egész kéri, hogy szigorúbban tartsd a rímeket is, ritmikát is, sőt, a sorok hangrendjét, dallamvezetését is. Ez egyúttal dicséret is, jelzi, hogy világos, tiszta szerkezetet találtál, amit érdemes olyannak megépíteni.
A tartalmi részről nem nyilatkozom, mert nem tudom, miben lesz versbetét, de azzal sincs baj, ne ijedj meg - egyszerűen csak ha betétként akarod használni, akkor a tartalmi finomságoknak a környezettel kell harmóniában lenniük, azt meg nem ismerjük.
Egyébként kifejezetten megtetszett a "hóvitorlám" szó

Szeretném a véleményeteket kérni egy versről, amit már több, mint fél éve őrizgetek... Mostanában írok egy történetet, és annak a versbetétjének szánom.

Bárha lenne csarnokom
fényességes hold alatt!
S benne dobok duhaj tánca,
benne kő és érc és tűz!
Ködbe vészhet kint az éjjel,
az a csarnok víg marad,
S daltól hangos termeimből
se köd, se éj el nem űz.

Bárha lenne hóvitorlám,
csillagfénytől övezett!
S bárha lenne könnyű hajóm,
bő vizeknek vándora!
.......................
kóbor csillagom vezet,
S lélegzetem magának a
nagy folyónak sóhaja.

Egy sor még hiányzik belőle (pedig már sok ideje gondolkodom rajta, igaz, nem túl intenzíven). Mit gondoltok róla?

A Lassi lapzártája, azaz a cikkek beérkezésének határideje DECEMBER 9. (PÉNTEK) ÉJFÉL!
Az e-mail cím, ahová küldjétek:
alewyan kukac gmail pont com



Verseket is várunk! (Külsősök számára is élvezhető műveket!)

Sikerült fölállítanom az új egymásra várunk és nem vesszük észre egymást rekordomat. Ki kellet ürülnie 3/4-ig a teremnek, hogy észrevegyem a két asztallal mögöttem ülő SU-t.

Köszi!

Akkor a holnapi VT-re nem jött más helyszínjavaslat, úgyhogy egyelőre Odeon. Ja, és időpontnak is a holnap jött ki megfelelőnek, úgyhogy az is maradt holnap. Hivatalosan 18:00-tól, de én már előbb is ott leszek, ha valakinek úgy jön ki a lépés...

Hozzatok papírt, tollat, ceruzát!

Ja, és magatokat is!

Su, ez a "Volt egyszer egy Feanor" c. akármi, ez nagyon fáj! Halálra röhögtem magam rajta! :lájk:

Hallasd a hangod!


Mecsi: eddig merre jártál?

Alcar: akár kezdheted is. BTW, nem tudom, hallottad-e a Kopasz Tünde történetét?


Raia: szerintem a második változat gyengébb. Őszintén megmondva távol áll tőlem, amiről írsz, és ez biztosan torzítja az ítéletemet, de ritmikailag jobban helyén érzem a beszerkesztett utolsó sort, értelmében meg nem látom annyival erősebbnek az alternatívát, hogy megérje. Bocsi, ez most tényleg nagyon szubjektív.

Valaki elemezze drága jó Meztelencsiga versét:)
Hova a vérbe tűntél?!?

Tudsz még egyáltalán írni?