Gondolatok
"Anyává csakis a gyerek tehet - nem az apa"
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Remzymama/Tünde írta:
Nem. Királyné Kiss TündeFelagund írta:
Remzymama/Tünde írta:
Alyr Arkhon írta: Nekem például életcélom, hogy Magyarország királya és császára legyek (kissé kibővített országhatárokkal), ennek ellenére nem halok bele, ha nem leszek az.
na de kérlek, azért a nevem mégiscsak engem predesztinál erre
8O miért, Habsburg Tünde vagy???
Akkor is max a férjedet predesztinálja a neve bármire is...
/me kriptorojalista
Our knees do not bend easily
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Nem. Királyné Kiss TündeFelagund írta:
Remzymama/Tünde írta:
Alyr Arkhon írta: Nekem például életcélom, hogy Magyarország királya és császára legyek (kissé kibővített országhatárokkal), ennek ellenére nem halok bele, ha nem leszek az.
na de kérlek, azért a nevem mégiscsak engem predesztinál erre
8O miért, Habsburg Tünde vagy???
"Anyává csakis a gyerek tehet - nem az apa"
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Remzymama/Tünde írta:
Alyr Arkhon írta: Nekem például életcélom, hogy Magyarország királya és császára legyek (kissé kibővített országhatárokkal), ennek ellenére nem halok bele, ha nem leszek az.
na de kérlek, azért a nevem mégiscsak engem predesztinál erre
8O miért, Habsburg Tünde vagy???
Our knees do not bend easily
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Alyr Arkhon írta: Nekem például életcélom, hogy Magyarország királya és császára legyek (kissé kibővített országhatárokkal), ennek ellenére nem halok bele, ha nem leszek az.
na de kérlek, azért a nevem mégiscsak engem predesztinál erre
egyébként, a boldogságért nekünk kell tenni, nem jön helybe. Meg kel keresni az élet apró örömeit. És nem csak azt meglátni ami negatív és nem sikerült esetleg. És vannak időszakok, amikor nagyon lenn van az ember és vannak időszakok, amikor sok apró dolog után egyre elégedetebb vagy és azt veszed észre hogy szép a világ.
Szeretnek, sikereid vannak. Na akkor vagy boldog. Hisz egyetemes, állandó boldogság nincs. És akkor nem is tudnád, ogy boldog vagy, hisz nincs mihez hasonlítani
"Anyává csakis a gyerek tehet - nem az apa"
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Alyr Arkhon írta: Igazából a világ attól, hogy siralomvölgynek látod, vagy hogy a boldogság földjének, cseppet sem változik.
Sőt, a világ egy picikét sem törődik veled. (ha a világon az egész világegyetemet értjük, akkor egyetlen emberrel sem törődik. Még ha a Föld felrobbanna, az sem látszana az Alpha Centauriról, pedig az a legközelebbi csillag a Naphoz)
Innentől kezdve szerintem semmi értelme utálni. (igaz, olyan nagyon szeretni se muszáj, főként a jelenleg domináns életformáját)
Értem Alyr, hogy mire gondolsz, azt hiszem, bár én még rátennék egy lapáttal.
Szerintem igenis változik a világ, ha siralomvölgynek látod, akkor olyan irányba mozdul, ha a boldogság földjének, akkor abba. Persze azzá nem fog válni soha, és ezzel nem árt tisztában lenni.
Azzal mélységesen egyetértek, hogy a világ egy picikét sem törődik velünk. Ellenben mi aztán törődhetünk a világgal, vagyis inkább a bennünk létező képével. Ennek a mikéntjével pedig idestova 2500 éve foglalkoznak a bölcsességet szeretők különböző elméleteikben.
A gyakorlatban pedig van rá hetven évünk, kinek több, kinek kevesebb. Aztán pedig csak Isten tudja, hogy mi lesz velünk. Kivéve ugye Túrint
TEGYETEK JÓT, MERT TUDTOK.
Minden más hiábavalóság.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Gelmir írta: Az mindenesetre bizonyos, hogy a halál az igazi, örök megnyugvás és béke, s talán egy új világot is jelent, ezért hát inkább erre vágyakozzunk, ne pedig az élet kicsinyes, hasztalan örömeire.
Hát én inkább vágyom az élet hasztalan, kicsinyes örömeire, mert az legalább elérhető, ha hajlandó valaki kinyitni a szemét, szívét, eszét a világra (mint ahogy előttem már sokan szajkózták), mint hogy a halál utáni léttel törődjek. Mert mi lesz a halálom után? Boldogság? Talán. Megnyugvás? Talán. Öröm? Talán. De biztosat senki sem mondhat, Te sem. Lehet, hogy ezt képzeled, de ha tévedsz akkor nagyon rápacsáltál, mert az egyetlen esélyed is eljátszóttad, hogy boldog légy.
Nem mondom, hogy könnyű mindenben meglátni a szépet és a jót, de legalább próbáljuk meg! Ha már megadatott ez az élet ne pocsékoljuk el, mert itt nincs a végén restart funkció, mint az olcsó tamagocsin. "A bus station is where a bus stops. A train station is where a train stops. On my desk, I have a work station."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Gelmir írta: Elégedettség, boldogság...
Kérdés szerintem az, hogy egyáltalán elérheti-e ezeket az ember életében?
Szerintem nem. A világ mára olyanná lett, hogy ezek a fogalmak elérhetetlenné váltak.
És hoppá! Már én is (lehet hogy ez csak az én hibám) csupán fogalmakként említem őket, holott ezeknek érzéseknek kellene lenniük.
A sok galádság ami a világon van az embert is telhetetlenné teheti, s sajnos sokszor azzá is teszi. Ha nem csak a saját szempontjainkat vennénk figyelembe, talán a környezetünkön is javíthatnánk.
(De jó, már megint olyanról írok, amit lassan már magam sem hiszek el!)
Az mindenesetre bizonyos, hogy a halál az igazi, örök megnyugvás és béke, s talán egy új világot is jelent, ezért hát inkább erre vágyakozzunk, ne pedig az élet kicsinyes, hasztalan örömeire.
Nem lehet hogy a világszemlélettel van a gond?
Rengeteg apró és nem apró csodás dolog van amiért érdemes élni, és mindíg lesznek gondok is. De nem érdemes siettetni a halált mert egy napon úgyis eljön, akkor meg addig akár ki is használhatod az időt és jól is érezheted magad...
Telefonom üdvözlőszövege bekapcsoláskor: "Élvezd az életet, ez nem próbaidő!"
Én abban látom mostanában a legfőbb gondot, hogy a legtöbben csak panaszkodnak hogy minden miylen rossz, holott igenis vannak szép dolgok csak észre kell venni őket. A boldogság meg nem csak érzés, hanem döntés is. Annak a döntése, hogy örülsz a jó dolgoknak és nem csak a rosszakra gondolsz. Nem lehet mindennek csak az árnyoldalát nézni... illetve lehet de attól még semmi nem lesz jobb.
Szóval, mosolyogj egy nagyot, fel a fejjel és nézz körül hogy mennyi jó dolog van körülötted.
(és az lehet egy szép táj, egy napsütéses januári nap, valami számodra kedves zene vagy bármi... nem kell globális nagy dolgokra gondolni a boldogság szó kimondásakor) Nem minden vándorút céltalan /J.R.R. Tolkien/
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Gelmir írta: Elégedettség, boldogság...
Kérdés szerintem az, hogy egyáltalán elérheti-e ezeket az ember életében?
Szerintem nem. A világ mára olyanná lett, hogy ezek a fogalmak elérhetetlenné váltak.
És hoppá! Már én is (lehet hogy ez csak az én hibám) csupán fogalmakként említem őket, holott ezeknek érzéseknek kellene lenniük.
A sok galádság ami a világon van az embert is telhetetlenné teheti, s sajnos sokszor azzá is teszi. Ha nem csak a saját szempontjainkat vennénk figyelembe, talán a környezetünkön is javíthatnánk.
(De jó, már megint olyanról írok, amit lassan már magam sem hiszek el!)
Az mindenesetre bizonyos, hogy a halál az igazi, örök megnyugvás és béke, s talán egy új világot is jelent, ezért hát inkább erre vágyakozzunk, ne pedig az élet kicsinyes, hasztalan örömeire.
Az első lépés az elégedettség, boldogság felé: ne a világot változtasd meg, hanem magadat. Ha azzal végeztél, jöhet a nagyobb falat!
Ha nevetek, boldog leszek. Ezért tovább nevetek...
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
basking in the sunshine of a bygone afternoon,
bringing sounds of yesterday into this city room.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Leguanember írta:
Dreamer_KF írta:
Gelmir írta: Elégedettség, boldogság...
Kérdés szerintem az, hogy egyáltalán elérheti-e ezeket az ember életében?
Szerintem nem. A világ mára olyanná lett, hogy ezek a fogalmak elérhetetlenné váltak.
És hoppá! Már én is (lehet hogy ez csak az én hibám) csupán fogalmakként említem őket, holott ezeknek érzéseknek kellene lenniük.
A sok galádság ami a világon van az embert is telhetetlenné teheti, s sajnos sokszor azzá is teszi. Ha nem csak a saját szempontjainkat vennénk figyelembe, talán a környezetünkön is javíthatnánk.
(De jó, már megint olyanról írok, amit lassan már magam sem hiszek el!)
Az mindenesetre bizonyos, hogy a halál az igazi, örök megnyugvás és béke, s talán egy új világot is jelent, ezért hát inkább erre vágyakozzunk, ne pedig az élet kicsinyes, hasztalan örömeire.
Ah, egy 17(8?) éves trú mötálost hallhattunk:D
Hé, dobj be egy pofa sert, és keríts egy nőt/pasit,´oszt máris másképp fogod látni!
Vagy olvasd el Philip Pullman Sötét anyagok trilógiáját, máris új fényben fogod látni a halált.
(Egyébként mindenféle kósza hírek ütötték fel a fejüket, miszerint a fent említett írónak vagy a könyvekenek topikja fog nyílni itt a fórumon
Jó lenne
Szeretlek Titeket Béláim!!!
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Dreamer:
:itscool: Sötét fellegek úsztak lomhán az égbolton, követve az ifjú tünde útját az erdei ösvényen.
(Tünde énem,félig meddigLevinhood, DH2000. segítségével)
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Gelmir írta: Elégedettség, boldogság...
Kérdés szerintem az, hogy egyáltalán elérheti-e ezeket az ember életében?
Szerintem nem. A világ mára olyanná lett, hogy ezek a fogalmak elérhetetlenné váltak.
És hoppá! Már én is (lehet hogy ez csak az én hibám) csupán fogalmakként említem őket, holott ezeknek érzéseknek kellene lenniük.
A sok galádság ami a világon van az embert is telhetetlenné teheti, s sajnos sokszor azzá is teszi. Ha nem csak a saját szempontjainkat vennénk figyelembe, talán a környezetünkön is javíthatnánk.
(De jó, már megint olyanról írok, amit lassan már magam sem hiszek el!)
Az mindenesetre bizonyos, hogy a halál az igazi, örök megnyugvás és béke, s talán egy új világot is jelent, ezért hát inkább erre vágyakozzunk, ne pedig az élet kicsinyes, hasztalan örömeire.
Szerintem több Tolkient kéne olvasnod.
Sötét fellegek úsztak lomhán az égbolton, követve az ifjú tünde útját az erdei ösvényen.
(Tünde énem,félig meddigLevinhood, DH2000. segítségével)
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Dreamer_KF írta:
Gelmir írta: Elégedettség, boldogság...
Kérdés szerintem az, hogy egyáltalán elérheti-e ezeket az ember életében?
Szerintem nem. A világ mára olyanná lett, hogy ezek a fogalmak elérhetetlenné váltak.
És hoppá! Már én is (lehet hogy ez csak az én hibám) csupán fogalmakként említem őket, holott ezeknek érzéseknek kellene lenniük.
A sok galádság ami a világon van az embert is telhetetlenné teheti, s sajnos sokszor azzá is teszi. Ha nem csak a saját szempontjainkat vennénk figyelembe, talán a környezetünkön is javíthatnánk.
(De jó, már megint olyanról írok, amit lassan már magam sem hiszek el!)
Az mindenesetre bizonyos, hogy a halál az igazi, örök megnyugvás és béke, s talán egy új világot is jelent, ezért hát inkább erre vágyakozzunk, ne pedig az élet kicsinyes, hasztalan örömeire.
Ah, egy 17(8?) éves trú mötálost hallhattunk:D
Hé, dobj be egy pofa sert, és keríts egy nőt/pasit,´oszt máris másképp fogod látni!
Vagy olvasd el Philip Pullman Sötét anyagok trilógiáját, máris új fényben fogod látni a halált.
(Egyébként mindenféle kósza hírek ütötték fel a fejüket, miszerint a fent említett írónak vagy a könyvekenek topikja fog nyílni itt a fórumon
) TEGYETEK JÓT, MERT TUDTOK.
Minden más hiábavalóság.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Gelmir írta: Elégedettség, boldogság...
Kérdés szerintem az, hogy egyáltalán elérheti-e ezeket az ember életében?
Szerintem nem. A világ mára olyanná lett, hogy ezek a fogalmak elérhetetlenné váltak.
És hoppá! Már én is (lehet hogy ez csak az én hibám) csupán fogalmakként említem őket, holott ezeknek érzéseknek kellene lenniük.
A sok galádság ami a világon van az embert is telhetetlenné teheti, s sajnos sokszor azzá is teszi. Ha nem csak a saját szempontjainkat vennénk figyelembe, talán a környezetünkön is javíthatnánk.
(De jó, már megint olyanról írok, amit lassan már magam sem hiszek el!)
Az mindenesetre bizonyos, hogy a halál az igazi, örök megnyugvás és béke, s talán egy új világot is jelent, ezért hát inkább erre vágyakozzunk, ne pedig az élet kicsinyes, hasztalan örömeire.
Ah, egy 17(8?) éves trú mötálost hallhattunk:D
Hé, dobj be egy pofa sert, és keríts egy nőt/pasit,´oszt máris másképp fogod látni!
"Where do I go
Follow the river
Where do I go
Follow the gulls"
Hair
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Én isOlorin.papa írta: Én mindig annyit tanultam, és azt amit szerettem és akartam, az életben is többnyire azt csináltam, amit akartam, és köszönöm, jól vagyok!
Főleg, mert a szülők leginkább olyat várnak el, amit én is elvárok magamtól és szeretném is, a tanáraim meg nem érdekelnek. Nem nekik tanulok, hanem magamnak, és én azt tudom hasznosítani.Már csak ezért is szeretnék tanár lenni. Mindenképp.
"Well, I'm back."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Egyébként elég lenne csak a biosz emelt szintű érettségim, de akár szükségem van a törire, akár nem, hármas alá semmiképp nem szeretnék menni.Alyr Arkhon írta: Namarie: Ha Snuff pontduplázni akar, akkor bizony nyüstölnie kell a törit. Ma már nem úgy van, hogy elég abból jónak lenned amiből tovább akarsz menni.
Hát bizony nem ;DAlyr Arkhon írta: Snuffles: Töri-biosz? Nooormális?
"Well, I'm back."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Földrajz: A gazdaságföldrajzot én is utálom, főleg, hogy tudom, az amit mi most megtanulunk, kb 10 éves adat és legtöbbször már rég nem úgy van. (ehhez képest általánosban amikor beírtam, h a Pécs melletti uránbányát bezárták, ezért nem érdekes, csúnyán nézett rám a tanár)
Bőven elégnek taratnék egy olyat, hogy melyik országra messziről mi jellemző, vagy (de ez már reklám is bizonyos értelemben) hogy a Ford központja Chicago...
Történelem: A történelmet szeretem. (mily meglepő) Főleg a hadtörit, de mást is, mindenkinek ajánlom a Billiárdeffektus c. könyvet (nem hosszú), az lehet, hogy nem fogod tőle jobban tudni a Tudor házat, de rámutat az összefüggésekre. (például hogy hogyan vezettek a keresztes hadjáratok Amerika felfedezéséhez)
Nekem is a középkor a kedvencem (amikor még nem nézték hülyének az embert ha felpattant a lovára és elindult kalandot keresni valami vad vidékre... hehh régi szép idők) de a többi se rossz, szinte mindenütt lehet szimpatikus figurákat találni.
Namarie: Ha Snuff pontduplázni akar, akkor bizony nyüstölnie kell a törit. Ma már nem úgy van, hogy elég abból jónak lenned amiből tovább akarsz menni.
Snuffles: Töri-biosz? Nooormális?
"Eala Earendel engla beorhtast
ofer middangeard monnum sended"
/Cynewulf/
"Nem táncol többé pázsiton
Aranyerdőben tündelány"
/SÚ/
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Ethuil írta:
Olorin.papa írta:
Snuffles írta:
Mert muszáj. Elvárják. Szülők, tanárok.Phaedra/Namarie írta: Te, de akkor miért tanulod
Én mindig annyit tanultam, és azt amit szerettem és akartam, az életben is többnyire azt csináltam, amit akartam, és köszönöm, jól vagyok!
Hogy is mondják erre?
Én manapság is ezt csinálom. :up:
"A bus station is where a bus stops. A train station is where a train stops. On my desk, I have a work station."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Olorin.papa írta:
Snuffles írta:
Mert muszáj. Elvárják. Szülők, tanárok.Phaedra/Namarie írta: Te, de akkor miért tanulod
Én mindig annyit tanultam, és azt amit szerettem és akartam, az életben is többnyire azt csináltam, amit akartam, és köszönöm, jól vagyok!
Hogy is mondják erre?
Régi szép idők? Hja... Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Snuffles írta:
Mert muszáj. Elvárják. Szülők, tanárok.Phaedra/Namarie írta: Te, de akkor miért tanulod
Én mindig annyit tanultam, és azt amit szerettem és akartam, az életben is többnyire azt csináltam, amit akartam, és köszönöm, jól vagyok!
"Már születésem óta haldoklom,kissé hosszúra nyúlik. Unom."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
Snuffles írta:
Mert muszáj. Elvárják. Szülők, tanárok.Phaedra/Namarie írta: Te, de akkor miért tanulod
Pont szombaton beszélgettem erről egy nagyon kedves barátommal... az elvárásoknak való megfelelésről... én görcsösen próbálok úgy élni hogy az másoknak jó legyen és hogy megfeleljek mindenkinek (családomnak, barátaimnak, iskolámnak, munkehelyemnek, páromnak, sok sok rokonnak stb...) És persze mindez nem elég mert más életem van mint amit a családom elvárna (talán életem végéig fogom hallgatni, hogy az unokatesóm jogra ment én meg egy szakközépbe és tulajdonképpen nem is munka amit csinálok...) és mások a terveim (művészeti) mint amit jónak tartanak...
Nem jó ez így...
Kedves barátom valahogy így mondta:
Egyrészt nem lehet görcsösen élni, mert minél inkább akarunk valamit annál kevésbé fogjuk elérni. És ami a legfontosabb az az, hogy nem másoknak, hanem magunknak kell megfelelni, és magunkért kell megtennünk ami teszük. Ne nekik akarj megfelelni, mert ennyi embernek és elvárásnak nem lehet. Hanem nézz bele a tükörbe és annak tegyél meg mindent akit ott látsz. Neki is vannak elvárásai, álmai, vágyai és te azokat kövesd. Lényegtelen hogy mások ehhez mit szólnak. Mert ha ömagadnak és a magaddal szemben támasztot elvárásoknak meg tudsz felelni akkor a többi jön magától. és ha ezek után belenézel a tükörbe akkor ne azt nézd, hogy mit nem értél el, és kinek nem vagy elég jó, hanem hogy mennyit érsz és önmagadnak mennyit jelentesz. Hogy mik a te értékeid és ki vagy te.
Aztán azt a feladatot kaptam, hogy másnap reggel amikor felkelek nézzek bele a tükörbe, és mondjam el mi változott. Hogy kit látok, mik az értékei és mit tegyek hogy neki megfeleljek...
És innentől már csak rajtam áll mi a fontos, és mi nem az. Persze ettől még messze vagyok, és nem megy egyik napról a másikra...
De egy próbát talán megér
Nem minden vándorút céltalan /J.R.R. Tolkien/
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
