Vallás

Felagund írta: Továbbmegyek: nevezheti-e magát "jó"-nak egy olyan Isten, aki olyan világot teremtett, ahol a teremtményei egymás elpusztításával nyernek energiát?

Na ezaz. Ez hol ésszerű és normális és igazságos?
(És ezt az összetett szót, hogy ésszerű, miért írjuk hosszú sz-szel?)

Továbbmegyek: nevezheti-e magát "jó"-nak egy olyan Isten, aki olyan világot teremtett, ahol a teremtményei egymás elpusztításával nyernek energiát?

Hülye kérdések tárháza vagyok újfent. Van ugyebár áldozati bárány/miegyéb. Miért kell áldozni? Miért kérik az istenek tőlünk, hogy megöljünk valamit csak azért, hogy lássák hogy... mit is kell látni? Kérünk valamit és áldozunk, de miért kell megölni az adott isten (egyistenhit esetén persze Isten) teremtményét?

Caranglín írta: Szerintem az új-, és ószövetségi Húsvét igenis szoros kapcsolatban állnak, és a zsidók áldozati báránya tipológiája Jézusnak. Ezen kívül én úgy tanultam, hogy az őskeresztények elég sokáig megtartották a pászkavacsora szertartását a három kehellyel, stb, és pont a tartalmi utalás miatt, merthogy Jézus az ó-szövetséget jött beteljesíteni, leginkább az áldozatot. (Egyébként ezek a szertartások jó sokáig megmaradtak a szír és örmény liturgiában.) Legalábbis nekem ezt tanították azok, akik értenek hozzá katolikuséknál. icon_smile.gif

Természetesen mindaz, amit leírsz igaz, csupán az nem helyes, ahogy magyarázod, hogy a bárány a húsvéti asztalon Jézust szimbolizálja. A hagyományok a szír és örmény liturgiában mai napig megvannak (pl Örményországban, aki nem tud egy egész bárányt vinni húsvétkor áldozni, az a helybenlevő galamárusoktól vesz galambot és azt áldozza fel - ez teljesen Ószövetségi maradvány). Na de ami ezt táplálja nem a húsvét lényege, sem pedig nem Jézus áldozata, hanem az ószövetségi hagyomány továbbélése, aminek nincs köze közvetlenül a húsvéti eseményhez (vagyis Jézus váltsághalálának jelentőségéhez). Jézus azért ülte meg a páskavacsorát, mert zsidó volt. Az őskeresztyén egyházban sokáig úgy tartották, hogy a Jézus alapította irányzatban (a keresztyénségben) meg kell tartani a törvényt és a hagyományokat. Ugye efelett vitatkozott össze Pál a többi apostollal és emiatt tartották aztán az első zsinatot is Jeruzsálemben, amiről az Apostolok Cselekedetei és Pál is ír a Galatákhoz írott levélben. Ami itt érdekes az az egyháztörténeti jelleg, mégpedig, ami a keresztyénség elterjedését illeti. Ugye az örmények magukat az első keresztyén államnak tartják, ami igaz is, sőt hagyományaik szerint Jézus tanítványai Taddeus és most meg nem mondom a másikat így fejből, vitték el az evangéliumot az edesszai Abgar királynak (ha jó a neve), magukkal vívén azt a leplet, amiben Jézus testét eltemették, illetve a lándzsa hegyet, amivel Jézus oldalát átszúrták (ugye ezt mostanság vizsgálgatták, hogy eredeti-e, vagy nem). Lényeg az, hogy a mai torinói lepel néven ismert erekjét valóban egy gazdag örmény család vitte olasz földre, amikor hazájából menekült. A lényeg az, hogy a korai mégpedig keleti keresztyénség iránya nem a mai volt, nem a páli keresztyénség terjedt el közvetlenül Palesztína szomszédságában, hanem az u.n. péteri, aminek a Bibliában csupán két lenyomata van, az egyik Jakab levele, a másik pedig Márk evangéliumának egy alternatív befejezése, ami nincs benne a fordításokban, csupán a görög kézíratokban lelhető fel. Ez a az irányzat az első zsinat után is tartotta magát az ószövetségi törvények betartásához (itt történt egy egyezség, hogy Pálék a maguk munkájuk során nem követelik meg a törvény betartását, viszont a jeruszálemiek, Péterék a régi szokás szerint cselekesznek és ez a különbözőség nem vezet meghasonláshoz egymás közt). A péteri keresztyénséget viszont az iszlám szinte teljesen eltörölte és csupán szigeteiben Örményországban, Szíriában és Egyiptomban (a koptok) maradt fenn. Szintén ezek az ó-egyházak monofiziták, mivel elszigetelődtek korán a keresztyénség fő ágától és nem vettek részt azokon az egyetemes zsinatokon, ahol Krisztus természetéről alkottak dogmát. Az egyiptomi koptokra ezenkívül még igen erősen hatásdt gyakorolt a gnoszticizmus egy időben. Ami a léyneg, hogy a páska vacsora hagyománya a keresztyének körében az ószövetségi hagyomány továbbvitele, nem pedig Krisztusra értelmezett hagyomány, mivel a páskát Krisztus sem vonatkoztatja magára, hanem helyette (annak analógiájára) elrendeli az eukarisztiát, vagy az úrvacsorát. Mindezt teszi egy teljesen zsidó közegben, egy zsidó ünnepen, mivel maga is oda tartozott. Az ószövetségben pedig nincs húsvét, az páska. János evangéliuma használja ezt a kifejezést, ami arra az egyre hívja fel a figyelmet, hogy amikor János az evangéliumát írta (Kr.u. 90), akkor már megvolt a húsvét ünnepe (amúgy a legrégebbi keresztyén ünnep), míg a korábbi evangéliumok a szinoptikusok, még nem ismerték ezt a fogalmat, ők páskáról beszélnek. Nos a szinoptikusok 60-ig el megszülettek, a legkorábbi a Márké már 40 táján létezhetett (azelőtt pedig még volt egy, amit sajnos nem ismerünk, csupán Pál apostol néhány közléséből, aki idéz belőle). Tehát a húsvét ünnepköre valamikor 60 és 90 között születhetett meg a keresztyén közösségekben, amibe pontosan beépülhetett mindaz, amiről te is beszélsz, az ószövetségi hagyomány a páskával kapcsolatban, már ott, ahol ezt átvették és a mai napig is így van.

Caranglín írta: Ja, és ne vedd bántásnak, de szerintem a bárány-kecske példa a Jel.-ből kicsit erőltetett.

Ez a Mt evangéliumában van és Jézus mondja, eredeti Jézus logion. A kecske nem tisztátalan, és pontosan itt a lényeg mondanivalója szerintem, nem a tisztasági törvényeknek kell megfelelnünk már Jézus szerint és úgy is lehetünk bűnösök (ismeretes a kecske egy megátalkodott természettel megáldott jószág, szemtelen, tekergő, vadliberális gondolkodású, míg a juh az szelíd, engedelmes, összetartó a nyájban és nem pofázik vissza állandóan, csak bámul szelíden), mivel Jézus új értékrendet állít. Tehát amennyiben a tartalom változik, annyiban az újszövetségi szemléletmód szerint nem lehet a hagyományokon belül a pozitív érték szimbólumát a negatív érték szimbólumával helyetesíteni, márpedig ünnepi asztalaink és szokásaink akkor ezt tennék, ha ennyire tudatos a dolog? Szerintem és én továbbra is vallom ezt, a húsvét leginkább a hús újra magunkhoz vételére alkalmas pillanat a böjt után, amit mindenféle jó étekkel ünneplünk, lehet bárányt is tenni az asztalra (sőt bevallom én is olyan családban nevelkedtem, ahol a húsvéti bárány fogyasztása, mint tradíció igen sok szenvedést okozott számomra, ugyanis nem szeretem, de húsvétkor 3 napig az volt az étel ha tetszett, ha nem - nekem erre az időszakra esett a böjt) , de nem hiszem, hogy ez tudatos, sőt pl nálunk fel sem merült annak a kérdése, hogy ez jelképe lenne Jézus áldozatának. Az, hogy Jézus az Isten báránya egy újabb jelkép, ami nem vonatkoztatható ide - na ez van összefüggő kapcsolatban az ószövetségi áldozattal, de az Isten bárányát nem esszük meg, még szimbolikusan sem, annak élnie kell, csak úgy ér valamit.

Ben, elfogadom a kötözködést, igazad van, tágan értelmeztem a középkort.
Egyébként elég sikeres volt a ferences misszió, főleg Kínában, a császár is meg akart keresztelkedni, a misszionáriusokat már mandarinná "avatták", de a jezsuitáknak nem tetszett, hogy sok kulturális vonást emeltek be a kereszténységbe, pl. az ősök tiszteletének vonalán hozták a szenteket, stb. De persze nem szegény kínaiak lelki üdvét féltették, hanem át akarták venni a ferencesek helyét, csak nem jött be, mert a jezsuita módszert nem vette be a kínaiak gyomra, és aki nem menekült el a misszionáriusok közül, azokat jól kivégezték. Persze pár évtizeddel később a jezsuiták is rájöttek, hogy a ferencesek módszere a jobb, és azóta k is azt csinálják.
Ja, így ment ez a "középkorban" , de ettől még nem fordul fel a lelkivilágom.

Adangeleb, értem, amit mondasz, de én egy kicsit máshogy gondolom. Szerintem az új-, és ószövetségi Húsvét igenis szoros kapcsolatban állnak, és a zsidók áldozati báránya tipológiája Jézusnak. Ezen kívül én úgy tanultam, hogy az őskeresztények elég sokáig megtartották a pászkavacsora szertartását a három kehellyel, stb, és pont a tartalmi utalás miatt, merthogy Jézus az ó-szövetséget jött beteljesíteni, leginkább az áldozatot. (Egyébként ezek a szertartások jó sokáig megmaradtak a szír és örmény liturgiában.) Legalábbis nekem ezt tanították azok, akik értenek hozzá katolikuséknál.
Ja, és ne vedd bántásnak, de szerintem a bárány-kecske példa a Jel.-ből kicsit erőltetett. Meg aztán szerintem ez olyan, mint a hal. A bőséges szimbolikájától eltekintve, amit egyébként tök jól leírtál, ugye azért is ették böjti kajának, mert olcsó volt. Most viszont már elég drága (kivéve, itt a Duna mellett ), mégis ezt esszük, mert a forma maradt, nem a tartalom. De néha meg pont a tartalom marad, és a forma változik. Szerintem ilyen a bárány helyett sonka, vagy akár kecske (bár ezt edig nem halottam), mert a magyaroknak esetleg állatáldozat/hús fejezi ki leginkább a megemlékezést, vagy egyszerűen csak ahhoz tudnak hozzá jutni. Meg szerintem itt a kóser dologról is szó lehet, nem? A kecske nem számított tisztátalannak? Fogalmam sincs róla, de lehet. Mert így a Jelenések-beli idézet mondanivalója egyértelmű, de nem feltétlenül kell ezt átültetni a nem-zsidó étkezésekre, még ha ünnepiek is.
Na, ez jó körülményesre sikerült, de tessék, várom a kötözködéseket!

OFF

Acho: Hát én amikor először elolvastam a cikket, kis híján röhögőgörcsöt kaptam.

ON

ez a Ben által belinkelt cikk "Da Vinci-kód fíling". abszolút marhaság! mert a Da Vinci-kódban legalább van néhány (persze félreértelmezett, félremagyarázott) tény, amit a naiv olvasó elhihet. de ez... röhej. hogy Jézus Japánba ment volna... mi a fenének? és egyáltalán, 2000 évvel ezelőtt nem úgy működtek a dolgok, hogy: "nah, én most elugrom Távol-Keletre"! pff....

Caranglín írta: (Sajnos a középkorban a távol-keleti misszióknál ezt elszúrták, mert a ferencesek is, meg a jezsuiták górék akartak lenni.)

Hű, most gonosz módon kötözködni fogok, ne haragudj érte. A középkorban hol voltak jezsuiták? A rend 1540-ben alakult, amit már inkább kora újkorként tartunk számon, a középkor nagyjából valahol Amerika felfedezésénél és a mindenféle ezzel együtt, vagy enélkül is jelentkező változásokkal már véget ér. Persze, nyilván nem lehet konkrét korszakhatárokat meghúzni, de a XVI-XVII. századot már nemigen nevezném középkornak, filozófiatörténeti de egyéb szempontok alapján sem. Ne haragudj a kötözködésért, sértődni meg végképp ne sértődj meg, csak ez nekem vesszőparipám.

Egyébként egyetértek, bár nem sokat tudok a távol-keleti térítésekről... Nem tudom, mennyire jártak volna sikerrel, lévén Indiában azért elég erősen él a másik nagy, egyenesen világvallásnak számító hinduizmus, továbbá (ha nem is olyan nagy arányban) a buddhizmus, etc. - ergo én úgy vélem, a Kelet eleve egy más kultúrkör, dogmatikailag semmi közös vonás nincs pl. a hinduizmus és a kereszténység között (meglehet, h csak nekem hiányosak az ismereteim ), de még a keleti és nyugati emberek mentalitása is nagyban különbözik (ami nem baj). Példának okáért a hindu vallás eleve még a páriáknál is alacsonyabb rangúnak tekinti a más vallású embereket, márpedig náluk a kasztrendszer elég erősen él, nem hiszem, hogy egy hívő hindu megkockáztatná az áttéréssel, hogy kvázi "visszalép néhány lépcsőfokot", ha érted mire gondolok.

Aztán persze nem tudom, nincsenek adataim arról, hány magát kereszténynek valló ember él a Távol-Keleten, végül is olvastam, hogy a japánok szerint hogy Jézus járt Japánban, sőt még leszármazottja is van neki... (ld. múlt-kor cikk )

Caranglín írta: Ugyanis a sonka nálunk a zsidók húsvéti bárányvacsorájának megfelelője (Erdélyben sok helyen tényleg bárány van ilyenkor). És a húsvéti/áldozati bárány szimbólumát Jézus is használta magára.

Ezzel van egy kis bökkenő. Ugyanis a zsidóknak van páskavacsorájuk, de nincs húsvéti bárányuk. A páska ünnepe nagyszombattal esik egy időbe és nem húsvéttal, ugye azt olvassuk: "ünnepük volt a zsidóknak", nagycsütörtök és nagypéntek már az ünnep előkészülete volt, sőt nagypéntek este/délután 6-ig Jézust már sírba kellett helyezniük, ugyanis ettől az időponttól egészen szombat este 6-ig ünnep volt, a páskabárány ünnepe. Ez a zsidóké. Oda vezethető vissza, hogy Isten, amikor Egyiptomból kihozta a népet a fáráó semmiképpen sem akarta elengedni őket, ezért 10 csapást mért az Úr Egyiptomra (ugyanis csakis a 10. csapás után volt hajlandó a fáráó elengedni őket), a 10-ik csapás az volt, hogy az Úr elküldte az ő angyalát, aki megölte minden egyiptominak az elsőszülött fiát. A zsidóknak megkülönböztető jelként azt a parancsot adt, hogy vágjanak le egy bárányt és annak vérével kenjék meg az ajtófélfát, és ahol ez a jel lesz oda nem tér be az angyal. Ekkor halt meg a fáráó elsőszülöttje is. Na tehát való igaz, hogy lehet valami köze a báránynak Krisztushoz annak révén, hogy Krisztus egyik szimbóluma, az Isten báránya (amiről már írtam), de ugyanott Erdélyben az ünnepi asztalon a kecske is épp ugyanúgy divatos (főleg Háromszéken), ami pedig pontosan Jézus beszédében a bűnösök kategóriáját jelöli: "Amikor pedig az Emberfia eljön az ő dicsőségében, és vele az angyalok mind, akkor odaül dicsősége trónjára. Összegyűjtenek eléje minden népet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. A juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig a bal keze felől állítja. Akkor íg szól a király a jobb keze felől állókhoz: Jöjjetek Atyám áldottai...Akkor szól a bal keze felől állókhoz is: Menjetek előlem, az ördögnek és anygalainak elkészített örök tűzre." Na szóval én nem szálok azzal szemben, hogy az étek az azstalon Jézust szimbolizálná, de ennek három hibája van, ha valóban ez a háttér:
- nem bibliai, nem az ószövetségi páska bárányéval rokonítható, funkcióiban nem egy a kettő, max annyiban hasonlíthat egymásra a két tradíció, hogy mindkettő egyfajta szabadulást szimbolizál, de ez túl tág szerintem ahhoz, hogy direkt párhuzam legyen a kettő között, ráadásul a keresztyén húsvéti asztla nemcsak bárány feltálalásából áll (sőt egy csomó húsvéti étket ismerünk, húsfélét, pontosan kultúránként változót), míg a zsidó páska elengedhetetlen fogása, ami köré az étkezés szerveződik, az a bárány. Sőt oly annyira részletes, hogy meg van a rendje, hogyan kell elfogyasztani részleteiben és ki mit ehet belőle.
- nincs szükség keresztyén értelmezés szerint az Isten bárányát megenni, hiszen ő feltámadott élő és pontosan, mint élő tud hathatósan közbenjárni, sákrámentumainak jelt adott és ez nem a bárány, se nem egyéb, hanem a kenyér és a bor (illetve a szőlőtő termése) ezenkívül Jézust szószerint enni kannibalizmus.
- ott a kecske is az asztalon speciel, ami teljesen ellentmond annak, hogy valamiféle jelképes krisztus lenne húsvéti asztalunkon, ugyanis az kimondottan a bűnösök szimbóluma.
Na "röviden" ennyi. És ez inkább magyarázat és a gondolat továbbvitele lenne, mint ellentmondás, vagy vitatkozás.

Adangeleb, nagyon alapos voltál. Azért a sonka dolgában kiigazítanálak egy kicsit, ha nem baj. Ugyanis a sonka nálunk a zsidók húsvéti bárányvacsorájának megfelelője (Erdélyben sok helyen tényleg bárány van ilyenkor). És a húsvéti/áldozati bárány szimbólumát Jézus is használta magára.

A tojásról meg annyit, hogy a magyar kultúrában a tojás az élet (és vele együtt a halál) szimbóluma, a piros szín szintén az életé. Így lett a piros tojás a feltámadás szimbóluma a kereszténység felvételével. A hímes tojás lényege pedig szintén a tojásra írt jelek szimbolikus jelentésével van kapcsolatban. Amit ráírtak, azt kívánták annak, akinek szánták. Aztán (a katolikusok) a nagyszombati feltámadási körmenet után elvitték megszenteltetni a húsvéti ételeket, hogy Isten adja áldását a tojásra írt kívánságaikra, majd megették, hogy teljesüljön is.
Ez persze nem feltétlenül babona, szerintem inkább szimbolikus cselekedet, mint az ószövetségi prófétáknál.

Ezek a népszokások, melyek ugye országonként eltérőek, természetesen nem kanonizáltak, de elfogadottak, illetve a helyi lelkipásztoroknak kell ügyelni rá, hogy ne menjen a kereszténységgel nem egyeztethető irányba. Persze én csak a katolikusokról tudok nyilatkozni.
De ennek az egésznek az a lényege, hogy a kereszténység nem kultúrafüggő, az egész emberiségnek szól, és nem kell kivetkőznünk saját kultúránkból, hogy keresztények lehessünk. (Sajnos a középkorban a távol-keleti misszióknál ezt elszúrták, mert a ferencesek is, meg a jezsuiták górék akartak lenni.)

Cerebrum írta: Hogy jön ide az a könyv?

Csak eszembe juttattad

Hogy jön ide az a könyv?

Cerebrum írta:

Snuffles írta:

adangeleb írta: Azt nem értem, hogy pl Cerebrum, hogy nem emelte fel még eme anatómiai nonszensz ellen a hangját.

Nem baj, én megteszem helyette is. A legnagyobb hülyeség ez a nyúl-tojás dolog, amit valaha hagyományokban megőriztünk. Dehát nembaj, aranyosak, szőrösek, mozog az orruk...

OFF: Már miért ne tojna a nyúl tojásokat? Kicsi, barnákat, ha rájön a szükség, hmmm?

ON: Na, a viccet félretéve ez az egész állítólag a termékenység germán istennőjéhez, Ostarához (vagy más néven Eostre-hez) köthető. Ostara ünnepe (amire később a keresztény húsvét épült - gondoljunk ugye itt mindjárt arra, hogy a húsvét németül Ostern, angolul pedig Easter) a tavaszi napéjegyenlőség (vagy legalábbis a tavasz kezdetének, a megújulásnak) ünnepe (érdekes, hogy az angolszász szó az áprilisra Eosturmonath), mivel az istennő ekkor ébreszti fel mély, téli álmából és teszi termékennyé a földet. Mind a nyúl, mind a tojás ezt szimbolizálná, a tojás ugye a megújulást, az újjászületést, a nyúl pedig (szaporasága miatt) a termékenységet. Gondolom idővel valahogy összekapcsolódott a kettő, és innen eredeztethető a "tojást tojó nyúl", habár a germán mitológia beszél egy érdekes esetről, miszerint a nyúl eredetileg madár volt, ám egyszer a fent emlegetett istenő haragjában nyúllá változtatta. A történet egy másik verziója szerint az istennő egy átfagyott madarat változtatott át, hogy a kis állat így könnyebben vészelje át a telet. A haldokló madarat eredetileg egy kislány találta meg, aki nagyon elszomorodott, mert azt hitte, hogy a madár meghalt. Az istennő tulajdonképpen azért változtatta át a madarat, hogy a kislány kedvében járjon. A nyúl (aki belül azért madár maradt) aztán úgy hálálta meg a kislánynak hogy megmentett az életét, hogy a tavasz beköszöntével színes tojásokat tojt neki ajándékba.

Lásd Neil Gaiman Amerikai istenek....

Snuffles írta:

adangeleb írta: Azt nem értem, hogy pl Cerebrum, hogy nem emelte fel még eme anatómiai nonszensz ellen a hangját.

Nem baj, én megteszem helyette is. A legnagyobb hülyeség ez a nyúl-tojás dolog, amit valaha hagyományokban megőriztünk. Dehát nembaj, aranyosak, szőrösek, mozog az orruk...

OFF: Már miért ne tojna a nyúl tojásokat? Kicsi, barnákat, ha rájön a szükség, hmmm?

ON: Na, a viccet félretéve ez az egész állítólag a termékenység germán istennőjéhez, Ostarához (vagy más néven Eostre-hez) köthető. Ostara ünnepe (amire később a keresztény húsvét épült - gondoljunk ugye itt mindjárt arra, hogy a húsvét németül Ostern, angolul pedig Easter) a tavaszi napéjegyenlőség (vagy legalábbis a tavasz kezdetének, a megújulásnak) ünnepe (érdekes, hogy az angolszász szó az áprilisra Eosturmonath), mivel az istennő ekkor ébreszti fel mély, téli álmából és teszi termékennyé a földet. Mind a nyúl, mind a tojás ezt szimbolizálná, a tojás ugye a megújulást, az újjászületést, a nyúl pedig (szaporasága miatt) a termékenységet. Gondolom idővel valahogy összekapcsolódott a kettő, és innen eredeztethető a "tojást tojó nyúl", habár a germán mitológia beszél egy érdekes esetről, miszerint a nyúl eredetileg madár volt, ám egyszer a fent emlegetett istenő haragjában nyúllá változtatta. A történet egy másik verziója szerint az istennő egy átfagyott madarat változtatott át, hogy a kis állat így könnyebben vészelje át a telet. A haldokló madarat eredetileg egy kislány találta meg, aki nagyon elszomorodott, mert azt hitte, hogy a madár meghalt. Az istennő tulajdonképpen azért változtatta át a madarat, hogy a kislány kedvében járjon. A nyúl (aki belül azért madár maradt) aztán úgy hálálta meg a kislánynak hogy megmentett az életét, hogy a tavasz beköszöntével színes tojásokat tojt neki ajándékba.

Thereon írta: A tudomány egyik legnagyobb kérdése is - mint ahogy azt ti is tudjátok - nem más mint: Mi volt előbb, a nyúl, vagy a tojás?

OFF: Erre könnyű a válasz. Természetesen a tojás. Már evolúciós értelemben.

A tudomány egyik legnagyobb kérdése is - mint ahogy azt ti is tudjátok - nem más mint: Mi volt előbb, a nyúl, vagy a tojás?

OFF a tojásoknak? nah, sorry, mára lelövöm magam!! OFF újfent befejezve!

adangeleb írta: Azt nem értem, hogy pl Cerebrum, hogy nem emelte fel még eme anatómiai nonszensz ellen a hangját.

Nem baj, én megteszem helyette is. A legnagyobb hülyeség ez a nyúl-tojás dolog, amit valaha hagyományokban megőriztünk. Dehát nembaj, aranyosak, szőrösek, mozog az orruk...

köszi! akkor jól gondoltam! (csak nem jól írtam ) ez a nyuszis dolog is érdekes, de lehet, h az már más topik témája lenne... :

Bor és kenyér:

Az egyház a bort és a kenyeret tartja Jézus kiontatott vérének és megtöretett testének szimbolumaként. Mégpedig azért, mert maga Jézus ezt rendelte: "az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárultatott, vette a kenyeret, és hálát adva megtörte, és ezt mondotta: "Vegyétek, egyétek, ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre" Hasonlóképpen vette a poharat is, miután vacsoráltak, és ezt mondta: "E pohár amaz új szövetség az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre."". Ezt tehát rendelt szimboluma az egyháznak. Érdekes mégis, hogy számos kisegyház, sőt nyugaton a nagyobb protestáns egyházak is (az alkoholtol való félelmük miatt, vagy mitt'om én miért) a bort mindenféle egyéb itallal (narancsdzsúzzal, ananászlével meg szőlő levével) helyetesítik, ez szerintem viszont nagyon profanizálja a szentséget magát. Katolikus testvéreink ezt a problémát az 1215-ös lateráni zsinat után úgy oldották meg, hogy a bort egyszerüen nem szolgáltatták ki, mint Krisztus vérét (természetesen ennek dogmatikai háttere van, nem annyira az emberi egészséget tartották szem előtt). Szerintem pedig ha egyszer az Úr bort mondott és azt adott, akkor senki nem hal bele ha azt veszi úrvcsorakor magához. Összegezve tehát, Krisztus vérének és testének szimboluma a bor és a kenyér.

Hal:

A hal egy összetettebb jelkép. A hal adva volt az egész Közel-Keleten, mint az egyik legalapvetőbb ennivaló. Jézus halat és kenyeret szaporít meg, Péter, András halászok voltak. Jézus példázataiban is szerepel a hal. Talán ebből fakadóan is, de leginkább a keresztyén üldözések időszakára vezethető vissza a hal, mint szimbólum megjelenése a keresztyén jelrendszerben. Ugyanis a hal görögül ichtüsz, ami egy mozaikszó lett a keresztyének között és egyben hitvallás is ICHTÜSZ - Iészousz Chrisztosz Theou Hüiosz Szótér. Ez annyit jelent Jézus Krisztus Isten Fia Megváltó (a görög nyelvben a h hangnak nincs betü jele, csupán egy u.n. erős hehezet jelzi a szóeleji magánhangzók felett, hgy ejteni kell). Tehát ez nem kimondottan csak Jézus személyére vonatkozó szimbólum, hanem az egész keresztyén hitvallás titkos kódja volt adott időben (persze erre is rájöttek). Jézus személyére kimondottan, vagy az áldozatára a bárány képe vált használatossá, amely, mint az ószövetség legeterjetebb áldozati állatja az újszövetségben pontosan Krisztust szimbolizálhatja. Innen a kifejezés is Arnion tou Theou, vagy Agnus Dei, azaz Isten Báránya.

Piros tojás:

Na kb a fentiekkel kifújt a tiszta keresztyén szimbolika, mert lehet, hogy a piros tojás színe Krisztus vérét ábrázolja (ez akár logikusnak is tűnhet), de semmi köze ahhoz a szimbólum rendszerhez, amihez a fentiek tartoznak, sőt egy egészen más jellegű népies, folklorisztikus elem. Már csak azért is (habár nem vagyok etnográfus), mert a tojás, mint ősi magyar jelkép a teljesség szimbóluma, sőt a húsvéti tojások festése, hímzése az ősi magyar világszemlélet elemeit hordozza magán. Például általában 4 fele osztják fel a tojást, ami a négy égtájat jelöli, így nem szakítják meg az egység jelképét (nincs ellentmondás a felület és a rajz között), az a stilizált fonatszerű vonal, ami a tojáson végigfut a sámándob madzagjának mintázatát őrzi stb. Na de ehhez egy etnográfus tényleg jobban ért. Hogy ebbe keveredhetett keresztény elem, jobban mondva megmutatkozhatott a keresztény népi hitvilág, szerintem természetes.

Fehér nyuszi:

Azt nem értem, hogy pl Cerebrum, hogy nem emelte fel még eme antómiai nonszensz ellen a hangját. A dolognak állítólag érdekes háttere van, ugyanis a húsvét idején fészekrakó nyúl német nyelvterületről érkezett hozzánk és itt keveredve a magyar hagyományokkal elkezdett tojásokat tojni. Állítólag, persze ez is amolyan szóbeszéd.

Sonka:

A sonka semmiképp sem Krisztus teste. A keresztyén hitrendszer egyfajta szakralitásban szemléli Krisztus testét, tehát az oltárról, vagy az úrasztaláról nem igazán kerülhet az étkező asztalra ilyen módon a fogalom maga sem. Ugye ne feledjük, hogy a magyar húsvét szavunk szépen hordozza a maga jelentését, böjt után húst vesz magához az ember, mégpedig gazdagon. Ahol pedig sonka van az asztalon, az azt jelenti, hogy ott van mit enni, jól lakik mindenki, nem szegény a porta. Amúgy vidékenként teljesen más és más szokás járja, nemcsak sonka kerülhet az ünnepi asztalra, hanem töltött káposzta, pulyka, liba, mindegy, csak hús legyen, ugyanis ez húsvét ünnepe.

Snuffles írta: Én ma tudtam meg keresztény franciatanárnőmtől, hogy a pirosra festett tojás színe Jézus vérét jelképezi, a sonka pedig a testét. Ez tényleg így van? Mert nagyon szép jelképnek tűnik, és ő is nemrégiben hallotta.

valószínűleg Bennek van igaza, mert én már régebben is hallottam, de mondjuk nem hittan órán... .. de nekem nem volt új.

jóvanmá', arra gondoltam! OFF abbahagyva!!

Acho írta: nálam vér=bor, jó?! (sorry, nem tudok írni!)

a vámpír részleg máshol van de ez jó volt )

nálam vér=bor, jó?! (sorry, nem tudok írni!)

Acho írta: kenyér és vér szimbolizálja Krisztust a kereszténységben

Kenyér és bor, ha jól tudom. Na meg a hal. De ezt a piros tojás-párhuzamot még nem hallottam... Józan paraszti ésszel gondolkozva, nem hiszem, hogy kanonizált dolog lenne, inkább amolyan népi hagyomány. De ettől függetlenül érdekes/szép.

Acho írta: ez nekem is új! tudtommal csak a kenyér és vér szimbolizálja Krisztust a kereszténységben, de jobb lenne, ha megerősítené valaki! adangeleb?

Meg a bor is...

persze, csak... mind1! várjuk meg a tutit!

Erről a piros tojás-Jézus vér kapcsolatról már én is hallottam.
Amúgy Jézus más szimbólumokban is feltűnik, ilyen pl a hal.

ez nekem is új! tudtommal csak a kenyér és vér szimbolizálja Krisztust a kereszténységben, de jobb lenne, ha megerősítené valaki! adangeleb?

Én ma tudtam meg keresztény franciatanárnőmtől, hogy a pirosra festett tojás színe Jézus vérét jelképezi, a sonka pedig a testét. Ez tényleg így van? Mert nagyon szép jelképnek tűnik, és ő is nemrégiben hallotta.

Ja, hát van akiknek a húsvét valóban nem egyéb, mint egy igencsak kézenfekvő ok nagy mennyiségű alkohol fogyasztására. A kérdés lényege pontosan a húsvét eléggé bonyolult magyarázattal bíró, profán mibenlétén nyugszik, ugyanis normális józan ész valóban nem érti, hogy húsvétkor miért mennek ép, egészséges fiatalemberek, elég gyakran fura öltözetben, félszeg rímeket verselve, szép arcú, izgatott menyecskéket ezer illatú kölnivel leönteni, mindezt olyan külnböző színű és mintázatú tojás megszerzése érdekében, amit egy nyúl tojt.