Pontatlanságok a Tolkien művek magyar fordításaiban

[size=9:3dff3kat]Kicsit talán későn figyeltem fel a Tolkien művek fordításáról szóló vitára, de mint a téma érintettje (én is az MTT elnökhelyettese vagyok és Lamorakhoz hasonlóan aktív lektor illetve fordító) mindenképpen szeretnék néhány infót elmondani.



Vitakoznék, hogy ugyanaz lenne a helyzet a Tolkien fordításoknál, mint egy Eco, vagy egy King műnél. Egy Tolkien fordítónál célszerű, ha nagyon-nagyon jól ismeri a tolkieni műveket mind eredetiben, mind a már megjelent magyar fordításokon keresztül. Jó, ha nem okoznak nekik gondot mondjuk nem csak a "Dale", "Rivendell", "Shelob" vagy "the Mark" szintű könnyebb kifejezések, hanem az olyan érdekességek sem mint a "Necromancer", "Wild Man", "Great Plague", "Much Hemlock", (esetleg a "Brockenborings"), "Muster" vagy a kedvencem a "Void". És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy vajon milyen formában illik írni az Iron Mountains, Ash Mountains, Dark Montains, Red Montains neveket (különbözőképpen: Vashegyek, Hamuhegység, Sötét-hegyek, Vörös Hegyek - ugyanez a helyzet pl.: a csataneveknél), vagy hogy a magyarra eddig még le nem fordított kifejezéseket hogyan kell fordítani, felhasználva a Tolkien professzor által kifejezetten a külföldi fordítások segítségeként készített "Guide"-ját. Az a gond, hogyha egy fordító szembekerül mondjuk a North Downs kifejezéssel tudnia illik, hogy azt A Gyűrűk Urában "Északi Buckák" (néhol Északi Dombok), A szilmarilokban "Északi Lejtők", A Gyűrű keresésében pedig északi Dombvidék kifejezéssel interpretálták, vagy hogy a "Gift of Lands" A szilmarilokban az Ajándék Országa, A Gyűrű keresésében viszont Ajándékföld. És döntenie kell, hogy melyiket használja az adott helyen...



A Tolkien szövegekben pl. mintegy 3000 (!) különböző földrajzi név szerepel, amelyek közül mintegy 1000-et kell lefordítani (a többi tünde, khuzdul, aduni vagy más "idegen" nyelvi kifejezés). Az összes speciális kifejezés (személynév, népnév, eszköz, filozófiai-teológiai kifejezés, stb. száma a becslésem szerint elérheti a 10 ezret!) Egy korrekt fordítónál az a minimum, hogy ezekben az esetekben megnézi, hogy a korábbi fordítók mit használtak, illetve ha megbizonyosodott arról, hogy nincs ilyen, akkor maga alkot olyan új kifejezést, ami megfelel a hasonló de már lefordított tolkieni kifejezéseknek, a Tolkien féle Guide-nak és természetesen a magyar helyesírásnak (sokszor ez utóbbit sem sikerült teljesíteni az eddigi fordítóknak...). És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a tolkien szövegek tele vannak olyan odavetettnek, jelentéktelennek tűnő megjegyzésekkel amelyek mögött akár több száz oldalas tanulmányok léteznek a HoME-ban, képek, térképvázlatok a Pictures-ben vagy kimerítő magyarázatok a Letters-ben, és ezek ismerete nélkül, majdnem biztosan hibázhat a fordító.



Akit érdekel az esetleg pislantson bele ebbe vitába:

www.tolkien.hu/forum/viewtopic.p ... 000#215000

Itt látható, hogy néhány verssor helyes fordításához milyen összetett hatásrendszert kellett volna megvizsgálnia a fordítónak:





Mindezek alapján talán joggal jelenthetjük ki, hogy a tolkieni szövegek fordítása minőségileg más mint bármilyen egyéb szöveg, ami az egyébként is összetett, sokrétű szövegeken túl részben az eredeti szövegek példátlanul bonyolult belső utalásrendszerének, illetve a ropppant terjedelemben publikált háttéranyagnak köszönhető, részben pedig annak, hogy a fordítónak nyomon kell követnie a már létező fordítások terminológiáját (ami hihetetlenül munkigényes dolog - tapasztalatból tudom).



Mindez szükséges ahhoz, hogy a magyar olvasó többé-kevésbé csorbitatlanul élvezhesse a tolkieni eredeti művek egyik meghatározó tulajdonságát, és a szövegek szokatlan vonzerejének talán fő magyarázatát: a roppant összetett ám mégis konzekvens "MITOLÓGIA" látomását.
[/size]

[size=9:3dff3kat]Amennyiben a kiadók megkeresnek minket akkor mi azt szoktuk mondani, hogy a fordítás lektorálását mindenképpen az MTT által ajánlott személy végezze, és hála az égnek e tekintetben már hallgatnak ránk a kiadók, és az utóbbi időben nem jelent meg olyan könyv, amit ne mi lektoráltunk volna. E tekintetben tehát van valami igazság, abban, hogy az MTT némiképpen rátelepszik az új fordításokra, ám ez a korábbi fordításokban megmutatkozó káosz után talán érthető törekvés. Semmiképpen nem akarom persze azt állítani, hogy az MTT tagok birtokában van a bölcsek köve, és ők értenek legjobban a témához. De ha beleképzelitek magatokat egy kiadó helyébe, akkor talán belátjátok, hogy az ország egyetlen ilyen szakirányú szervezetének (amely része a hasonló szervezetek nemzetközi közösségének) ajánlását kérni még mindig jobb módszer, mint újsághirdetésben keresni megfelelő szaklektort (vagy esetleg az eddigiekhez hasonlóan szaklektor nélkül belevágni a fordításba). Tetejében ma már a kiadók szemében van valami súlya annak, ha az MTT szaklektorálását és logóját feltüntethetik a kiadványukban.



Amennyiben a kiadók kérik szívesen ajánlunk fordítókat is. Azonban a könyvek fordítását soha nem kívántuk monopolizálni, és a fordítók ajánlásán kívül az MTT semmilyen formában nem vesz részt magában a fordításban. Ha a kiadó végül szerződést kötött a fordítókkal, ahhoz már az MTT-nek nincs köze. Soha semmilyen nyilt vagy burklt nyomást nem gyakoroltunk a kiadókra, hogy a fordítást MTT-t tag végezze. Ezért aztán ebben meglehetősen nagy a fluktuáció. Az utóbbi időben kiadott könyveket mindig több ember fordította, jelentős részüknek soha semmilyn köze sem volt az MTT-hez. A kiadók pedig pusztán a fordítás során nyújtott színvonal alapján vagy felkérik őket újabb fordításra vagy nem...



A lektoráláson keresztül persze van némi áttételes hatásunk a fordításra is. A kiadók szép lassan rájönnek, hogyha nem akarnak a lektori vélemény alapján hónapokat a fordított szöveg javításával tölteni, akkor jobb, ha eleve olyanra bízzák a fordítást, aki behatóan ismeri a szövegek angol és eddig megjelent magyar változatait (függetlenül, hogy MTT tag-e az illető).
[/size]

[size=9:3dff3kat]A Tolkien művek fordításainak helyzetéről kicsit általánosabban:



A Tolkien művek fordításával jelenleg három probléma van.

-A már lefordított művekben sok a fordítási pontatlanság és hiba, illetve elborzasztó módon nincsenek egymással egyeztetve a kifejezések, nevek;

-Sok lefordított Tolkien művet régen adtak ki, és ma már nem kapható,

-Sok eredeti Tolkien mű nincs lefordítva, nem is beszélve a Tolkien témában mérvadó másodlagos irodalomról



A Magyar Tolkien Társaságot az elmúlt időszakban több kiadó is megkereste a fordításokkal kapcsolatos kérésekkel (akik meg nem kerestek meg minket, azokat mi kerestük meg... ) Ha tanácsot kértek tőlünk, akkor javasoltunk nekik könyveket, amit szerintünk érdemes lenne lefordítani (egy ilyen már megjelent, egy néhány héten belül fog megjelenni, és még két ilyen van a jövő évi kiadói tervekben.)



A könyvekkel kapcsolatban a következő aktivitást fejtjük ki:

- Az Európa kiadót megpróbáljuk rávenni, hogy - tekintettel A Gyűrűk Ura megszámlálhatatlan fordítási pontatlanságára, és hibájára, a magyar változatból hiányzó részekre, illetve az angol szövegekben is időközben bekövetkezett pontosításokra - készüljön új, javított, bővített magyar szövegváltozat.

- A Cicerót megpróbáljuk rávenni, hogy A babóból készüljön egy olyan szövegváltozat, amelynek a kifejezései, nevei szinkronban vannak a többi művel, erre hajlanak is, mivel előreláthatólag ki fogják adni az angolul már megjelent "The Annotated Hobbit" című bővített, jegyzetekkel, képekkel ellátott verziót, és ez remek alkalom a magyar szöveg felülvizsgálatára is. (A kiadó előtt alapvetően két lehetőség áll: megpóbálja rávenni Szabó Magdát, hogy a szükséges minimális változtatásokat engedélyezze, és így megmaradjon a mostani Szobotka fordítás, vagy kiadja újrafordításra az egészet. Hogy melyiket választja, abba igazán nincs beleszólásunk, de szerintem pillanatnyilag az első a valószínűbb.)

- Kiadót keresünk, hogy a boltokból teljesen kifogyott és antikváriumban is beszerezhetetlen "Az elveszett mesék könyve" ismét jelenjen meg magyarul, ha lehet kis javításokkal (mert ebben is viszonylag sok - igaz kisebb jelentőségű - fordítási probléma akad.) Ez egyébként annak a bizonyos 12 kötetes HoME sorozatnak az első két kötete.

-Keresünk kiadót a HoME III-XII. köteteinek fordítására. Itt az a legnagyobb gond, hogy az angol kiadó csak sorrendben hajlandó a HoME kiadás magyar megjelenését engedélyezni, márpedig a most következő III. kötet (minden benne foglalt gyönyörű szöveg ellenére) a legkevésbé népszerű sorozat angol nyelvterületen, és ennek kiadása Magyarországon majdnem biztos anyagi veszteség lenne. Egy olyan kiadó kellene, akik ezt az anyagi veszteségét felvállalná a későbbi kötetekből remélhető nyereség fejében. Szomorú hírt kell közölnöm: ezen az ügyön pillanatnyilag egyik kiadó sem "dolgozik", nem zajlik fordítás, sőt még egy esetleges kiadás előkészületi munkálatai sincsenek napirenden. Azért próbálkozunk...
[/size]

Dínchamion írta:

Felagund írta:

Dínchamion írta: Reménykedhettek. Nem emiatt, de valószínű lesz újrakiadás.

És ki fogja fordítani?

Volt szó a dologról már. Csak nem tudom, ebből mi publikus és mi sem. Elvileg zöld az út, de vannak bizonyos jogi problémák.

(Egyébként meg minden valószínűség szerint Ulmo szövege lesz az alap... szerintem legalábbis ez lenne a legésszerűbb.)

Mikor a tűz elhamvadt, néhány élőlény odamerészkedett, és szemügyre vette őket. Egy róka, aki ügyes-bajos dolgainak intézése közben vágott át az erdőn, jó néhány percig álldogált és szimatolt körülöttük.
“Hobbitok! – gondolta magában. – Megáll az ész! Sok furcsaságról hallottam már ezen a vidéken, de olyat még nemigen hallottam, hogy egy hobbit a szabadban aludjon, fa alatt. Itt meg hárman vannak! Emögött lennie kell valaminek: nem mindennapi eset.“ Tökéletesen igaza volt; de a különös jelenség magyarázata később se jutott el hozzá.

Izmael írta: [size=9:355mcp6c]OFF:
Az expresszvonat nekem is böki a csőröm évek óta, a sakktábla is elgondolkodtatott már régen, meg az amerikából a harmadkor után csak sokezer évvel behozott kolompér is. Egy ekkora lélegzetű műből nyilván nagyon nehéz kiküszöbölni minden következetlenséget -- de hát ez egy másik történet. A szöveg úgy van, ahogy van. A Biblia is tele van "következetlenségekkel", de nyilván nem lehet újra írni. Ellenben időről időre készülnek az új és újabb, mind pontosabb fordítások. Mert újrafordítani viszont nagyon is lehet. És kell is. Gondolom, világos a párhuzam. [/size]